Krónika, 1954 (11. évfolyam, 1-12. szám)
1954-08-15 / 8. szám
1954 augusztus. •fC R Ó N I K A” 5-ik OLDAL' A NEW YORKI SZENT ISTVÁN ÜNNEP. Az idei Mária évben Nagyboldogasszony napján rendezendő Szent István napi ünnepség szónokai Nagyméltóságu Joseph Annabring, Superior, Wis. megyéspüspök, Amerika egyetlen magyar származású püspöke és Monsignor Magyary Gyula dr. pápai pdelátus lesz. Monsignor Magyary Gyula a Szent István napi ünnepségre fog Romából a Vatican városból ide érkezni. A nagy New York-i Szent István napi ünnepség megörökítésére színes film fog készülni a felvonulásról a Fifth Ave.-n és a Katedrálisba való bevonulásról. Ez a körülmény különösen fontossá teszi, hogy minél nagyobb számban vonuljon fel a magyarság, hogy a felvételek valóban impozáns tömeget mutassanak be. Mindennél fontosabb azonban az a körülmény, hogy Mária évben, Nagyboldogasszony napján óhajt az amerikai magyarság Hazánk Védasszonyának, Patrona Hungariae-nak és országalapitó nagy királyunknak Szent Istvánnak hódolni, kérve közbenjárásukat az Egek Uránál, kommunista rabságban szenvedő Hazánk mielőbbi felszabadulása érdekében. » Újólag felhívjuk az amerikai magyarság figyelmét, hogy a gyülekezés augusztus 15-én délután 2 óra 30 perckor a Fifth Ave. és a Madison Ave. között a 61 -ik utcában. A felvonulás Mária zászlók, amerikai és magyar nemzeti zászlók alatt pontosan 3 óra 15 perckor kezdődik. A felvonulóknak a Katedrális fő-hajója lesz fenntartva, ne hogy állni kényszerüljenek. A püspöki szónoklatra és a rádió közvetítésre való tekintettel feltétlen pontos megjelenést kérünk. AMERIKAI MAGYAR KATOLIKUS LIGA. A népek Tiz Parancsotata ruságról, amely a csonka-ország egyes részeire szakadt a Duna áradása miatt. Tízezrek lettek földönfutókká ez újabb nagy csapás következtében. Jaj, de szeretnénk segíteni azonnal az óhazai szerencsétleneken! A világlapok már beszámoltak arról, hogy az ausztriai szenvedőkön és a németországi árvízkárosultakon már segített is a külföld, elsősorban Amerika. De a kisebb népek sem maradtak távol a szenvedőktől. A svájciak s a hollandok máris szép munkát végeztek. Hát hogyne szeretnénk mi segíteni véreinken, szegény nyomorgó magyar testvéreinken! Arra kérjük azért az óhazai delegátusokat, hogy legfőbb kötelességüknek tartsák azt, hogy a szeretetcsomagok minden hivatalos akadékoskodás félrctételével azon nal indulhassanak árva Magyarországunkra. A “CARE” csomagok, amelyeket az amerikai nagyközönség más országokba olyan bőkezűen küld, egészen bizonyos, hogy tízezrével indulnának Magyarországra, hogyha feltárnánk Amerika népe előtt az árvízkárt, amely most érte ősi földünket. Az óhazai delegátusoknak meg kell most érteni, hogy nemcsak elméleti vitákra s megbeszélésekre jöttek ki Amerikába, hanem — mi szerintünk — az irgalmas samaritánus munkájának meginditására is. Az óhazai nagy drágaság miatt, amelyekről az itteni újságok újra és újra beszámolnak, odahaza aligha lehet bőkezű adakozókra számítani, akik a nyomort enyhíthetnék. . . A régi időkben, amikor valami nagy természeti csapás, földrengés, árvíz, tűzkár vagy vihar ért egy-egy országot, minden többi ország igyekezett kivenni részét a segítésből. Gondoljunk csak a kecskeméti földrengésre, vagy a san franciscoi nagy pusztulásra. Mindenhol ott volt a nemzetközi segitő kéz. Kérésünk tehát az óhazai delegátusokhoz az, hogy korlátlanul lehessen küldeni szeretetadományokat a szenvedőknek és nélkülözőknek. . . És ha ezt sikerül most keresztülvinni, a