Krónika, 1956 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1956-10-15 / 10. szám
1956 október. KRÓNIKA” igazságot: Ezeréves parancs: A Kárpátmedence egysége! SZÁZEZREK TÜNTETTEK BUDAPESTEN A KOMMUNISTA ZSARNOKSÁG ELLEN A budapesti Kerepesi-temetőben, a Kossuth-mauzoleum bejárata elé helyezték el Rajk Lászlónak és társainak jeltelen sírjaikból kiásott koporsóit, hogy végtisztességet adjanak nekik. A kétszázezres tömeg felvonulása egy nagyszerű, spontán néma tüntetés volt a kommunizmus ellen. Á némaságra ítélt magyar nép a temetéseket használja fék arra, hogy a gyűlölt vörös zsarnokság ellen tüntessen. A közelmúltból itt csak két nagy temetést emlitünk fel. Az egyik a halhatatlan nagy magyar írónak, Herczeg Ferencnek temetése volt. A temetésen nem jelenhettek meg nagy magyar tömegek a vörös terror miatt. Azonban az első éjszakán a temetés után valóságos zarándoklat indult meg a sirhoz és reggelre hatalmas virághegy borította a drága sirhalmot. A másik temetés nemcsak az óhazai, hanem az amerikai magyarság kedvelt művésznőjének, Fedák Sárinak temetése volt. Hatalmas tömeg kisérte utolsó útjára a nagy művésznőt. A nyitott sírnál — mint egy ember — kezdte énekelni a gyászoló közönség a "János Vitéz” egyik legismertebb melódiáját a Zsazsa legkedvesebb szerepéből: “Egy rózsaszál szebben beszél. . .” És hullottak tízezrével a rószaszálak a drága sirhantra. ~ Bécsi diplomaták is megerősítik: Rajknak és társainak temetésén a kétszázezres tömeg a mai gyilkos vörös rendszer ellen vonult fel és tüntetett némán! A VÖRÖS CSILLAG ALATT NINCS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS! A vörös bíráskodás éppen olyan igazságtalan Ítéleteket hoz napjainkban, mint kezdetben. Példának hozzuk fel a poznani lengyelek esetét. Junius 28-án volt Poznanban az a nagyszabású lázadás, amely kenyeret és szabadságot követelt és amelynek hire bejárta az egész világot. Most folynak a kihallgatások és most vannak az itéletkihirdetések. Tiz lengyel résztvevő ügyét tárgyalják, akik fiatalok, 18-25 évesek. Azzal vádolják őket, hogy leszerelték a rendőröket, megtámadták a hadsereg tankjait, feldöntöíték a villamosokat, megostromolták a középületeket és kiszabadították a foglyokat. A feszültség akkor volt a legnagyobb a tárgyalóteremben, ahol kétszázan voltak jelen, amidőn Kaczinsky 19 éves ifjú összeroppant lelkileg a vádlottak padján. Elmondta, hogy a rendőrök nagyon megverték őt elfogatása után, dacára annak, hogy önként jelentkezett a rendőrségen vallomástételre. Azokat a vallomásokat, amelyeket veréssel kikényszeritettek belőle, visszavonta. Kaczinsky vallomása alatt Klimeczky Antal, egy másik vádlott felállott és durva szavakkal, ordítva lehordta a rendőrséget. Amikor egy rendőr vissza akarta rántani a helyére, Klimeczky rákiáltott: “Vedd le a kezedet rólam, te mocskos disznó”. Kaczinsky nővére, aki jelen volt a tárgyaláson, hisztérikusan kiabált: “Atyánk meghalt Lengyelországért 1939- ben és most jobban el vagyunk nyomva, mint bármikor”. Amikor ezeket a szavakat kimondta, anynyira elvesztette önuralmát, hogy a biró megszakittatta a tárgyalást és kiürittette a tárgyalótermet. Ez a tárgyalás hü képét adja a vörös csillag alatti igazságszolgáltatásnak. Legyen az Lengyelországban, vagy a szerencsétlen magyar honban. Ilyenmódon Ítélték el a magyar mártírok ezreit, akiket soha nem rehabilitáltak, pedig teljességgel ártatlanok voltak. RENDELTESSÜK MEG A KÖNYVTÁRAK SZÁMÁRA SHUSTER PROFESSZOR KÖNYVÉT. Most jelent meg George N. Shuster tanárnak, a new yorki Hunter College elnökének könyve Mindszenty Józsefről. A könyv cime: In Silence I Speak, A mártír kardinálisról ilyen nagyszerű könyv még nem jelent meg Amerikában. A legnagyobb tárgyilagossággal ismerteti a magyarországi vörösek Ítélkezését Mindszenty felett. Ismerteti a hosszú tárgyalás minden hamisságát, majd a bebörtönzést és a nagy kardinális szenvedéseit és hősies magatartását. Az