Krónika, 1955 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1955-08-15 / 8. szám
1955 augusztus ‘KRÓNIK A” 7 KALIFORNIAI MESSZELÁTÓ Dr. HERCZEGH JÓZSEF, református lelkipásztor. Slachta Margit hetven éves Irta: KÓRÓDY-KATONA JANOS volt országgyűlési képviselő. Nevének hallatára most megmozdul a külföldi magyarság szive. Egy név, mely a jézusi szeretetet és egyúttal az apostoli energiát jelenti. Slachta Margit mindég kimagasló tényezője volt a magyar keresztény, katolikus életnek. Akár a parlamentben volt, de akkor, ha nem volt annak tagja. Slachta Margit nem igényelte magának sohasem a gyenge nőnek kijáró, megszokott udvarias kiméletet. Ö az alapitója a Szociális Testvérek Társaságának. Szürke ruhájuk beolvadt a modern világ öltözködési formái közé. Modern szerzetesek ők, az Egyház hűséges modern leányai, a keresztényszociális igazságosság gyakorlati megvalósítói életbevivői. Ahol Jézus szellemében dolgozni kellett, ott voltak, mindég uj területeket kerestek, Slachta Margiték hűséges, konzekvens követői voltak az apostoli keresztény magyar királyság eszméjének. Az 1920-as években nem volt népszerű a legitimitáshoz ragaszkodni az uralomra került politikai klikkel szemben, merész lendülettel tört előre a bomlasztás Szent István koronája körül. Most is ez a magyarság alapvető problémája: örök isteni törvényekhez és magyar, százados, szent tradifciókhöz ragaszkodva mégis modernnek és szociálisnak lenni. Szent István koronája itt az első, azután jön a Habsburg- Lothringern Ház ügye. Ez a személlyé vált szent Szimbólum, a Szentkorona kívánja elsősorban a törvényességet, az ország szabadságát, helyreállítását, uj berendezését a lényeg, a lélek, a velő, a magyar gerinc sérelme nélkül. Ezért harcoltunk, harcolunk. Ez Slachta Margit irányitója. 1921-22-ben együtt ültünk a parlament padján, velünk ült akkor a nagy Prohászka Egyedüli tanúi vagyunk Margit Testvérrel azoknak az időknek. A magyar keresztény lateiner középosztály volt akkor többségben a parlamentben, mely megcsinálta volna a szociálisabb törvényhozást, a földreform gyorsabb ütemét. De közbejött az 1922-es választás terrorja, mely kiirtotta az apostoli magyar királyság legitimista híveit, előzőleg kiadta az ellenségnek saját koronás királyát. Régi idők ezek: ime, hová jutottunk. Az idők igazolják irányunkat. Érdemes ragaszkodni hozzá s hetven év! Szép idő! Én mégis tudom, hogy Margit Testvér mégis fiatal, mégis tevékeny! Mert csak a DIADALMAS VILÁGNÉZET tudja fiatalon tartani a lelket és a fizikumot is: azok, akik a Keresztény Női Tábor, Keresztényszociális Párt, a Szentkorona Szövetség, a Szociális Iskola munkájában résztvettek, most itt vannak és gratulálnak! Emlékszünk, hogy a nyilas idők kegyetlenkedései között Margit Testvérék megállották helyüket a keresztény emberszeretet próbáján. Otthon nélkülözésben élnek a Szociális Testvérek, de Amerikában, Kanadában megerősítették házaikat, tevékenységüket. Pezsgő tevékenység folyik ott egy szép jövő összes kilátásaival. Mos már szükséges, hogy a belső tevékenység után megint résztvegyen a nyilvános, katolikus magyar munkában Slachta Margit. Az emigráció helyzete és szent eszméink szolgálata kívánja ezt. Halljuk ismét a hangját, lássuk határozottságát. A Mindszenty Mozgalom, — melynek programmja mindaz, amit a Mindszenty név jelent, — mint