szeretetmunkának ezt az áldását ki kell terjeszteni a jövőre is. A szegény nélkülözők jajkiáltása megkívánja ezt. A MAGYARSÁG HIVATÁSTUDATA. Egy' évezreden át a magyarság vezetői újra és újra átérezték a magyarság hivatástudatát. Ezt a hivatástudatot kettős értelemben juttatták kifejezésre. Egyrészről h magyarság szolgálatában legelsők akartak lenni. Másrészről pedig a magyarságot arra nevelték, hogy a testvérnépekkel karöltve, azoknak is javát munkálva építsék a jövendőt. Ezt a magyar hivatástudatot a legnagyobb magyar országépitők közül is legvilágosabban István király juttatta kifejezésre. Ö hangsúlyozta ki hatalmas erővel a magyarság küldetéséj; nemcsak saját magával, hanem az országban lakó idegenekkel szemben is. Szegény Magyarország talán még soha ilyen messze nem esett hivatásának betöltésétől, mint napjainkban. Hiszen mai vezetői nem a szolgálatban akarnak elsők lenni, hanem a parancsolásban és diktatúrában. Jaj annak, aki felmeri emelni szavát a parancsuralom ellen! Milyen tragikus azonban a testvérnépek sorsa is! Nem csak a horvátok és a rutének, hanem a tót atyafiak is úgy átadattak a diktatórikus hatalmaknak, hogy a magyar nép mai diktátorai közül senki nem emelte fel testvéri szavát az ő érdekükben. Erdély népei is: a három nemzet iszonyú sorsra jutott. Amikor István király ünnepét ünnepeljük, a magyarság hivatástudatát fennen kell hirdetni minden magyar előtt, a világ minden részén! Százezres tömegekben vagyunk amerikai polgárok mi, ideszakadt magyarok, de senki nem kívánja tőlünk ebben az országban, hogy a magyar hivatástudatot ne erősítsük és a magyarság küldetését ki ne hangsúlyozzuk. EGY NEVEZETES ÉVFORDULÓ. Most van harmincöt esztendeje annak, hogy az első proletárdiktatúra megbukott Magyarországon. Akik átéltük azt az augusztus elsejét az Ur 1919-ik esztendejében, soha felejteni nem tudjuk az újjászületésnek azt az örömmámorát, amely átjárta az egész magyar nemzet szivét, amikor végeszakadt a vörös rémuralomnak. Amikor erről az évfordulóról emlékezünk, tesszük ezt azzal a biztos hittel, hogy el fog következni az az idő, amikor a második proletárdiktatúra is eléri megérdemelt sorsát: a teljes bukást és pusztulást. Erre az időre minden magyarnak el kell készülnie úgy az óhazában, mint a szétszórtságban. El kell készülnie azért, mert a magyarságnak, mint egy embernek, vissza kell térnie szentistváni küldetéséhez: a testvérnépekkel együtt fel kell építenie a régi fundamentumra egy uj évezredre Nagy-Magyarországot. A szentistváni korona, a királyi palást és jogar várja jogos viselőjét. Áldott legyen az isteni Gond viselés, hogy adott olyan férfiút Ottó Őfelsége személyében a magyar nemzetnek és testvérnépeinek, aki minden tekintetben méltó a királyi hatalom szimbólumainak viselésére és a királyi jogok és kötelességek alkotmányos gyakorlására. ADJUNK ASSURANCEOT MENEKÜLT MAGYAR TESTVÉREINKNEK! Az Amerikai Magyar Katolikus Liga (New York, 140 Madison Ave.) közli: Az uj D. P. bevándorlási törvénynyel kapcsolatban a National Catholic Welfare Conference megkezdte “speciális űrlapjainak” kibocsátását. Ezek az űrlapok szemben a State Department által kibocsátott formulákkal, lénye ges könnyítéseket tartalmaznak a "sponsor”-ra vonatkozólag. Amennyiben a “sponsor” egy általa személyesen nem ismert menekült számára ir alá assurance-t, úgy az összes szállítási költségeket átháríthatja az NCWC-re. A Ortega y Gasset 1929-ben megjelent “A tömegek lázadása” cimü könyvében leírja