Krónika, 1955 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1955-12-15 / 12. szám

1955 december.

TC R Ó N I K A”

7

neheziti, vagy éppen lehetetlenné teszi a szöveg megértését és hibás florditásokra ad okot.

VI. Összehasonlítva a mai magyarral, az olvasónak és bírálónak figyelembe kell vennie, hogy mintegy ötezer éves fejlődés során a hangok sokszor nagy változáson mentek át. Magánhangzók ebből a szempontból kevésbbé fontosak, bármik lehettek, vagy lehetnek, a szavak értelmét kevéssé befolyásolják. A mássalhangzók változásai sokszor ugyanazok, mint az általános nyelvészet hangzóváltozásai s mint ilyenek, törvényszerűséggel ismétlődnek más nyelveken is. (Lásd a germán-angol nyelvészet hangzóváltozását.) Egyes hangzóváltozások speciálisan sumir-akkad-magyar változásokat mutatnak és ugyancsak törvényszerűséggel ismétlődnek a szavakban.

VII. A francia és angol fordítók, — miután közük az ékjelek hangjait, — e modern nyelvekre való fordításban már nem igen ragaszkodnak az ékirás jel-jelszerint való fordításához, hanem SZABADON fordítanak és sokszor olyan szavakat és gondolatokat fűznek a szövegbe, melyek az EREDETI ÉKIRÁSBAN NINCSENEK. E tényt állandóan szem előtt kell tartani, mikor az ékirás-magyart és az ékirás-francia (vagy angol) fordítást összehasonlítjuk.

A szövegek közlésénél a következő sorrendet tartom: I. Az ékirás latin betűs átírása, amint S. Langdon és V. Scheil közölték. 2. Átírása mai magyarban. 3. Francia vagy angol fordításuk, amint

S. Langdon és V. Scheil közölte. 4. Alatta zárójelben ezeknek a francia és angol soroknak MAGYAR fordítása, azok számára, akik franciát, vagy angolt nem olvasnak.

I. SZÖVEG. SARUMKIN (SARGON) KIRÁLY SZÁRMAZÁSA

ÉS TÖRTÉNETE.

V. Scheil: "Noúveaux Renseignements sur Sarumkin d’aprés un Texte Sumérien” ("lljabb Adatok Sarumkin Királyról, Sumir Szöveg Szerint”) c. rövid tanulmányából. Revue d’Assyrologie et d’Archéologie Orientale. 13. kötet 177-179. lap.

A nehány soros rövid töredék közlője és megfejtője, V. Scheil, ékirását "archaikusnak’ és magát a töredéket ritka értékes sumir szövegnek jelzi.

Isteni akaratra hivatkozva uralkodnak királyok, igy Sarumkin, más néven Sargon is, a Kr. e. 2500-as évek nagy uralkodója is a legfőbb istenség, "NE NE” szavát követve megy KIS városába uralkodni. AZ ÉDES "NE NE,” "ENLIL” (Én Lelkem) ZAGA (szóla): KISLAKBA SARUMKIN URALNI URAL. ATYJA LENNI "LA (ember, ur) IPUM (ipám)”, ANYJA LENNI ... (a név hiányzik a törött tábláról). SARUMKIN MULADSAGBA (jólétbe) TÉTETETT ODA AKKOR A FÖLDRE (született). “Lugalzagisi” király népéből vesz asszonyt, de nem feleségül: NAM GEME. Később ellentétei vannak e királlyal, követet küld hozzá, de a haragvó Lugalzagisi szólni sem szól a követhez.” így indul meg az ellenségeskedés a két király között. Azokban a nagy harcokban folytatódik, melyeket a történelem feljegyzett s melyek Sarumkin győzelmével végződnek. "Sargon" neve alatt Mezopotámia egyik nagy királyként uralkodik.

LUGALZAGISI (népéből) DAM (asszonyt) ÜZ (űz, üzekedik, párosodik), NAM GEME (nem feleség). (Gim jelentése Nő. Megvan a Gyimesi Szoros nevében). Követet küld a királyhoz: LUGALZAGISI SAGANI (szólni) NEM SZÓL.

Vallási énekeinkben "ÉN LELKEM”, mindennapi felfohászkodásban "ÉDES ISTENEM” többezeréves kifejezése.

A királynevek igen érdekesek a szövegben. “SAR UR KIN”nak is írják Sargon nevét. Visszafelé olvasva "KENUR (kényur) KIRÁLY (SÁR). "Kényur” sokszor fordul elő szövegekben. A másik királynév alkotó szavai: LU (ember) GÁL (nagy, magyar családnevekben és földrajzi nevekben) ZA (az) GISI (Géza, jelentése Ur, uralkodó) "URALKODÓ, A NAGY UR” jelentése Lugalzagisi nevének. ("Gallus” magyar családnév ugyanez a szóképzés.)

DAM, DAMA, (nő) ez a szó, melyről azt hittük, hogy a "nyugati nyelvekből kaptuk, ime ősrégi sumir szó.

GEME (Gim) nő neve a Gyimesi Szoros nevében valószínűleg egy fejedelmi asszony nevének emléke.

MULUDSAGBA szavát véleményem szerint tévesen értelmezi V. Scheil, a francia fordításban, mint “parmi le bétád” (barmok között). Az íródeák össze-vissza helyezte a szótagokat, hibásan is irta, vagy értelmezték a GUD szótagot. Ez LÚD lehet, "SAG AB LUD MU”. Van A. Deimel hatalmas ékjel-szótárában, melyet a római Pápai Intézet adott ki, egy rész, amelyben a hónapok (ITU-IDŐ) nevét tárgyalja hosszabb sorozatban. "Profán foglalkozások” idejeként áll ott ez a kifejezés: "ITU MU LUD SAG "Jelentése csakis "MULATSÁG IDEJE” lehet. Ez vezetett arra az értelmezésre, hogy Sarumkin MULATSÁGBA, (jólétben) született. IPÁM nevét ma is használják magyarban, IPÁM URAM (após társ).