letéteményesé, szolgálója ezeknek az eszméknek, itt áll, gratulál és együttműködést vált valóra. A 70 éves Slaéhta Margitnak a szétszórt keresztény magyarság virágot küld, pirosat, fehéret, zöld levelekkel, hálából a múlt sok munkájáért, példaadásáért, bizonyítékul, hogy a magyar nők az Ö irányát követik és a férfiak tanulnak tőle. Aztán imádkozunk a menekült hazátlanok Jézusához, hogy adjon minden egyes keresztény magyarnak erőt, elszántságot dolgozni a Haza szabadságáért, Slachta Margitnak velünk együtt hazatérést. A vasfüggöny mögött milliók vártak arra, hogy a genfi konferenciáról valami biztató fény árad jón a rabságban szenvedő országokra. Sokan reménykedtek egy kis enyhülésben a vörös rabtartók boldogtalan szolgái közül. Azonban semmi fény, a reménységneg fénye nem áradt szerte Géniből! A külügyminiszterek elkövetkezendő konferenciája aligha ad több reménységet a szenvedő millióknak. AZ IGAZI REMÉNYSÉG FÉNYE. Amikor a jelen semmi reménységet nem ad, a nagy magyar múlthoz kell fordulnunk reménységért és biztatásért. Auguszttus hava: István király hava, — a magyar reménység biztató záloga. Senki a magyar királyság küldetését olyan tisztán és világosan nem látta, mint az első nagy magyar király, akit a római egyház szentté is avatott. EGY NYELVŰ ÉS EGYNÉPÜ ORSZÁG. István király volt az, aki csaknem egy évezreddel ezelőtt meglátta azt a nagy igazságot, hogy a Kárpátok-övezte Dunavölgy egy csodálatos gazdasági egységet alkot. Egymásra van utalva ennek a gazdag területnek minden lakója! Jaj annak, aki ezt a nagy egységet akár politikai, akár nemzeti vagy faji szempontból széjjelmarcangolja! István királytól származik az izenet arról, hogy "az egy nyelvű és egy népü ország" nem lehet erős. A különböző népek és nemzetek a krisztusi tanítással olyan csodálatos harmóniát alkothatnak, amely felülmúlja ‘‘az egy nyelvű és egy népü országokat". Ezért telepítette be Nyugatról a különböző népcsoportokat, azok mellé a népcsoportok mellé, melyeket már ott talált a gazdag magyar humuszon. A legnagyobb magyar uralkodók egész első Ferenc Józsefig és a martir negyedik Károlyig egész lelkűkkel megértették a szentistváni üzenetet. Nemes lelkűkben soha még árnyéka sem volt olyan gondolatnak, hogy egész országrészeket szörnyű kitelepítésnek vessenek alá. Mi, akik szemtanúi voltunk a cseh imperializmus kitelepitéseinek, a szerbek és románok magyar-üldözéseinek, mi tudjuk igazán megérteni a szentistváni gondolatot, amelyet minden nagy magyar uralkodó követett. ISTVÁN KIRÁLY NAPJA: MAGYAR NEMZETI ÜNNEP! A két világháború között a magyar országgyűlés két Háza nagy lelkesedéssel iktatta törvénybe azt az igazságot, hogy augusztus 20- ika nem felekezeti ünnep, hanem az egész magyarságnak és testvérnépeinek nemzeti ünnepe. Horthy kormányzó adta a legjobb példát erre. Ő, mint egy ősi kálvinista magyar család sarja, a legnagyobb örömmel vezette az ünnepi körmenetek alkalmával a magyar nemzet szine-javát a budai Várban. Aki egyszer látta ezt a nagyszerű felvonulást, soha nem felejti azokat a szinpompás népviseleteket, magyar ruhákat, diszmagyar öltözeteket, amelyekben százak és ezrek ez ünnepi alkalommal megjelentek. A KÜLFÖLDI MAGYARSÁG KÜLDETÉSE. A csonka ország vörös igában szenvedő szegény magyarsága, meg a kedves testvérnépek milliói nem ünnepelhetnek napjainkban. A vörös