Krónika, 1955 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1955-01-15 / 1. szám
4-ik OLDAL “KRÓNIK A” 1955 január. A magyarság európai öntudata ÜZENET 1955 ELEJÉN ... Ez az öntudat egy igazság, egy eszme, egy ideál felismert értékének áldozatos szeretetét és odaadó hűséggel való szolgálatát jelenti. Európa pedig minden földrajzi és embertani fogalmán túl a szellemi Európát, a keresztény kulturvilágot jelenti. A jelen sorok nem bizonyítani akarják, hogy a magyarságban 1000 éven át töretlenül élt ehhez az Európához való tartozás tudata, mert ezt mindnyájan tudjuk. Célunk ennek a felfrissítése, felelevenítése, hogy jelenünk mostohaságának megértsük mélyebb értelmét és megtaláljuk reménységünk valódi forrását. KELET NÉPÉBŐL NYUGAT TESTŐRE. A kalandozások kora lejárt. A magyarság két öntudatos világhatalom harapófogójába került. Pogány és nomád nép számára nem volt többé hely a német és a bizánci császárság között. így szükségszerüleg felvetődött a "lenni vagy nem lenni” megoldást sürgető sorskérdése. Ezt a problémát a magyar életigényeknek legmegfelelőbben Szent István oldotta meg, amikor a pápához fordult királyi koronáért. így Kelet és Nyugat ütközőpontjában és állandó igézetében államférfim kölcseséggel gondviselésszerüen kikerülte a római és a bizánci császárok hűbéri igényeit, mert Roma minden hatalmi törekvéstől mentesen közvetitte népe felé a keresztény kultúra vallási, erkölcsi, társadalmi és politikai eszméit és kapcsolta be a független Magyarországot a nyugati keresztény népek családi közösségébe, amellyel annak szolgálata, tehát az európai szolidaritás vállalása járt együtt. így lettünk Kelet népéből Nyugat népévé. Kelet népe vagyunk, ez nem szégyenünk. S hogy nyugatiak lettünk, ezzel nem tagadtuk meg Keletet. Keletben csak a barbárságot tagadtuk meg, amelynek három nagy vihara éppen országunk testén át akart Európa elrablására törni. Ez első szent Királyunk választása és különleges földrajzi helyzetünk révén hősi küzdelmek forrása lett számunk ra. így lett hazánk védelméből egyúttal európai szolgálat is. Ezek a harcok avatnak bennünket Nyugat testőrévé, SÁRGA VESZEDELEM. 1241-ben Mohi csatasikján a mongol áradat megtöri a vitéz magyar ellenállást. Egy egykori bajor krónikás ezt jegyezte fel: Magyarországot ebben az évben 350 éves fennállás után a tatárok megsemmisítették. A Gondviselő azonban nem hagyta el a feladatát hűen teljesítő népet: a szörnyű pusztítás után, az ellenség eseményei miatt kivonult az országból. Nem sokkal később az újjáépítés sikeres kezdete után, hire jön újabb mongol veszedelemnek. Szövetkezz veelünk s leigázzuk az egész világot!”, üzente a mongol vezér IV. Bélának. A király lelkét azonban a magyar sorssal elválaszthatatlanul összenőtt európai hivatástudat töltötte be. Levelet ir IV. Ince pápának. Ebben világosan tudtára adja, hogy a veszedelem nemcsak Magyarországot fenyegeti, hanem az egész keresztény Európát. Elpanaszolja, hogy a keresztény uralkodóknál részvétlenségre talált s nem kapott tőlük mást csak ígérgető szavakat. Egyúttal kéri a pápát, hogy ő legyen segítségére. A levélnek igen fontos részlete igy hangzik: "Mert azon alapszik a mi sokszor kipróbált elgondolásunk, hogy nekünk, de az egész Európának üdvére szolgál, ha a Dunát védővárakkal megerősitjük. Mert a Duna az ellenállás vize! “Ezekben a sorokban főleg, de az egész levélben világosan benne van történelmi küldetésünk