Krónika, 1954 (11. évfolyam, 1-12. szám)
1954-05-15 / 5. szám
1954 május "KRÓNIK A” 9-ik OLDAL Magyar tragédiák Indo-Kinában Irta: RUBY ERZSÉBET. VITA—FÓRUM Zárszó egy magyar közjogi kérdéshez Irta: Dr. BOROSS FERENC. Az indókinai háborúról érkező jelentések mögött elképzelhetetlen véráldozat van és bennünket, magyarokat mélyen érint ez, mert nagyon sok magyar fiú harcol Indo Kínában a vörösök ellen. Régente azok az emberek jelentkeztek az idegen légiókba, akik családi tragédiák, vagy emberileg érthető megtévedések révén messzi földre siettek felejteni, hogy őket is elfelejtsék. De a második világháború végétől kezdve a kommunizmus elől menekült magyar fiuk mentek az Idegen Légióba. Indó Kina a Francia Unió egyik jól jövedelmező tartozéka. Ott fekszik hátsó India keleti részén félköralaku hosszú sávban, Siam szomszédságában a Csendes Óceán partján. Végtelen nagy távolságban magyar hazánktól. És ezen a területen a földkerekséget veszélyeztető gennyes fekély: a kommunizmus pukkanásig megérett a radikális kivágásra. Ismerjük a légionárusok szerző, dési szabályait. A legmegtévesztőbb belépőjegy a halál birodalmába. Hát persze, a francia udvarias nemzet, s a halálba is jóindulatot mutató udvarias mosollyal küldi a hazátlan, bujdosó magyar fiukat. A felvételi katonai irodában szinte aggódva olvassák fel a szorongatot helyzetben nem válogatós fiuknak: "... A szerződés értelmében, mely felbonthatatlanul öt évre szól. figyelmeztetjük Önt X. Y., hogy az indokínai kiima, a trópusi betegségek, a vérengző vadállatok, a fanatikus benszülöttek orvtámadásai a halálozási arányszámot — a rendes harcokon kívül — ötven százalékra emelik. Sokszor ez a százalék magasabb, •—1 attól függ, hogy milyen körzetbe kerül.” És a földönfutó árvaország, árva fia ezeket a veszedelmes feltételeket tudva, — elfogadja az öt évi szolgálatot, mert abban reménykedik, hogy talán a jó Isten kegyelméből ő nem esik bele a veszélyes ötven százalékba. Mikor bejelenti, hogy a hallottak után is aláírja a szerződést, még egy utólagos refrénszerü katonai intelmet duruzsolnak a fülébe: "Körülbelül tudjuk, hogy Ön a mostani állapotok miatt nem mehet vissza szülőföldjére. A menedékjog címén vesszük fel önt X. ;Y. légiónkba. De jól jegyezze meg magának fiatalember, hogy a szerződés. aláírása után ön öt egész évig nem rendelkezhetik saját magával. A szerződésben feltüntetett katonai szabályok megszegése pedig a katonai törvények parag. rafusaiban foglalt megtorló büntetéssel jár. Aláírja ezekután a szerződést?" És Árpád veszendő fia aláírva a szerződést, — indul a halálba. . . Csodával határos módon szökött meg a sárgapokolból egy légionárus magyar fiú. Elmesélte nekem a harcoló fiuk emberfölötti szenvedéseit. Többek közt: A benszülött indokinai képes a viz alatt egy napig ázni, hogy megöljön egy légionárust. A viz alatt guggolva, egy hosszú, csöves nádszálat dug a szájába, melynek másik vége pár centire kiáll a vízből, hogy azon át vegyen lélekzetet. A terepszemlére kiküldött, gyanútlanul portyázó, vagy fürdő katonát egy golyó eltalálja. A sik vizen sehol egy sajka, vagy fürdöző, — a parton nincsen fa, vagy bokor, ami mögé az orgyilkos elbújhatna. A megsebesült katona a vizgyürükből látja, hogy gyikosa ott mozog a viz alatt. A segítségére siető bajtársai, hiába veszik tűz alá a támadót, a gyilkos vidra ügyességgel elmenekül. A másik nagy veszedelem a maláriás szúnyogok csípései. Sok. szór már a védőoltás sem segít és az ebből származó