MU (MA finnben) rövidebb alakja a MADA, MATA-FÖLD névnek, mely renkivül fontos szó. Részletesen földrajzi nevekről szóló tanulmányomban tárgyalom. Itt röviden jelzem, hogy MADAR, MADJAR, MADZAR, és (D-GY hangváltozással) MAGYAR, MEGYE, helységnevek: MAD, MADEFALVA, NYIRMADA, stb. nevében és a MATYÓ népcsoport nevében maradt fenn.

“Uralni ural”, "szólni nem szól”, ilyen szólamok, gondolat, vagy szóismétlések gyakoriak és jellemzőek a magyarban.

A tábla rövid szövege erősen töredékes. A francia fordító, V. Scheil homályosnak találja az értelmét, sokszor nagy körülírással

próbálja forditani (1. hátlap utolsó sorát 5.) A magyar olvasás és jelentés azonban pontosan egyezik a szöveggel.

I. oldal. 9-ik sor.

AN ENLIL ENIM AZAG GA NE NE A ZI DE ES ÉN ÉNLELKEM ENYÉM ZAGA (SZOLA) NENE AZ

ÉDES.

Enlil par ses (leur) orders augustes Eulil fenséges parancsa (parancsaik) által)

10- ik sor.

KISLAK BI SAR RU UM KI IN URU NI URU KISLAKBA SARUMKINKIN URALNI URALjon A sa place ce fut Sarumkin, sa ville fut la ville de (Helyében ott volt Sarumkin, városa . . . városa volt)

11- ik sor.

ADDA NI LA I PU M AMA NI . . .

ATYJA LENNI "EMBER IPÁM”, ANYJA LENNI . . .

Son pere fut Laipum, sa mere fut . . .

(Atyja Laipum volt, anyja . . . volt)

12- ik sor.

3 4 2 1

SAR RU UM KI IN SAG AB GUD MU . . .

SARUMKIN MULADSAGBA

Sarumkin grandit parmi le bétád (Sarumkin barmok között nevelkedett)

13- ik sor.

MU IM TA TU UD DA

FÖLDRE IME TÉTETETT ODA Lorsqu’il fut mis au monde (Mikor e világra hozták)

Tábla hátlapja.

1-ső sor.

DAM LU GAL ZAG GI Sí US IM . . .

NŐT "EMBER NAGY AZ UR”-ét ŰZI (üzekedni, párosodni)

Une femme de Lugalsagisi il épousa (Lugalsagisi egyik asszonyát vette el)

2-ik sor.

NAM GEME . . .

NEM FELESÉGÜL . . .

En concubinat la réduisit (Concubinné tette)

(Követ áll a király előtt)

5-ik sor.

LUGAL ZAG GI ZI SAG GA NINU UN ZU LUGALZAGIZI ZAGANI (szólni NEM SZÓL

Lugalsagizi (son coeur) ne voulait pas entendre (et au messager) il ne répondit pás.

(Lugalzagizi (szive) nem akarta megérteni (és a követnek) nem felelt.

(Folyt, köv.)

Slachta Margit első közszereplése Amerikában

A Magyarok Mindszenty Mozgalma ez év Karácsony másodnapján délután 5 óra 30 perces kezdettel Cleveland város Saint Patrick’s Halijában, Mindszenty bíboros elfogatásának 7-ik évfordulóján Mindszenty Estét rendez.

A Mindszenty Est ünnepi szónoka Slachta Margit a szociális vérek Rendfőnöknője, akinek ez lesz az első amerikai nyilvános bemutatkozása.

Slachta Margit missziós neve összenőtt a magyar keresztény nőimozgalom nagy arányú és áldásos tevékenységével. Ő, hosszú politikai pályafutás alatt küzdött a magyar nő politikai s társadalmi jogaiért, a magyar földművelő és munkásnői táborok anyagi helyzetének, munkás viszonyainak és jólétének megjavításáért és szellemi szintjüknek emelése érdekében. Gondoskodása és tevékenysége azonban kiterjedt a politikai élet minden területére. Ő, az igazi, nemes, szent értelemben vett kereszténységért harcolt és az elnyomottaknak, üldözötteknek mindenkor pártjára állott akár náci oldalról,

akár kommunista részről jöttek a támadások.

Slachta Margitnak a kommunista üldözések elől menekülni kellett, mert nyíltan és bátran szembe helyezkedett velük. Kiállott a felekezeti iskolákért, a magyar keresztény ifjúsági szervezetekért, az általános szabadság-jogokért, a magyar törvényességért és alkotmányosságért. Védett minden keresztény és magyar Intézményt a kommunista terrorral szemben. Országgyűlési képviselői magatartását élénk figyelemmel és helyesléssel kisérte Mindszenty bíboros és azzal tüntette ki, hogy “csak egyetlen egy ember volt a magyar parlamentben, aki bátran ki mert állni a magyar alkotmányos jogfolytonosságért és magyar királyságért és ez az ember: Slachta Margit volt”.

Slachta Margit eddigi emigrációs ténykedése Rendjének felvirágoztatására szorítkozott, melyet legnagyobb szívügyének tekint. Most elhatározta, hogy elzárkozottságából kilép és ismét részt vesz az aktív küzdelemben, mé-