Krónika, 1954 (11. évfolyam, 1-12. szám)
1954-10-15 / 10. szám
1954 október. "KRÓNIK A” 7-ik OLDAL' légen kint pihennek a csendes temetőben. A vörösekről sem tételezhető fel, hogy a Kossuth-szobrot bántalmazták volna, hiszen az ő-hazában az uralmon levő vörösek egyetlen magyar történelmi nevet sem használtak fel annyira, mint Kossuth Lajosét. Egészen bizonyos tehát, hogy a bolsevikieknek semmi szerepe nem volt a rombolásban. TALÁN ELKESEREDETT BUJDOSÓ MAGYAROK LEHETTEK A TETTESEK!? Hosszú bujdosásban nagyon sok magyar elszomorodott és elkeseredett. Ma velük beszélget az ember, igen sok esetben a magyarországi forradalmakat és az azokat követő szerencsétlen köztársaságokat és diktatúrákat okozzák minden bajuk forrásául. Ezek közül a bujdosók közül az első forradalmat, a 48-ast és a kossuthi köztársaságot, valamint az első diktatúrát senki nem ismerte tapasztalatból. De a második köztársaságot, Károlyi Mihályét, a vörös grófét, valamint az azt követő vörös diktatúrát: Kun Béla és Szamuelly Tibor diktatúráját annál többen megismerték saját bőrükön. A harmadik pedig — úgy a köztársaságot, mint a diktatúrát — a sok bujdosó magyar borzalmas szenvedéseken keresztül tanulta megismerni. Talán ezek közül az elkeseredett bujdosók közül kerültek ki a szobor-rombolók? Fel akarták hívni az egész világ figyelmét arra, hogy micsoda szerencsétlenségbe vitte három forradalom, három köztársaság és három diktatúra a szegény magyar népet! A K0SSÜTH-SZ030R BIZTOSÍTVA volt. Nagy szerencse, hogy a szobor biztosítva volt tízezer dollárra, így azután előbb vagy utóbb lehetővé válik az alapzat megcsináltaíása és a szobor felállítása a magyarság újabb megterhelése nélkül. Nem volna-e azonban tanácsos állandó őrséget felállítani a szobor mellé? Talán akadnának köztársasági magyarok, akik egy-egy éjszakát rászánnának arra, hogy vigyázzanak a visszaállított szobor éjszakai nyugalmára. Ámbár nagyon szomorú, hogy csakis éjjeli őrséggel lehet fenntartani és megvédeni a Kossuth-szobrot. LEHET-E KÖZÖS NEVEZŐRE HOZNI A KÜLÖNBÖZŐ ELVEKET VALLÓ MAGYARSÁGOT? Nemcsak az ó-hazában, hanem Amerikában és mindenhol a szétszórtságban megtaláljuk a különböző elveket valló magyar csoportokat. Igaz ugyan, hogy az óhazában a vörös szörnyűség ráfeküdt az igaz magyar lelkiségre és csak itt-otí lobbanhat fel a magyar reménység szikrája. Azonban Amerikában és a szétszórtságban a szentistváni gondolatok élesen szembenállanak a köztársasági törekvésekkel. Hogy micsoda óriási ereje van a szentistváni Nagy-Magyarország gondolatának, azt az idei esztendőben világosan. megláthattuk István király napjának ünneplése alkalmával. Soha ilyen számban nem ünnepelt még a magyarság, mint az idén és nem tett ilyen világosan bizonyságot a szentistváni gondolat mellett. GRATULÁLUNK AZ AMERIKAI MAGYAR SZÖVETSÉG KARÁCSONYI BÉLYEGÉHEZ Meghatottan és lelkesedéssel köszöntjük Szövetségünk karácsonyi bélyegének elgondolását. Az egész bélyeget uralja a szentistváni Nagy-Magyarország térképe. Az előtérben ott van Rákóczi fejedelem, oly ügyesen beállítva, hogy szinte átérzi az ember, hogy testestől-lelkestől Nagy Magyarországért él és hal a nagy fejedelem, feláldozva egész életét. Annál nagyobb örömmel köszöntjük ezt a bélyeget, mert hiszen az előző évben még a magyar címert is megcsonkítva láttuk a bélyegen. A nagy-magyar