Krónika, 1955 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1955-01-15 / 1. szám
8-ik OLDAL “KRÓNIK A” 1955 január. mány és rendszer mellett. Mindenki várja és akarja a rabigából való szabadulást. Hogyne várná a szabadulást a szenvedő magyar nép, amikor még azok a nemzetek is, amelyek csak hírből ismerik a muszka vörös diktatúrát, megvetéssel és gyűlölettel viseltetnek iránta! Mint érdekes epizódot, csak azt említjük fel most, hogy Hollandiában kormányrendeletet kellett hozni, hogy a holland gazdák ne nevezzék el marháikat a szovjet vezérekről. Szóról-szóra ezt mond ja a tudósítás: "Hollandiában nem túlzottan népszerűek a szovjet vezérek. A kormánynak ugyanis most hivatalosan kellett intézkednie afelől, hogy a marhákat ne nevezzék el “Molotovnak,” "Malenkovnak,” vagy "Titónak”. A külföldi magyarságnak feladata az, hogy minden befolyásával és erejével hirdesse a külföldön a felszabadítás szükségességét. Tudja meg ország-világ, hogy úgy a magyarság, mint a testvérnépek tragédiája Trianonban kezdődött, amikor rosszakaratú és tudatlan politikusok szétszaggatták a Kárpát-medence isteni egységét. Ezt jóvá kell tenni! Mert addig békesség nem lehet! Az óhazai magyarsággal szemben pedig az a feladata a külföldre szakadt magyarságnak, hogy Nagy-Magyarország isteni gondolatát és a felszabadulás reményét és lehetőségét ébren tartsa az aggódó és kételkedő szivekben. Az uj esztendő folyamán adjon a Mindenható erőt és kitartást a küzdelemre és diadalra! A rabnemzetek kiáltványa a szabad világhoz Az Európai Rabnemzetek Szervezete 1954 december 18, 19 és 20-án a new* yorki Carnegie Intézet nagytermében együttes üléseket tartott. Az üléseken kilenc rabország, Albánia, Bulgária, Csehszlovákia, Estonia, Magyarország, Lettország, Litvánia, Lengyelország és Románia delegátusai vettek részt és vagy kétszáz főre rúgott az amerikai és külföldi közönség száma. A december 18-iki ülésén elsőnek a fogolynemzetek szakszervezeti jogainak embertelen megsértésével kapcsolatban adták ki és hozták meg a delegátusok határozataikat, melyekben követelik a munkásság szabad szervezkedési jogát és a szakszervezetek önkormányzatát, továbbá a munkás jogát munkája és munkahelye szabad megválasztásához. Követelik a sztrájk jogot mint a bérharc szükséges, elismert fegyverét. Az ülés az indokinai háború foglyainak és a francia légióban szolgáló különböző nemzetekhez tartozó legionarista hadifoglyoknak, többi közt magyaroknak a kommunista országokba való repatriálásával is foglalkozott mely a fegyverszünet, rendelkezéseivel ellentétben van. Az élénk vitában a magyar delegáció elnöke, Dr. Eckhardt Tibor is résztvett. Az első ülésnap bőséges tárgysorozatán szerepelt továbbá az égbekiáltó Szovjet-fajirtás (“genocide") problémája is. Erről hatalmas jelentést dolgozott ki a kilenc rabnemzet szociális bizottsága. A határozat értelmében a Rabnemzetek Szervezete az Egyesült Nem zetekhez fordult azzal, hogy küldjön ki egy szákbizottságot az albán, bulgár, csehszlovák, magyar, lengyel és román fajirtás Szovjetelleni vádjai kivizsgálására és annak megállapítására,'hogy á Szov- ' jet 1939 óta Sokszorosan megsértette a fajirtás eliminálására vonatkozó nemzetközi megállapodást, melyet rhága is aláirt. A december , 19-iki ülések további tárgya a,,gyűlés javaslata volt az Egyesült Nemzetek Alapokmánya megváltoztatásával összefüggésben. Az erről Szóló jelentést és határozati javaslatot e kérdés előadója Dr. Eckhardt Tibor készítette és nagyobb beszédben ismertette. Itt egy konferencia összehívását