Krónika, 1954 (11. évfolyam, 1-12. szám)
1954-11-15 / 11. szám
4-ik OLDAL “KRÓNIKA” 1954 november. KALIFORNIAI MESSZELÁTÓ Irta: Dr. HERCZEGH JÓZSEF, református lelkipásztor. A Krónika a világ minden részében bekopogtat a magyar otthonokba. A legtöbb helyen várvavárt kedves látogató, igaz vigasztalásnak és bátorításnak kútfeje. A Krónika eme széleskörű elterjedése adta e sorok Írójának azt a gondolatot, hogy amikor egy-egy hatalmas, — mondhatnánk — korszakalkotó munka megjelenik, amelynek tárgya a magyar sors, e folyóirat hasábjain ismertesse az olvasók táborával. HUNGARIAN PREMIER — MAGYAR MINISZTERELNÖK. A világhírű. Columbia Egyetem nyomdája adta ki Kállay Miklósnak, Magyarország volt miniszterelnökének visszaemlékezéseit “Hungarian Premier” címen. A könyv alcíme világosan jelzi, hogy ez beszámoló a magyar nemzetnek a második világháború alatti küzdelméről. Nagyban emeli a könyv értékét az, hogy Dr. C. A. Macartney, az angliai hires Oxford Egyetem All Souls College tanára és publicistája irta hozzá a teljesen tárgyilagos előszót. Ez a tárgyilagos előszó azért nagyon fontos, mert az angol olvasóközönséget a helyes mederbe vezeti, hogy elfogulatlanul és előítélet nélkül olvashassák Kállay remekművét. A COLUMBIA EGYETEM NYOMDÁJA KITŰNŐ MUNKÁT VÉGZETT. A Columbia University Press adta ki e könyvet New Yorkban. Ez a legjobb garancia arra, hogy ez a kitűnő könyv a legszebb nyomtatásban és kifogástalan kiállításban jelenhetett meg. Még a magyar ékezet is mindenhol ott van a legnagyobb pontossággal. Magyar szempontból nagy örömet okoz a tősgyökeres magyar szavaknak és neveknek hibátlan szedése. Ez a könyv nem csak a magánkönyvtáraknak, hanem a nyilvános könyvtáraknak is igaz ékessége és értéke lehet. A világ minden részébe szétszórt magyarság között nem nagyon sokan vannak, akik megvehetik ezt a drága szép könyvet, azonban a nyilvános könyvtárakban kérhetik annak megvételét; továbbá angolul olvasó ismerőseik és barátaik figyelmét felhívhatják erre a kitűnő munkára, hogy minél több könyvtárban megtalálhassa helyét Kállay Miklós munkája: a “Hungarian Premier”. AZ ISMERTETÉS CSAK részleges lehet. Ha teljes részletességgel akarnánk ismertetni Kállay Miklós könyvét, akkor a Krónikának nem is egy, hanem több számát kellene igénybe venni. Ezért elnézését kérjük a neves szerzőnek, hogy az ismertetést csak rövidre foghatjuk folyóiratunk terjedelme miatt. Hisszük azonban, hogy rövid ismertetésünk sok olvasónak szivében fel fogja ébreszteni a vágyat, hogy megismerje ezt a szép könyvet és másoknak az érdeklődését is felhívja az értékes könyv iránt. E sorok írója úgy érzi, hogy magyar szive-lelke nagyon meggazdagodott e könyv gondos olvasása és tanulmányozása által és meggyőződése, hogy a könyv min den olvasója lelkileg meggazdagodva teszi le e remekművet. 1942-BEN FOGLALJA EL A MINISZTERELNÖKI SZÉKET KÁLLAY. Kállay Miklós akkor fogadta el a miniszterelnöki kinevezést, amikor Magyarország a legnagyobb tragédiájának csúcspontja felé közeledett. Horthy kormányzónak többizben kellett Kállayval beszélnie, hogy a rendkívül felelősségteljes államférfim munkát Kállay elvállalja. Előde Bárdossy László volt, aki nem tudott ellenállni a hitleri nyomásnak és ■ háborút üzent a nyugati hatalmaknak és Oroszországnak is. Magyarország tehát minden oldalról veszedelemmel volt körülvéve. Hiszen nemcsak a román divíziók, hanem még a horvát és tót hadsereg is