gondolat képviselőjét: a szentistváni koronát lekotorták a a magyar címerről. Ha valaha megérdemelte Szövetségünk, hogy karácsonya bélyegét egész szívvel felkaroljuk, úgy megérdemli az idén. Bár a Szövetség mindenkor megérdemli az odaadó támogatást, de most szivünk mélyéig meghatott bennünket a nagy-mágyur gondolat felkarolása és propagálása. Senki ne mulassza el azért Szövetségünk támogatását tehetségéhez képest, nem felejtkezve el a karácsonyi bélyegek megrendeléséről és használatáról. A SZENTISTVÁNI GONDOLAT LEHET AZ EGYETLEN ÖSSZEKÖTŐ ERŐ Mi, akik kiábrándultunk a magyarországi forradalmak, köztársaságok és diktatúrák szörnyűségeiből, vagy sohasem hittünk benne, újra hitet teszünk arról, hogy az egyetlen összetartó erő nemcsak á magyarság, de a testvérnépek részére is a szentistváni Nagy Magyarország gondolata. Ez az egyetlen útja a magyar feltámadásnak! ITT AZ IDŐ A MAGYARSÁG LELKI EGYSÉGÉNEK MEGTEREMTÉSÉRE! Óriási események zajlanak le napjainkban. Az egész világ figyelme Németország felé irányul. Nemcsak a Nyugat, hanem a vörös Kelet is mindent elkövet, hogy Németországot a maga oldalára nyerje meg. Mindenki előtt világos most már, hogy Németország állásfoglalásától függ az európai népek sorsa. A leendő, egységes Németország, mint világhatalom bontakozik ki szemeink előtt napjainkban. ífc # Most van itt a legfőbb ideje annak, hogy minden igaz magyrar lelkében is örökre szállást vegyen az ezeréves szentistváni Nagy- Magyarország gondolata. Elég volt a forradalmakból, köztársaságokból és diktatúrákból! Neki kell fogni a nagy munkának: kiépíteni a lelki egységet a nagymagyar gondolatban. A testvérnépeket nem szabad kifelejtenünk ebből a nagy egységből! Érezni kell ezeknek a testvérnépeknek mindenkor, hogy csakis a szentistváni gondolatban találhatják meg az igazi jövő útját. Hívogassuk azért mindenkor a mi horvát, tót és rutén testvéreinket az egységes Nagy-Magyarország keretébe! Erdélyt pedig nem adhatjuk! Erdély nélkül nincsen Magyarország! De nem felejthetjük a mi németajkú testvéreinket sem, akik annyiszor adják bizonyságát Nagy-Magyarország hoz való hűségűknek a bujdosás nehéz esztendeiben! Úgy a magyarságnak, mint a testvérnépeknek Nagy-Magyarország helyreállítására Ottó Őfelsége az egyetlen reménysége! A Nincs történelmi emlék, amelynek jelképes jelentősége oly mélyen gyökerezne a magyarság tudatában, mint a budai Mátyástemplomé. Mindenekelőtt az ezeréves magyrnr kereszténységet szim bolizálják ezek a zömök, idők viharaival, ostromok pusztításaival dacoló falak, amelyeknek alapját Szent István rendeletére rakták le Gizella királyné míves mesterei. De az alkotmányos királyságnak is szimbóluma az ősi épület, hiszen a XlV-ik század óta számos uralkodónk fejére ebben a gótikus szentélyben tették a koronát. És végül; viszontagságos életével, sebeivel s viharvertségében is szivetdöbbentő monumentalitásával, nemzetünk történelmét is példázza Buda legrégibb egyháza, amely felé álmok, vágyak és emlékek szárnyán száll a magyar gondolat. . . . Mai alakját 1374 után kapta a koronázó templom. A hivatalos lap, a 3udapesti Közlöny 1873 december 6-iki számában jelent meg a restaurálást elrendelő legfőbb kézirat: “Uralkodásom megkezdésének negyedszázados évfordulója emlékéül vallás és közoktatásügyi miniszterem előterjesztésére megengedem, hogy Isten