Krónika, 1953 (10. évfolyam, 2-12. szám)
1953-09-15 / 9. szám
4-Ik OLDAL "K R Ó NI K A" 1953 szeptember Katolikus magyar ifjúsági találkozó Hollandiában Mi az ifjúság hivatása, organikus helye a társadalomban? Békés időkben s hazátlanságban is változatlanul ugyanaz: felkészülés a jövőre. Emigrációba kényszerült magyar diákságunk ezt tartja szeme előtt. Ezért nem szerepel nyakrafőre, nem szervez pártot és nem is engedi, hogy bármelyik is kisajátítsa önmagának. Nem pocsé kolja erejét múlandó napipolitikával s nem osztja szét önmagát belső viaskodással és harccal. Teszi kötelességét: készül a jövendőre, amely már a természet rendje szerint is őt illeti meg. FELELŐSSÉGTUDAT ÉS ÖNTEVÉKENYSÉG Katolikus ifjúságunkat, amely a KMDSZ-be, az emigrációs Katolikus Magyar Diákszövetségbe tömörült, ez a kötelességtudat s egyben a jövendőért érzett felelősségérzet hozta össze a hollandiai Baarn-ban julius 19-23 napjaiban. Innsbruckból, Münchenből, Madridból, Louvainből és Brüsselből jöttek el az évi konferenciára az Ifjúság kiküldöttei. Már maga a szervezés is Ifjúságunk tettekre készségét és életerejét bizonyítja. Politikusainknak “van pénze utazgatásra, de a szegény menekült tanulóifjúság örül, ha emberi módon élni tud s tanulmányait folytathatja. Nem kértek senkitől sem anyagi támogatást. Öntevékenyen teremtették elő a szükségeseket. A hollandiai tagszövetség országos tombola jövedelméből fedezte az útiköltséget, a konferencia kiadásait és az egyhetes tábort Hága villavárosában, Wassepaarban. A négynapos megbeszélés a központi főtitkár és az egyes tagszövetségek beszámolójával kezdődött. A csendben, reklám nélkül végzett aprómunka, apostoli lelkűiét jellemezte a KMDSZ multévi munkáját. A jövőben is ezen az utón akarnak haladni, ahogy a végső határozatokból kitűnik. Mélyíteni kívánják az apostoli tevékenységet, fokozottabban előmozdítani az elitképzést, iparkodnak az ifjúság szociális helyzetének ■megjavításán s nem utolsósorban igyekeznek a külföldi tanulmányaikat a speciálisan magyar kérdések szemszögéből is kiszélesíteni. Az együttlétet holland-magyar ifjúsági nap gazdagította, amelyen a Pax Romana idei dániai kongreszszusának témáját, a katolikus egyetemi szervezetek kérdését vitatták meg, amelynek eredményével ment a KMDSZ megbízottja a dániai Pax Romana világtalálkozóra. HŐSÉG A KERESZTÉNY VILÁGNÉZETHEZ. A kereszténység számukra nem cégér, mint volt ez legtöbbnek a szomorú emlékű “kurzus” idején. Ezért nem is hangoztatják a kereszténységet lépten-nyomon. Viszont ezt akarják életük zsinórmér tékévé tenni. Ez a szellemiség nyomta rá bélyegét az összejövetelre. A napot szentmisehallgatással és meditációval kezdték, amely nek témáit a hollandiai magyar lelkész vázolta fel. Az együttlét pedig kis keresztény szeretetközösség jellegét öltötte fel. A keresztény világnézethez való feltétlen igazodás vezette a megbeszéléseket, amely annak külső formáján is meglátszott. Öröm volt látni a keresztény értelemben vett demokratikus parlament miniatur megvalósulását. A keresztény világnézet diktálta az Üzenetet is. ÜZENET AZ OTTHONI IFJÚSÁGHOZ Emigrációnk egyik legnemesebb, legfelségesebb dokumentuma. Mentes a legtöbb emigrációs megnyilatkozás gőgös önteltségétől, propagandahan,gjától. Mély kötelességtudat, az otthoni ifjúsággal együttérző szolidaritás és a legtisztább evangéliumi életelvek találhatók meg benne. Egyes részeit a következőkben adjuk: “Az emigrációt kényszerű, de egyúttal áldásos tanulmányútnak tekintjük. A Gondviselés lehetővé tette, hogy Európa és a tengerentúli földrészek országait megismer jük. Tanulmányozhatjuk a népek életét, intézményeit, gondolkodását, hitét, erkölcsét, világnézetét és gyakorlati berendezkedését. A száműzetés számunkra hatalmas, értékes kanyarodó: ez az ut végül is szándékunk szerint visszavezet Magyarországra. Nyugatjáró nagy elődeink. Apáczai Cseri János, Misztófalusi Kiss Miklós, vagy később Széchenyi és Wesselényi azért járták a nyugati országokat, hogy hasznos intézményeiket átplántálják a magyar hazába; — igy a ma külföldön élő magyar ifjúság is, kutató szemmel járván, lépten-nyomon az otthonra gondol. A szabadság, amely nekünk osztályrészül jutott, fokozott mértékben kötelez bennünket a magyarság szolgálatára. Száműzetésünk gondviselésszerü misszió: az elnyomott és üldözött magyarság, ezen belül a magyar ifjúság követei és szószólói igyekszünk lenni a szabad világban. Legyetek meggyőződve otthoni társaink, hogy mi a szabad világ fiatal társadalmát