Krónika, 1956 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1956-09-15 / 9. szám
u “KRÓNIKA” 1956 szeptember. Anticommunist AMERICAN HUNGARIAN MONTHLY KRÓNIKA Kommunista-ellenes AMERIKAI MAGYAR HAVILAP ESTABLISHED 1943 Editor — SÁNDOR TARCZ — szerkesztő Published every month by “KRÓNIKA” Hungarian Press 370—7th AVE. SUBSCRIPTION! U. S. of AMERICA and CANADA $2.00 PER YEAR NEW YORK 1, N.Y. ELŐFIZETÉSI DII: az Egyesült Államokban és Canadában $2.00 EGY ÉVRE PRICE PER COPY - 10c. - EGY PÉLDÁNY ARA A KECSKE ÉS A KÁPOSZTA. A moszkvai Pravda julius 16-iki száma vezércikket közöl, amely azt fejtegeti, hogy “minden ország a saját adottságai szerint építheti a kommunizmust, de ez nem jelenti azt, hogy a “Világ proletárjai, egyesüljetek” jelszó érvényét vesztette volna és hogy nem kell fenntartani, sőt megnövelni az összetartást a marxista pártok között”. (Ebbe nemcsak a különböző szabad országok kommunista pártjait, de a szociáldemokratákat is beleérti, akiket a stalini útmutatások szerint fel akarnak használni, hogy népfrontos koaliciozás utján hatalomba segítsék a kommunistákat.) “Meg kell hiúsítani, írja a Pravda, a Nyugati antikommunista erőknek azt a reményét, hogy miután a Kominform nem létezik többé, a kommunista pártok között megszakad a kapcsolat. Meg kell hiúsítani a nyugati imperialisták azon reményét is, hogy mivel minden ország kommunista pártja ezentúl a nemzeti sajátosságai szerint építheti a kommunizmust, e pártok talán megfeledkeznének a nagy kötelességről, amellyel a nemzetközi proletár szolidaritás iránt tartoznak”. Majd ezt irja: “Noha Lenin elismerte, hogy a kommunista fejlődés útja nem teljesen azonos minden országban, a kommunistáktól vezetett országok nem haladhatnak nagy céljuk (a kommunizmus) felé külön, egyenetlenül”. A N. Y. Times akként értelmezi a cikket, hogy Moszkva nem minden aggodalom nélkül ment bele a Titóval való barátságot helyreállító és a szabad országok szocialistái számára csalétekül szánt formulába, mely szerint minden ország marxistái a maguk országa adottságai szerint valósíthatják meg a kommunizmust. Kruscsev orosz pártfőtitkár julius 21-én egy mezőgazdasági konferencián azt állította, hogy Stalin lefokozása és az uj taktika nem gyengítette, hanem erősítette a világ kommunista pártjai kapcsolatát s az egyéni kultusz megszüntetése csak erősebbé tette a néptömegek ragaszkodását a párthoz. “Ellenségeink azon aknamunkája, mondotta, hogy aláássák a Szovjet és a többi országok kommunista pártjai közti viszonyt, kudarcot szenved s nemzetközi kötelességünk, hogy mindenkor erősítsük a nemzetközi, proletár szolidaritást”. Beszélt a poznani lázadásról is és “fokozott éberségre” intett az “ellenséggel” szemben, aki “ily esetekből merit reményt gyáva (dastard) céljai megvalósulására”. Kruscsev nyilván a Nyugatot nevezi gyávának, amikor ekként a tűzzel játszik. . . . Bulganin orosz miniszterelnök és Zsukov tábornok, hadügyminiszter nagy kísérettel résztvettek a lengyel kommunista kormány 12-ik évfordulója alkalmából Varsóban rendezett ünnepélyen. Az ut azonban valójában inspekciós látogatás volt a poznani felkelés után. Bulganin kikelt beszédében azok ellen, akik Stalin lefokozását alkalomnak használták fel a kommunizmus elleni támadásra és különösen a sajtóban jelentkezett bátrabb hangot kifogásolta. Hangoztatta, hogy a sajtó feladata, — szerinte, — csak az lehet, hogy együttes (kollektiv) propagandát csináljon a marxizmus-leninizmus számára és elősegítse a tömegek annak szellemében való megszervezését. Állást foglalt minden más olyan sajtó ellen, amely nem szolgálja teljesen ezt a célt. Különösen az ifjúság megnyerése fontosságát emelte ki. John MacCormack, a N. Y. Times bécsi tudósítója ez alkalomból Varsóba utazott és jelen volt Bulganin beszédénél. Azt irja róla, hogy “a beszéd a legnyíltabb kinyilatkoztatása volt annak, hogy a Szovjet Stalin lefokozása dacára, mitsem hajlandó változtatni a rabországok feletti uralmi helyzetén”. Bulganin többi közt kijelentette, hogy “minden ország a maga módján építheti útját a szocializmus felé, de nem engedhető meg, hogy ez a béketábor (a kommunisták) szolidaritását megtörje, mégha ez a törekvés a nemzeti sajátosságok tiszteletének vagy a demokrácia kiterjesztésének ürügye alatt jelentkezik is”. Bulganin tehát már kezdi magyarázni a külföldi kommunista pártok önállóságát Ígérő kijelentést. Önállóságot engedélyez, de csak a Moszkvával való szolidaritáson belül. S ki szolidáris Moszkvával? Az, aki szót fogad neki. Vagyis a külföldi pártok önállóak lehetnek, ameddig ezzel nem