Krónika, 1953 (10. évfolyam, 2-12. szám)

1953-06-15 / 6. szám

8-ik OLDAL “KRÓNIK A” 1953 junius. Kossuth Emília sírjánál Irta: RUBY ERZSÉBET. Erdély és szent, magyar Hazánk felszabadulásáért imádkozni! Amikor ma magyar hitvallók és vértanuk ezrei áldozzák fel életü­ket hitükért és magyarságukért, joggal kérdezhetjük, hogy mit tet­tünk mi érettük és a szent ügyért, mi szabad földön- élő magyarok? Széthúzás, egymástgyalázás és el­fajult pártoskodás jellemzi emig­rációnkat. Mikor nyílik végre fel a szemünk, mikor vesszük végre észre, hogy ezzel a magatartásunk kai sajáü népünket áruljuk el és hogy akaratlanul is Moszkva zsol­dosainak kiszolgálójává válunk?! Mikor fogjuk Végre felismerni, hogy a sarló és kalapáccsal szem­ben csak úgy védhetjük meg Ha­zánkat, ha a Szent Korona iránti Felkérettünk az alábbi nyilatko­zat közlésére: Egy magát a magyar katonák szócsövének kinevezett lap (mely a magyar katonai erények szülő­­anyjának többek között az 1848- as bécsi forradalmat tekinti) a legutóbb addig ment a lap hasáb­jain különben nem ritka Ízléstelen és tendenciózus kilengésekben, hogy nagy királyaink emléke se volt szent számára és' igyekezett ezeket kifigurázva az olvasók előtt bemocskolni. Éltekintve a Királyi Ház ellen intézett apróbb tüszurá­­soktól, többek között azzal szóra­kozott, hogy Ferenc József fürdő­zését illusztrálta, vagy egy másik számban elmesélte az olvasónak, milyen jó dolga is volt Mária Te­réziának, aki “tucatnyi gyerekét nyugodtan szoptathatta” (sic!!) anélkül, hogy a fák mögé kellett volna ugrálnia a fotóriporterek elől, stb. Nem árt, ha ez a lap tudomásul veszi, hogy a magyar katonák és harcosok nagyrésze nem tűri ezt a hangnemet s ezt a Korona tekin­télye és a Királyi Ház elleni szé­gyenteljes propagandát. Vegye tu­domásul ez a lap, hogy ezer esz­tendős történelmünk folyamán millió és millió katona hős halt meg a "Hazáért és Királyért” szavak­kal az ajkán és akiknek szentebb volt a Korona, mint egy csokor vörös szekfü! Ha akadtak is saj­nálatos nézeteltérések az elmúlt századokban Nemzet és Király között — ami minden nép törté­nelmében előfordult — azok az akkori kor adottságai szerint elin­téződtek és régen a múlté. Kirá­lyaink alig egy kettő kivételével egész történelmünk folyamán a szociális igazság és fejlődés kép­viselői voltak a jogaihoz maka­csul ragaszkodó nemesi ország­gyűléseken. Hazánkat naggyá a Szent Korona tette és tartotta fenn évszázadokon keresztül: a Szent Koronát viselő királyaink és a hoz zájuk hűséges nemzet! Újkori uralkodóink közül pedig épen a kegyeletsértéssel kifigurázott Má­ria Teréziának és Ferenc József­nek köszönhetünk nagyon sok jót. Megbotránkozással utasítunk el ezért magunktól minden olyan I919-es és Rákosi izü propagan­önkéntes tekintélytisztelet újra megszületik szivünkben, ha fel fog juk ismerni újra a Korona ezeréves nemzetfenntartó és összetartó ere­jét, melyre ma ,nagyobb szüksé­günk van, mint valaha volt?! Mikor látjuk be végre, hogy ma nem az önérvényesülés és öndicső­­itések, hanem a nemzetért folyó élethalálharc idejét éljük?! Ezt a harcot pedig csak úgy fogjuk dia­dalra vezetni, ha felhagyunk a vesztünket jelentő önzéssel s mint egykor a tatárjárás idején, úgy ma is összefogunk a KORONA mö­gött, ha megtanulunk Márton Áronhoz hasonlóan csak a közért, csak szenvedő népünkért élni és ha kell mindent feláldozni! dát, mely