Krónika, 1953 (10. évfolyam, 2-12. szám)
1953-04-15 / 4. szám
8-ik OLDAL "KRÓNIK A” 1953 április. A TITOIZMUS ÉS A RABORSZAGOK Tito márciusi angliai látogatásával megnövekedett némelyek a99°daIma, hogy a rabországokban a felszabadulás után a kommunizmus titoisía fajtája kerülhet uralomra. Ez aggodalomra nincs komoly alap. Két eset lehetséges. Az egyik, amelyben kevesen hisznek, hogy a Szovjet a Nyugattal folytatott béketárgyalások eredményeként önként kiüríti a rabországokat és nemzetközi ellenőrzés alatti titkos választásoknak enged szabad folyást. Ez esetben Magyarországon sem egy moszkovita, sem egy titoista kommunista párt nem számithatna jelentékeny számú szavazatra, hiszen a magyar nép zöme elkeseredetten szembenáll minden szélsőséggel és szabad, nyugodt fejlődést szeretne végre-valahára. A másik eset az volna, ha a felszabadítás fegyveresen következne be. Ki hiszi, hogy ez esetben a felszabadítást vezető Amerika azért áldozná fiait, hogy a rabországok csöbörből vödörbe jussanak, a kommunizmus egyik fajtája után a másiknak zsarnoksága alá kerüljenek? Ily felszabadulással egyidejűleg a kommunizmus megbukna Oroszországban és ötven vagy száz évig azt a szót, hogy “kommunizmus” ki sem lehetne mondani Európában, nemhogy a titoista kommunizmusnak csak makulányi kilátása is volna arra, hogy az orosz kommunizmus bukását túlélje. Ez a bukás a kommunizmus halálát jelentené, legalább is emberöltőkre. Tito soha a saját szakállára nem fog háborút provokálni egyetlen rabországgal sem, amíg ottvannak az oroszok. Tito érdeke a hideg háború fenntartása. Világpolitikai konjunkturális szerepe a hidegháborúval áll vagy bukik. Ezzel nyilván ő maga is tisztában van. Tudja, hogy egy uj világháború bármint végződjék is, ő két szék közt a pad alá kerül. Orosz világháborús katasztrófa után Jugoszlávia népe sem tűrne diktátort maga felett. Lehet, hogy Tito előrelátó ember és ez esetre Svájcban vagy más jóvalutáju külföldi országban álnéven hatalmas bankbetéteket tartalékolt magának, amiből aztán a világ valamely távoli zugában villát vehet, hogy ott megbújva, gondtalanságban élje le élete végső szakaszát. . . A Tito probléma nem aggasztó. Igazi probléma csak az, miként jön létre a felszabadulás? Ha nem sikerül a nácizmus fenyegető feltámadása, a felszabadulás után nem kell majd félni attól, hogy bármiféle diktatórikus zsarnokság egyhamar felüthetné a fejét Európában. A népek olyan kormányokat akarnak majd. amelyek a szabadság légkörében kívánják előmozdítani a szociális haladást és ebben Amerika támogatni fogja őket. Tehát a fontos az lesz, hogy valóban igaz népbarát politikusokat válogassanak az alkotmányos kormányba. Ez esetben mindenféle kommunizmus, titoizmus duplán is halott lészen. . . resztény civilizációnak is létérdeke volt, amint azt az azóta történtek milliószor beigazolták. Mégis akadnak olyanok, akik azt állítják, hogy ezt a törvényt a magyarságra ráerőszakolták, megvesztegetéssel vitték keresztül és hogy igy az nem csak a magyar alkotmánynak, hanem a magyarságnak is csapása, örökké fájó sebe maradt. Nézzünk szembe ezekkel az állításokkal, szögezzük le az akkori helyzet és azóta történtek higgadt kivizsgálásával, hogy a' Pragmatica Sanctio által a magyar alkotmányosság, a magyar államiság elve hosszú keserves idők után először