Krónika, 1954 (11. évfolyam, 1-12. szám)
1954-06-15 / 6. szám
6-ik OLDAL "KRÓNIKA” 1954 junius. A MARIAS VILÁGKONGRESSZUS RÓMAI PROGRAMMJA. Szeptember 8-án este megnyitó nagygyűlés a szabadban. Megnyitót mond Dr. Pierluigi Majoli ügyvéd, a római ősi kongregáció prefektusa. A jelenlevő 30 nemzet delegációinak vezetői rövid beszédet mondanak. így a magyarok részéről is. "Egység az Egyházzal” címmel öt nyelven beszél Gawlina József lengyel érsek, a Kongreganista Világszövetség igazgatója. Zenét a belgák, éneket a sweiziak szolgáltatják. Szeptember 9-én 8 órakor szentmisék: A Szent Péterben német, annak egyik kápolnájában magyar, a St. Mária Maggioreban angola St. Lajos templomban francia, a Szt. Szaniszlóban lengyel, a Gesuban spanyol, a St. Ignacioban olasz imákkal. Délelőtt és délután ülések a Gregoriana Egyetemen mindenki számára. Este szabad ég alatt zenei és népviselet ünnepség. A nemzetek bemutatják énekeiket és dalaikat. Kívánatos minél több magyar viselet. Szeptember 10-én szentmise az asszonyok és lányok számára a St. Ignacioban. Férfiaknak Roma többi templomaiban. Délelőtt és délután a kongresszus ülései. Este 8 órakor a St. Mária Maggioreban a nemzetek Mária énekei szentségi áldás. Gyertyás hatalmas körmenet a Colosseumban az üldözött keresztényekért. Könyörgés 14 nemzet nyelvén. A magyarok ott lesznek. Szeptember 11-én a St. Ignacioban Dr. Hász magyar püspök jubiláris szentmiséje a kongresszus összes férfi résztvevőinek szentáldozásával és fogadalmuk megújításával. Ülések. Este 8 órakor magyar összejövetel a világ minden részéből. (Hely később közölve). Éjjel 11 órakor a Piazza di Spaguán hódolat az Immaculata előtt. Magyar részvétellel. Szeptember 12-én a Szentatya miséje. Kihallgatás. A nemzetek lelki ajándékaikat mutatják be Krisztus helytartójának. Szenttéavatási ünnepség. Kongresszus alatt a Kongregációk történelmi kiállítása. Őfelsége Ottó király valószinüleg résztvesz a Kongresszuson. Utazási kedvezmények. A magyarok azon ország résztvevőivel jönnek, ahol laknak. Romában közös hotelben lesznek. Vezetésükről gondoskodás történik. Felvilágosítás: Kóródy-Katona János v. képviselő, Luzern, Postfach 492. “Via” utazási iroda (Dr. Strauss) Roma, Via due Macelli 105. (Az iroda magyar tulajdonban.) Az emigrációban most van alkalom először összejönnünk. Az Örök Roma hiv bennünket. Takarékoskodj és jöjj. Ezekért a szent élményekért érdemes még nélkülözni is. KÓRÓDY-KATONA JÁNOS v. országgyűlési képviselő, • • • A katolikus sajtó párisi kongresszusáról jövő számunkban hozunk részletes tudósítást Kóródy-Katona János v. képviselő tollából. zasságkötésről ékírásos bizonyíték készült, megfelelő pecsétekkel. Amikor a szumir kereskedő vagy földbirtokos adót fizetett a templomhoz tartozó adóirodában, adójáért nyugtát kapott, az adótiszt ugyancsak beírta az adónaplóba. A kereskedelmi vonatkozású táblák mellett fennmaradtak azok az agyagtáblák is, amelyek irodalmi értékűek. Javarészük a Krisztus születése előtti 2000-ik évből valók, szumirnyelvüek, leírják a föld teremtését, isteneiket, hitregéiket, hőskölteményeiket, vallásos énekeik szövegét, közmondásaikat, sirámaikat (hiszen ebben az időben a szumir nemzeti függetlenség már megszűnt). Természetesen van nehányszáz eredeti szumir tábla is a független Szumériából, ezek között egy szerelmi költemény, amit Samuel Noah Kramer, Pennsylvania Állam Egyetemének professzora, a philadelphiai egyetemi muzeum kurátora fedezett fel a mezopotámiai Bagdadhoz közeli egykori Nippur város romjaiban. Ez a tábla a Krisztus előtti 