világosan felismerése és annak tudatos vállalása. Az Európa-egység hite, az európai összetartozás megvallása, a magyar s európai sorsközösség, Európa sorsalakulása a Duna part jánál s következőleg a magyar védelemnek egyetemes európai érdeke. Ez a pápának szóló királyi levél 701 évvel ezelőttről letagadhatatlanul hirdeti a magyarság európai öntudatát. A POGÁNY FÉLHOLD. XIV. században már Nyugat is elismeri a magyarság kereszténységvédő szerepét. Amikor a török az első jelentősebb európai sikereit aratja. XI. Gergely pápa Nagy Lajost (1342-1382) szólítja fel ellenük indítandó kereszteshadjáratra hivatkozva arra, hogy a magyar király mindig az igaz hit oltalmazója volt. Zsigmond császár-király (1387-1437) ismételten felhívta keresztény Európát a török probléma egyetemes európai jelentőségért. XXIII. János pápa 1410-i bullájában őt az igaz hit győzhetetlen bajvívójának és atlétájának ‘ nevezi. A nikápolyi szerencsétlen csatavesztésből hazatérő Zsigmond híveinek birtokadományokat és kiváltságokat osztogat és azerről szóló oklevelekben rámutat a lezajlott csata hitvédelmi jellegére is. Tehát a török elleni szerinte több volt, mint a haza védelme. Illetve a haza védelme egyúttal a keresztény Európa védelmét is jelentette. 1453-ban, tehát 500 éve elesett Konstantinápoly s igy megnyílt a töröknek az ut Európa felé, Bizánc megdöntött falai alól világhódító útjára indult ozmán hatalmat a törökverő Hunyadink és Kapiszrán szent János seregei 1456-ban Nándorfehérvárnál (Belgrád) szétszórják és igy 70 évre megbénítják annak átütő képességét. A világ fellélegzett, III, Callixt pápa a megmentett Európa háláját a déli harangszó elrendelésével fejezte ki. így már közel 500 éve hirdeti a világnak a déli harangszó a magyarság Európa-védő szerepét. Bonfini, az olasz történeiró, 1487-ben fogott hozzá a magyarság történelmének megírásához. Ö igy öntötte szavakba a magyar hivatástudatot: “Isten azért rendelte a keresztény világ határára a szilaj szittyafajt, hogy az igaz vallás birtokában makacs védője legyen az igaz hitnek minden hitetlenség ellen”. A közben magáhoztért török hatalom 1526-ban győzedelmeskedett Mohács harcmezején. A magára hagyatott magyar vitézség nem tudott megbirkózni a százszoros túlerővel. Mohács azonban mégsem lett a nemzet temetője. A nemzet nem adta meg magát. Jurisich, Szondy, Dobó és a többiek ennek tudatában forgatták vitézül kardjukat s adták oda életüket. Találóan irja 1939-ben Cs. Szabó László: A mohácsi nemzedék ugyanazon a válaszút előtt állt, mint a pogány törzsi nép. Nyugatot választja s ezzel együtt a szenvedő áldozatot. Csak a kard a tizenhatodik századé, a lélek az Árpádok alatt Eszetergomban, Jákon, Gyulafehérvárott eljegyezte magát a vértanúhalállal”. Zrínyi irja: “Mondja meg Európa, vájjon gyáva-e Magyarország, amely nem látott elvonulni napot maga felett övéinek vérontása nélkül, amelyben nincsen család, aki ne siratna valakit, amely két század óta egymagában áll ellen az ozmán hatalomnak s egy arasznyi földet sem engedett át a töröknek vér nélkül. Mint Diomedest Ajax pajzsa, úgy védtük mi a kereszténységet”. A VÖRÖS VESZEDELEM, Nem tegnap kezdődött. A pánszlávizmus azóta lett életünkre veszedelmes, amióta a pánrusszizmus színeit öltötte fel. Már 1848- ban eltiporta a magyar szabadságot. Napjainkban pedig nemzetünk kiirtásán mesterkedik. Vértanúink, deportáltjaink ezrei, a Vasfüggöny szolgabilincsét