állandóan, szünet nélkül tájékoztatjuk sorsotokról. . . Már most dolgozunk azért, hogy ha országunk ismét szabad lesz, ösztöndíjakkal és várva-várt vendégekként majd Ti jöhessetek Nyugat egyetemeire, ipari és mezőgazdasági szakiskoláira. Ez egyik legszebb kötelességünk azért a szabadságért, amelyet elnyertünk a Gondviselés akaratából. Mi, külföldön tanuló magyar fiatalok hazavisszük egykor mindazt, amit idekint tanultunk. Ti otthon az üldöztetés, a szenvedés kohójában érlelődve méltók lesztek, hogy a felszabadult ország sorsát, mint uj, ifjú nemzedék az elsők között vezessétek. Engedjétek meg, hogy tanulmányaink eredményét rendelkezéstekre bocsáthassuk. Az otthoni élet és a külföldi világ tapasztalatait egybegyűjtve, kéz a kézben akarjak EGYSZER HAJNAL HASAD... Langyosan süt az ősi napsugár, mégis érzik, hogy nem rég volt itta nyár. Sárgás szint kapott a róna s mező, kopár már a kövér szép legelő. Sárgult levét hull le a fák között, a daru, a gólya elköltözött. Fájóan sir az ősz hideg szele, sir, zokog titkon, a rab nép vele. Sírnia sem szabad nehéz sorsán. Tépheti minden nap gyilkos orkán. Rablánca csöröghet a két kezén, suhoghat kancsuka kinzott testén. Dolgozhat éhbérért amig bírja. Láthatja, meg van már ásva sírja. Akkor sem szabad neki sírni. Meddig tudod Magyar ezt kibírni? A bánat és a sok kínzás után, tudom, a nagy hited éltet csupán. Tudod, a bűnért “Ö” is szenvedett. Láttad, mig láthattál szent keresztet. Behunyt szemmel látod s imádkozol, remegsz, remélsz, baromként dolgozol, így Veled még tenni, meddig szabad? De egyszer, — Neked is hajnat hasad. Elszállnak egyszer a vészfellegek. Nem könnyeznek többet már a szemek. Elfogy a szívből a sok félelem, magyar nap kél majd a szép kék egen. Arany fényben úszó áldott reggel, amikor jönni fog szép sereggel, pogányt űzők hada s harci dala, lesz a Krisztusi hit diadala. Hollandia. KÉKY BARNA. Veletek együtt építeni a bolsevista uralom után kialakuló uj magyar korszakot. Mi száműzetésben élő fiatalok a szociális igazságosság legszebb eszméit hordozzuk. Progresszív, a szó igaz és tiszta értelmében haladó fiatalok vagyunk. “Méltó a munkás az ő bérére” — a Szent- Írás e nagy igazsága tölt el bennünket. Evangéliumi szocializmust akarunk, forró és türelmetlen követelését a szociális igazságosságra épülő uj Magyarországnak. A haladást a hagyományok vonalán szolgáljuk. Nyugat megismerése erősítette meggyőződésünket, hogy csak a keresztény világnézet alapjaira épülhet fel népünk uj élete. A keresztény és nemzeti hagyomány, Isten és a Haza szeretete az a két pillér, amelyre a haladás eszméit munkáló magyar fiatalság támaszkodik. Otthoni fiatalok! A Vasfüggöny nem lehet közöttünk lelki választófal. Egyek vagyunk veletek. Ti otthon a kommunizmussal szemben, mi idekint a nagyvilágban ápoljuk keresztény és nemzeti hagyományainkat s szolgáljuk a szociális igazságra épülő eljövendő uj Magyarországot. Tudjuk, még nehéz idők állanak előttünk. A kommunista önkény még rátelepedik az országra, de ereje többé már nem a régi. Ti és mi, a vasfüggöny mindkét oldalán szakadatlanul dolgozunk azért, hogy a bolsevista uralom tovább gyengüljön és végül is összeroppanjon ez az istentelen hatalom. Imádkozunk a Mindenható Istenhez, hogy hozza közelebb találkozásunk idejét. Eljön a nap, amikor ismét megszoríthatjuk egymás kezét s egységes magyar ifjúságként ajánlhatjuk fel szivünk, eszünk és kezünk muunkáját nemzetünk szolgálatára. A Jóisten segítségét és áldását kérve számotokra, búcsúzunk tőletek, otthon -élő fiatal magyarság”. * Adja Isten, hogy a KMDSZ 1953-as hollandiai találkozója értékes gyümölcsöt teremjen a magyar ifjúság egyéni és közösségi életében egyaránt. (M. G.) A KRÓNIKA BARÁTAIHOZ VILÁGSZERTE! Lapunknak az eddiginél is na- - gyobb elterjesztése és ezzel az általunk szolgált nagy nemzeti eszmék és célok mind szélesebb körben való népszerűsítése érdekében örömmel fogadjuk UJ LAP-KÉPVISELŐK JELENTKEZÉSÉT BÁRMELY ORSZÁGBÓL. Kérjük azon hazafias magyar testvéreinket, akik lapunknak országukban való képviseletére vállalkozni és ezzel a magyar ügyet szolgálni készek, Írjanak mielőbb címünkre, 307 Fifth Ave., New York, N. Y„ és közöljék, hány példányt igényelnek ottani propagandisztikus terjesztésre? Nagyértékü segítségüket előre is köszöni A KRÓNIKA LAPUNK New Yorkban a yorkvillei újságárusoknál, az East 79-ik és 86-ik uccákban és környékükön lévő ujságstandeken, valamint az East 86-ik utcai Kerekes-féle könyvkereskedésben kapható.
