Krónika, 1953 (10. évfolyam, 2-12. szám)
1953-04-15 / 4. szám
“KRÓNIK A” 11 -ik OLDAL 1953 április rék honfitársakról nem beszéltem még. Nem azért, mintha róluk meg feledkeztem volna. Természetesen jó lenné, ha az ideiglenes kormányt velük együtt, vagy legalább is hozzájárulásukkal lehetne megalakítani, de ez ma lehetetlen. És meg vagyok győződve arról, hogy az otthoniak is jóváhagynák, ha az ideiglenes kormány a fentiek szerint és a fenívázolt célra alakulna meg. így senki meg nem rövidülne, senkinek nem kellene "párt”, vagy "nemzetpolitikájából” egy jottányit sem feladnia. Nyugodtan kidolgozhatná részletes programmját és felkészülhetne — a széthúzás, az egységbontás vádja nélkül — a nemzet nagy döntésére. Hiszen munka annyi van, hogy csak győzzék! Otthon minden romokban hever, mindent újból és uj gondolatok alapján kell felépíteni. Ezt megelőzőleg azonban mindent részleteiben is jól át kell gondolni és megtervezni. Aki ebbe csak akkor akar belefogni, ha már hazaértünk, az máris lekésett. Az ideiglenes kormány pedig áthatva attól, hogy az egész emigráció — mondhatnám az egész nemzet — bizalmát bírja a tekintetben, hogy a nemzet döntését fogja lehetővé tenni, nyugodtan hivatkozhatik az egész nemzet, de legalább is az egész emigráció osztatlan bizalmára és támogatásira. Abban pedig nincs kétségem, hogy a nyugati hatalmak a fentiek szerint megállapított kormányzati célok ellen kifogást nem emelnének. Hogy- az igy megalakuló kormány a beléje helyezett bizalommal vissza ne éljen, illetve visszane élhessen, hogy különösen a nemzet döntése tekintetében valóban pártokra, személyekre való tekintet nélkül csakis a nemzeti akarat szabad megnyilatkozhatására készíthesse az utat. garanciák is biztosíthatók lennének, de ezek tárgyalása túl megv a tanulmányom keretén. LEVELEKBŐL Ezen a Husvéton is, mint min-' den elmúlt évben, amióta hazánkra terjeszkedett a bizonytalanság árnya és amióta sikerült a sötét gonoszságnak ezeréves hazánkat megcsufolni, történelmünkbe gyászos évtizedeket erőszakkal beékelni, melyet nemzetünk soha nem kívánt és nem érdemelt, könnyes szemmel, fájó szívvel kérjük a föltámadt Krisztust és jóságos Atyját, hogy vegye el tőlünk a keserű pohárt és adja meg népünknek a testvéri összetartást, hogy egyuton haladva, szabadon az otthoni vezéreinkkel együtt, a világ minden tájára szétszóródott magyarság boldogan ünnepelhesse a föltámadást, a Krisztust. Tizenöt éve már, hogy az Eucharisztikus Világkongresszus alkalmával népünk nyiltan megmutatta a világnak az egyetlen és követendő utat, amely a föltámadt Krisztusi Tanítás követése volt. Azóta sajnos, a sátán vetette meg lábát szeretett hazánk földjén és igyekszik még az emlékét is eltörölni mindannak, ami olyan szent és féltve őrzött kincs volt a magyarság számára Szent István óta, a keresztény hitet és a Krisztusi szeretetet. Megpróbálja népünkbe beleültetni a gyűlölködés magvát, remélve, hogy igy egy meghasonlott nemzet hitehagyottan majd arra a pontra sülyed, ahol csak Lucifernek és vörös földi helytartóinak van helye. A magyar népben azonban van annyi öntudatosság, hogy a veszélyt még idejében felismeri és soha nem válik a vörös ördög gyarmatává. 