nyert hivatalos elismerést és szögezzük le, hogy ennek a nagy fontosságú törvénynek köszönhette a magyarság, hogy — kisebb incidensektől eltekintve, éppen kétszáz esztendeig békésen fejlődhetett, kiélhette mindazt a képességeit, amelyek által a magyar géniusz nemzetközi elismeréshez juthatott. Vesztegetés: Az akkori kor szellemének megfelelően nagy jutalomhoz jutottakazok, akik tekintélyükkel a törvényt elfogadhatták, az akkori kor szelleme szerint ezt ki is érdemelték, ami azóta történt kellően igazolta, hogy erre reá is szolgáltak. » A magyar alkotmány fenntartás nélküli elismerését mutatja mindenekelőtt az is, hogy a Bécsben meghozott az osztrákok részére érvényes törvénynél, bár annak a meghozásánál az udvarnál működő magyar főurak is résztvettek, mégis szükségesnek látták úgy a király és udvara, mint az összes magyar egyházi és világi tényezők, hogy azt a magyar törvényhozás külön is elfogadja. Hogy pedig ennél az erőszak, vagy vesztegetés nem játszhatott lényeges szerepet, azt mindennél mutatja, hogy az osztrákokra érvényes törvény, de módosítva, csak 10 év múlva kerülhetett a magyar Corpus Jurisba. Addig vitatkoztak, addig alkudoztak, még pedig nem hitvány anyagiakért, hanem azért, hogy a Pragmatica magyar értelmezésében benne legyen a magyar nemzeti önállóságnak elismerése minden fenntartás nélkül, az uralkodó megkoronáztatása a Szentkoronával, amellyel együttjár az alkotmányra leteendő eskü, az országgyűlés évenkinti egybehivása, stb., végül annak a leszögezése, hogy a két országot csak a dinasztia köti össze és mig az osztrák Pragmatica az örökösödést kiterjeszti a Habsburg család minden leányágára, addig a magyar változat csak a III. Károly, illetve leszármazottaitól, Mária Teréziától, II. József, illetve II. Lipóttél származó utódokat jogosít fel a magyar trónra. Az akkori viszonyok mellett ez hosszú idő óta legelőször hirdeti a világnak a magyar államiság megléteiét, amit annyival is inkább tudomásul kellett később venni, mert Mária Terézia 17 év múlva elsősorban 'magyar királynő” volt, csak utána jöttek az osztrák kisebb címek. Tiz évig tartott, amig a magyar rendek ehhez hozzájárultak, s a magyarság békés hozzájárulásának fontosságát mutatta, hogy III. Károly fényes udvarával együtt Pozsonyban volt a hosszas országgyűlési tárgyalások alatt és igy ez a törvény nem jogfeiadás, hanem a meglevő jogok elismertetése volt. A kálvinista Szluha Ferenc, Rákoci volt harcosa egykor, jogosan mutathatott reá a javaslatot pártoló nagy beszédében, hogy a Pragmatica Sanctio a magyarság minden rétegének egyformán érdeke, a szabad királyválasztás elvéről a gyakorlatban Lengyelország már akkor mutatta, hogy mit jelent az, az állandó tekintély hiányát, pártviszályokat, külföldi uralkodók beavatkozását, a köz rovására történő anyagi Ígéreteket és tényleg mig a magyarság megyei és rendi alkotmánya révén kétszáz esztendeig szabadon fejlődhetett az örökösödési rendszer mellett, addig a lengyelség három részre szakadva, három ország elnyomatását átszenvedte éppen ezalatt a kétszáz év alatt. Csak a tények előtti tudatos szemethunyás állíthatja, hogy a magyarság akkor önmagában meg tudott volna állani. A hosszú török uralom után alig maradt másfél millió magyar az egykori Kánaánban, ahol óriási területek állottak teljesen lakatlanul, dögvészt lehelő mocsarak, elpusztított városok, falvak, a meg nem müveit területeken duvadak és duvadaknál rosszabb rablóbandák. Egy hétig sem tudtak volna ellenállni a töröknek, akinek serege 1717-ben majdnem győzelmet aratott s 1739 ben sikerült is győzni, de akkor már a magyarság 30 évi békés fejlődés árán olyan erős volt, hogy a törököknek a győzelmük magyar területeket illetőleg semmit sem használt. 