teljesen hitleri befolyás alatt állott. Ebben a szörnyű helyzetben kellett vállalnia Kállay Miklósnak a miniszterelnökséget. Ö volt elsősorban, aki az igazi magyar lelkiséget nemcsak átélte, hanem érvényesíteni is akarta minden erejével, a feltornyosuló veszedelmek között. Vállalta a reá háruló nagy feladatot: “Megvédeni és megőrizni azt a függetlenséget, amelynek Magyarország még birtokában volt úgy a bel-, mint a külügyi kérdésekben és dolgozni annak a függetlenségnek helyreállításáért, ami elveszett." A legfőbb kérdés természetesen a német kérdés volt. “Eltökélt szándékom volt, hogy óvatos, de megalkuvást nem ismerő magyar politikát folytassak; hogy kifejlesszem a legmagasabb mértékét a lelki és erkölcsi ellenállásnak; hogy csak az elkerülhetetlen minimumot adjam meg koncessziókban a gazdasági téren is. Eme programm kivitelénél azon ban igyekezni akartam arra, hogy a német megszállást elkerüljem.” Aki komolyan átérzi ezeket a gondolatokat, tisztán láthatja azt az óriási feladatot, amire Kállay Miklós vállalkozott, amikor miniszterelnökké való kinevezését 1942-ben elfogadta. KÁLLAY MINISZTERELNÖK HŰSÉGES MUNKATÁRSA VOLT HORTHY KORMÁNYZÓNAK. Kállay a legnagyobb elismeréssel és szeretettel beszél Horthy kormányzóról. “Horthy meleg sze retetnek örvendett a legszélesebb magyar néprétegekben: úgy a középosztályban, mint a gazdák, sőt még a baloldali munkások körében is. Magyarországon nem volt diktatúra. Horthy nem ragadta a hatalmat erőszakkal magához; az ő tekintélye olyan nagy volt, hogy a nemzet elfogadta és jóváhagyta minden elhatározását. Ferenc József iskolájában nőtt fel és hitt a delegált küldetésben. Az ő princípiuma volt, hogy a kinevezett miniszterelnököt minden tevékenységében kormányzói tekintélyével támogatja mindaddig, amig a miniszterelnök az ő bizalmát élvezi. A kormányzó azonban soha nem avatkozott a miniszterelnök tevékenységének a részleteibe.” Ez a meleg bizonyságtétel Horthy kormányzóról azért igen fontos, mert a magyarországi rózsaszín és vörös szökött újságírók mindenkor telekürtölték a világot, hogy Horthy a nagy fehér terrorista, aki rabigában tartja a magyar népet. Amikor igy bizonyságot tesz Kállay Horthy kormányzóról, egyszersmint visszautasítja Magyarország ellenségeinek, főképpen a kisentente szócsöveinek vádaskodását, hogy Magyarország feudális állam, minden haladásnak ellensége. “Bátran állíthatom, — mondja Kállay — hogy ha talán a politikai rendszer nem is volt teljesen demokratikus, ámbátor eb ben a felfogásban is liberális volt, a gazdasági rendszere a legliberálisabb volt az összes európai államok között.” A NAGY SZÉCHENYI ISTVÁN A MINTAKÉPE KÁLLAY MIKLÓSNAK. “Politikai meggyőződésem megvilágítására le kell szögeznem, hogy én konzervatívnak tartom magamat, igaz magyar értelmezésben. Mintaképem gyermekkoromtól kezdve Széchenyi István volt, az a férfiú, akit Kossuth is a legnagyobb magyarnak tartott és aki valóban a legnagyobb reformátor volt a politikában. Széchenyi politikai elgondolásait az északeurópai államokban láttam megvalósulva, amelyek elérték a demokrácia és a liberalizmus legmagasabb fokát, forradalom nélkül: ezek magukban foglalták a ragaszkodás az élet jól kipróbált formáihoz, továbbá a hűséget a törvényhez és konstitucióhoz, de egyszersmind elősegítették a változást és a haladást.” HITLER ÉS KORMÁNYA NEM BÍZTAK KÁLLAYBAN. Kállay kinevezését Goebels József, Hitler egyik minisztere