amerikai nyilvános könyvtárak szívesen megrendelnek egy ilyen nagyszerű iró tollából kikerülő könyvet. Árva magyar népünknek nagy szolgálatot tesz mindenki, aki a könyvtára számára megrendelteti és mindenképpen terjeszti ezt a nagyszerű munkát. tjí Hő imánkban kérjük az Egek Urát, hogy hozza el minél előbb azt az áldott időt, amidőn Mindszenty kardinális kiszabadul a börtönből és elfoglalja a hercegprimási széket Esztergomban, Mert ha ez elkövetkezik, akkor a többi börtönben ártatlanul . sínylődő gyermeke Nagy-Magyarországnak szintén kiszabadul és munkálkodhatik egy szebb jövőért. Jól tudjuk, hogy ez a fordulat szinte csodával határos. De az ezeréves magyar történelem folyamán az isteni kegyelem olyan csodákat tett már a magyarsággal és testvérnépeivel, amelyekhez hasonlót alig találunk más népek életében. Nagyok a nemzet megpróbáltatásai s igy nagyok az isteni csodatételek is! Nem kétségbeeséssel nézünk azért a magyar nemzet jövendője felé, hanem bizva-bizunk abban az isteni kegyelemben, amely ezer esztendőn keresztül csodálatosan vezette úgy a magyar nemzetet, mint testvérnépeit. Mindenfajta jó hurka, kolbász, sonka, — HAZAI szalámi, —friss hús, stb., igazi HAZAI MÓDI — KAPHATÓ: MERTL JÓZSEF magyar hentesnél RHinelander 4-8292 1508 Second Ave. New York 7i FATHER DEÉSI IPOLY. Mint már legutóbbi számunkban jelentettük, father Deésy Ipoly, O. F. M., a fairfieldi Szent Imre r. kát. egyházközség plébánosa most ünnepelte Erdélyben történt pappá szentelése negyedszázados évfordulóját, amely alkalomból számosán keresték fel lelkes jókivánataikkal a jeles lelki hithirdetőt, egyházi írót és szónokot. Október 7-én avatták fel a kibővített fairfieldi magyar katolikus egyházi iskolát, amelyet Deésy atya elődje nagyemlékű Biró Benedek plébános kezdett és Deésy atya nagy é§ odaadó munkával tovább fejlesztett, gyarapítva a kiváló amerikai magyar keresztény tanintézetek számát. Méltóbban nem is koronázhatta volna meg 25 esztendős papi munkáját. Szivből gratulálunk a magyarság érdekét szolgáló munkájához és további szép eredményeket kívánunk! DR. REMÉNYI JÓZSEF HALÁLA. Dr. Reményi József, a neves magyar amerikai iró, műfordító és esztétikus, a clevelandi Western Reserve Universitynek közel három évtizede irodalmi tanára Clevelanden hirtelen elhunyt 64 éves korában. Reményi pozsonyi katolikus polgárcsalád sarja s Budapesten kezdte pályáját. A tizes évek elején a New York kávéház egykori hires “irodalmi erkélyéről” indult a világba, mint ifjú iró és újságíró és 1914-ben kötött ki Amerikában. Itt több mint négy évtizeden át kiválóan értékes újságírói és irodalmi munkásságot fejtett ki angol, mint magyar nyelven, mindig tiszta irodalmi eszközökkel, irodalmi színvonalon. Sok kiváló angolnyelvü munkát fordított magyarra és sok magyar írót népszerűsített jeles fordításaival az angol nyelvű olvasó közönség előtt. Mint egyetemi tanár is áldásos, nagy tevékenységet fejtett ki. A gyakorlati politikától szinte teljesen távoltartotta magát és ennek köszönhette, hogy az amerikai magyarság minden rétegével jó kapcsolatai voltak. Amerikánus társadalmi és irodalmi körökben is sok barátja, tisztelője volt. Méltó képviselője volt itt az újkori magyar kultúrának. Halála nagy vesztesége az amerikai magyar szellemi világnak, amely kevés hasonló magas képzettségű, igazi humanista szellemiségű íróval rendelkezik. Egyik utolsó versét itt közöljük: NÉHA AZ ÉJT IS MEGÉRTEM Néha az éjt is megértem, fekete fogait, velük csillagba harap. És száját, melyből kinő rettenete, csak költő érti vagy a gályarab. Néha az éjt is megértem, fájdalmát az öröknek, ha mély a setétje. A szűzi éjt, mely a balsors hatalmát elfogadja s bubánat a kéje. Megértem, mikor szerencsétlent elrejt, mikor hold nélkül rejtélyeket megfejt s utján elvesznek a kisértetek. De nem kell az éj, mikor sunyi csendje szivem fényére oson, hogy elcsenje a nap hitét s mindazt, mi láng lehet.