3000-ik évből való. A vers írója (valószinüleg tollbamondója) egy fiatal lány volt, aki esküvőjére készült és vőlegényéhez verset irt iránta érzett mély szerelméből. Az ékirásnak egy másik formáját azokon a szobrokon látjuk, amelyeket a régi Szumeria nagy városai romjaiból ástak ki. Ezek a szobrok, kőtáblák, hengeralaku emlékoszlopok messzeföldről hozott kövekből készültek, mert hiszen Szumériában még apró kavicsokat is alig lehetett találni. A szobrok és táblák írásaiból megtudjuk, milyen nevű uralkodóik voltak és uralkodásuk alatt mily hőstettek következtében voltak nevezetesek. így az egykori Szuméria kőfaragói, írástudói azt a szerepet töltötték be, amit a történetírók végeznek Herodotus óta. Kőtábláik vagy oszlopemlékmüveik az ékírásos szövegen kívül emberi és állati alakokat mutatnak. Egy ily?n hatalmas mü harci jelenetüket ábrázolja. Ellenségeik levágott fejét, nagy madarak (keselyük) viszik karmaik között. Tehát mint a többi keleti nép, a szumirok is kegyetlenül bántak ellenségeikkel. De adott alkalmakkor önmagukhoz sem voltak kíméletesek. Ha királyuk meghalt, hatalmas sírboltot ástak ki számára tiz, húsz láb mélységben, ahova a palota személyzete, a királynő, udvarhölgyek, stb. lekisérték az agyagkoporsót. A ceremónia végeztével a kirendelt palotaőrség vagy katonaság, valószínű az uj király rendeletére, az egész gyászoló népséget megölte, holttesteiket otthagyta és a sírboltot bezárta. Ilyen tömegmészárlás maradványait fedezte fel Sir Leonard Woolley, a British Museum expedíciójának professzora, aki a szumir UR város romjait kutatta. Leletének részletei megdöbbentőek. A sírboltban jóformán minden elenyészett, mégis sikerült fényképezés, rajzok, gipszöntvények révén különböző tárgyakat, fegyvereket, öltözéket, ékszereket, stb. a végleges pusztulástól megmenteni, Találtak egy fejdiszt, amit valamelyik szumir királynő vagy udvarhölgy viselhetett és egy aránylag épségben maradt női koponyát. Plasztika segítségével felépítették a koponyát, hogy viaszkszerü női fejet mutat és a koponya csontozata, a szemüregek, orrcsont, stb. kitöltése után mongoltipusu női fej került ki a szobrász kezei közül. A szemek mandulavágásuak. Az ott talált haj színe fekete volt. A szumir nép tehát valószinüleg a mongol fajhoz tartozott. Állami berendezésük. Ha Szumirországról beszélünk, nem szabad olyan országot képzelnünk magunk elé, amelynek pontosan meghatározott földrajzi határain belül egységes állami közösségben élnek az emberek. A szumirok eleinte, amikor számuk gyér volt, a Tigris és Eufrátesz folyók mentén kis falvakban laktak. Házaikat, szerszámaikat agyagból készítették. Kukáikat állati bőrökből, majd a juh gyapjújából, növényi rostokból. Egyetlen valamirevaló fájuk abban az időben a pálmafa volt, ami épülethez nem volt alkalmas. Élelmes nép lévén, cserekereskedést űztek az északra fekvő szemita népekkel, ahol kereskedelmi képviseleteket létesítettek. A szumir telepesek nyomát a mai Ankara környéken is megtalálták. Ékszereikhez szükséges nemesfémeket és drágaköveket Indiából és a Kaukázus hegységtől északra szerezték be. Sőt Egyiptommal is űztek cserekereskedést, hiszen egyik szumir király ékírásos cserépleveleit megtalálták Egyiptomban. Ha tehát volt diplomáciai érintkezés a szumirok és egyiptomiak között a Krisztus előtti harmadik évezredben, akkor volt kereskedelmi kapcsolat is. Ahogyan fejlődött és művelődött a szumir nép, úgy alakult ki politikai szervezete is. A kis falvakból nagy városok lettek. A nagy városok élén papkirály állt, aki politikai és vallási