Krónika, 1954 (11. évfolyam, 1-12. szám)
1954-12-15 / 12. szám
IO-ik OLDAL “KRÓNIK A” 1954 december. Churchill angol miniszterelnök november 30 -án ünnepelte 80-ik születésnapját. Sokan azt járták, hogy ez alkalomból bejelenti visszavonulását és átadja helyét kiszemelt utódjának. Éden külügyminiszternek. Chur chdl azonban nem gondol erre. Egy woodforcli születésnapi ünnepségen kijelentette, hogy nem adja fel régi tervét, mely szerint Eisenhower elnökkel és Malenkov orosz miniszterelnökkel hármas ‘ bizalmas konferencián kíván találkozni a világbéke nyélbeütése érdekében, valamikor a Mendes France franciaminiszterelnök által májusra a német felfegyverzés jóváhagyása utánra javasolt négyes külügyminiszteri konferencia után. Churchill, úgy látszik akkorra kívánja halasztani távozását, amikor a világ békéje mestereként, múltja sikereit megkoronázva búcsúzhat el a világpolitika arénájától. De van-e erre kilátás, amikor olyan telhetetlen világháboritókkal van dolgunk, mint a Szovjet, a globális egyeduralomra törő kommunizmus? * * * Churchill élete a történelemé. Az fog végleges, elfogulatlan bírálatot mondani róla. Talán nem fogja nagy melegséggel méltatni az első világháború utáni jószándékát, amellyel ellenforradalmi orosz hadsereget akart küldeni az akkor még gyermekkorát élő bolsevik uralom ellen, mert a gyengén felszerelt intervenciós seregek első vereségei után nem folytatták tovább az akciót, holott ha akkor szívósan összefognak a győztesek, kezdeteiben lehetett volna megsemmisíteni az Oroszországban dúló, vérengző bolsevik zsarnokságot és ma másként nézne ki a a világ. . . Igaz, Churchill akkor csak tengerészeti miniszter volt és nem miniszterelnök és a franciáknak, csakúgy mint az angoloknak az volt a legfontosabb, hogy az Osztrák Magyar Monarchiát szétrombolják. Magyar országot széjjeltépjék, Amerika pedig igen szerencsétlen módon, republikánus követelésre izolációba vonult, nem gondolva azzal, hogy a franciák és angolok olyan imperialista “békeszerződéseket fognak összetákolni, amelyek már előre magukban hordják egy második világháború és újabb amerikai beavatkozás csiráját. ... A történelem el fogja ismerni Churchillról, hogy kezdettől fogva rossz szemmel nézte Hitler fenekedését, “felsőbbrendii népi ”, világuralmi törtetését és a bulldog bősz állhatatosságával küzdött a német imperializmus veszélyei ellen. Meggyőződött ellenfele volt Hitler totalitárius, zsarnoki és barbár belpolitikai rendszerének is és ártatlan országok egész sorának lerohanása és az uj rend terve igazolta azt a nézetet, hogy Hitler nem a békeszerződések bűneinek jóvátételére, hanem annál többre, európai uralomra törekszik. Churchillt nagy becsülés illeti meg, hogy ami kor miniszterelnök lett, Franciaország eleste után is kitartott Hitler ellenességében, noha Anglia voltakép csak akkor kezdett igazán fegyverkezni. Elutasította Rudolf Hess, Hitler helyettese ajánlatát, amely azt kívánta, hogy Anglia ismerje el Hitler uralmát az európai kontinens felett. Ez 1941 májusában volt, a Battle of Britain után, amikor is Hit ler hónapokon át mindennap este héttől reggel hétig bombázta az angol városokat és Londont, ahol naponta 3.—400 volt a zsákokban összeszedett halottak száma, a város éjente sok ponton égett és a londoniak azt mondták reggel, amikor megnézték az éjszakai pusztítást, hogy Hitler mindezt kamatos kamattal fogja visszakapni. Ilyen előzmény után a külföldön sohasem járt Hitler emberismeret hiányára mutatott, hogy Hess megtette útját Angliába, valószínűleg Hitler beleegyezésével, mert Hitler Dunkirchnél nem semmisítette meg a Franciaországban volt angol hadtestet, hanem futni hagyta és arra spekulált, hogy frappirozni fogja Churchillt az Oroszország elleni támadás szándékával. Nem ismerte az angolokat és nem ismerte Churchillt! Hitler a maga olcsó demagógiája könnyű sikereitől méginkább megkótyagosodott, bugris volt, mig Churchill hibáktól szintén nem mentes államférfi, az angol világbirodalmi eszmének talán utolsó, kicsit már annak alkonyát érző lovagja és amellett, hacsak másodsorban is, komoly világpolitikus. Nem adta fel Európát, nem akart békét Angliának úgy, hogy megalázkodjék egy barbár néptribun előtt és hogy a béke fejében kiszolgáltassa Európát egy magát jöldi Istennek képzelő kannibál th Avenue Public Service Bureau 277~5th AVENUE, NEW YORK 16, N. Y. (29th St.) Telephones: MU 4-1818 és LE 2-5322 -ik éve specializál és szolgálja a magyarságot szeretetcsomag küldésben és hivatalos pénzátutalásban. IKKA csomagok Magyarországba újból rendelhetők! Világhírű CARE ajánl a vasfüggöny mögött országokba való csomagküldésre. írjon, telefonáljon ma ingyenes körlevélért. zsarnokságának urnépi cezaromániájának. Ma a keresztény Európa fele a Szovjet rabigájában senyved. Ha Churchill akkor meginog, ma talán egész Európa Hitler "uj rendjének segédnépe, szolganépe volna! Másfél évig egyedül, szinte reménytelenül tartott ki Churchill Angliája és ezt a történél mi érdemet nem hamályosithat ja el az sem, hogy