Krónika, 1954 (11. évfolyam, 1-12. szám)
1954-12-15 / 12. szám
1954 december. "KRÓNIKA" 9-ik OLDAL Az őshaza nyomában 1955 T-ltem alkony-napja már lassan leáldoz, halkan, észrevétlen, némán, — nem kiáltoz. Szivem dobbanása, alig-alig hallszik, az ideje itt van, egyszer csak kialszik. Úgy fáj az öreg szív, a kebel is érzi, árva, elhagyatott, nincs hazája néki. Rabságban a Hazám, bujdosás kenyerem, világ útja enyém, a küzdés jár velem. tív, év után telik, egy év újra eljött. Talán nem hoz végre, borús, gyászos felhőt? Talán veszni fog már, az ellenség hada, újra szabad lesz majd a megkínzott Haza. A lidércnyomásos álomnak tán vége? Az uj esztendőben jön egy áldott béke. Életem alkonyán, a Hazámban leszek, örök éjszakámon, magyar földben fekszek. Vagy talán még telnek, évek után évek, amíg a Hazámba végre haza érek? Majd meg is változik, múló évről-évre, az ezüstös hajam, lassan hófehérre. De akkor is, úgy is csak egy pillanatra, szeretnék felnézni^ szabad magyar napra; akkor nem bánom ha azonnal is talál, szép szabad Hazában, édes lesz a halál. De én tudom, jó vagy hatalmas Istenünk, a mi szép Hazánkat visszaadod'nekünk és akik ott éltek, régen, ezer éve, egy nagy szeretetben összeforrunk végre. A Honért dolgozva bőven lesz mindenünk és imádunk érte jóságos Istenünk. Felsüt ragyogóan, a szép szabad napod, jól lesz minden újra, ha Te úgy akarod. Hollandia. KÉKY BARNA. r ii. rész. A történészek szerint a népek vallási ténykedései, hagyományaik, istenek nevei, törvényhozásuk, nyelvük, városok neve, folyók neve a legbiztosabb forrásak a népkutatások terén. Nézzünk egy kicsit körül ezeken a területeken, amik megmaradtak az obeliszkeken és agyagtáblákon! Vallási ténykedéseik egyik legfontosabb mozzanata volt az áldozat bemutatása. Karhamisse-nek írták el a későbbi kutatók az áldozat bemutatását a hitteseknél. Az ősi faragványon ez látható: két kar a lángok felett leng az ég felé. Aláírás: Kara-Shemmis áldozatot mutat be. Világos a hittesek vallási felfogása, hogy üres, vagyis büntetlen, tiszta kézzel szabadott az áldozatot bemutatni. De ha az eredeti írást betűzöm, úgy értelmet kap! Kara-she-hamiss, vagyis nem hamis, álnok kéz mutat be áldozatot. Aki áldozatot mutat be, annak' a karja-sem-hamis! Tiszta kéz! Hatalmas istenük volt: Isther, aki Ninivében lakott, a fővárosukban, amit Nimród épített a hittesek számára. Analizálva az eredeti agyag táblákat, amiket a British Múzeumban őriznek, valamint a korabeli térképeket, akkor a következő igen meglepő dolgokat találjuk. Isthernek, az Eufrates folyó mellett mutattak be, a hittes-férfiak áldozatokat. Shalameser II. terrorja után szétfutottak a hittelek (842 körül) s a tudósok nem bírták felfedni, hogy a hitteseknépe honnant jött és hova tűnt el! Angolul, franciául és németül tudtak, csak ezek a kutatók és nem ismerték az ős magyarság múltját, hagyományait és jelen nyelvét sem! Hozzáírtak, hozzáköltöttek és igy elírások keletkeztek, ami mind jó lett, csak magyar ne legyen! Már pedig a mai nyelvünkben és történelmi hagyományokban is él és megtaláljuk, hogy Dárius harcai alatt az omri-törzsek, vagyis az elmenekült