Krónika, 1953 (10. évfolyam, 2-12. szám)
1953-08-15 / 8. szám
6-ik OLDAL “KRÓNIKA” 1953 augusztus. Az uj kommunista kormány és a vallási türelmesség Öreg amerikás magyarok Emlékjelük, szobruk — nincs még sehol, Sem itt, sem ott, hol útra keltek ők, Hogy távol onnan, hol a Tisza foly ~ Itt legyenek épitő úttörők. Sokan sírva hagyták el a falut, Bár szolgasorból menekültek el S karjcáros bér miatt nyilt meg az ut Másoknak — szivük bus keservivei. Volt sok, akit “szent földszomj’’ sürgetett, Hogy — átkelve a széles tengeren — Adja meg itt neki dús kereset, Hogy otthon ö is . . . birtokos legyen. Kinek érzett tehetsége elé Az ósdi rendszer gátakat emelt, Csupán — ez országtól remélheté, Hogy itt elér megérdemelt sikert. S a sok magyart elnyelte bánya, gyár, Hol mind buzgón — verejtékezhetett . . . De, mint vetést érlel a forró nyár, A munkaláz termelt erényeket! Egymás után sok egylet alakult, Beteg magyarnak, hogy adjon segélyt S jusson segély, ha itt a sirba hullt, Családjának is, amely otthon élt . . . S “gazdag kegyur” bár nem volt soha itt, Fölépitette — magyar templomát, Hol zengje énekét, zsoltárait És hallja papjának magyar szavát . . . Vezették őt szabad magyar lapok . . . Költők írtak számára dalokat . . . Magyar szót, dalt harsogtak — színpadok, Hogy lelkesen fönntartsák azokat. Szegényen is — áldozott gazdagon, Segítve vészben, bajban nemzetét S mit örökül hagy: az magyar vagyon, Amit becsülhet minden ivadék ... Szobrok helyett — csak alkotásukat Őrizzék meg az utánuk jövők S szivekben éljen a hálás tudat, Hogy kik voltak — a magyar úttörők! Judith Listowel-Mártffy, az “East Europa” cimü lap Londonban élő szerkesztője a számos amerikai katolikus lapban a National Catholic Welfare Conference hírszolgálatának égisze alatt megjelent tudósításában fejtegeti, hogy Nagy Imre uj magyarországi kommunista miniszterelnök bemutatkozó beszédének azon részéhez, amelyben a jövőre több türelmességet ígért az egyházakkal szemben, nem szabad jelentős várakozásokat fűzni. A tudósítás szerint Moszkva legutóbb Budapestre küldte Nikolai Krutitsky metropolita érseket, aki rendelkezéseket hozott az egyházi kérdésekről és tárgyalt a kormánnyal és Horváth Jánossal, az Egyházügyi Hivatal vezetőjével. A londoni jelentés megállapítja, hogy nincs szó Mindszenty biroros Grősz érsek Endrédi zirczi főapát, valamint a januárban őrizet alá vett Pétery József váczi püspök és sok más bebörtönzött katolikus papok szabadonbocsájról, hanem csak arról, hogy az egyháznagyoknak megkönnyítik fogságukat és megengedik nekik, hogy egyházi vezető-személyek látogatását fogadhassák. A kegytárgyak nyilvános árusitását újra meg akarják engedni. Az iskolai vallástani órák megtartása ellen támasztott nehézségeket megszüntetni ígérik és körmenetek nyilvános istentiszteletek, búcsúk engedélyezése kérdését a jövőben kevésbbé szigorúan ígérik kezelni. A Vatikáni Rádió is foglalkozott Nagy Imre beszédének a vallásügyekre vonatkozó részével és emlékeztetett arra, hogy a kommunisták mindjárt kezdetben ígéreteket tettek, de nem tartották be azokat. Mostani taktikájuk, mondta . a rádió-közvetités, ugyanaz, mint amikor a farkas báránybőrt ölt magára. A magyar nép, folytatta a Vatikáni Rádió, csak hitében bizhat, hogy miként a tatárjárást és a török hódoltságot, úgy át fogja vészelni a moszkvai zsarnokságot is. A Vatikáni Rádió idézte Nagy Imre beszédének idevágó részét, amely mig egyrészről apró látszatengedményeket ígért, nem mulasztotta el hangoztatni, hogy "a kormány a vallás kérdésében a türelmesség alapján áll, melynek a felvilágosítás és a meggyőzés az eszköze.” * * * Ha az uj kommunista kormány valóban a türelmesség alapján áll, miért nem adja vissza Mindszenty bíboros, Grősz érsek, Endrédi apát és mind a bebörtönzött katolikus papok szabadságát, hogy papi igéjük újra szabadon szárnyalhasson a hívők szivéhez és leikéhez? Ma már a legelfoguítabb embereknek is el kell ismerniök, hogy Mindszenty bíboros s Grősz érsek semmiféle fegyveres felkelést nem alapoztak meg a rendszer fennállása idejére, fegyveres erőkkel nem is rendelkeztek, hanem csupán arról folytattak ártatlan elméleti tervezgetést, mi volna a teendő azután, ha külső katonai tényezők fellépése folytán megdőlne a kommunista rendszer és Magyarországon gazdátlanul maradna a