1953 Husvétján mi a szabad világban élő magyarság az otthoni elnyomott véreink helyében is imára kulcsolt kézzel kérjük a föltámadt Krisztust és igazságos Atyját, hogy a sok szenvedés után űzze ki hazánkból a pogány zsarnokságot és engedje meg, hogy megtisztulva minden kisértéstől az Eucharisztia szellemében elfoglalhassuk keresztény helyünket Szent István ezeréves Magyarországában. Bízva bízunk, hogy eljön népünk feltámadása, mert az igazságnak győzni kell a gonoszság felett. Hiába minden erőlködése Moszkva véres hóhérainak, olyan népet mint a magyarság, aki ezeréves keresztény múltra tekint vissza, megtörni nem lehet. Lefogja magáról rázni a vörös igát, szétszórt fiai haza mennek és szeretett királyával együtt boldogan, Krisztus szellemében fognak hozzá egy újabb ezerév megalapozásához. t?---- —x.____I___ __1, i cüieiiy enuien Kívánóit" Őfelségének a Felségesasszonynak, a mélyen tisztelt Szerkesztőségnek és minden magyar honfitársamnak kellemes Húsvéti ünnepeket. Adelaide, Ausztrália, 1953 április. L. KORBULY. A “SZABAD MAGYAROR SZAG HANGJÁNAK” PÁLYÁZATA. Felkérettünk a következők közlésére: A Budapesten megjelenő Esti Budapest cimü kommunista napilap “Felszabadulás” címmel pályázatot hirdetett a Szovjetunió újabb glorifikálására. A pályázat célja, hogy a pályaművek mint személyes élmények “történelmi dokumentumai legyenek” a felszabadításnak és “még inkább elmélyítsék a magyar nép örök barátságát, örök szeretetet a Szovjetunió iránt.” A Szabad Magyarország Hangjának vezetősége ellenpályázati felhívással fordul mind a hazai, mind a külföldön élő magyarsághoz Az Esti Budapesttel ellentétben senkit sem akarunk semmiféle idegen hatalom iránt örök hálára inspirálni. Inkább azt szeretnénk, ha pályázóink személyes élményeiket az eseményekhez híven írnák meg, mert igy Írásaik valóban “történelmi dokumentumai” lehetnek az 1944-45-ös időszaknak. Mondják el őszintén, tapasztalataik szerint/ milyen magatartást tanúsított a szovjet hadsereg az úgynevezett “felszabadulás” idején és milyen érzelmekkel fogadták mind.maguk, mind. környezetük a földjükre lépő szovjetorosz PANASZ A NEMZETKÖZI VILÁGPOSTA EGYESÜLETHEZ Tette: KÓRÓDY-KATONA JÁNOS, volt országgyűlési képviselő. Az egyes államok közötti póstaforgalom szabályozása ügyében 1874-ben Bernban megalakult a Világpóstaegyesület, melynek tagjai mindazok az államok, amelyek a nemzetközi egyezményt aláírták. Ebben kötelezték magukat a póstaforgalom kölcsönös zavartalan lebonyolítására. Magyarország akkor még Ausztriával együtt lépett be és irta alá az egyezményt, v 1900 április 25-től kezdve Magyarország önálló tagja volt a “d’Union Postala Universelle”-nek, mely körülmény újabb jogi következményeivel együtt a Rómában 1907 október 1-én tartott Kongresszuson lépett érvénybe. Azóta Magyarország két kongresszuson kötelezte magát a nemzetközi postai megállapodás betartására. így 1947 julius 4-én Párisban, ahol a Conventiót a magyar kormány részéről Dr. Szentiványi Ernő és Módos Elemér, továbbá 1952 julius 11-én Brüsselben, ahol a kormány részéről Benkő József és Módos Elemér írták alá. A külföldi államok, Schweitz, Németország, Ausztria (kivéve az orosz megszállást), Franciaország, Amerika és a többi államok pontosan betartják ezt a kölcsönösségi megállapodást, egyedül a kommunista magyar kormány teszi túl magát minden megállapodáson. A kormánynak még a levelek cenzurálására sincs joga a levéltitok sértetlenségét biztositó és még mindég érvényben levő magyar törvény szankciói alapján. De ha ezen a kommunista kormány tulteszi magát, mégis fenáll ez a kötelezettsége, hogy cenzurálás után kikézbesittesse a postai küldeményeket. A póstai összeköttetés a külföldön