Krónika, 1955 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1955-01-15 / 1. szám

8-ik OLDAL “KRÓNIK A” 1955 január. mány és rendszer mellett. Min­denki várja és akarja a rabigából való szabadulást. Hogyne várná a szabadulást a szenvedő magyar nép, amikor még azok a nemzetek is, amelyek csak hírből ismerik a muszka vörös dik­tatúrát, megvetéssel és gyűlölettel viseltetnek iránta! Mint érdekes epizódot, csak azt említjük fel most, hogy Hollandi­ában kormányrendeletet kellett hozni, hogy a holland gazdák ne nevezzék el marháikat a szovjet vezérekről. Szóról-szóra ezt mond ja a tudósítás: "Hollandiában nem túlzottan népszerűek a szovjet ve­zérek. A kormánynak ugyanis most hivatalosan kellett intézked­nie afelől, hogy a marhákat ne ne­vezzék el “Molotovnak,” "Malen­­kovnak,” vagy "Titónak”. A külföldi magyarságnak fela­data az, hogy minden befolyásá­val és erejével hirdesse a külföl­dön a felszabadítás szükségessé­gét. Tudja meg ország-világ, hogy úgy a magyarság, mint a testvér­népek tragédiája Trianonban kez­dődött, amikor rosszakaratú és tudatlan politikusok szétszaggat­ták a Kárpát-medence isteni egy­ségét. Ezt jóvá kell tenni! Mert addig békesség nem lehet! Az óhazai magyarsággal szem­ben pedig az a feladata a külföldre szakadt magyarságnak, hogy Nagy-Magyarország isteni gon­dolatát és a felszabadulás remé­nyét és lehetőségét ébren tartsa az aggódó és kételkedő szivekben. Az uj esztendő folyamán adjon a Mindenható erőt és kitartást a küzdelemre és diadalra! A rabnemzetek kiáltványa a szabad világhoz Az Európai Rabnemzetek Szer­vezete 1954 december 18, 19 és 20-án a new* yorki Carnegie In­tézet nagytermében együttes ülé­seket tartott. Az üléseken kilenc rabország, Albánia, Bulgária, Csehszlovákia, Estonia, Magyar­­ország, Lettország, Litvánia, Len­gyelország és Románia delegátu­sai vettek részt és vagy kétszáz főre rúgott az amerikai és külföldi közönség száma. A december 18-iki ülésén első­nek a fogolynemzetek szakszerve­zeti jogainak embertelen megsér­tésével kapcsolatban adták ki és hozták meg a delegátusok határo­zataikat, melyekben követelik a munkásság szabad szervezkedési jogát és a szakszervezetek önkor­mányzatát, továbbá a munkás jo­gát munkája és munkahelye sza­bad megválasztásához. Követelik a sztrájk jogot mint a bérharc szükséges, elismert fegyverét. Az ülés az indokinai háború foglyainak és a francia légióban szolgáló különböző nemzetekhez tartozó legionarista hadifoglyok­nak, többi közt magyaroknak a kommunista országokba való re­patriálásával is foglalkozott mely a fegyverszünet, rendelkezéseivel ellentétben van. Az élénk vitában a magyar delegáció elnöke, Dr. Eckhardt Tibor is résztvett. Az első ülésnap bőséges tárgy­­sorozatán szerepelt továbbá az ég­bekiáltó Szovjet-fajirtás (“genoci­de") problémája is. Erről hatal­mas jelentést dolgozott ki a kilenc rabnemzet szociális bizottsága. A határozat értelmében a Rabnem­zetek Szervezete az Egyesült Nem zetekhez fordult azzal, hogy küld­jön ki egy szákbizottságot az al­bán, bulgár, csehszlovák, magyar, lengyel és román fajirtás Szovjet­elleni vádjai kivizsgálására és an­nak megállapítására,'hogy á Szov- ' jet 1939 óta Sokszorosan megsér­tette a fajirtás eliminálására vo­natkozó nemzetközi megállapo­dást, melyet rhága is aláirt. A december , 19-iki ülések továb­bi tárgya a,,gyűlés javaslata volt az Egyesült Nemzetek Alapokmá­nya megváltoztatásával összefüg­gésben. Az erről Szóló jelentést és határozati javaslatot e kérdés elő­adója Dr. Eckhardt Tibor készí­tette és nagyobb beszédben ismer­tette. Itt egy konferencia