éket akar verni a Nem­zet s a Korona várományosa közé s meg akarja bontani a fegyelmet és a tekintélytiszteletet a m. kir. Honvédség szabad földre mene­kült tagjai, bajtársaink között! A magyar katona örök s legnagyobb erénye a Haza és Király iránti tör­hetetlen hűség, melyet nem va­gyunk hajlandók egy lapszerkesz­tő vagy egy magát legalább is Görgey Artúrnak képzelő vezér­kari százados kedvéért megtagad­ni! Ez urak jobban tennék, ha megszűnnének magukat a magyar a magyar katonák és harcosok hi­­vatatlan szócsövének kiadni és a magyar katona becsületét az álta­luk használt hangnemmel és szel­lemmel bemocskolni! Ezt jegyezze meg magának egyszer s minden­korra ez a túlbuzgó, hol forradal­mat hirdető, hol a forradalom el­len küzdő, világnézeti zűrzavarban szenvedő lap is! Számos bajtársa nevében TŐREI LÁSZLÓ dr. egy magyar katona. ÖSSZESEN 125,000 HONTA­LAN BEVÁNDORLÁSÁT JAVASOLJÁK. Az Egyesült Államok kongresz szusi bizottsága megkezdte a ki­hallgatásokat Watkins szenátor azon, Eisenhower elnöktől támo­gatott javaslata ügyében, melynek értelmében 240,000 európai mun­kanélkülit és hontalant engedné­nek be kvótán kívül az Egyesült Államokba, kéí éven át évi száz­húszezret. A javaslat szerint Nyugat-Né­­metországból és Ausztriából 110 ezer Triesztből, Törökországból és más európai helyekről pedig 15,000 hontalan menekült jöhetne az Egyesült Államokba. Németországból, Hollandiából és Görögországból 115,000 olyan munkanélkülit engednének be, akik országuk túlzsúfoltsága mi­att nem tudnak elhelyezkedni. Né­metországból főként lengyelorszá­gi menekült családok jönnének be. Társadalmi szervezetek azon dolgoznak, hogy a javaslat lehe­tőleg még a nyári szünet (előre­láthatóan augusztus 1.) előtt meg­szavazásra kerüljön. Nem York világváros City­­negyedének déli részén fekszik Brooklyn. Három milliós lakossá­gú negyed. Az Atlanti Óceán part­ján bonyolítja le a világ legna­gyobb kereskedelmi hajóinak for­galmát. Itt van a világ legnagyobb kikötője. Itt kötnek ki a világ min­den részéből befutó óriási teher­­szállitó hajók. A lármás, nyüzsgő élet fölött óriási repülőgépek húz­nak el. A bábeli zűrzavar hangos lármájától, csupán néhány utca választja el a brooklyni Green­wood temetőt. Százötven éves ez a temető. Másfél millió vegyes nemzetiségű keresztény alussza itt örök álmát. A virágos, zöld teme­tő a legszebb parkok egyike a földkerekségen. Területe másfél kilométer, szélessége egy kilomé­ter. Gondozása pedig százezrekbe kerül. Régente a milliomosok te­metkezési helye volt és hatalmas alaptőke biztosítja a sirkert gon­dozását. Itt nyugszik a milliárdos Morganok egyik őse is. A karrarai márványszobrokkal körülvett mauzóleum körül szétszórtan áll­nak az amerikai háborús hősök impozáns síremlékei. Itt épitettek maguknak örök tanyát az Egyp­­tomból ideszakadt szerencselova­gok, kik a Fáraókat utánozva ki­sebb piramis alakú, szfinkszekkel körülvett sirkamrájukban álmod­nak a Nilus partjairól. . . A világ minden részéből ide­­szállitott fák, — melyek bírják az éghajlatot —, zöldéinek és virá­goznak az elmúlás fölött. Vigasz­taló, Istenben nyugvó, égi csend uralkodik a fehér jázminok, lila - virágú orgonabokrok és az égszín­kék rhododrendronok között meg­búvó síremlékek fölött. A kanyar­gós utakat szegélyező zöldbársony nyírott gyepszőnyegeken fehér kőangyalok állnak, — hosszú szár­nyuk