Krónika, 1955 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1955-07-15 / 7. szám
10-ik OLDAL “KRÓNIKA’’ 1955 julius. » tartalmaznak, amelyet korunk tragédiája is igazol: az igazság szolgálatában álló sajtó a béke munkálója, mig a hazugság a békétlenség szálláscsinálója. Korunk a fogalmak és szavak inflációjának szégyenkora. Teljesen más jelent nálunk pl. a béke, demokrácia, mint ezer km-re keletebbre. Az igazság megtagadása a szeretet meggyengülését, sót kiveszését okozza és a gyűlölet uralmát mozdítja elő. Az ilyen sajtó természetszerűleg ellentétet kelt, ellenségeskedést szit emberek, osztályok, népék és nemzetek között. A hazugság és a gyűlölet szétfeszítő, egységbontó hatású, a békétlenség tűzfészke és a mások jogát szem elől tévesztő, elvakult önérdek -propagálója. A hitleri nácizmus is megtagadta az igazságot. Önmagát felsőbbrendü fajnak kiáltva ki elhagyta a szeretet rendjét, önimádata önzésbe, gyűlölködésbe fajult. Sajtója is ennek szolgálatában állt. Hazugsággal és a másdk befeketitésének eszközével dolgozott. De ebbe a hibába beleesnek mások is. Frings kardinális joggal mondotta az 1948-as lourdesi Pax Christi kongresszuson: 'Két nagy eszközzel rendelkezünk a béke eléréséhez: ez az imádság és a sajtó. A sajtónak feladata a közvélemény formálása, ez történhet a béke irányában, de a háború felé is. Mi ismertünk Németországban egy férfit, aki az egész sajtót a kezében tartotta és ezt a német nép becsületének feláldozására használta fel. De ugyanezen napokban a német nép áldozata lett egy nem zetközi sajtókampánynak, amely a németség képét saját nemzeti érddekei szerint ifestette meg.” Korunk tragédiájáért, békétlenségéért nagy felelősség terheli a sajtót, amely az elmúlt évtizedek folyamán nacionalista jelszavak mögött egyre mélyebbre ásta a népek között a szakadékot. Az igazság szolgálatát megtagadó sajtó méltán számit a háborús bűnösök közé. Építeni összefogni csak az igazság és az ezzel párosult szeretet képes. Ezért sorsdöntő fontosságú követelmény, hogy az újságírók visszataláljanak hivatásu eredeti értelméhez, az igazság szolgálaté-‘ hoz s általa a társadalmi béke és rend munkálásához. Hogy mit lehet és kell tenni ebben a tekintetben, arra rámutat a Pápa a Rómában működő külföldi újságírók fogadásakor: “Mindegyikük igyekszik saját hazáját szolgálni. De szolgálják azzal a meggyőződéssel, hogy a más államokból való jó kapcsolatok, más népek jellemének megértése és jogainak tiszteletbentartása a békét elősegítik és megerősítik”. Természetes dolog, hogy a nemzeti jogok védelme kötelesség. E téren lehet mulasztani hallgatással is! Viszont a hazaszeretetnek nem szabad ellentétben állnia az egyetemes emberszeretettel. Mások szeretete azok ismerete nélkül nem lehetséges, nem lesz igazi és tartós. Nagy részben az újságokra vár az, hogy a népeket egymáshoz közelebb hozzák: jellemüket, életüket, kultúrájukat megismertessék. így tulajdonképen egy nagy nevelési feladatot teljesítenek, amely szükséges ahhoz, hogy az eredeti bűn következtében szociális vonalon is eltorzult ember és állam felismerje a Teremtő akaratát, amely a történelmi egymásrautaltságban olyan világosan megnyilvánul. A közvélemény pszichológiai átformálása nagyrészt az újságokra vár. DR. MIHÁLYI GILBERT. Metteni találkozás (TÍZÉVES ÉVFORDULÓRA) Már mögöttem bujdosott A doni véres álmom S megjártam a fogságot, Nagy, embertelen vámon! Este volt, beborult éj S nagy, sötét-gondok öltek, — Mint virágot a tél, Ha künn maradt a réten. Nehéz volt a gyötrelem És vad volt szivem, rideg. Ember-csordából jöttem — Úgy rámtapadt: a köpet! S akkor pince-odúmban, — Bencés Apát Ur alatt! — Zörgettek az ajtómon És fáradtan jött a hang. Régi társ, rongyos Vitéz, Oly boldogan ölelt át: “Két éve nem láttalak, Ki gondolta igy, pajtás?!” S Benne a régmúlt ölelt, — Az ifju-álmok rétje, Hol millió virág nyilt S magyar-álmok vére! A pince-priccs is kigyult, A két árva-magyaron — Mig Főapát ablakán: A “firhang” csattant nagyot! S beszéltünk, sőt rémültünk.... Ös Metten éje alatt S a csillagok a Dunán, Már