össze­hívását javasolták, melynek e kér­déssel kellene foglalkoznia. A je­lenlegi Alapokmány nem akadá­lyozta meg sem Európában, sem Ázsiában bizonyos nemzetek el­nyomását és igy nincs lehetőség arra, hogy a rabnemzetek függet­lenségét visszaállíthassák és szu­verén állami jogaikat biztosíthas­sák. Az utolsó ülésnapon a Szabad Világ nemzeteihez intézett kiált­ványban a Rabnemzetek Szerve­zete felhívja ezeket, hogy szakít­sák meg a diplomáciai kapcsolato­kat a Szovjet csatlósok bábkormá­nyaival, melyeket nem a nép vá­lasztott és nem a népek akaratát képviselik. Követelik továbbá a rabországokban szabad választá­sok megtartását az Egyesült Nem­zetek ellenőrzése mellett. Végül javasolják, hogy azt a kormányt, mely fenti kéréseket nem támo­gatja, a UN bélyegezze meg, mint a világbéke és biztonság ellensé­gét. A kiáltvány egy példányát de­cember 21-én Washingtonban a Rabnemzetek Szervezete tagorszá­gai delegációinak elnökeiből álló küldöttség nyújtotta át Washing­tonban John Foster Dulles külügy­miniszternek. A szervezet elnöké­nek, dr. Villa Masensnek (Lettor­szág) beszédére, amelyben remé­nyét fejezte ki, hogy az Egyesült Államok kitart a népek önrendel­kezési jogának elve mellett, Dulles kijelentette: "Karácsony ünnepe, amely az emberi testvériség jelké­pe, újabb ihletet ad a béke és a jóakarat világa eljövetelének kö­zös reményeihez. Az amerikai nép mélyen átérzi azon embertársai millióinak szenvedését, akik szer­te a világban megfosztalak sza­badságuktól és függetlenségüktől, de szilárdan elutasítják, hogy ér­zéseikkel és szellemükkel behó­doljanak a zsarnokság diktátuma­inak. Teleki Pál nemzetiségi politikája MUTATVÁNY KOVRIG BÉLA "MAGYAR TÁRSADALOM­­POLITIKA" című müvéből. A felvidéki, kárpátaljai és erdélyi-partiumi területek vissza­csatolása idején kiújult nemzetiségi kérdés kezelését Teleki a szent­­istváni gondolat korszerű megfogalmazásával, a nyelv-nemzet fogal­mával szemben egy reális tartalmú és a különböző nemzetiségek fejlett önérték-tudatának is megfelelő nemzet-fogalom kialakításával és nép­­szerüsitésével készítette elő, A visszacsatolt területeken a korábbi idegen uralom alatt ma­gyarsága miatt súlyos hátrányokat szenvedett sok jó magyar "revans­­vágyával" és mindent magyarosítani követelő agresszív nacionaliz­musával szemben Teleki megérttetni kívánta velük és az egész ma­gyarsággal, hogy ismét több népü-nemzetiségü nemzetté váltunk és mindegyik nép szabadságát “két pogány" között csak együttesen, va­lamennyiük között szabadsága keretében őrizheti meg. Minél inkább megvalósithatja, élheti mindegyik nemzetiség a maga népi értékeit a közös szabadság keretében, minél magasabbra fejlesztheti nemzetiségi kultúráját a közös államszervezetben, annál színesebb, gazdagabb lesz a nemzet, annál több loyalitásban és szolgálatkészségben részesül ál­lama. Nem egyetlen nyelv általános használata formál és tart fenn különböző népi tudatu nemzetiségekből álló nemzetet, sem pedig az állam fölényes hatalma, de történelmi közös élményeken felül közös társadalmi értékek, legfőképen az egyetemes szabadság együttes bir­toklásának köztudata és mindegyik nemzetiségnek sajátos, népi kul­túrája korlátlan kibontakozásában való érdekazonossága. Élmények­nek, tudattartalmaknak és kulturérdekeknek közös elemei tarthatnak mintegy "belülről”, szellemileg össze, nemzetben egy|>e különböző nyelvű nemzetiségeket. Már nem is nemzet az a több népü (gentes) állaninép, amelyből hiányzik az a közös értékek tiszteletén és azonos érdekek felismerésén alapuló összetartozásnak ama mértéke, amely különben közös áldozatok