1717-ben, a Rákóczi szabadságharc utáni nyomorban, elfásultságban, amikor a magyarság minden vezető Személyiség nélkül volt, abban az időben, amikor Lady Montague könyvében megírta, hogy olyan borzalmas pusztaságot Európában sehol sem látott, mint Magyarországon, a független Magyarország egy második, ezúttal még sokkal rosszabb Mohácsnak nézett volna elébe. Az ellenpróbát azonban a Pragmatica Sanctio kívánatos voltáról a magyarság 1741-ben tette le, amikor nem csatlakozott a bajorokhoz, franciákhoz, még a protestánsok se a poroszokhoz, akik pedig magukat az ő hitük védőinek játszották ki, hanem, mint tudjuk, a Pragmatica Sanctio mellé álltak átütő eredménnyel, pedig Mohács óta először, akkor lett volna módjukban külföldi segítséggel lerázni magukról az állítólag kényszertörvényt. Azoknak, akik ezt a törvényt megszavazták köszönhető, hogy Magyatország akkor nem vált sivataggá, mint Csehország nekik köszönhető, hogy a "magyar irodalom hanyatlásának” nevezett korszaka után beköszönhetett az újjászületés lelkileg, a bécsi magyar nemesi, gárdisták és a nyomdokaiban haladó nagyobb Írókkal, amely azuián a számban és anyagiakban meggyarapodott magyarságot igazán Magyarország vezető népévé avatta, erőszak nélkül is. A Pragmatica Sanctio bevált, mint kevés más törvény, megvédett török-tatár, majd német, pánszláv ellen megmentett a lengyelek sorsától és ez arra int bennünket, hogy ezt a törvényt ne tegyük lomtárba, mint elavult ócskaságot. A magyarságnak a területére éhes szomszédokkal szemben szüksége van olyan állandó szövetségesre, amelynek vele azonos érdekei, azo nos tradíciói vannak, a világnak meg éppenséggel szüksége van arra a törvényre, amely 200 évig megakadályozta a pángermán és pánszláv világuralmi törekvéseket. KRÓNIKÁS. LEVELEKBŐL Lapjuk 20 példányát megkaptam és azokat az itteni magyarok között szétosztottam. Megvallom őszintén a legtöbbje legmelegebben és szeretettel fogadták s főleg azok, akik alig várják, hogy jöjjön már az idő, amikor is haza, illetve Magyarországba mégegyszer visszatérhessenek. Ezekután megkérem, hogy a lapokat továbbra is küldeni szíveskedjék, annál is inkább, mert még nagyobb propagandát óhajtok kifejteni a szent cél érdekében. Szívességüket előre is hálásan megköszönve, maradtam Asuncion, Paraguay, 1953 március 27. Márton Ferenc. Mindenfajta jó hurka, kolbász» sonka, — HAZAI szalámi, — friss hús, stb., igazi HAZAI MÓDI — KAPHATÓ: MERTL JÓZSEF magyar hentesnél RHinelander 4-8292 150S Second Ave. New Yorlr th Avenue Public Service Bureau 307—5th AVENUE, NEW YORK 16, N. Y. (31st St.) Telephones: MU 4-1818 és LE 2-5322 -ik éve specializál és szolgálja a magyarságot szeretetcsomag küldésben és hivatalos pénzátutalásban. IKKA csomagok Magyarországba újból rendelhetők! Világhírű CARE ajánl a vasfüggöny mögött országokba való csomagküldésre. írjon, telefonáljon ma ingyenes körlevélért.