Sztálin felrúgta a yaltai szerződéseket és a Szovjethez közelfekvő országok egész sorát kényszerilette kommunista gyarmati ságba. szolgaságba. Hitler bestiális módszere a kulturemberiség szégyene, európai uralmi szándéka pedig a szabadságszerelő nemzetek és emberek lelkületének meggyalázása volt. El kellett rész ejteni, mert igy kívánta a huszadik század becsülete, a népek szabadságának és a keresztény emberi civilizációnak szelleme. Az angol érdek is természetesen ez volt és Churchill nem habozott behódolás helyett hadifogollyá tenni Hesst. Ez az, amit' némelyek nem tudnak megbocsájtani Churchillnek, holott a németek európai uralmi tervét épp úgy meg kellett dönteni, mint ahogy meg kell dön teni a Szovjet zsarnokságát az európai rabországok felett. * * * Herbert Hoover, amerikai exelnök és mások utólag azt mondották, hagyni kellett volna, hogy a kgt totalitarizmus, a német és az orosz szétmarcangolják egymást és csak amikor ez már bekövetkezett, lépjenek az angolszászok a színre pihent katonai erőikkel, hogy rendet teremtsenek Európában. Valószínű, Churchill tulajdonképen ezt a játszmát játszotta és igy Hoover és társainak szemrehányása nem helytálló. Az oroszok éveken át csak győztek Hitlerrel szemben és a német hadsereg szakadatlan visszavonulásra kényszerült. Hitler megint csak nem ismerte a másik ország né pét, — a német betörés hírére minden orosz pártállásra való tekintet nélkül, fogott fegyvert a Szankta Rosszija ”, Oroszország, ‘ szent földje’’ védelmére és bizony Churchill s Roosevelt eléggé megváratták Sztálint a második fronttal: a német támadás után csaknem teljes három esztendővel, 1944 junius 6-án, amikor már holtbiztos volt a né met vereség, kezdték meg a partraszállást Franciaország ban, nehogy az oroszok az Atlanti Óceánig nyomulhassanak előre. . . Churchill a mostani woodfor di beszédében elmondta azt is, hogy nem akarta megsemmisittetni a legyőzött németek fegyvereit, mert hátha az oroszok nem állnak meg és szükség lehet a németek bevetésére ellenük. Montgomery tábornagynak utasítást is adott a német fegyverek gondos beraktározására, hogy a németek szükség esetén gyorsan felfegyverezhetők legyenek. . . . Dehogy is lett volna szükség a némét fegyverekre, hiszen ott volt az óriási amerikai haderő és az angol hadsereg —> csak éppen hogy ott volt a bizalom is aziránt, hogy a Szovjet, dacára a lenini elvnek, hogy a polgári világot megcsalni erény és dacára a lenini világuralmi céloknak, tisztességesen fog viselkedni. . . * * * Meg kell hagyni, hogy egyedül Churchillben volt némi ezirányu kétely a nyugati politikusok közül és az olaszországi győzelem után szeretett volna frontot felállítani a Balkán felé. Aggódott, hogy Ausztria és a tőle keletre fekvő országok a Szovjet csizmája alá kerülnek. Hiba volt, hogy nem állította élére ezt a kérdést és hogy később beleegyezett Magyarország és más keletibb országok egyoldalú orosz megszállásba. Mit jelentett volna a négyhatalmi megszállás Magyarországnak és a többi országoknak látható, ha lemérjük a különbséget Ausztria négyhatalmi megszállás alatti helyzete s Magyarországé között. . . Igaz, hogy ez országok fatális földrajzi fekvésüknél fogva a Szovjet előnyomulás terepébe kerültek, de annak az aggálynak, hogy Sztálin különbékét köt Hitlerrel, nem volt sok alapja és nem szabadott volna bízni a kommunista Ígéretben. Churchill megmentette Angliát és Európa egyik felét a másik fél ügyének tragikus kockára vetésével, de megvan az a mentsége is, hogy Amerika nem állt az oldalán sem amikor a balkáni frontot sürgette, sem pedig később Yaltában, amikor egymaga nem akarta magát exponálni még Lengyelországért sem, amelynek területi integritását és szabadságát pedig Chamberlain garantálta 1939-ben és amely miatt a háború megindult. . . . Amerikának akkor nagyon fontosnak látszott a Szovjet belépése a japán háborúba és Churchill alkalmazkodott ehhez. Churchill is csak ember volt a történelem viharában, ember véges bölcsességgel, hibákkal s ha el is érte Anglia és a Nyugat főcélját, Hitler pusztulását, a történelemben másként örökítette volna meg nevét, ha kiáll a kisországok érdekében. Yaltában olyan szerződést írtak alá, amelyről előre lehetett tudni, hogy a Szovjet nem fogja betartani. . . . * * * Az amerikai Fultonban, egy évvel később, Churchill még mint tűrhetetlen rendőrállamok ról beszélt a Szovjet hatalma alá került országokról és ma sem kétséges, hogy sajnálja Magyarország és a többi rab ország balsorsát s talán némi önvádat is érez, ha szó kerül róluk, . . Most azonban nem mutatja azt az elszántságot, amelyet Hitler esetében oly históriai erővel vitt diadalra, nem a régi dühös bulldog’ többé. . . Kibékülést remél a Szovjettel, rrtert, mondja, az atom- s. hidrogénbombák háborúja világpusztulást hozna és Anglia közele bb van ily támadás veszélyéhez, mint Amerika. Mint angol hazafinak, Anglia a legfontosabb számára, még ha a keresztény világ jövője van is veszélyben. . . Akik nem feltétlenül hisznek Szelidebb lett a bulldog ...