élő magyarság és az otthon élő magyarság között maldnem teljesen megszűnt. A külföldről feladott csomagoknál fertőtlenitő intézeti nyilatkozatot, a ruhanemüeknél pontos, darabonkénti méretet kívánnak, a csomagok többször visszajönnek a határról oly indokolással, melyből látszik, hogy a magyar posta mostani urai nem akarják kikézbesiteni a címzetteknek a küldeményeket. Pedig a magyarországi lakosság nélkülöz az oroszországi kiszállítások és az ország kirablása miatt. Levelek, melyek semmi politikai szöveget nem tartalmaznak és csupán családi dolgokat tárgyalnak, a külföldről nem érkeznek meg Magyarországon a címzettekhez és viszont hónapokon keresztül nem jön Magyarországról levél. Sőt továbbmenőleg a nyílt levelezőlap, mely könnyen kontrollálható, Magyarországon nem lesz kikézbesitve és viszont onnan nem lesz továbbítva a külföldre. Újabban nyilvántartásé ~ V é / é t ü ék ätokföl a~családokról, melyek külföldi rokonaiktól postaküldeményeket kapnak. Nem elég, hogy a családok szétszórva élnek a világ minden táján, még ráadásul nem tudják a családtagok egymással fentartani az érintkezést sem, mely csupán családi ügyekre vonatkozik. KINEK VAN ERRE JOGA?! Ki meri megtenni ma emberek százezreivel azt, amit a kommunisták megtesznek? És ezek mondják, hogy ők az emberiség boldogságát hozzák! Ily körülmények között határozta el a “Mindszenty Mozgalom”, hogy a magyar postánál fenálló visszaélések miatt panasszal él a “Weltpostvereinnál” Bernben. A mostani magyar kormányzatnak kötelessége betartani a megállapodásokat és ahogyan külföldön kikézbesitik a póstai küldeményeket, úgy kötelessége ez neki is, kötelessége kiengedni a póstai küldeményeket. Ez az emberi jogok egyike. A Weltpostvereinnak fel kell szólítania a magyar kormányzatot a megállapodások teljes betartására és ha ennek nem lenne eredménye retorzióval kell élnie, melynek végső eszköze a Weltpostvereinból való kizárás. Evvel párhuzamosan az Egyesült Nemzetek elé fogja vinni ezt az ügyet a Mindszenty'Mozgalom. katonákat? A pályázatra beérkező Írásműveket, az Esti Budapest cimü lappal egyidejűleg, hetenként egyszer közvetítjük rádiónk hullámhosszain. A legjobb pályaművek * jutalmazására a kommunista újság feltételeinek megfelelően a következő dijakat tüzzük ki: 1. dij 100 dollár. 2. dij 40 dollár. 3-4. dij 20- 20 dollár, tiz öt dij 10-10 dollár. A dijak kifizetését minden esetben a pályázó lakóhelye 'szerint érvényes valutában eszközöljük. A pályázatot május 15-én zárjuk le; eredményhirdetésre május 23-án kerül sor. Az írásművek terjedelme ne legyen több mint 220. 50 gépelt betűből álló sor. Kérjük a pályázókat, hogy írásaikat Szabad Európa Rádió Magyar Osztálya címre (München, Englischer Garten 1.) küldjék. “Felszabadulás”-pályázat megjelöléssel. KERESTETES Hajek Lászlót, (V. Canada (, Ivasko Andrást (V. Ausztria) és Dőr Sándort (V. Brazília)) keresi Némethy Tibor, Beaton, B. C. Canada. HIBAIGAZÍTÁS. A “Magyar nép hangja” rovatban legutóbb Besztercey Károly aláírással közölt levél Írója nevénél sajtóhiba történt. A helyes név Berzencey Károly, Németalföld. (Hollandia.) LEGÚJABB ELŐFIZETÉSEK L. B. Los Angeles $2.00. K. S. Cacramento $2.00, S. T. Santa Monica $2.00, G. J. Puerto Cabello, Venezuela $5.00. Dr. B. L. Trenton $2.00, Dr. G. I. Ann Arbor $2.00, H. I. Chicago $2.00, V. A. Nevvj York $2.00, K. A. Lakiview $2.00, Z. J. Derly, Anglia $2.00, Ny. P. Garwood $2.00. D. C. P. Fort Worth $5.00.