pribékek, a magyar nemzetnek szörnyű gyilkosai, a magyarságnak és a hitnek igaz megnyilatkozását mindenképpen elnyomják. Semmiképpen nem adnak engedélyt ünnepi felvonulásokra. A külföldi magyarságra vár az a feladat, hogy ahol csak magyarok élnek, lehetőleg a testvérnépekkel karöltve rendezzék meg István király ünnepét. Amerikában a new yorki magyarság ünnepe a legnagyszerűbb az utóbbi esztendőkben. Ök értették meg legtisztábban ez ünnep nagyszerű üzenetét. Az idén nem csak nagyszerű felvonulás lesz New Yorkban és ünnepi istentiszteletek, hanem egy hatalmas ünnepi diszebéd is, gyönyörű programmal, amelyre legalább ezer vendéget várnak. Amikor gratulálunk a newyorki magyarság nagyszerű példaadásához, kérjük a világ minden részében széjjelszórt magyarság vezetőit, hogy már most kezdjék meg az eljövő esztendőkre az előkészületet, hogy teljes sikerre vigyék a magyarság nagy találkozását: István király ünnepét. Hadd áradjon fény egy-egy ilyen ünnepről a bujdosó magyarság felé a világ minden részében és ebből a fényből vetődjék néhány sugár szülőföldünk árva népére. Hadd értse meg mindenki, hogy István király ünnepe úgy a magyarságnak, mint a dunavölgyi testvérnépeinek legnagyszerűbb és legösszefogóbb ünnepe! EGYEDÜL VAGYUNK! A legnagyobb magyar államférfiak, írók és gondolkozók újra és újra átérezték azt a fájdalmas igaz ságot, hogy a magyarság tulajdonképpen egyedül van Közép-Európa szivében. Nemcsak, hogy testvérnépei nincsenek, de még olyan jó szomszédai sem, akikre a veszedelem idején számíthatna. Sőt a szomszédok a veszedelmek idején legtöbbször csak kárára voltak az igaz magyarságnak. Mivel azonban egyedül vagyunk, a magyarságnak meg kell értenie, hogy a szentistváni gondolat az egyetlen összetartó erő. Az ezeresztendős magyar királyság élet és halál kérdése a magyar nemzetre és testvérnépeire nézve. Három szörnyű kisérlet történt a magyar királyság elpusztítására, három borzasztó forradalomban. Jól meg kell jegyeznünk, hogy Magyarország pusztulását mindhárom alkalommal a belső erők, az úgynevezett köztársasági mozgalmak tették tönkre. A külső beavatkozás már csak akkor történt, amikor a köztársasági vezéreknek sikerült elszakítani a magyarságot a szentistváni gondolattól és királyi koronától. Ha teljes tárgyilagossággal figyeljük a magyar történelmi eseményeket, akkor úgyszólván csaknem egyformák. Mindegyik sutba dobta a szentistváni gondolatot és a királyi koronát és helyére valami csudabogár köztársaságot igyekezett kitalálni. Az ilyen felfordult gondolkozásnak csak természetes következménye volt a teljes pusztulás és a három diktatúra: Haynaué, Kun Béláé, meg aztán Rákosié. Úgy az óhazai, mint a világ minden részébe szétszórt magyarságnak ki kell gyógyulnia abból a szörnyű betegségből, amit a köztársasági törekvések propagálása okozott a drága magyar föld számára. István király ünnepe segitse a magyarságot mindenhol a lelki gyógyulás útjára! A DUNAI KONFEDERÁOIÓ ÉS A KIS-ANTANT. Az elmúlt évszázad alatt azok a magyar politikai vezérek, akik képtelenek voltak meglátni a magyar nemzet küldetését és a testvérnépek feladatát, valami csodálatos makacssággal Dunai konfederációról, vagy Balkán-szövetségről szavalgattak. Magam is többször hallgattam Budapesten Jászi Oszkárt az első világháború végén szavalgatni valami fantasztikus Dunai konfede-
