Krónika, 1954 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1954-11-15 / 11. szám

4-ik OLDAL “KRÓNIKA” 1954 november. KALIFORNIAI MESSZELÁTÓ Irta: Dr. HERCZEGH JÓZSEF, református lelkipásztor. A Krónika a világ minden ré­szében bekopogtat a magyar ott­honokba. A legtöbb helyen várva­­várt kedves látogató, igaz vigasz­talásnak és bátorításnak kútfeje. A Krónika eme széleskörű el­terjedése adta e sorok Írójának azt a gondolatot, hogy amikor egy-egy hatalmas, — mondhat­nánk — korszakalkotó munka megjelenik, amelynek tárgya a magyar sors, e folyóirat hasábja­in ismertesse az olvasók táborá­val. HUNGARIAN PREMIER — MAGYAR MINISZTER­ELNÖK. A világhírű. Columbia Egyetem nyomdája adta ki Kállay Miklós­nak, Magyarország volt minisz­terelnökének visszaemlékezéseit “Hungarian Premier” címen. A könyv alcíme világosan jelzi, hogy ez beszámoló a magyar nemzetnek a második világháború alatti küz­delméről. Nagyban emeli a könyv értékét az, hogy Dr. C. A. Macartney, az angliai hires Oxford Egyetem All Souls College tanára és publicis­tája irta hozzá a teljesen tárgyila­gos előszót. Ez a tárgyilagos elő­szó azért nagyon fontos, mert az angol olvasóközönséget a helyes mederbe vezeti, hogy elfogulatla­nul és előítélet nélkül olvashassák Kállay remekművét. A COLUMBIA EGYETEM NYOMDÁJA KITŰNŐ MUNKÁT VÉGZETT. A Columbia University Press adta ki e könyvet New Yorkban. Ez a legjobb garancia arra, hogy ez a kitűnő könyv a legszebb nyomtatásban és kifogástalan ki­állításban jelenhetett meg. Még a magyar ékezet is mindenhol ott van a legnagyobb pontossággal. Magyar szempontból nagy örö­met okoz a tősgyökeres magyar szavaknak és neveknek hibátlan szedése. Ez a könyv nem csak a magán­­könyvtáraknak, hanem a nyilvá­nos könyvtáraknak is igaz ékes­sége és értéke lehet. A világ min­den részébe szétszórt magyarság között nem nagyon sokan vannak, akik megvehetik ezt a drága szép könyvet, azonban a nyilvános könyvtárakban kérhetik annak megvételét; továbbá angolul olva­só ismerőseik és barátaik figyel­mét felhívhatják erre a kitűnő munkára, hogy minél több könyv­tárban megtalálhassa helyét Kál­lay Miklós munkája: a “Hungari­an Premier”. AZ ISMERTETÉS CSAK részleges lehet. Ha teljes részletességgel akar­nánk ismertetni Kállay Miklós könyvét, akkor a Krónikának nem is egy, hanem több számát kellene igénybe venni. Ezért elnézését kérjük a neves szerzőnek, hogy az ismertetést csak rövidre foghat­juk folyóiratunk terjedelme miatt. Hisszük azonban, hogy rövid is­mertetésünk sok olvasónak szivé­ben fel fogja ébreszteni a vágyat, hogy megismerje ezt a szép köny­vet és másoknak az érdeklődését is felhívja az értékes könyv iránt. E sorok írója úgy érzi, hogy magyar szive-lelke nagyon meg­gazdagodott e könyv gondos ol­vasása és tanulmányozása által és meggyőződése, hogy a könyv min den olvasója lelkileg meggazda­godva teszi le e remekművet. 1942-BEN FOGLALJA EL A MINISZTERELNÖKI SZÉKET KÁLLAY. Kállay Miklós akkor fogadta el a miniszterelnöki kinevezést, ami­kor Magyarország a legnagyobb tragédiájának csúcspontja felé kö­zeledett. Horthy kormányzónak többizben kellett Kállayval be­szélnie, hogy a rendkívül felelős­ségteljes államférfim munkát Kál­lay elvállalja. Előde Bárdossy László volt, aki nem tudott ellenállni a hitleri nyomásnak és ■ háborút üzent a nyugati hatalmaknak és Orosz­országnak is. Magyarország tehát minden oldalról veszedelemmel volt körülvéve. Hiszen nemcsak a román divíziók, hanem még a hor­­vát és tót hadsereg