sziriai, damaszkuszi hittesek, karmacsikok, ugrák, árpádiak, kabirok, kárkárriak, szumuriak törzsei: Pannóniában éltek a Balati (Balaton hittes király volt Gubalából, amit Rib-Adda levelében olvashatunk, III. Amenophis királynak irta a harcos kabir-csatárok ellen!) és az Isther vizek között. Isther istenüknek, a nagy viz Eufrates mellett áldoztak Kr. e. 995-ben és esküdt tettek (hittes: ma is hitesek, akik a plébános mellett dolgoznak és a falusi biró bíró-társai: hitesek véleménye, vallomása, bírálata), hogy Ister segítségével megvédik a hazájukat, amit akkor Omri* Imre birodalmának neveztek. II. Shalanesser agyagtáblán olvashatjuk: du-na, ami erőt s hatalmat jelentett, katonai megsegítést, amit kértek az Omriak ellen. így lesz világos: hogy 1. miért nevezték a régi történészek kezdetben (Kr. e. 812) a mai Dunát, Isthernek, mert az Eufrates mellett, a nagy víznél Kr. e. 995-812.) az omri-törzsek Isthernek, hatalmas istenüknek áldozatukat mutattak be, 2. az Istherből később Kr. e. 792-től: Duna lett, ami erőt, hatalmast jelent az ősi 'hittes nyelven: nagy viz, hatalmas folyó, mint a volt Eufrates, 3. s igy világos, hogy a mai Isten szavunk, innént származik! Senki más népnél, ezt nem találni meg! Az ősi hittes-törzsek magukkal hozták hitüket és isteneiket is! Egy áldatlan helyzetre is rámutatok. A legnagyobb angol tudósok: Seller, Wrigth, Blair, a francia Dussaud és a némefek tömege Walter Otto, Doppelgenger, Albricht, Filson mind el vannak akadva a Nimród palotájában talált agyagtáblákkal, amiket angolosan: cuneiformoknak, runeknek, -cilándereknek magyaráznak el, pedig az eredeti szó, mindent megmond: mur ék-hirásaa, ami semmi nehézséget nem okozott volna a világhírű tudósoknak, ha elővesznek egy ócska, mai magyar szótárt és ott megkeresik, hogy mi a "mur-mur”, amit ma is égetnek, vetnek az “hungaryk” s főleg megtalálják az “ék”szót, valamint az elirt: hirása, Írást: jó magyarsággal: mórba, agyagba ékirás! Itt fekszik az asztalomon legalább 10 nagy kötet: J. Kelso, Emil Kraeling, Kramer, Ginsberg, Barton, C. Debevoise . . . munkái s halálra nevettem magam! Amenynyi erőlködés és mellébeszélést találni ezekben a munkákban, szinte az érzése támad az embernek, hogy valami angol, vagy német, francia, vagy kitudja, milyen társaság, mit követett el, csak hogy a magyarságon rajta maradjon: a saggittis hungarorum libera nos Domine. A vad, nomád ‘‘magyarok nyilaitól, ments meg Uram minket”, mert hisz az ókori történelem, az agyagtáblák a magyarság ősi kultúráját igazolják. Pár ‘‘tudományos kérdésüket” analizálom és bemutatom. Mindenek előtt meg van Nekik: a Nimród tábla! Ez a tábla határozottan felsorolja Nimiód törzseit: Chussok (Kuss), Úrik (urak), Sobrik-Sibrik (Sobri), Pishér (pecér) Tarkuk (tarkok, nyakast jelent, Urbalok (uraságok) . . . s a vidékek, törzsfők, fejedelemségek: Árpád, Ara’d, Ada, (Abda), Khálmán (Kálmán) Balat (Balaton), Árvad (Árva), Taba (Tabán), Kasha (Kassa), Tukha (Tuka), Hamath (harmat), Halma (Ónyelvben és török) Pannonhalma-, Karkhemes (karkemény), vagy inkább Kemenes, — Rabe (Rába, Győr is Ráb volt és ez nagy, mocsaras területük volt, ahol