Krónika, 1954 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1954-12-15 / 12. szám

1954 december. "KRÓNIKA" 9-ik OLDAL Az őshaza nyomában 1955 T-ltem alkony-napja már lassan leáldoz, halkan, észrevétlen, némán, — nem kiáltoz. Szivem dobbanása, alig-alig hallszik, az ideje itt van, egyszer csak kialszik. Úgy fáj az öreg szív, a kebel is érzi, árva, elhagyatott, nincs hazája néki. Rabságban a Hazám, bujdosás kenyerem, világ útja enyém, a küzdés jár velem. tív, év után telik, egy év újra eljött. Talán nem hoz végre, borús, gyászos felhőt? Talán veszni fog már, az ellenség hada, újra szabad lesz majd a megkínzott Haza. A lidércnyomásos álomnak tán vége? Az uj esztendőben jön egy áldott béke. Életem alkonyán, a Hazámban leszek, örök éjszakámon, magyar földben fekszek. Vagy talán még telnek, évek után évek, amíg a Hazámba végre haza érek? Majd meg is változik, múló évről-évre, az ezüstös hajam, lassan hófehérre. De akkor is, úgy is csak egy pillanatra, szeretnék felnézni^ szabad magyar napra; akkor nem bánom ha azonnal is talál, szép szabad Hazában, édes lesz a halál. De én tudom, jó vagy hatalmas Istenünk, a mi szép Hazánkat visszaadod'nekünk és akik ott éltek, régen, ezer éve, egy nagy szeretetben összeforrunk végre. A Honért dolgozva bőven lesz mindenünk és imádunk érte jóságos Istenünk. Felsüt ragyogóan, a szép szabad napod, jól lesz minden újra, ha Te úgy akarod. Hollandia. KÉKY BARNA. r ii. rész. A történészek szerint a népek vallási ténykedései, hagyománya­ik, istenek nevei, törvényhozásuk, nyelvük, városok neve, folyók neve a legbiztosabb forrásak a népkutatások terén. Nézzünk egy kicsit körül eze­ken a területeken, amik megma­radtak az obeliszkeken és agyag­táblákon! Vallási ténykedéseik egyik leg­fontosabb mozzanata volt az áldo­zat bemutatása. Karhamisse-nek írták el a későbbi kutatók az ál­dozat bemutatását a hitteseknél. Az ősi faragványon ez látható: két kar a lángok felett leng az ég felé. Aláírás: Kara-Shemmis áldozatot mutat be. Világos a hit­­tesek vallási felfogása, hogy üres, vagyis büntetlen, tiszta kézzel sza­badott az áldozatot bemutatni. De ha az eredeti írást betűzöm, úgy értelmet kap! Kara-she-hamiss, vagyis nem hamis, álnok kéz mu­tat be áldozatot. Aki áldozatot mutat be, annak' a karja-sem-ha­­mis! Tiszta kéz! Hatalmas istenük volt: Isther, aki Ninivében lakott, a főváro­sukban, amit Nimród épített a hit­­tesek számára. Analizálva az ere­deti agyag táblákat, amiket a British Múzeumban őriznek, vala­mint a korabeli térképeket, akkor a következő igen meglepő dolgo­kat találjuk. Isthernek, az Eufrates folyó mellett mutattak be, a hittes-fér­­fiak áldozatokat. Shalameser II. terrorja után szétfutottak a hitte­lek (842 körül) s a tudósok nem bírták felfedni, hogy a hittesek­­népe honnant jött és hova tűnt el! Angolul, franciául és németül tud­tak, csak ezek a kutatók és nem ismerték az ős magyarság múltját, hagyományait és jelen nyelvét sem! Hozzáírtak, hozzáköltöttek és igy elírások keletkeztek, ami mind jó lett, csak magyar ne le­gyen! Már pedig a mai nyelvünkben és történelmi hagyományokban is él és megtaláljuk, hogy Dárius harcai alatt az omri-törzsek, vagyis az elmenekült