is teljesen hit­leri befolyás alatt állott. Ebben a szörnyű helyzetben kellett vállal­nia Kállay Miklósnak a miniszter­­elnökséget. Ö volt elsősorban, aki az igazi magyar lelkiséget nem­csak átélte, hanem érvényesíteni is akarta minden erejével, a fel­­tornyosuló veszedelmek között. Vállalta a reá háruló nagy fe­ladatot: “Megvédeni és megőriz­ni azt a függetlenséget, amelynek Magyarország még birtokában volt úgy a bel-, mint a külügyi kérdésekben és dolgozni annak a függetlenségnek helyreállításáért, ami elveszett." A legfőbb kérdés természetesen a német kérdés volt. “Eltökélt szándékom volt, hogy óvatos, de megalkuvást nem ismerő magyar politikát folytas­sak; hogy kifejlesszem a legmaga­sabb mértékét a lelki és erkölcsi ellenállásnak; hogy csak az elke­rülhetetlen minimumot adjam meg koncessziókban a gazdasági téren is. Eme programm kivitelénél azon ban igyekezni akartam arra, hogy a német megszállást elkerüljem.” Aki komolyan átérzi ezeket a gondolatokat, tisztán láthatja azt az óriási feladatot, amire Kállay Miklós vállalkozott, amikor mi­niszterelnökké való kinevezését 1942-ben elfogadta. KÁLLAY MINISZTERELNÖK HŰSÉGES MUNKATÁRSA VOLT HORTHY KOR­MÁNYZÓNAK. Kállay a legnagyobb elismerés­sel és szeretettel beszél Horthy kormányzóról. “Horthy meleg sze retetnek örvendett a legszélesebb magyar néprétegekben: úgy a középosztályban, mint a gazdák, sőt még a baloldali munkások kö­rében is. Magyarországon nem volt diktatúra. Horthy nem ra­gadta a hatalmat erőszakkal ma­gához; az ő tekintélye olyan nagy volt, hogy a nemzet elfogadta és jóváhagyta minden elhatározását. Ferenc József iskolájában nőtt fel és hitt a delegált küldetésben. Az ő princípiuma volt, hogy a kine­vezett miniszterelnököt minden te­vékenységében kormányzói tekin­télyével támogatja mindaddig, amig a miniszterelnök az ő bizal­mát élvezi. A kormányzó azon­ban soha nem avatkozott a minisz­terelnök tevékenységének a rész­leteibe.” Ez a meleg bizonyságtétel Hor­thy kormányzóról azért igen fon­tos, mert a magyarországi rózsa­szín és vörös szökött újságírók mindenkor telekürtölték a világot, hogy Horthy a nagy fehér terro­rista, aki rabigában tartja a ma­gyar népet. Amikor igy bizonyságot tesz Kállay Horthy kormányzóról, egyszersmint visszautasítja Ma­gyarország ellenségeinek, főkép­pen a kisentente szócsöveinek vá­daskodását, hogy Magyarország feudális állam, minden haladásnak ellensége. “Bátran állíthatom, — mondja Kállay — hogy ha talán a politikai rendszer nem is volt teljesen demokratikus, ámbátor eb ben a felfogásban is liberális volt, a gazdasági rendszere a legliberá­­lisabb volt az összes európai álla­mok között.” A NAGY SZÉCHENYI IST­VÁN A MINTAKÉPE KÁLLAY MIKLÓSNAK. “Politikai meggyőződésem meg­világítására le kell szögeznem, hogy én konzervatívnak tartom magamat, igaz magyar értelmezés­ben. Mintaképem gyermekkorom­tól kezdve Széchenyi István volt, az a férfiú, akit Kossuth is a leg­nagyobb magyarnak tartott és aki valóban a legnagyobb reformátor volt a politikában. Széchenyi po­litikai elgondolásait az észak­európai államokban láttam meg­valósulva, amelyek elérték a de­mokrácia és a liberalizmus legma­gasabb fokát, forradalom nélkül: ezek magukban foglalták a ra­gaszkodás az élet jól kipróbált formáihoz, továbbá a hűséget a törvényhez és konstitucióhoz, de egyszersmind elősegítették a vál­tozást és a haladást.” HITLER ÉS KORMÁNYA NEM BÍZTAK KÁLLAYBAN. Kállay kinevezését Goebels Jó­zsef, Hitler egyik minisztere nap­lójában