hordozó millió testvéreink bizonyítják, hogy a mai nemzedék nem korcs utóda hős eleinknek. Nyugat hibájából a pánrusszizmus zsákmánya lettünk, de a lelki ellenállás hazát védő s egyben Európát szolgáló örök magyar hivatást ma is teljesítjük ahogy Eötvös irta Montalembertnek: “azok az országok és népek, amelyek egykor védfalai voltak a nyugati civilizációnak az ozmánok ellen, most ugyanezt a hivatást veszik át az orojiz barbársággal szemben”. NAGGYÁ CSAK FIAID SZENT AKARATJA TEHET. Nemzeti létünk állandó létért való viaskodás. Joggal kiált fel Petőfink: “Isten csodája, hogy még áll hazánk!” Ez a viaskodás azonban érték szolgálatában folyik; amely mind az egyéni, mind a nemzeti életnek tartalma és értelme. A magyarság a legnagyobb érték szolgálatát, a keresztény kulturrend munkálását vállalta. Egy uráli nép, — Írja valahol Pater Varga László — amelyet a testvérek nyomása és a hazát kereső nyugtalanság hajszol a Kárpát medencébe és bizonyos mértékben európaibb nép, mint a francia, mert legfeljebb végső szükségben paktál a törökkel, de merő nagyhatalmi érdekből mint napkirályék soha és mindig érzi, hogy a pogánnyal való barátsággal önmagát árulná el és az egész Nyugatot, meg Istent”. Ebben van nemcsak a magyar történelem értelme, de a magyar lét titka is, következőleg reménykedésünk legigazibb forrása is. Újra a Pátert idézem: “Ha még azt is hozzávesszük, hogy majdnem minden ellenségünk sokszorosan erősebb volt, mint magunk; ha meggondoljuk, hogy végzetes harcainkban folyton testvértelenül állottunk és idegentől segítséget vajmi ritkán kaptunk; ha azt sem feledjük, hogy nem egyszer magunk is mindent elkövettünk, hogy többé ne legyünk és életünknek magva szakadjon, akkor legalább is sejtenünk kell, hogy ennek a páratlan történetnek és mai létünknek titka az idő és tér határai fölé magasodik. Úgy tetszik, mintha egy végtelen hatalmú Akarat vigyázná a valószínűség ködéből homályló sorsunkat és mintha annak az évezredes céltalanságnak valami olyan értelme lenne, mint a kereszt oktalanságának, amely bölcsebb az emberek okosságánál és gyengeségében erősebb az emberek hatalmánál". Jelen nemzedékünknek nem szabad csak a múlton elméláznia s csak az ősök “tőkéjéből” élnie, vértanúink érdemeire hivatkozva a jövendőt “jutalomként” várni. Az ezeréves magyar hivatást nemzedékünknek is teljes egészében vállalnia kell és a keresztény világrend maradéktalan szolgálatában dolgozni a világ s benne hazánk szebb jövendőjéért. Mit szolgál a magyar emigráció? 1955 elején, amelytől annyit várunk, üzenem: nem csupán földi erőktől, hanem elsősorban a keresztény értékek odaadó hűséggel való szolgálatától függ reményeink valóraválása! DR. MIHÁLYI GILBERT. Legolcsóbban vásárolhat az «migrációs magyarság legnagyobb könyvkereskedésében. B. N. PRESSS SERVICE. FOREIGN BOOK EXPORT-IMPORT. 1 EARLHAM STREET, LONDON W. C. 2. ENGLAND. Árjegyzékeinket, melyek havonta megjelennek, díjmentesen küldjük az érdeklődőknek. Magyarországról mindennemű könyvszükségletét beszerezzük. Raktáron szépirodalmi, tudományos és és műszaki müvek. Bizalommal keressen fel bennünket soraival, melyre 24 órán belül légipostán válaszolunk. ANTIKVÁRIUM. * • oooooBBBBBBBBB8flflflB8aB fi Hilft TORONTÓBAN (Kanada) a Krónika kapható és előfizethető a HELIKON könyvtárosánál. Hivatalos óra: Kedden este 8-tól 9-ig. Póstacim: HELICON LIBRARY, 161 King Street West, 2nd Floor. vrTnmnnnnnrirrw • O o c