közhatalom? Tagadhatatlan, hogy ellenfelei a kommunista rend szernek és orosz gyarmatiságnak, de nem kíséreltek meg semmiféle olyan cselekedeteket, amelyek a rendszer megdöntését hozhatták volna meg, ténybelileg ártatlanok. Ha Nagy Imre annyira hangsúlyozza, hogy a gondolátszabadságot is büntető terrorról a türelmesség terére akarnak átcsapni, miért nem bocsájtják szabadon a primást és a többi mártír papokat, hogy türelmességüknek tényleges jelét adják? . . . Ha a türelmesség terére akarnak lépni, miért nem adják vissza a töméntelen elrabiott egyházi iskolát, miért nem adják vissza a katolikus sajtó szabadságát, ahelyett, hogy csak egy négy oldalas kis hetilapot engedélyeznek a legszigorúbb cenzúra és papír-korlátozás mellett? Miért nem engedik meg a töméntelen feloszlatott katolikus hitbuzgalmi, társadalmi és ifjúsági egyesületek újbóli működését? Miért nem adják vissza a feloszlatott és klastromaiktól és zárdáiktól megfosztott szerzetesek és apácanővérek működési jogát, miért nem vetnek véget a gonosz zaklatás és elnyomás számos többi bizonyságának, melyeket szinte kifogyhatatlanul sorolhatnánk fel a hasábokon, mint a lelkiismereti szabadság sérelmeit? Úgyis azt hirdeti Nagy Imre beszéde, hogy vallásellenes “felvilágositással” és a “meggyőzés eszközével” kívánják ellensúlyozni a “türelmességet”, hát miért tartják fenn továbbra is a világnézeti küzdelem, a nagy eszmei harc egyenlőtlen helyzetét? Miért nem adják vissza a keresztény igehirdetés és tanítás teljes szabadságát, hogy eszme harcolhasson az eszme ellen és minden ifjú és meglett ember maga dönthesse el szabadon, kinek szavát kövesse, kinek szavában lássa az igazságot, melyet lelke szomjaz? Hiszen még igy sem fenyegeti veszedelem a rendszer létét, mert ott van a megszálló Vörös Hadsereg az ő óriási gépesített túlerejével, ágyúival, tank jaivaí, bombázóival és óriási katonai emberanyagával? Irdatlan, mérhetetlen messzeségek választják el a vallási türelmesség igazi állapotát attól, amit Nagy Imre igér. Szó sincs az igazi vallási türelmesség visszaállításáról, mert dacára a Vörös Hadsereg jelenlétének és a rendszer belső karhatalmi erőinek, — félnek! Még muszka szuronyok erdejének védelme alatt is rettegnek attól, hogy áltanaik, erőszak-prófétaságuk hamis1 igéi alulmaradnának a szellemi mérkőzésben és hatalmuk alatt meginogna a talaj. Félnek a keresztény erkölcs szavától, a keresztény világfelfogás igazságaitól és tudják, hogy egyenlő esélyek mellett elvesztenék a harcot« A behirdetett “engedmények” nevetségesen csekély, jelentéktelen volta és Nagy Imre beszédének idevágó része ennek, a keresztény eszmények igazság-fölényétől, legyőzhetetlenségétől való félelemnek voltakép fölötte szégyenletes bevallása és csak meg-/ edzi a magyar lelkek kitartó bizodalmát hitük, meggyőződésük fenségében és végső diadalában, halhatatlanságában. ELFOGADTÁK AZ UJ D. P. BEVÁNDORLÁSI TÖRVÉNYT. A további D. P. hontalanak, valamint egyes európai országok munkanélküliéinek bebocsájtásáról szóló javaslatot úgy a kongresszus képviselőháza, mint a szenátus elfogadta a múlt héten és Eisenhower elnök, aki a gyors elfogadást kezdettől rendkívüli erélylyel szorgalmazta s mondhatni szívügyének tekintette, augusztus 6-án ünnepélyes külsőségek közt irta alá. A két javaslat összeegyeztetéséből készült végleges szöveg értelmében nem 240,000, hanem csak 214,000 hontalant és munka nélkülit engednek be kvótán kívül, mégpedig nem, mint az eredeti javaslatban volt, két, hanem három év alatt. Az uj törvény 25000 menekültet enged be Nyugat-Németországból és Ausztriából 15,000-et az Atlanti Egyezmény országaiból, valamint Török- és Svédországból, Iránból és Triesztből. Bejöhet továbbá az Anders-féle lengyel menekült had sereg 3000 tagja, akik többnyire Angliában élnek, 2000 Hongkongban élő európai, 2000 Hongkongban élő kínai, 2000 japán, 2000 palesztinai arab menekült, 4000 árvagyermek (elsősorban koreaiak), valamint 60,000 népi német, akiknek távozniok kellett a Vasfüggöny mögötti hazájukból s végül a túlzsúfolt lakosságú európai országokból 60,000 olasz 20,000 göröq és 20,000 holland munkanélküli. LAPUNK New Yorkban a yorkviliéi újságárusoknál, ai East 79-ik és 86-ik uccákban és környékükön lévő ujságstandeken, valamint az East 86-ik utcai Kerekes-féle könyvkereskedésben kapható.
