Krónika, 1954 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1954-03-15 / 3. szám

2-ik OLDAL "K R Ó N I K A" 1954 március. dokinai népek szabadsága érde­kében ad támogatást Ho Chi Minh kommunizmusa ellen. Bidault tárgyalásokat kezdett az indokinaiakkal. hogy teljes belpolitikai szabadságot kapnak, de meg kell maradniok a Francia Unionban. * * * Meg kell állapítani az-t is, hogy azon angol és francia politikusok, akik azt állítják, hogy a Vörös Kina elismerése kontra-kísérlet lehet Moszkva ékverő törekvései­vel szemben és arra vezethet, hogy meglazul a viszony Peiping és Moszkva között, mert Mao önál­lóan cselekedhet és idővel ázsiai Titová válna, alkalmasint téved­nek. Mao más fából van faragva, mint Tito s az ázsiai kommunisták fa­natikus elméleti marxisták. Nem csatlósai Moszkvának, de a világ­nézeti célok közössége összeko­vácsolta őket. Tudják, hogy köl­csönösen szükségük van egymás­ra, ha nagy kommunista hatalmi frontot akarnak és meg akarják valósítani a kommunizmus világ­uralmát. Akik abban reményked­nek. hogy Peipinget elválaszthat­ják Moszkvától és idővel kijátsz­hatják Moszkva ellen, nem isme­rik az orientális kommunistákat. Inkább arra kell számítani, hogy az oroszok a Vörös Kina elisme­rése kérdését próbálják majd fel­használni a nyugati szövetségesek közti ékverésre, mégpedig már a genfi konferencián. De remélni kell. hog^ ezúttal sem érnek célt. # * * Avatott látású politikai megfi­gyelők nem hiszik, hogy Korea ügye előbbrejutna Genfben. Sza­bad választásokba a kommunisták aligha mennek bele, mert eltekint­ve attól, hogy ellenségei minden szabad választásnak, Délkorea lakossága 20 millió, mig a kom­munista Északé csak nyolc s igy tiszta sor, hogy nem nyerhetnek. Valószínű, hogy lényegben a mostani fegyverszüneti helyzet marad fenn mindaddig, mig csak el nem következik egy minden el­lentétet rendező világmegoldás­­a ' Moszkva-Peiping tengelylyel." Ezt a '‘papírformát” megzavarná, ha esetleg Syngman Rhee délko­reai elnök beváltaná sürü fenye­getéseit és saját szakállára offen­­zivát kezdene Északkorea és a kínai "önkéntesek” ellen. LÁSSUNK TISZTÁN! Mélyen tisztelt Főszerkesztő Ur! Az Amerikai Magyar Katolikus Liga Mindszenty emlékmiséjén és az azt követő áldozási reggelin résztvettem. A reggeli angolnyel­­vü ünnepi szónoka Mr. Frederick Vorbeck volt, akitől megtudtam, hogy attól eltekintve, hogy a Mindszenty bíboros kiszabadítá­sára alakult amerikai szervezetnek alapítója, egyben a Brooklyn-i egyházmegye összes kát. szerve­zeteinek vil. elnöke s az amerikai kát. közéletnek egyik vezető rep­rezentánsa. Szép beszédéről bő tudósításokat olvastam, úgy a Kát. Magyarok Vasárnapjában, mint •más lapokban, feltűnt nekem azon ban az. hogy beszédének talán legérdekesebb és magyar szem­pontból legfontosabb része kima­radt. Mr. Vorbeck a következő­ket mondta: "Sokan voltak még jószándéku amerikai katolikusok is, akik vállalkozásomról (Mind­szenty cardinális kiszabadítására alakult bizottság) le akartak be­szélni. Kérdezték ismerem-e a magyar helyzetet és tudom-e azt biztosan, vájjon Mindszenty bíbo­ros elitéltetésének oka valóban •nem volt-e kizárólag az ő politikai magatartására visszavezethető. "Azt válaszoltam ezeknek az uraknak.” — mondá Vorbeck — “valóban nem ismerem részletei­ben Magyarország történelmét és politikai