Krónika, 1955 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1955-12-15 / 12. szám

6

“K R Ó NI K A”

1955 december.

Többezeréves

mezopotámiai magyar szövegek

Copyright 1955 by MRS. SUZANNE KOVÁCS TELEKI.

Legyen Karácsonyunk olyan, mint az otthoni volt

Irta: KÓRÓDY-KATONA JÁNOS volt országgyűlési képviselő.

(Teleki Árvédné Kovács Zsuzsanna Kolozsvárt született. Szülei, Kovács Dezső és Papp Mária, mindketten a magyar nyelv és irodalom tanárai voltak. Kovács Dezső, iró, kritikus, a Kolozsvári Ref. Collegium igazgatója harminc éven át és Kovács Dezsőné, a Magyar Tanitónőképezde tanára húsz éven át, iró, a Kolozsvár Magyar Párt városi tanácsosa.

Telekiné Kovács Zsuzsánna a Kolozsvári Ref. Theologián és a román egyetemen hallgatott előadásokat. Két éven át Franciaországban, a strassburgi egyetemen és Párisban, a Sorbonneon folytatta tanulmányait. A Kolozsvári román egyetemen Magna cum laude nyerte el a nyelvészet, francia és német irodalom és általános történészet diplomáját. Úgy Kolozsvárt, mint külföldön vallástörténeti tanulmányokat is folytatott. A Kolozsvári Ref. Leánygimnáziumban a francia nyelv és irodalom rendes tanára volt 16 éven át. Társadalmi egyesületekben előadásokat tartott történelmi és irodalmi tárgyakról. 1945- ben elhagyta az országot két fiatal fiával. Két évig Schweizban, Genfben, Erdély történetével foglalkozott, melyet 160 oldalas francia nyelvű műben irt meg. New Yorkban a magyar földrajzi nevek sumir eredetének a kutatása vezette mezopotámiai szövegek beható tanulmányozására. Rendkívüli segítségére van alapos általános nyelvészeti előképzettsége. A kolozsvári egiyetemen Dr. Kisch, kiváló nyelvészeti kutató vezetése alatt gót és ónémet szövegek minden egyes szavának és minden egyes hangjának többezeréves fejlődéstörténetét vezették végig a hallgatók sanskriton, görögön, latinon, tiz különböző germán és latin nyelven át. Francia nyelvészetben a latinból való származásnak, történelmi nyelvtannak alapos tanulmánya még szélesítette e nyelvészeti tudást. Telekiné Kovács Zsuzsanna 80 oldalas tanulmánya: “Magyar földrajzi nevek sumir eredete” c. munkája befejezés előtt áll.

Az ékjei irodalommal foglalkozó külföldi és magyar szakmüvek áttanulmányozása szolgáltatja az alapot az alábbi munkához.)

A magyar és nemzetközi történészet és nyelvészet elé terjesztem az alábbi szövegeket, sorokat, sortöredékeket, melyeket ékírásos táblákon mezopotámiai és perzsiai ásatások hoztak napvilágra. E rövidebb-hosszabb irodalmi müvek ékirását a sumirologia nemzetközi szaktekintélyei, S. Langdon és V. Scheil fejtették meg és saját munkáikban adták ki e szövegek latin betűkkel való átírását. E munkákat a new yorki 42-ik utcai Public Library-ben tanulmányoztam át. Magam, mint kutató számára biztosítani óhajtom e meghatározott tudományos téren annak a felfedezésnek az elsőségét, hogy először olvastam ki 2500-5000 éves sumir-assyr-babyloni-perzsiai müvek sorait és sor-töredékeit, mint összefüggő, érthető, ősi, archaikus magyar nyelvet.

E sorok olvasóinak, vizsgálóinak és bírálóinak figyelembe kell venniök a következőket:

I. Az utóbbi évtizedek kutatásai alapján a régészet megállapította, hogy már a Kr. előtti harmadik évezredtől kezdődőleg Mezopotámiából expanzió irányult az Ezeréves Magyarország területére s onnan a Rajna mentén fel Brittaniába. Később, a Kr. előtti második és első évezredben Magyarországról irányult hatalmas kultur-expanzio Ukraina, a Kaukázus, Kisázsia és Mezopotámia területére. (Lásd Gordon Childe, Aarne Tallgren müveit.)

II. A mai magyar földrajzi nevek sokasága, magyar folyóink, hegyeink, városaink, falvaink nevei bizonyítékai annak, hogy ősi sumir-akkad nyelvű nép adta ezeket, hogy ez a nyelv az Ezeréves Magyarország területén ott élt és ma is él. A Kr. előtti 5. század idejétől kezdve lejegyzett földrajzi nevek uralaltáji nép jelenlétét bizonyítják Magy. orsz. területén.