és Magyarország Védasszonyának tiszteletére emelt budavári plébániatemplom stilszerü restaurációja a Mátyás-torony helyreállításával megkezdődjék s e célra a legközelebbi három év alatt lehetőleg egyenlő rész• letekben a megürült, vagy megürülendő főpapi javadalmak időközi jövedelméből egyszázezer forint kirendeltessék. Jelen elhatározásom foganatosításával előterjesztő miniszteremet bízom meg. Kel Gödöllőn, 1S73 november hó 25-én. FERENC JÓZSEF s. k. Trefort Ágost s. k.” Hogy legősibb formájában milyen lehetett, arra nincs utalás a krónikákban. Biztos csak az, hogy amikor Szent István minden tiz lakott helynek közösen templom építését parancsolta meg, az óbudai — azóta nyomtalanul elpusztult — Péter Pál prépostság egyszentistváni koronának Ö az egyetlen méltó várományosa. Az isteni gondviselés minden tehetséggel megáldotta, ami alkalmassá teszi nagy küldetésére. Egész hittel bízunk abban, hogy a Mindenható megkönyörül már végre a szenvedő és bujdosó magyarságon és a szenvedő és bujdosó királyfin és a királyi családon. Reméljük, hogy közel az idő, amikor a testvérnépek is megtalálják a testvéri utat a magyarsághoz és Ottó Őfelségéhez. Feltámad egy újabb ezer esztendőre a Tisza-Duna táján és a Kárpátmedence ölén az alkotmányos magyar királyság! házán kívül Szűz Mária tiszteletére is emelt templomot a környék népe, még pedig a mai Várhegyen. Lehet, hogy a prepoatsági épület nem volt elég tágas a hivek befogadására, de az is lehet, hogy Gizella királynénak akartak igyekezetükkel kedvében járni a polgárok. A királynénak ugyanis rezidencája volt Óbudán, ahol német kísérőinek nagyrésze is letelepült. Ezek a mesteremberek görög kőfaragókkal együtt építették az eredeti Nagyboldogasszony templomot, amelynek neve először a legrégibb Gellért-legendában, az u. n. lunaelacensi kéziratbarL. fordul elő. Azt mondja ez a kézirat, hogy Sz. Gellert Csanádi püspököt, Sz. Imre nevelőjét, aki a Vatha-lázadás alatt halt mártírhalált, “a vértanuságot követő napon a Boldogasszony templomában temették el a legnagyobb pom pávai. . .” Megerősíti ezt Temesvári Pelbárt is: “sequenti die Catholici tenentes sepelierunt in Ecclesia B. Mariae . . . ‘ s hozzáteszi, hogy mindez 104ó-ban, vagy 1047-ben történt. A hamvak néhány évig maradtak csak itt, mert Sz. Mór pécsi püspök Csanádra vitette'Sz. Gellért koporsóját, ahonnan az később Velencébe került. A templom kövei valószínűleg a Várhegy oldalában miveit régi római kőbányából származtak, mintahogy az aquincumi leletek legnagyobb része is ezekből a kövekből való. Hogy Nagyboldogasszony egyháza a legrégibb budai templom, az kitűnik egy ősi ■ per irataiból is, amelyek két budai egyház vitáját írják le. A per a “Szent Magdolnáról elnevezett magyarok plébániája ’ és a “Nagy boldogasszony plébánia” között folyt hosszú ideig, de végül, mint az okirat mondja: “Ecclesia S. Mariae Magdalanaeque, cum postea jura sua constantissime tueretur, aetatem maiorem Mariano huic templo non megavit”, azaz a másik plébánia a Boldogasszony templomának régibb mivoltát nem tagadta. Az első ujjáéptést IV. Béla hajtotta végre, mert a falak korán roskadásnak indultak. IV. Béla templomának alakját Schulek professzor kutatásai teljsen feltárták, A föhajó tiz oszlopra támaszko> ..... I Egy ezeréves jelkép Mit jelent a magyarságnak a koronázó Mátyás-templom?