Ráb városa is állt, de volt folyójuk is Ráb, tehát semmiköze a germán kifejezésnek, vagy elkeresztelésnek hozzá!), Cham, az ősatya s ma is létező város: Bayorische Waldenben, ugyanis, itt is omri-törzsek éltek Kr. e. századokban! Feltűnő nevek, fejedelmek: Khálmán, Pekáhr Ur, Hamath, Kár, Hadad ( borsodi falu ma is: Hadad!), Hudur (Hadúr, á harcok istene), Khadar (ma is létező bornév: kadar), Járáki hegy (Kákár, vagy inkább: Jáki apátság), Khabir (kabar), Sirgáta (sir-gát, temető lehetett), Kutha-Kuth (kút, vagy Guta, Bél (Bélmonostor — Bél-monostru), Kaláha (kaláka), Siluma (szilva), Palásta (palást, de inkább Páshama-páskom), Madai (Mada falu, most is), Mur (Mór), Tihmár (tímár) Bedei-Bidei (ma is család-név odahaza), Járitus (járatos), Kum-Ara (Komárom), Bálik (balek), Khundáshi (Kunmadaras) ■— vagy kondás inkább!), Ahab (a hab) — vizes terület volt, Kara-Kár nagy város, ma is család név Szombathelyen: dr. Kara Sándor, Kalpaghu (kalpag), Kalparud, (valami kocsi rúd), Prága, Gabar-Gaba (családi név otthon), Hauran-Huru (hurulni, vagy ürü) Ur-Ártu (urártó, rebbellis), Pethur-Pethar (Petur bán), Khál (Kál*kápolna), Dana (Dana folu) és még többszáz nevet tudnék felsorolni! A Kaláha-i felirat Adad-Nirari III. (Kr. e. 783) király idejéből felsorolja, hogy Omri*Imre hittesek királyának birodalmából, milyen részeket foglalt el: Abda, Dana, Palástu, Mur, Mada, Karkár, Siluma és Mesu. Felette érdekes, hogy az utolsó hittes királynak Mari-t emlegetik az asszir kútfők. Igen harcias, bátor és elszánt király volt (marakodott, harcolt!). A zsákmány amit ejtettek: 2300 ezüst, 20 arany, 3000 réz, 5000 vas, színes kelmék, tálak, ágyak, gyöngyök, tömérdek más kincs, amit termett földjük és vizük. Taxát vetettem ki rájuk és köteleztem még Kuthát és Bor-Sipát, hogy áldozzanak Bél istennek. Mert Baál az istenek istene! Ez volt az asszírok főistene, tehát kötelezte, hogy Baál és Bél istenek ne vesszenek össze! Nebo király, ugyan ebben az időben leigázta a hittesek másik fejedelmét: Kalák-ot! Tighliaster III. (Kr. e. 745-727) pedig megverte és elűzte: Pulu-Poros fejedelmet a babiloni határszélről. Elfoglalták Ali-Ghat (Aliga) és hosszú harcok után megszállták még Ugri-UuQuri-t, vagy Ugarit. Itt merül fel az egyik legősibb kérdés, amely 4000 éves, a hírhedt Ras Chamra (Rács Kamra, vagyis börtön:), ahol a hitteseknek hírhedt réz-gyáruk volt és itt Laodikladikkal közlekedtek. Ezek szerjnt, valami szigeten lehetett, ahol a hadifoglyok dolgoztak, vagy az elítéltek! Minden bizonnyal, innént eredt a nagy későbbi név, a kereskedelem révén, hogy az ugari-ugri törzsék gyártották a titkos rezet, amivel mindig a hadisarcaikat fizették! Erről a kérdésről: René Dussaud francia tudós egész könyvet irt: Les decouvertes de RAS Shamra-Ugarit. 1941, Paris, Libr. Orientalista kiadása. De egy árva szót nem tudott magyarul s nem ismerte a magyar történelmet sem, vagy nem akarta inkább! Ha olvasta volna: Rácsos kamra és ugri, magyar jelent, úgy a szép sziget és ladik leírásában rájöhetett volna, hogy ezek az ős magyarok voltak, négyezer évvel ezelőtt, mint rézgyártók! Jó utón vagyunk! (PSZY)