III. A sumirologia kutatásainak a kezdetén, ezelőtt már nyolcvan-száz évvel, lángeszű kutatók, Rawlinson, Oppert és később Lenormant tudományos megállapítása volt, hogy a sumir ural-altáji szerkezetű nyelv. Lenormant megállapítja, hogy a sumir nyelv a magyarnak nővére, vagy unokatestvére lehetett.

IV. A sumir szavakat, vagy szótöveket ma is használjuk a magyar irodalmi nyelvben. Egyes szavait a népi, falusi nyelv, nyelvjárásaink őrzik, használják. Vannak szavak, melyek kikoptak már a mai magyar nyelvből, de többszázados írott nyelvemlékeinkben még megvannak. Más szavak ugyancsak kikoptak századok és. ezredek alatt nyelvünkből, de magyar földrajzi neveink, folyó-hegy és helységneveink megőrizték.- V. Arra vonatkozólag, hogy vannak ELTÉRÉSEK a mai magyar és az ékiratok latinbetüs szövege között, az olvasónak és vizsgálónak figyelembe kell vennie a következőket: Egy-egy ékjelet többféleképen is lehetett kiolvasni.

Egy-egy ékjeinek 10, 20, 25 különböző jelentése is van. Egyes szövegeket mintha gyorsirásképen, a szavakat lerövidítve Írták volna. A többezeréves sorozatos átirások, másolások következtében, melyet olyan írnokok, táblavésők végeztek, akik csak másoltak, de a

Legyen meghitt, bensőséges, a Kis Jézusban alázatosan hivő. Mi magyarok nem szoktunk karácsonykor dáridózni, a mi ünnepünk a családban és az Isten házában folyik le. Ezt honosítsuk meg ott, ahova lábunkat betesszük. . . Lelki béke nélkül, hit nélkül nem karácsony a Karácsony.

*

Őfelsége és Regina királyné hosszú tanulmányutat tettek a Közel-Keleten, Perzsiában, Arábiában és találkoztak ottani vezető személyiségekkel. Őfelsége igy szakértője a közel Kelet ügyeinek is, melyek most aktuálisak.

Visszatérőben hat napig tartózkodtak Rómában, hosszas, szívélyes kihallgatáson voltak a Szentatyánál. Novemben 16-án Őfelsége születésnapja alkalmából a római magyarok nagy számban jelentek meg a közös fogadáson az Imperial Hotelben a Felségek előtt és szeretetteljes jókivánataikat fejezték ki. Rómában szentmise volt az örökös királyért.

*

Luzernben a Franziskanerkirche-ben november 19-én Dr. Hász István püspök szentmisét mondott a 43-ik születésnapja alkalmából a királyért és népünkért. A templom tele volt magyarokkal, osztrákok-Kóródy-Katona János most ünnepelte 65-ik születésnapját, mely alkalomból sokan keresték fel jókivánságaikkal a világ minden

részéből.

kai és sok svájcival. (A Vaterland hozta a fényképet). Kina Wey svájci énekesnő magyarul énekelte finom szopránhangjával a “Bemegyek szent templomodba”, “Üdvözlégy Oltáriszentség” “Isten hazánkért járulunk elődbé’ éneket és a Himnuszt Prof. Jans orgonakiséretével. Prof. Dr. Staffelbach György (svájci) pompás beszédében emlékezett arra, hogy 955-ben a Lech-folyó mellett véresen megvert pogány magyarok az 1000-ik évtől már keresztények voltak és ők mutattak példát a Nyugatnak szentjeikben és a kereszténység védelmében. Amióta széttörték ezt a keresztény országot, nyugtalanság uralkodik a népek közt, vissza kell tehát állítani azt mondotta. A szentmise végén a Püspök imádkozott hazánk szabadságáért és a király mielőbbi megkoronázásáért.

Amerikában a fenti napon II. Ottóért szenmisét mondtak: P. Szelényi Imre Chaska (Minn.), Pintér Sándor plébános (Toledo), Mons. Köhler Father Matty és Father Dobolyi (Cleveland), Father Nagy József (Forth Worth) és számos más pap. Baden-Badenben és Klegenfurtban is volt a királyért szentmise. Bécsben a magyarok a Karlskircheben imádkoztak.

KÓRÓDY-KATONA JÁNOS.

nyelvet nem ismerték, számtalan hiba került a szövegekbe. Az írnokok felcserélhették, sokszor a legszeszélyesebb módon is, a szótagok sorrendjét. Igen gyakran kihagytak egyes hangokat, vagy szótagokat. Máskor átirtak, átkapcsoltak hangokat, szótagokat más szótagokhoz, szavakhoz, melyekhez egyáltalában nem tartoztak. Hol jobbról balra, hol ugyanabban a szövegben már a következő sorban balról jobbra ment az írás, vagy olvasás sorrendje. Sokszor megismételtek egyes .hangokat, szótagokat, vagy szavakat. Mindez sokszor súlyosan meg-