sziriai, da­maszkuszi hittesek, karmacsikok, ugrák, árpádiak, kabirok, kárkár­­riak, szumuriak törzsei: Pannóni­ában éltek a Balati (Balaton hit­­tes király volt Gubalából, amit Rib-Adda levelében olvashatunk, III. Amenophis királynak irta a harcos kabir-csatárok ellen!) és az Isther vizek között. Isther istenük­nek, a nagy viz Eufrates mellett áldoztak Kr. e. 995-ben és esküdt tettek (hittes: ma is hitesek, akik a plébános mellett dolgoznak és a falusi biró bíró-társai: hitesek véleménye, vallomása, bírálata), hogy Ister segítségével megvédik a hazájukat, amit akkor Omri* Imre birodalmának neveztek. II. Shalanesser agyagtáblán olvas­hatjuk: du-na, ami erőt s hatalmat jelentett, katonai megsegítést, amit kértek az Omriak ellen. így lesz világos: hogy 1. miért nevezték a régi törté­nészek kezdetben (Kr. e. 812) a mai Dunát, Isthernek, mert az Eufrates mellett, a nagy víznél Kr. e. 995-812.) az omri-törzsek Isthernek, hatalmas istenüknek ál­dozatukat mutattak be, 2. az Istherből később Kr. e. 792-től: Duna lett, ami erőt, ha­talmast jelent az ősi 'hittes nyel­ven: nagy viz, hatalmas folyó, mint a volt Eufrates, 3. s igy világos, hogy a mai Isten szavunk, innént származik! Senki más népnél, ezt nem találni meg! Az ősi hittes-törzsek maguk­kal hozták hitüket és isteneiket is! Egy áldatlan helyzetre is rámu­tatok. A legnagyobb angol tudó­sok: Seller, Wrigth, Blair, a fran­cia Dussaud és a némefek tömege Walter Otto, Doppelgenger, Al­­bricht, Filson mind el vannak akadva a Nimród palotájában ta­lált agyagtáblákkal, amiket ango­losan: cuneiformoknak, runeknek, -cilándereknek magyaráznak el, pedig az eredeti szó, mindent megmond: mur ék-hirásaa, ami semmi nehézséget nem okozott volna a világhírű tudósoknak, ha elővesznek egy ócska, mai magyar szótárt és ott megkeresik, hogy mi a "mur-mur”, amit ma is éget­nek, vetnek az “hungaryk” s főleg megtalálják az “ék”szót, valamint az elirt: hirása, Írást: jó magyar­sággal: mórba, agyagba ékirás! Itt fekszik az asztalomon lega­lább 10 nagy kötet: J. Kelso, Emil Kraeling, Kramer, Ginsberg, Bar­ton, C. Debevoise . . . munkái s halálra nevettem magam! Ameny­­nyi erőlködés és mellébeszélést ta­lálni ezekben a munkákban, szinte az érzése támad az embernek, hogy valami angol, vagy német, francia, vagy kitudja, milyen tár­saság, mit követett el, csak hogy a magyarságon rajta maradjon: a saggittis hungarorum libera nos Domine. A vad, nomád ‘‘magya­rok nyilaitól, ments meg Uram minket”, mert hisz az ókori törté­nelem, az agyagtáblák a magyar­ság ősi kultúráját igazolják. Pár ‘‘tudományos kérdésüket” analizálom és bemutatom. Mindenek előtt meg van Nekik: a Nimród tábla! Ez a tábla hatá­rozottan felsorolja Nimiód tör­zseit: Chussok (Kuss), Úrik (urak), Sobrik-Sibrik (Sobri), Pishér (pecér) Tarkuk (tarkok, nyakast jelent, Urbalok (urasá­­gok) . . . s a vidékek, törzsfők, fejedelemségek: Árpád, Ara’d, Ada, (Abda), Khálmán (Kálmán) Balat (Balaton), Árvad (Árva), Taba (Tabán), Kasha (Kassa), Tukha (Tuka), Hamath (har­mat), Halma (Ónyelvben és tö­rök) Pannonhalma-, Karkhemes (karkemény), vagy inkább Keme­­nes, — Rabe (Rába, Győr is Ráb volt és ez nagy, mocsaras terüle­tük volt, ahol Ráb városa