helyzetét, de úgy érzem, hogyha Mindszenty Hercegprí­más a magyar Királyság eszméje és a Szent Korona védelme érde­kében száll síkra, azt helyesen cselekedte. Nem is cselekedhetett volna másként, mert Magyaror­szágon a Királyság nem egy poli­tikai államforma kérdése, hanem az Egyház nagy szentjének Szent Istvánnak alapítása, amelyetNaz ő véréből származó királyok soro­zata vitt tovább évszázadokon keresztül. A Szent Korona sem egy puszta ékszer, hanem egyházi reliquia, amelynek megőrzése a magyar kát. Egyháznak legszen­tebb feladata. A Magyar Király­ság megszentelt hagyomány, nem államforma kérdés”.. Azt hiszem u ennél nagyobb jelentőségű kijelen­tést egy tekintélyes külföldi szá­jából sem igen hangzott el. Vilá­gosan látható belőle, hogy józa­nul gondolkodó idegenek is vilá­gosabban érzik át az ezeréves magyar történelem megszentelt ha gyományait, mint egyes szűklá­tókörű magyarok, akiket szenve­délyek vagy olcsó politikai jel­szavak vakítottak el. Ezért látom szükségét annak, hogy á nagy­nyilvánosság előtt Mr. Vorbeck­­nek ezen szavai megörökittesse­­ugy nekünk magyaroknak, mint a világ közvéleményének. Tisztelettel: New York, 1954, február 28. Egy magyar királyi ezredes. (Teljes név és cim. melynek mellőzését otthoni rokonaira va­ló tekintettel kérte.) KÉTSZER AD, KI GYORSAN AD. Kérjük mindazon honfitársain­kat, akik adományukkal kívánják támogatni a lindenbergi magyar iskolát, küldjék adományaikat egyenesen az iskola címére: Un­garisches Realgymnasium, Lin­denberg, Allgau, Hotel Krone, W. Germany. így hamarább kapja meg az iskola. Az adományt kész­séggel regisztráljuk a Krónikában LAPUNK New Yorkban a yorkvillei újság­árusoknál, az East 79-ik és 86-ik uccákban és környékükön lévő ujságstandeken, valamint az East 86-ik utcai Kerekes-féle könyv­­kereskedésben kapható. A szumir nép története ELŐSZÓ Amerikai magyar körökben a napi politika mellett sok szó esik a szumirokról. E sorok írója is olvasott amerikai ma­gyar sajtótermékben a szumirokról, türelmesen végighallgatott előadást erről a régi népről, már türtlmetlenebbül vitatkozott a szumir-magyar rokonság egyik-másik hívével és arra az el­határozásra jutott, hogy ezt a vitás kérdést pro-kontra alapon a KRÓNIKA utján az Amerikában és a többi szabad országban élő magyarság elé terjeszti. E sorok írója Magyarországon járt iskolába, az ókor keleti népeinek történelmét ott tanulta. Egyik jeles tanára Barátosi Balogh Benedek ázsiai utazó volt, aki a szumirokról gyakran tartott soronkivüli előadást és nem volt hive a szumir-magyar rokonság elméletének. Amikor tehát a KRÓNIKA pártatlan szellemben soroza­tokban fogja közölni a szumirok történetét, e sorok írója a zárszó jogán rá log mutatni azokra a tényekre, amelyek a szu­­mir-magyar rokonság lehetőségét kizárják. TARCZ SÁNDOR. BEVEZETŐ R£SZ KIK VOLTAK A SZUMIROK? Az emberiség legősibb Az első világháborúból Török­ország vesztesként került ki és a győztes nagyhatalmak a Török Birodalmat is felaprózták. A Perzsa öböltől északra fekvő, a Tigris-Eufrát folyók közötti la­­pályos területet és a folyoktól jobbra balra elterülő részt elvették a töröktől és önálló királyságot csináltak belőle. Az arab-beduin lakosság 1638 óta. tehát csaknem 300 éven át lakta ezt a földet, nyelvében, szokásaiban a török­höz idomult és talán már nem is