Budán nyargaltak! Egy ezredéve, itt tüzelt — Vérbulcsu, nagy haraggal. . . . S mikor misére kongott, Mi térdeltünk a padban! Chaska, 1955. P. SZELÉNYI IMRE. MÁRCIUSI ÜNNEP FRANCIAORSZÁGBAN. A felsőrajnai és doubsi menekült magyarok március 20-án a márciusi 15. évfordulója alkalmából Riedisheimben (Felső-Rajna) a kolostortemplomban szentmisén és szentbeszéden vettek részt. Szentmisét és szentbeszédet dr. Fenyvesi Márton kath. lelkész mondott, felemelő hazafias szellemben. Délután Mulhouseban a Szabad Magyarok Egyesülete helyiségében műsoros délutánt rendeztek, melyen magyarruhás gyermekek és felnőttek szavaltak hazafias költeményeket. Ünnepi beszédet az Egyesület elnöke, Somkői Pál mondott, melyben mészenszántó szavakban emlékeztetett 1848-ról. Úgy az ünnepélyen, mint a szentmisén szépszámban vettek részt a magyarok, köztük francia vendégekkel. Hajótöröttek Űzött magyarok sorsuk vésztőjében dúlt éltük hajóján hazát keresnek. . . De vihar tör hajót, s bágyadt keservben zátonyon vannak a hajótöröttek. . . . Hurrican bömböl, szaggat árbocrudat! Sötét habokban már reményt temetnek. . . . Hajójuk reccsen, — nem látnak kiutat. . . . Mi lesz veletek ti hajótöröttek? S. O. S. jelek szikrákat szikráznak! Ima csendül . . . s jaj! . . . E csüggedt betegek hullámsirban báván meghalni vágynak, mert szívben ők régen hajótöröttek. . . . Sóhajba roskadt szenvedő magyarok! Hazából tépett, büszke magyar lelkek! Keserv kenyérhez jaj az italotok. . . , Meddig bírjátok ti, hajótöröttek? Vihar cibálja, zúzza hajó roncsát. . . . Fáradt vándort vág! — Hazátlan szegények mardossák egymást! — Hol vagy jó barát? — Kik vagytok? — Kik volnánk? — Hajótöröttek? Zajló tengeren úszkálnak a roncsok. . . . S roncsba kapkodnak e gyengült életek. . . . Hol késtek cirkálók? Mentő nagy hajók? Meddig várhatnak — a hajótöröttek? Ausztrália SZ. TAMÁS ERNŐ. A Magyar Emigrációs Emlékbizottság felhívása Münchenben megalakult a Magyar Emigrációs Emlékbizottság, amelyben az egyházak részéről dr. Ádám György katolikus főlelkész, dr. Göndöcz Kálmán református főlelkész és dr. Juhász Pál evangélikus presbiter, mint ügyvezető Tompa Miklós vesz részt. Az emlékbizottság elhatározta, hogy az emigráció hallottainak -síremlékét olyan szembetűnő módon jelöli meg, amely a menekült magyarok sírjait már messziről felismerhetővé teszi és így gondozásukat megkönnyíti, később az esetleges hozzátartozók számára is lehetővé teszi halottaik sírjainak megtalálását. Az emlékbizottság azt tervezi, hogy minden magyar síremlékre a családtagok kérésére egy Magyar Urnát szerelnek fel. A sorszámmal ellátott urnák 15 cm magasak, belsejükben egy üreg van, amelyben az elhunyt személyi adatait, fényképét, esetleg utolsó kívánságát helyezik el, mig a papírlap előrészén minden egyház rövid fohásszal könyörög az elhunytért. A katolikus halottakért könyörgő imádságot dr. Hász István tábori püspök irta. Minden urna belsejében egy gyüszünyi hazai földet is elhelyeznek. Egy urna ára 12 DM lesz. (Mintegy három dollár.) A beérkező igényeket csoportosítja a bizottság és az elküldésre kész urnákat Münchenben szent-: mise keretében beszentelik, illetőleg a társegyházak vezető lelkipástorai megáldják. Az elküldött urnákról központi nyilvántartás készül, az urna szám és a halott személyi adatai szerint. Igénylések előjegyezhetők a következő cimen: “Urna-Komitee” Konstanz-Bodensee, Postfach 471. Ez a kegyeletes mozgalom lehetővé teszi, hogy azokat az eddig jeltelen sírokat, melyek most már sajnos négy világrész legkülönbözőbb pontjain magyar testvéreink földi maradványait födik, egy ilyen tartós és megható szimbolikus jelentőségű urnával kapcsolják a távoli magyar földhöz. th Avenue Public Service Bureau 277—5th AVENUE, NEW YORK 16, N. Y. (29th St.) Telephones: MU 4-1818 és LE 2-5322 -ik éve specializál és szolgálja a magyarságot szeretetcsomag küldésben és hivatalos pénzátutalásban. IKKA csomagok Magyarországba újból rendelhetők! Világhírű CARE ajánl a vasfüggöny mögött országokba vak» csomagküldésre. írjon, telefonáljon ma ingyenes körlevélért.