is állt, de volt folyójuk is Ráb, tehát sem­miköze a germán kifejezésnek, vagy elkeresztelésnek hozzá!), Cham, az ősatya s ma is létező vá­ros: Bayorische Waldenben, ugyanis, itt is omri-törzsek éltek Kr. e. századokban! Feltűnő ne­vek, fejedelmek: Khálmán, Pekáhr Ur, Hamath, Kár, Hadad ( bor­sodi falu ma is: Hadad!), Hudur (Hadúr, á harcok istene), Khadar (ma is létező bornév: kadar), Já­­ráki hegy (Kákár, vagy inkább: Jáki apátság), Khabir (kabar), Sirgáta (sir-gát, temető lehetett), Kutha-Kuth (kút, vagy Guta, Bél (Bélmonostor — Bél-monost­­ru), Kaláha (kaláka), Siluma (szilva), Palásta (palást, de in­kább Páshama-páskom), Madai (Mada falu, most is), Mur (Mór), Tihmár (tímár) Bedei-Bidei (ma is család-név odahaza), Járitus (járatos), Kum-Ara (Komárom), Bálik (balek), Khundáshi (Kun­madaras) ■— vagy kondás in­kább!), Ahab (a hab) — vizes te­rület volt, Kara-Kár nagy város, ma is család név Szombathelyen: dr. Kara Sándor, Kalpaghu (kal­­pag), Kalparud, (valami kocsi rúd), Prága, Gabar-Gaba (csalá­di név otthon), Hauran-Huru (hurulni, vagy ürü) Ur-Ártu (ur­­ártó, rebbellis), Pethur-Pethar (Petur bán), Khál (Kál*kápolna), Dana (Dana folu) és még több­száz nevet tudnék felsorolni! A Kaláha-i felirat Adad-Nirari III. (Kr. e. 783) király idejéből felsorolja, hogy Omri*Imre hitte­sek királyának birodalmából, mi­lyen részeket foglalt el: Abda, Da­na, Palástu, Mur, Mada, Karkár, Siluma és Mesu. Felette érdekes, hogy az utolsó hittes királynak Mari-t emlegetik az asszir kút­fők. Igen harcias, bátor és elszánt király volt (marakodott, harcolt!). A zsákmány amit ejtettek: 2300 ezüst, 20 arany, 3000 réz, 5000 vas, színes kelmék, tálak, ágyak, gyöngyök, tömérdek más kincs, amit termett földjük és vizük. Taxát vetettem ki rájuk és köte­leztem még Kuthát és Bor-Sipát, hogy áldozzanak Bél istennek. Mert Baál az istenek istene! Ez volt az asszírok főistene, tehát kö­telezte, hogy Baál és Bél istenek ne vesszenek össze! Nebo király, ugyan ebben az időben leigázta a hittesek másik fejedelmét: Kalák-ot! Tighliaster III. (Kr. e. 745-727) pedig meg­verte és elűzte: Pulu-Poros feje­delmet a babiloni határszélről. Elfoglalták Ali-Ghat (Aliga) és hosszú harcok után megszállták még Ugri-UuQuri-t, vagy Ugarit. Itt merül fel az egyik legősibb kér­dés, amely 4000 éves, a hírhedt Ras Chamra (Rács Kamra, vagyis börtön:), ahol a hitteseknek hír­hedt réz-gyáruk volt és itt Laodik­­ladikkal közlekedtek. Ezek sze­­rjnt, valami szigeten lehetett, ahol a hadifoglyok dolgoztak, vagy az elítéltek! Minden bizonnyal, in­nént eredt a nagy későbbi név, a kereskedelem révén, hogy az uga­­ri-ugri törzsék gyártották a titkos rezet, amivel mindig a hadisarcai­kat fizették! Erről a kérdésről: René Dussaud francia tudós egész könyvet irt: Les decouvertes de RAS Shamra-Ugarit. 1941, Paris, Libr. Orientalista kiadása. De egy árva szót nem tudott magyarul s nem ismerte a magyar történel­met sem, vagy nem akarta inkább! Ha olvasta volna: Rácsos kamra és ugri, magyar jelent, úgy a szép sziget és ladik leírásában rájöhe­tett volna, hogy ezek az ős ma­gyarok voltak, négyezer évvel ezelőtt, mint rézgyártók! Jó utón vagyunk! (PSZY)

Next

/
Thumbnails
Contents