javasolták, melynek e kérdéssel kellene foglalkoznia. A jelenlegi Alapokmány nem akadályozta meg sem Európában, sem Ázsiában bizonyos nemzetek elnyomását és igy nincs lehetőség arra, hogy a rabnemzetek függetlenségét visszaállíthassák és szuverén állami jogaikat biztosíthassák. Az utolsó ülésnapon a Szabad Világ nemzeteihez intézett kiáltványban a Rabnemzetek Szervezete felhívja ezeket, hogy szakítsák meg a diplomáciai kapcsolatokat a Szovjet csatlósok bábkormányaival, melyeket nem a nép választott és nem a népek akaratát képviselik. Követelik továbbá a rabországokban szabad választások megtartását az Egyesült Nemzetek ellenőrzése mellett. Végül javasolják, hogy azt a kormányt, mely fenti kéréseket nem támogatja, a UN bélyegezze meg, mint a világbéke és biztonság ellenségét. A kiáltvány egy példányát december 21-én Washingtonban a Rabnemzetek Szervezete tagországai delegációinak elnökeiből álló küldöttség nyújtotta át Washingtonban John Foster Dulles külügyminiszternek. A szervezet elnökének, dr. Villa Masensnek (Lettország) beszédére, amelyben reményét fejezte ki, hogy az Egyesült Államok kitart a népek önrendelkezési jogának elve mellett, Dulles kijelentette: "Karácsony ünnepe, amely az emberi testvériség jelképe, újabb ihletet ad a béke és a jóakarat világa eljövetelének közös reményeihez. Az amerikai nép mélyen átérzi azon embertársai millióinak szenvedését, akik szerte a világban megfosztalak szabadságuktól és függetlenségüktől, de szilárdan elutasítják, hogy érzéseikkel és szellemükkel behódoljanak a zsarnokság diktátumainak. Teleki Pál nemzetiségi politikája MUTATVÁNY KOVRIG BÉLA "MAGYAR TÁRSADALOMPOLITIKA" című müvéből. A felvidéki, kárpátaljai és erdélyi-partiumi területek visszacsatolása idején kiújult nemzetiségi kérdés kezelését Teleki a szentistváni gondolat korszerű megfogalmazásával, a nyelv-nemzet fogalmával szemben egy reális tartalmú és a különböző nemzetiségek fejlett önérték-tudatának is megfelelő nemzet-fogalom kialakításával és népszerüsitésével készítette elő, A visszacsatolt területeken a korábbi idegen uralom alatt magyarsága miatt súlyos hátrányokat szenvedett sok jó magyar "revansvágyával" és mindent magyarosítani követelő agresszív nacionalizmusával szemben Teleki megérttetni kívánta velük és az egész magyarsággal, hogy ismét több népü-nemzetiségü nemzetté váltunk és mindegyik nép szabadságát “két pogány" között csak együttesen, valamennyiük között szabadsága keretében őrizheti meg. Minél inkább megvalósithatja, élheti mindegyik nemzetiség a maga népi értékeit a közös szabadság keretében, minél magasabbra fejlesztheti nemzetiségi kultúráját a közös államszervezetben, annál színesebb, gazdagabb lesz a nemzet, annál több loyalitásban és szolgálatkészségben részesül állama. Nem egyetlen nyelv általános használata formál és tart fenn különböző népi tudatu nemzetiségekből álló nemzetet, sem pedig az állam fölényes hatalma, de történelmi közös élményeken felül közös társadalmi értékek, legfőképen az egyetemes szabadság együttes birtoklásának köztudata és mindegyik nemzetiségnek sajátos, népi kultúrája korlátlan kibontakozásában való érdekazonossága. Élményeknek, tudattartalmaknak és kulturérdekeknek közös elemei tarthatnak mintegy "belülről”, szellemileg össze, nemzetben egy|>e különböző nyelvű nemzetiségeket. Már nem is nemzet az a több népü (gentes) állaninép, amelyből hiányzik az a közös értékek tiszteletén és azonos érdekek felismerésén alapuló összetartozásnak ama mértéke, amely különben közös áldozatok