meghozatalára készteti a valóságos egy­ségbe tartozó különböző népek tagjait. Egyik nemzetiség részéről megkísérlése, hogy saját nyelvének használatát a közös állam eszkö­zeivel ráerőltesse egy vagy több más nemzetiség tagjaira, olyan kul­­turimperializmus, amely a másik nemzetiség népi kulturegyéniségét veszélyezteti és az utóbbit szükségképen arra készteti, hogy vagy önálló államban vagy más néppel (népekkel) közös, de egy másik ál­lam keretében törekedjék népi egyéniségét megőrizni. A magyar nemzet több nemzetiségű nemzet. Kebelén belül a magyarsággal más nemzetiségek csak akkor lesznek hajlandók békében együtt élni és barátságos vagy pártatlan nagyhatalmak csak akkor teszik lehetővé,— hogy a nemzet visszakapjon történeti területéből olyan részeket, ahol a magyar többség mellett más nemzetiség (ek) is él (nek), ha a nem­zetben a magyar nemzetiséggel egyenlő szabadságban élhetnek a töb­bi nemzetiségek és azonos feltételekkel fejlesztheti magyar és nem ma­gyar saját külön népi kultúráját. A magyar nemzeti tudatosság olyan tartalmú legyen, hogy vele megférjen a nemzet minden nemzetiségének­­népi tudatossága. Találja örömét a magyar saját népi kultúrájának értékein felül a többi népekkel közös magyar nemzet kulturális szin- és formagazdagságában, ami annyival változatosabb, gazdagabb és emberibb a színtelen egyhangúságnál, amelyre minden nivelláló, uniformizáló, az élet sokrétű szervessége iránt érzéketlen, szellemtelen kultúrpolitika törekszik. Teleki Pál a magyar nemzetnek ezt az életteljes, reális fogalmát szögezte a magyarkodókkal, a kulturimperializmust patriotizmussal összetévesztő és ezzel a nemzetiségi békét és a magyarság megokolt területi igényeinek kielégítését veszélyeztető fanatikusokkal szemben, akik lázba jöttek, ha egy pap nem magyarul prédikált, felháborodtak nem magyar tannyelvű népiskola működésén és magyarosítani kíván­tak minden más csengésű nevet és magyar ruhába kívántak bujtatni — ünnepi alkalmakra — minden tisztviselőt. Teleki Pál hagyományos türelmü, mértéktartó és méltóságteljes, ősi patriotizmus és nem magyartalan versenynacionalizmus csoport­individualizmusa szellemében kulturautonomiát készített elő Kárpát­alja számára, a felvidéki visszacsatolt területen bizalmát élvező papok utján ellenőrizte vájjon katonai vagy polgárt hatóságok, esetleg ha­talmaskodó magánosok nem sértik-e a szlovák és a ruszin nemzetisé­gűek nyelvhasználati jogait, népi értékek megbecsülését és egyéb jo­gos személyes érdekeiket. Erdélyben és a volt Partiumban Teleki me­gyéről megyére ment, megbeszélésekre összehívta a hangadó ténye­zőket és külön a nemzetiségek vezetőit is. Mindenütt oktatva, figyel­meztetve, gyakorlati példákkal nevelte a magyar értelmiséget és a közigazgatást türelmes, tapintatos, emberséges viselkedésre magyar és minden nemzetiség tagjai irányában. A miniszterelnökségen Teleki ./ időnkint értekezletre hívta össze ama törvényhatóságok főispánjait, amelyeken nagyobb számú nem magyar nemzetiségű állampolgár élt és belügyminiszterével együtt kioktatta, rábeszélte és utasította őke(, hogy vaíamennyiük és a felügyeletük alatt működő összes hatóságok a legteljesebb pártatlansággal, igazságossággal és emberségesen jár­janak el magyar és egyéb nemzetiségűek ügyeiben egyaránt. Közigaz­gatási tisztviselők számára rendezett .tanfolyamokon Teleki szellemét képviselő gyakorlott szakemberek fejtették ki, hogy melyek a nem magyar nemzetiségek részéről leginkább sérelmezett hatósági magá­­tartások' és" milyen viselkedésekkel, hogyan“ támaszthafflak á közal-"'

Next

/
Thumbnails
Contents