ezekkel a szavakkal kom­mentálja: “április 1, 1942, Kállay, az uj miniszterelnök, németellenes hírben áll régóta. A fiatal Horthy határozottan zsidóbarát és csak kevés kapcsolatot kíván a tengely hatalmakkal. Hála Istennek, ne­künk soha nem voltak illúzióink Magyarországról, tehátx nem le­hetnek csalódásaink.” Egy másik idézet ezt mondja, ugyancsak Goebels naplójából: “1943 szeptember 23. Ami az áru­lás lehetőségeit illeti, a csatlósál­lamok között Horthy szívesen ki­ugrana, azonban a “Führer” meg­tette a szükséges óvintézkedéseket (a románok az ő ütőkártyája). Kállay, Horthy miniszterelnöke egy valódi disznó. De ő nem akar­ja leleplezni magát, nem mutatja meg kezét, mert nagyon óvatos. A jelen pillanatban tehát jóképet kell vágnunk egy rossz üzlethez.” A BEVEZETŐ AKKORDOK­BÓL Nö KI A TRAGÉDIA! Amikor e sorok írója gondosan elolvasta Kállay könyvét, újra visszatért á bevezető első fejezet­hez. Úgy érezte, hogy az egész könyv tulajdonképpen e bevezető akkordoknak a kiteljesedése. A Wagner-operák örökszép bevezető akkordjai csendültek fel újra és újra a lelkében, mert hiszen azok a nagy operák már az előjá­tékban megadják a nagy tragédi­ák tartalmának alaphangját. Valahogy úgy érzi az ember, amikor Kállay könyvének első fe­jezetét olvassa, hogy egy nagy tragédia bontakozik ki lelki sze­mei előtt. Az a nagy magyar tra­gédia, amely a német, majd az orosz megszállással teljesedett be és amelynek vihara végigsöpört a szerencsétlen Magyarországon, a budai margitköruti, majd a sop­­ron-kőhidai börtönbe, onnan pe­dig a mauthauseni internáló tá­borba, később pedig a gázkamrái­ról hírhedt Dachauba sodorta Kállay Miklóst, a nagy magyar államférfit. E szörnyű helyeken találkozott számtalan igaz ma­gyarral, akik áldozatai voltak a vászes időknek. NEMCSAK AZ ORSZÁGNAK, HANEM CSALÁDJÁNAK IS ERŐS TARTÓOSZLOPA VOLT KÁLLAY MIKLÓS. Megható az a gyengédség, amellyel ' családjáról: nemeslelkü élettársáról és gyermekeiről em­lékezik meg könyve utolsó fejeze­tében. Kállay Miklós a budapesti török követségen talált menedéket hosz­­szu hónapokon át, ahová később felesége is követhette. A követ­ségről vitték fogságba a németek Kállay Miklóst és később ott vesz­tette el életét hitcestársa: egy né­met lövedék szilánkja ölte meg őt. Nem a dachaui gázkamra volt Kállay vándorlásának utolsó állo­mása. A nyugati haderők közeled­tére a német haderő vette át Kál­­layt sok más fogollyal együtt az S. S. csapatoktól. Hosszú utazás után Olaszországba jutottak. Előbb Veronába, majd Nápolyba, onnan pedig Capri szigetére ke­rült Kállay fogolytársaival együtt, ahol az amerikai hatóságok em­berségesen bántak velük. Itt érte­sült hűséges élettársa haláláról. Nagy gyengédséggel írja könyvé­ben, hogy a “leghűségesebb, leg­­gyengédebb és legnemesebb élet­társ és édesanya volt”. Nagy bá­natában felemelő vigasztalás volt, hogy András fia megérkezett Mauthausenből, veszedelmes uta­zás után 1945 karácsonyára, Kristóf pedig feleségével és gyer­mekével 1946 tavaszán Magyar­­országról. A második fiú: Miklós azonban az oroszok fogságába került. * * * Kállay Miklós, ez a nemes ma­gyar államférfi itt él most Ame­rikában, dolgozva a szebb magyar jövendőért. Szeretnénk sokan me­leg kézszoritással üdvözölni őt. Bizonyára érzi, hogy sok magyar jókívánság száll felé. Szeretnénk hallani hangját is, de mivel ez nem lehetséges, mindenkinek ajánljuk, hogy olvassák el Kállay Miklós nagyszerű könyvét, a “Hungarian Premier”-t!

Next

/
Thumbnails
Contents