meghozatalára készteti a valóságos egységbe tartozó különböző népek tagjait. Egyik nemzetiség részéről megkísérlése, hogy saját nyelvének használatát a közös állam eszközeivel ráerőltesse egy vagy több más nemzetiség tagjaira, olyan kulturimperializmus, amely a másik nemzetiség népi kulturegyéniségét veszélyezteti és az utóbbit szükségképen arra készteti, hogy vagy önálló államban vagy más néppel (népekkel) közös, de egy másik állam keretében törekedjék népi egyéniségét megőrizni. A magyar nemzet több nemzetiségű nemzet. Kebelén belül a magyarsággal más nemzetiségek csak akkor lesznek hajlandók békében együtt élni és barátságos vagy pártatlan nagyhatalmak csak akkor teszik lehetővé,— hogy a nemzet visszakapjon történeti területéből olyan részeket, ahol a magyar többség mellett más nemzetiség (ek) is él (nek), ha a nemzetben a magyar nemzetiséggel egyenlő szabadságban élhetnek a többi nemzetiségek és azonos feltételekkel fejlesztheti magyar és nem magyar saját külön népi kultúráját. A magyar nemzeti tudatosság olyan tartalmú legyen, hogy vele megférjen a nemzet minden nemzetiségéneknépi tudatossága. Találja örömét a magyar saját népi kultúrájának értékein felül a többi népekkel közös magyar nemzet kulturális szin- és formagazdagságában, ami annyival változatosabb, gazdagabb és emberibb a színtelen egyhangúságnál, amelyre minden nivelláló, uniformizáló, az élet sokrétű szervessége iránt érzéketlen, szellemtelen kultúrpolitika törekszik. Teleki Pál a magyar nemzetnek ezt az életteljes, reális fogalmát szögezte a magyarkodókkal, a kulturimperializmust patriotizmussal összetévesztő és ezzel a nemzetiségi békét és a magyarság megokolt területi igényeinek kielégítését veszélyeztető fanatikusokkal szemben, akik lázba jöttek, ha egy pap nem magyarul prédikált, felháborodtak nem magyar tannyelvű népiskola működésén és magyarosítani kívántak minden más csengésű nevet és magyar ruhába kívántak bujtatni — ünnepi alkalmakra — minden tisztviselőt. Teleki Pál hagyományos türelmü, mértéktartó és méltóságteljes, ősi patriotizmus és nem magyartalan versenynacionalizmus csoportindividualizmusa szellemében kulturautonomiát készített elő Kárpátalja számára, a felvidéki visszacsatolt területen bizalmát élvező papok utján ellenőrizte vájjon katonai vagy polgárt hatóságok, esetleg hatalmaskodó magánosok nem sértik-e a szlovák és a ruszin nemzetiségűek nyelvhasználati jogait, népi értékek megbecsülését és egyéb jogos személyes érdekeiket. Erdélyben és a volt Partiumban Teleki megyéről megyére ment, megbeszélésekre összehívta a hangadó tényezőket és külön a nemzetiségek vezetőit is. Mindenütt oktatva, figyelmeztetve, gyakorlati példákkal nevelte a magyar értelmiséget és a közigazgatást türelmes, tapintatos, emberséges viselkedésre magyar és minden nemzetiség tagjai irányában. A miniszterelnökségen Teleki ./ időnkint értekezletre hívta össze ama törvényhatóságok főispánjait, amelyeken nagyobb számú nem magyar nemzetiségű állampolgár élt és belügyminiszterével együtt kioktatta, rábeszélte és utasította őke(, hogy vaíamennyiük és a felügyeletük alatt működő összes hatóságok a legteljesebb pártatlansággal, igazságossággal és emberségesen járjanak el magyar és egyéb nemzetiségűek ügyeiben egyaránt. Közigazgatási tisztviselők számára rendezett .tanfolyamokon Teleki szellemét képviselő gyakorlott szakemberek fejtették ki, hogy melyek a nem magyar nemzetiségek részéről leginkább sérelmezett hatósági magátartások' és" milyen viselkedésekkel, hogyan“ támaszthafflak á közal-"'