kérdésekben a legmagasabb tekintély volt. Agyagfalakkal körül vett nagy városaik közepére építették zigguratjaikat, amelyek a templom és királyi palota együttesét képezték. A városok környékét szántóföldjeik övezték, amelyeket a Tigris és Eufrátesz folyokból csatornákon át vezetett vizzel öntözték. Ha a nép elszaporodott, vagy a szomszédos nagyvárosokban válság tört ki, avagy annak királya meghalt, egymás között hadakoztak. Tulajdonképpen ez volt az oka Szumeria pusztulásának, mert amikor az északi szemita népek a szumir kultúra elsajátításával a déliekkel egy nívóra emelkedtek, az összetartani nem tudó szumirokat leigázták, városaikat lerombolták és a romok helyén a maguk városait, templomait építettek fel szintén agyagtéglákból. A többezer éves háborúk alatt sokszor pusztult el egy-egy szumir város, hogy azután a romokon újak épüljenek. így keletkeztek azok a halmok s dombok, Mezopo tárnia déli részén, amelyek rétegröl-rétegre a régi civilizáció egyegy korát mutatják. Sok esetben azért lett lakatlan egy szumir város, mert a Tigris vagy Eufrátesz folyó más medret keresett és talált magának, aminek az lett a következménye, hogy a város elvesztette vizét, a szántóföld az öntözési lehetőséget. Esőre nem lehetett számítani ezen a környéken, mert áprilistól szeptemberig ritkán van eső dél-Mezopotámiában. Ott hagyták tehát városaikat és mentek a folyók után újat építeni. Az a sok homok és iszap, amit e két folyó hozott magával északról, később annyira összesürü'södött, hogy a Perzsa öböl torkolatát betemette. A torkolathoz közel fekvő régi szumir városok ma ötven vagy száz mérföld távolságra vannak a Perzsa öböltől, a közbeeső területet betemette az iszap, amiből idővel agyagos föld lett. A szumir nép tehát erős harcot vívott az elemekkel is fennmaradása érdekében és hogy elbukott, nem lehet rajta csodálkozni, mert testvértelenül állt, körülvéve a szemita népfajhoz tartozó harciasabb akkadóktól, guteaiktól, aszsziroktól, st., akik őket városról városra legyőzték. Az irásmüvészethez értő, verselő, daloló szumir nép szellemi kincsei tetszetősek voltak a győzőknek. Ennek tulajdonítható, hogy noha a szumir nemzet megszűnt, nyelve, irásmódszere, vallása, irodalma, stb. sok évszázadon át fennmaradt. Igaz, hogy a hódítók sokat ezek közül a maguk Ízlésére átalakítottak. Hitregéik közül a teremtés, a vizözön, Gilgames éposza története bevonult a babiloniak, majd az asszírok irodalmába és cseréptáblákban fennmaradt az utókor számára. Az angol és amerikai tudósok egész könyvtárra való anyagot írtak össze a szumirok és utódaik történetéről. Ha olvasóink bővebben akarnak foglalkozni .ezzel a rendkívül érdekes témával, a már említett Sir Leonard Woolley könyvei mellett olvassák el az amerikai Edward Chiera "They wrote on Clay” és S. N. Kramer "Sumerian Mythology’’ cimü munkáit. Sokat fognak tanulni belőle. * * * E tanulmány bevezetőjében megemlitettem, hogy a szumirmagyar rokonság híveinek módot adunk arra, hogy bizonyítékaikat e lap hasábjain közöljék. Kérem tehát, hogy errevonatkozó írásukat juttassák el a Krónika szerkesztőségéhez közlés céljából. MAGYAROK SPELLMAN BÍBOROS ELŐTT. Spellman bíboros, new yorki érsek látogatást tett a schweizi Luxernben, a vierwaldstátti tó gyönyörű fekvésű városában. Kóródy-Katona János kezdeményezésére Dr. Hász István püspök vezetésével kis magyar küldöttség tisztelgett a legtekintélyesebb ame rikai főpap előtt, megköszönve a magyarok iránti jóindulatát. Spellman bíboros válasza ez volt: "Szeretem a magyarokat és továbbra is támogatni fogom őket!”