a gyónni készülő cigány esetét. Megkérdezi tőle a gyóntatóatya: megtanultad a tízparancsolatot? Nem biz’ én főtisztelendő uram, — feleli a cigány — mert azt beszélik, hogy elfogják törölni. A második világháború után kiderült, hogy a spanyol társadalombölcselővel ellentétben a cigánynak volt igaza. Hiszen a demokratikus hatalmak emberjogokért vívott háborúja a fél világon a legvadabb diktatúrába fulladt. Wilson és az Atlanti Karta meghirdette népek önrendelkezési joga helyett igazságtalan békediktátumok születtek. A testvériség meggyülázva: Jalta-Postdam 20 milliónál több üldözöttje és kisemmizettje, a vasfüggöny, mely az emberiség családját ketrecekre osztja. A szabadság is csak szép szólam maradt vagy kommunista elnyomást jelent. Hiába deklarálta az UN az emberjogokat, a világ fele rabszolgaságban sínylődik. S itt Nyugaton: a szerencsétlen menekülttől nem egyszer megkérdezik: miért jött? A D. P.-Sí sokszor nem is emberként kezelik s a velük való bánásmód sokban az emberkereskedelemhez hasonlít. Az egyenlőség is megcsufolódik: felemelkedés helyett süllyedés, a kaszárnya-börtön egyenlőség az osztályrésze a földkerekség szerencsétlen felének. Az elkápráztató technikai fejlődés pedig az élet boldoggátevése helyett rettegést szül, mert a rossz emberek kezében a technika vívmányai az ember elpusztítását szolgálhatják. KORUNK FELADATA. Jelenünknek ezt a csődjét saját bőrünkön tapasztaljuk. Viszont jól érezzük azt is, hogy világproblémáink megoldására egyedül nem elegendők a szép hangú nyilatkozatok, a “Nagy Négy” tárgyalásai, az UN ülésezései. A saját kárán tanult nemzedékünknek tékozló fiúként kell a balgán megtagadott Dekalogust az emberi együttélés alapszabályául újra elfogadni. Az I. II. III. parancs: “Én vagyok a te Urad. . . Idegen isteneid ne legyenek . . .” nemcsak embernek szól, népeknek is. Az ember nem független, de az államok sem önmaguk megfellebbezhetetlen urai, A földi törvény nem autonom. Az emberi jogalkotás forrása és kötelező erejének gyökere a Teremtőtől megállapított rend, a természetjog. A nemzetközi törvényhozásnak sem az államok köz akarata a legvégső forrása, hanem ez az isteni jogrend: Akinek nincs Istene, embernek sem számit. Amelyik népnek, államnak nincs Istene, nem más mint egy rablóbanda, állapítja meg szent Ágoston. Békés társadalmi s nemzetközi élet csak ott alakulhat ki, ahol hisznek az élet legfőbb Törvényhozójában. A történelem bizonysága szerint a keresztény szel lemiség szerint berendezett állami élet mindég nyugodt államközi életet jelentett. Az államok elpogányodásával azonban mindig együtt járt a nemzetközi egyensúly megbomlása is. A vallásiak át kell hatni a közösségi eletet. A “vallás magánügy” hamis szólam, veszedelmes hazugság, megtévesztő propagandafogás. Mintha csak nemzedékünknek hirdetné a zsoltáros: boldog az a nép, melynek Isten az ö Ura! ", A IV. parancs szintén a boldog közösségi élet egyik alapvető normája: engedelmesség, tisztelet és szeretet a felsőbbséggel szemben. Azok iránt, akiktől az életet kaptuk. Nemcsak a szülői szeretet kötelez tehát, hanem a hazaszeretet is, mely nem más, mint kisáélcsitett szülőszeretet. A szeretet azonban nem korlátozódik a legközvetlenebb hozzánktartozókra. Az ál-. -—c - ■ - ■- ■ Iám java nem a legnagyobb és legfelsőbb földi jó. A határon túl is embertestvér lakik, Európa közjava, az emberiség egyetemes java elöSbrevaló a részjavaknál. Az egész érdeke munkálásSával szolgálják az egyesek legjobban saját