jönnek ellentétbe Moszkva kívánságaival. Mi a különbség a régi alárendeltséghez képest? Moszkva (tafán Tito kivételével, akit megszelidültnek remél) a szabadvilági kommunista pártoknak csak látszatra akar függetlenséget adni a Nyugat megtévesztésére; továbbra is meg akarja tartani őket, mint ötödik hadosztályokat a kommunizmus világuralmi céljai szolgálatában. “A kecske is jóllakjék, a káposzta is megmaradjon”» politika ez és remélni kell, hogy a Nyugat és szocialistái nem mennek lépre. AMERIKA PÉLDÁJA. Az Egyesült Államokban júliusban 650,000 acélipari munkás sztrájkolt, főleg mert a gyárak öt évre akarták megújítani a kollektiv szerződést és ezt az időt tulhosszunak találták. Az átlagos órabér eddig $2.47 volt. Végül hároméves szerződés jött létre. A megegyezést az acélipar képviselője, John Stephens és a United Steelworkers of America szakszervezet elnöke, David McDonald közös sajtókonferencián hozták nyilvánosságra. A konferencia végén mindegyikük beszédet mondott, amelyben eltemették a tárgyalások alatt használt “csatabárdot”, megújították a barátságot és kölcsönös szívélyes “God bless you”-val váltak el. Az uj szerződés átlagban fokozatosan 46.5 cent órabéremelést biztosit három év alatt. Nem szakképzett munkások órabére az első évben $1. 685-ről $1.82-re, 1958 végére pedig $1.96-ra megy fel. Szakképzett mechanikusok órabére $3.545-ről azonnal $3.71-re megy fel és 1958 végére $3.97 lesz. Ezenkívül a szerződés az u. n. escalator pontot is tartalmazza, vagyis a bér az élettartási költségek emelkedése esetén a hivatalos “indexnek” megfelelően külön is emelkedik, viszont ha az élettartási költségek lemennek, a munkások nem kaphatnak alacsonyabb fizetést, mint amelyet a szerződés megállapít. Időleges letevés esetén a munkás 52 hétre megkapja a munkátlansági segélynek a hetibér 65 százalékára való kiegészítését. (Guaranteed Annual Wages.) A union a nyugdíj feltételek, biztosítási és szabadság idő kedvezmények javítását is elérte, úgy szintén más kisebb kedvezményeket. Munkanélküli segély nem létezett némely európai országban a második világháború előtt. Az pedig a legtávolibb, rózsás álom volt, hogy ha kevés a munka és időlegesen elbocsájtanak munkásokat, azok továbbra is kapnak fizetést, mégpedig akként, hogy a gyár egy teljes éven át a fizetés 65 százalékára egészíti ki a munkanélküli segélyt. Napszámosok órabére az eddigi bér helyett, amely valóban nem volt megvetendő, közel két dollár, szakmunkásoké közel négy dollár lesz és ehhez járulnak a különböző kedvezések szabadságidő, nyugdíj, betegbiztosítás, stb. formájában. Amerika igy harcol a kommunista métely ellen és nem csoda, hogy a munkások mondhatni 98 százaléka nem fogékony arra. Nem proletárok. Tisztességes jó polgári életszinten élhetnek és épp úgy élvezhetik a szellemi és technikai kultúra minden áldását, mint a gazdagok. ... Az amerikai munkások keresete és életszínvonala toronymagasságban áll fölötte a Szovjet-birodalom Marx Amerikában régen elavult elméletei alapján, a mindenható állam nevében kizsákmányolt dolgozói helyzetének. Mondd nekik, hogy) négy dolláros órabér mellett “ki vannak zsákmányolva” és maguk fognak az arcodba nevetni! A KRÓNIKÁVAL - A MAGYAR FELTÁMADÁSÉRT A Krónika független lap s a világ minden részében élő, szabad magyarok közt közkézen forog. A névaláírással közölt cikkek nem fedik feltétlenül mindenben lapunk álláspontját. A Krónika sem a múltban, sem most soha semmiféle anyagi támogatást senkitől, semmilyen forrásból nem kapott és nem kap. Tizenegyedik éve amerikai magyar alapítója áldozatos erőfeszítéséből tartja fenn magát, hogy hazafias hivatását betölthesse. Évek sora óta több ezrével küldjük a lapot a világban szétszórva élő honfitársainknak, tekintet nélkül arra, volt vagy van-e módjukban az előfizetési dijat beküldeni. A jövőben is örömmel küldjük tovább a lapot mindenkinek, de kérjük lapunk azon olvasóit, barátait, AKIK TEHETIK, hogy előfizetések beküldésével és uj előfizetők szerzésével könnyítsék meg a Krónika terheit. Csatlakozzunk a Krónika táborához, a restaurációnak, a törvényes magyar királyság maradandó, virágzó, történelmi s egyben korszerűen szociális megújulásának harcosai sorába! VAGJA KI! SZELVÉNY KÜLDJE BE! A KRÓNIKA kiadóhivatalához 370—7th AVE., NEW YORK 1, N. Y. Mellékelek $2.00t, amelynek fejében kérem a KRÓNIKA cimü képes havilapot egy évig az alanti cimre küldeni: Név:____________ Utca Állam..... Város------------------------------------------(Csekket, money ordert közönséges levélben, készpénzt CSAK ajánlott levélben küldjön.)