tropusiláz hagy mázos vízióiban fejezi be fiatal életét. Az emberhússal táplálkozó vadállatok ellen küzdeni sem gyerekjáték. És az óriási kígyók garázdálkodásai is megviselik őket. Az őrhelyén álló nedves hőségtől kábult katona sokszor elszundit. Egyszerre csak ütemes sziszegés ébreszti föl s már az orra előtt himbálja magát a támadásra készülő óriásikigyó. Méregfogai nincsenek az emberderék vastagságú kígyónak, de a torka hatalmas és az ereje lóerős. Zöldesfényü üveges szemeiből szikrázik a hipnotikus erő, úgy hogy a katona nem tud megmozdulni a ráneheze. dő érthetetlen bűvölettől. Emberfeletti erővel és lélekjelenléttel veszi célba a kígyó fejét. Nagyon jó lövőnek kell lennie, hogy a magát állandóan himbáló állatot eltalálja. Ha sikerül a sorozatos golyóval úgy ellőni a kígyó fejét, hogy azt már csak a bőr tartja a csigolyán, — jön a másik veszedelem: a halódó állat farkcsapása faágakat tördel és bokrokat vág ki tövestől. Megmagyarázhatatlanul, napnyugtáig mozog a kígyó. Most a vörös hordák fegyvereitől véreznek el. Vagy pedig a fanatikus benszülöttek fegyvereitől, melyek gyujtóközpontjai a vörös sikernek. Miért? miért? Ezt a jó Isten még haragjában sem akarja! Elindulnak az üldözött hazátlan magyar fiuk a pipacsos rónaságról, a Duna Tisza partjáról, hogy soha nem ismert és látott idegen földön, furcsa emberfajták gyűlöletétől övezve harcoljanak a kereszténység védelmében. Szent István fiait otthon és idegenben pogányok irtják, hogy a vörös Molochnak elegendő embereledele legyen. Lelketemésztő tehetetlenséggel kell nézni ezt az emberpusztitást. Enyhe vigasztalás, hogy fiaink a legdicsőbb halállal végzik be árva életüket, amikor a kereszténység védelmében pusztulnak el. Ezerszer inkább halnának meg hazájuk védelmében, valahol a Kárpátok alatt, vagy a Tisza-menti lankákon, ahol most idegen hatalom zsarnoksága az ur. . . Nem tehetünk mást, mint sírni és az Eget ostromolni megmentő csodákért! (Folytatás és Vége) Dr. Szemák Jenő felveti a kérdést, hogy megengedhető e az 1944. évi X. t. c.-t megalkotó törvényhozást a jogszegés és jogtudatlanság vádjával illetni. Miután az 1944. évi X. t. c.-t megalkudj törvényhozásnak nem volt alkotmányos joga az 1837. évi XIX. t. c. világos rendelkezései ellenére Tasnády-Nagy Andrásnak s báró Perényi Zsigmondnak "törvénymagyarázattar’ a törvény kihirdetésére felhatalmazást adni s miután továbbá a következőkben látni fogjuk, hogy a törvényhozás nemcsak ebben a kérdésben, hanem egyéb lényegi kérdésekben is durván megsértet, te az alkotmány rendelkezéseit a feltett kérdésekre csak határozott igennel felelhetek. A kérdés csupán az, hogy az 1944. évi X. t. c.-t megalkotó törvényhozás tagjaival szemben male fide, avagy culpa lata forog e fenn. Én pedig dr. Szemák Jenőtől joggal és indokoltan kérdezem, hogy megengedhető e az, miszerint az a politikai csoportosulás, amelynek érdekében dr. Szemák Jenő tollát forgatja a 400 éves Habsburg dinasztia utolsó koronás Apostoli Királyát — akinek boldoggá avatása iránt Szentszéki eljárás van folyamatban — nyilvánosan gyalázza, ócsárolja és még családi életét is beszennyezze. Vájjon nem meggyalázása ez a magyar történelmi múltnak? Joggal és indokoltan kérdezem továbbá, hogy megengedhető ez az, miszerint a magyar Kormányzó — aki 25 éven keresztül az Ország első polgára volt, aki továbbá 1944 október 15-én is csak államfői kötelességeit teljesítette és aki végül a Nemzetre szakadt súlyos szerencsétlenséget élete árán is csökkenteni