gondolt arra, hogy az ezredik év­től (tehát a mi Szent Istvánunk korától) kezdve zavartalanul élt ezen a földön anélkül, hogy vala­mely hódítónak adót vagy hadi­sarcot kellett volna fizetni. Ezt a földet, ma Iraq-nak hív­ják. Krisztus előtt az 538-ik évben Cyprus perzsa király legyőzte az akkori Babilóniát. Cyprus s utó­dai mint hódított területet kezel­ték addig, mig Nagy Sándor le­verte a perzsákat és igy ez a te­rület görög, majd parthiai birtok­ba került. (A parthiaiak turáni nép volt. rokonai tehát a hunoknak, magyaroknak, -bolgároknak, ku­noknak, stb.) A parthiaiak alatt, mindaz, amit babilóniai kultúrá­nak nevez a történelem, megszűnt. Tehát ez a rokon nép semmit nem vett át a babilon kultúrából. Pedig Babilon műveltsége Szent István idejében közel négyezer éves múlttal birt. Krisztus előtt kö­rülbelül 1800-ban Babilonban an­nak első királya HAMMURABI uralkodott. Előtte ötszáz évvel, tehát K. e. 2300-ban Első Sargon volt ennek a területnek az ura. Három nagy városban. KISH. ERECH és UR (az utóbbiban a bibliai Ábrahám lakott hosszabb ideig) még régebbi kultúra nyo­maira akadtak, úgy, hogy ma nem kételkedik senki abban, hogy Krisztus előtt 4000 évvel, vagy talán még régebben is. olyan nép lakta ezt a földet, amelynek mű­veltsége évszázadokkal megelőzte az eddig elsőnek hitt egyiptomi kultúrát. Ezt a népet a tudomány szumir néven nevezi, miután ki­rályuk AKKAD-SZUMIR kirá­lyának titulálta magát. E rövid összefoglalás után elfo­nemzetének története. gadható az a tény, hogy a szumir nép hatezer esztendővel ezelőtt Iraq-ban élt. Hogy honnan jött, hová tűnt el s többévezredes tör­ténelméből mi maradt fenn az utó­kor számára, elmondják azok a kis cseréptáblák, hengerpecsétek, emléktábla feliratok, stb., ame­lyek ékírásos feljegyzéseit ameri­kai és európai tudósok, régészek, műkedvelők már a múlt évszázad­ban megfejtették. Csodálatos dolog, hogy az ókori müveit görögök és rómaiak, akik időben és térben közelebb voltak ennek a__ földterületnek akkori la­kóihoz. a szumirokról semmit, vagy nagyon keveset tudtak. A görögök Mesopotamia-nak ne­vezték ezt az országot, (magyarul folyamköz), ők és az egyiptomiak élénk kereskedést folytattak ve­lük, de történetíróik feljegyzései­ből semmi fontosat nem tudunk a szumirokról. Az Ó-Szövetségben több feljegyzés van, amely babi­lóniai városokra vonatkozik és noha a bibliai leírás és időszámí­tás eltér a babilóniai események időpontjától, részleteiben megdob bentően hűek. A szumirok föld­jén megtörtént eseményeket az agyagtáblák feliratai és az ó-szö­vetség fejezetei egyaránt bizonyít­ják. (Folytatjuk) Azonnali garantált szállítás RIMIFON az uj tbc. elleni gyógyszer, ' streptomicin, penicilin, insulin és min- ‘ den más gyógyszer! ' Szállítunk a világ bármely részébe igy ' Magyarországba is, ahova minden, szállításhoz magyarnyelvű utasítást mellékelünk. Nem keli várni export engedélyre! ’ Sürgönyözzön, telefonáljon vagy írjon ' ' árajánlatért. < Reichman Zoltán » < V. budapesti gyógyszerész magyar patikája. 1519 First Avenue, New York' Telefon: TRafalgar 9-3080. Hallgassa Rádióprogramunkat ' vasárnap délután 3-5-ig a new yorki1 > WWRL-en, vasárnap délben fél 1-2- < , ig a Bronxi WBNX-en, szombaton , ^ d. u. 2-kor a Philadelphiai WTEL-en. Azonnali garantált szállitás!

Next

/
Thumbnails
Contents