naplójában ezekkel a szavakkal kommentálja: “április 1, 1942, Kállay, az uj miniszterelnök, németellenes hírben áll régóta. A fiatal Horthy határozottan zsidóbarát és csak kevés kapcsolatot kíván a tengely hatalmakkal. Hála Istennek, nekünk soha nem voltak illúzióink Magyarországról, tehátx nem lehetnek csalódásaink.” Egy másik idézet ezt mondja, ugyancsak Goebels naplójából: “1943 szeptember 23. Ami az árulás lehetőségeit illeti, a csatlósállamok között Horthy szívesen kiugrana, azonban a “Führer” megtette a szükséges óvintézkedéseket (a románok az ő ütőkártyája). Kállay, Horthy miniszterelnöke egy valódi disznó. De ő nem akarja leleplezni magát, nem mutatja meg kezét, mert nagyon óvatos. A jelen pillanatban tehát jóképet kell vágnunk egy rossz üzlethez.” A BEVEZETŐ AKKORDOKBÓL Nö KI A TRAGÉDIA! Amikor e sorok írója gondosan elolvasta Kállay könyvét, újra visszatért á bevezető első fejezethez. Úgy érezte, hogy az egész könyv tulajdonképpen e bevezető akkordoknak a kiteljesedése. A Wagner-operák örökszép bevezető akkordjai csendültek fel újra és újra a lelkében, mert hiszen azok a nagy operák már az előjátékban megadják a nagy tragédiák tartalmának alaphangját. Valahogy úgy érzi az ember, amikor Kállay könyvének első fejezetét olvassa, hogy egy nagy tragédia bontakozik ki lelki szemei előtt. Az a nagy magyar tragédia, amely a német, majd az orosz megszállással teljesedett be és amelynek vihara végigsöpört a szerencsétlen Magyarországon, a budai margitköruti, majd a sopron-kőhidai börtönbe, onnan pedig a mauthauseni internáló táborba, később pedig a gázkamráiról hírhedt Dachauba sodorta Kállay Miklóst, a nagy magyar államférfit. E szörnyű helyeken találkozott számtalan igaz magyarral, akik áldozatai voltak a vászes időknek. NEMCSAK AZ ORSZÁGNAK, HANEM CSALÁDJÁNAK IS ERŐS TARTÓOSZLOPA VOLT KÁLLAY MIKLÓS. Megható az a gyengédség, amellyel ' családjáról: nemeslelkü élettársáról és gyermekeiről emlékezik meg könyve utolsó fejezetében. Kállay Miklós a budapesti török követségen talált menedéket hoszszu hónapokon át, ahová később felesége is követhette. A követségről vitték fogságba a németek Kállay Miklóst és később ott vesztette el életét hitcestársa: egy német lövedék szilánkja ölte meg őt. Nem a dachaui gázkamra volt Kállay vándorlásának utolsó állomása. A nyugati haderők közeledtére a német haderő vette át Kállayt sok más fogollyal együtt az S. S. csapatoktól. Hosszú utazás után Olaszországba jutottak. Előbb Veronába, majd Nápolyba, onnan pedig Capri szigetére került Kállay fogolytársaival együtt, ahol az amerikai hatóságok emberségesen bántak velük. Itt értesült hűséges élettársa haláláról. Nagy gyengédséggel írja könyvében, hogy a “leghűségesebb, leggyengédebb és legnemesebb élettárs és édesanya volt”. Nagy bánatában felemelő vigasztalás volt, hogy András fia megérkezett Mauthausenből, veszedelmes utazás után 1945 karácsonyára, Kristóf pedig feleségével és gyermekével 1946 tavaszán Magyarországról. A második fiú: Miklós azonban az oroszok fogságába került. * * * Kállay Miklós, ez a nemes magyar államférfi itt él most Amerikában, dolgozva a szebb magyar jövendőért. Szeretnénk sokan meleg kézszoritással üdvözölni őt. Bizonyára érzi, hogy sok magyar jókívánság száll felé. Szeretnénk hallani hangját is, de mivel ez nem lehetséges, mindenkinek ajánljuk, hogy olvassák el Kállay Miklós nagyszerű könyvét, a “Hungarian Premier”-t!