törekedett — dr. Szemák Jenő is nyilvánosan esküszegőnek minősítette és olybá tüntesse fel a tájékozatlanok előtt, mint aki a Nemzet érdekei ellen cselekedett. Az ilyen, angol nyelven is megjelenő cikkekben mi — magyarok — nemcsak az Államfő meggyalázását, hanem azt is látjuk, hogy a germán eszmékért túlságosan lelkesedő, bizonyos politikai körök a magyar faj ellen törnek. Joggal és indokoltan kérdezem, hogy megengedhető e, miszerint ugyanezen politikai csoportosulás hivatalos lapjában dr. Ráttkai- Rádic Kálmán sorozatosan támadja a magyar Egyház prominens vezetőit és gyűlöletet gerjeszt annak az Egyháznak papjaival szem. ben, akik véres áldozatokat hoznak a magyar feltámadásért. 5. Az nem vitás, hogy minden államfői jognyilatkozat és jogcselekvés csak akkor bir jogi érvénynyel, ha a felelős kormány ellenjegyző A vitás kérdés csupán az, hogy a Kormányzó 1944 október 16-án kelt nyilatkozatát Lakatos miniszterelnök ellenjegyezte e vagy sem. Természetesnek tartom, hogy dr. Szemák Jenő az ellenjegyzés tényét állítja, mert ha az ellenkezőjét elismerné, úgy nyomban széjjel foszlana az emigrációban már unalomig bümbölt legenda, hogy Szlasi Ferenc Magyarország alkotmányos miniszterelnöke és Államfője volt. Dr. Szemák Jenő az ellenjegyzés tényét csupán állítja, de nem bizonyítja. Arra hivatkozik, hogy vele Tasnády Nagy András és báró Perényi Zsigmond személyesen közölték, miszerint Lakatos miniszterelnök a Kormányzó nyilatkozatát ellenjegyezte. Nevezettek állítása nem érdemelhet hitelt, mert kétségtelenül előmozdították, hogy az 1944. évi október 15-iki lázadás alkotmányos formába öltöztethető legyen. Emellett a felettébb aggályos bizonyítékok mellett dr. Szemák Jenő hivatkozik még Lakatos miniszterelnöknek a Népbiróság előtt tett vallomására, amely szerint a lemondó nyilatkozatot Ő (Lakatos) ellenjegyezte. E tekin. tetben azonban dr. Szemák Jenőnek igen halk a hangja s említésre méltó még, hogy a Népbiróság előtt tett állítólagos vallomások dr. Szemák Jenő részére nyomban 100 százalékos bizonyító erőt képeznek, de csak akkor, ha ezek a vallomások az Ö álláspontját támogatják. Dr. Szemák Jenő nyomban hivatkozik a Nép-bíróságra, ha úgy találja, hogy az ott elhangzott vallomást állításának alátámasztására alkalmas érvül felhasználhatja, de ha a vallomás nem felel meg kényes igényeinek, úgy az egész Népbiróságot kézlegyintéssel intézi el. Előbbi esetben sem a tanútól, sem a vádlottól nem csikarnak ki vallomást. Elnézését kérem dr. Szemák Jenőnek, ha tényállítását abban a vonatkozásban, hogy Lakatos a Népbiróság előtt oly értelmű vallomást tett, miszerint Ő a Kormányzó nyilatkozatát ellenjegyezte, nemcsak kétségbe vonom, hanem a leghatározottabban tagadom. Ha Lakatos beismeri, hogy a Nyilaskeresztesek hatalomra jutását bármilyen formában is előmozdította, akkor ott a tárgyaláson — tanúvallomása közben — tartóztatják le és minimálisan 20 évi kényszermunkára ítélik. Biztos tudomásom szerint azonban Lakatos miniszterelnök ellen sem. minemü eljárás nem indult azon a címen, hogy a közhatalmat Szálasi kezére átjátszotta. Dr. Szemák Jenő nem bizonyitott állításával szemben hivatkozom dr. Krüger Aladár ügyvéd, felsőházi tagnak az emigráció nyilvánossága számára tett nyilatkozatára, amely szerint a törvényjavaslat tárgyalásán személyesen vett részt s határozott állítása szerint az okiratról hiányzott az ellenjegyzés. Nem tudom, hogy a lemondó nyilatkozatot a parlamentben fel. olvasták e vagy sem, de Krüger