összecsukva, mintha az imént szálltak volna le, yigasztal­­ni a reménytvesztett emberiséget. A parktemető közepén van egy íankás domb. Itt volt a temető szé­le, 1850-ben. A dobtetőn zöldéi egy hatalmas juharfa. Terebélyes lombsátora alatt, négyszögletes fe­­hérmárvány síremlék áll, rajta a magyar címer, s a címer alatt ez a fölirat: KOSSUTH EMILIA Zulavskyné. ISI7 XI. 12. - 1860 VI. 23. Kossuth Lajos, az 1848-as sza­badságharc vezérének nővére, Emília földi maradványai porlad­nak ott, messzi-messzi hazájától. Akkor is vérzett Magyarország, mikor Kossuth Lajos családjának és rokonságának el kellett hagyni szülőföldjét. Kossuth Emilia előbb vándorolt ki Amerikába, mint bátyja Lajos, aki látogatóban volt itt, segítséget kérni Amerikától. Emilia 1850-ben lépett Amerika földjére és kezdettől fogva, halá­láig Brooklynban lakott, nem mész szire a temetőtől, ahol most pihen. Emberfölötti küzdelemmel tar­totta fenn magát és két fiát, akik az élet megpróbáltatásaitól szinte menekültek a megsemmisülés felé. A két Zulavsky fiú közül az idő­sebb eltűnt Brooklynból. Mond­ják, hogy az amerikai hadseregbe lépett, de azt is állítják, hogy dél­nek hajózott s beállt az Idegen Légióba. Kossuth Emilia a kiseb­bik fiát maga temette el. Még ab­ban az időben nem voltak állami és városi szociális intézmények, se magyar egyesületek az elesettek segítségére. Kossuth Emilia hím­zéssel kereste mindennapi kenye­rét. A szeme elgyengült, a háta meggörbült. A legnagyobb idealiz­mus vége: a tények nyers könyör­telensége a himzőráma fölött. . . . Végre a halál megkönyörült rajta. Sirkövén Vörösmarty Mihály egyik költeményének alliterációs szövege áll: Látogató ha keres, Mondjátok, nem vagyok itthon. Lelkem a honnak Messze határára száll!” Ez a kis verstöredék klasszikus megnyilatkozása a bujdosó lelké­nek. Ha élve nem, — hát halva, de a lélek odatalál, ahová vágyik és ahová a Teremtő beállította egy rövid földi élet keretében. Látszó­lag utolsó állomás Amerikában a brooklyni temető, de valójában Ietennel találkozunk, rabok és sza­badok. . . A Hudson folyó partján, magá­nyos fenségében áll a síremlék. Ennyit kapott Kossuth Emilia az élettől. Az emlékoszlop fölött elte­rülő juharfa lombjai között elrej­tőzve egy madárka énekelt. Úgy dalolt, mintha övé lenne minden, az illatos tavaszi föld, az egész ha­tár és a márvány síremlék, — hogy megáldja dallal azt, aki a síremlék alatt nyugszik. Mindenfajta jó hurka, kolbász, sonka, — HAZAI szalámi, — friss hús, stb., igazi HAZAI MÓDI - KAPHATÓ: MEBTL JÓZSEF magyar hentesnél RHinelander 4-8292 1508 Second Ave. New ív ' Azonnali garantált szállítás RIMIFON az uj tbc elleni gyógyszer, streptomicin, penicilin, insulin és min- 1 den más gyógyszer! ' > Szállítunk a világ bármely részébe így < > Magyarországba is, ahova minden ^ , szállításhoz magyarnyelvű utasítást , mellékelünk. Nem kell várni export engedélyre! ' Sürgönyözzön, telefonáljon vagy írjon ' ’ , árajánlatért. ' Reichman Zoltán v. budapesti gyógyszerész magyar patikája. ’ 1519 First Avenue, New York ' Telefon: TRafalgar 9-3080. Hallgassa Rádióprogramunkat ’ vasárnap délután 3-5-ig a new yorki' > WWRL-en, vasárnap délben fél 1-2- < , ig a Bronxi WBNX-en, szombaton , , d. u. 2-kor a Philadelphiai WTEL-en. i Azonnali garantált szállítás! Válasz egy emigrációs lapnak

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents