Krónika, 1953 (10. évfolyam, 2-12. szám)

1953-02-15 / 2. szám

VOLUME X. ÉVFOLYAM. NEW YORK. N. Y„ 1953 FEBRUÁR. NO. 2. SZÁM. Eisenhower hitvallása a népek szabadsága mellett Dwight D. Eisenhower elnök a január 20-iki beiktatási ünnep­ségen, az eskiítétel után. magairta imával kezdte meg első elnöki beszédét. Első szavaival Istenhez fordult. ' Barátaim, — kezdte, —­­mielőtt megkezdem azon gondolataim kifejtését, melyeket e percben helyénvalónak tartok, engedjék meg számomra a kiváltságot, hogy elmondjam a magam kis imáját és kérjem, hajtsák meg fejüket.” Az ima igy hangzott: Mindenható Isten, mi, akik itt állunk e pillanatban, a kor­mányzat végrehajtó szervében leendő munkatársaim egyesülnek ve­lem a Hozzád való könyörgésben, tedd teljessé s egésszé odaadásunkat ez e gyülekezetben és egyebütt lévő polgártársaink, a nép szolgálatá­ban. Imádkozunk, add meg nekünk a képességet, hogy a jót vilá­gosan megkülömbözteíhessük a rossztól és engedd, hogy ez és orszá­gunk törvényei irányítsák minden szavunkat és cselekedetünket. Ki­váltkép imádkozunk azért, hogy gondoskodásunk kiterjedjen az egész népre, osztályra, fajra vagy társadalmi állásra való tekintet nélkül. Engedd meg az együttműködést és legyen az kölcsönös törek­vése azoknak, akik alkotmányunk értelmében külömböző politikai meg­győződést képviselnek, hogy ezáltal mindnyájan szeretett országunk javára és a Te dicsőségedre dolgozhassunk. Am*«. * Aj. i-rnv­.. "Polgártársaim! A világ és mi túlhaladtuk az állandó kihí­vások századának közepét. Minden érzékünkkel érezzük, hogy a jó­nak és rossznak erői felsorakoznak, felfegyverkeznek és szemben áll­nak egymással. A század kezdete óta vihar szakadt a föld részeire. Ázsia tömegei felébredtek, hogy lerázzák a múlt bilincseit, Európa nagy nemzetei legvéresebb háborúikat viselték. Országunk számára a visszatérő megpróbáltatások ideje volt ez. Megnőttünk hatalomban és felelősségben. A depresszió és háború veszélyein át az emberi tör­ténelemben eddig el nem ért csúcsra jutottunk fel. Békét akarva biz­tosítani a világon, harcolnunk kellett az argonnei erdőkön át Iwo Jima partjaiig és Korea hideg hegyeiig. AZ EMBEREK EGYENLŐK ISTEN ELŐTT. A történelem ily korszakában, mi, akik szabadok vagyunk, újból meg kell hirdessük hitünket. Atyáink szívós hite ez. A mi hitünk az embernek az örök erkölcstől és természeti törvényektől irányított, halhatalan méltóságában. Ez a hit határozza meg egész életszemlé­letünket. Ez a hit uralja egész életrendünket. Elvitathatatlamd meg­állapítja a Teremtő azon ajándékait, amelyek az ember elidegeníthe­tetlen jogai és egyenlővé tesznek minden embert az Ő szemében, bár­mely tisztes foglalkozást űzzenek is. Biztosítja, hogy jogunk van meg­választani munkánkat és verítékünk jutalmát. Ihleti a kezdeményező hajlamot, amely termelő képességünket a világ csodájává teszi. És figyelmeztet, hogy aki testvéreitől az egyenlőséget megtagadni pró­bálja, elárulja a szabadság szellemét és ajtót tár a zsarnokság csúf­ságának. E hit ellenségei nem ismernek Istent, csak az erőszakot, nem ismernek jóhiszeműséget, csak az erőszak használatát. Árulásra ne­velik az embereket. Mások éhségén híznak. Az útjukban állót eltipor­ják, kivált az igazságot. Itt nem eltérő filozófiák halvány vitájáról van szó. Ez a kon­fliktus egyenesen apáink hitére és fiaink életére sújt le. Szabad isko­láink és templomaink szellemi vívmányaitól, szabad munkánk és tő­kénk alkotó varázserejéig semmilyen elv vagy kincs nem lehet biz­tonságban ott, ahová ez a harc elér. A szabadság áll szemben a rab­szolgasággal. AZ EGÉSZ VILÁG SZABADSÁGSZERETŐ EMBEREINEK HITE. A hit, amelyet vallunk, nemcsak a miénk, hanem az egész világ szabad embereié. Ez a közös kötelék egybefüzi a burmai rizstermelőt és az iowai búza vetőt, a délolaszországi pásztort és az andesí hegyek lakóját. Közös méltósággal ruházza fel a francia katonát, aki meghal Indokinában, a Malayaban legyilkolt angol katonát és az amerikait, ki Koreában áldozta életét. Tudjuk emellett azt is, hogy nemcsak a nemes eszme, de egy­szcrii szükségesség is egybeköt bennünket minden szabad néppel. Egyetlen szabad nép sem tapadhat valamely kiváltsághoz vagy él­vezhet bármily biztonságot gazdasági egyedüllétben. Minden anyagi erőnk dacára, farmjaink és gyáraink termésfeleslege számára még nekünk is piacokra van szükségünk a világban. Hasonlóképen, ugyanezen farmjaink és gyáraink számára életbevágóan fontos anya­gokra és árucikkekre van szükségünk távoli országokból. Az egy­­másra-utaltságnak ez az alaptörvénye, amely a békevilág kereskedel­mében megnyilvánul, ezerszeres mértékben bir érvénnyel háború ese­tén. A szabad népek ereje az egységben, veszélyei pedig az egye­netlenségben vannak. A VILÁGVEZETŐI FELELŐSSÉG. Ez egység megvalósítása, korunk e követelménye érdekében a sors ránk ruházta a szabad világ vezetésének felelősségét. Helyén­való, hogy újólag biztosítsuk barátainkat, hogy mi, amerikaiak, e fe­lelősség viselésében tisztában vagyunk a különbséggel és különbséget tudunk tenni a vezetés és az imperializmus, az erély és az akaratosság, az átgondoltan kiszámított célok és a veszélyes helyzetekben felme­rülő megoldásoknak módjai között. Igaz ügyünknek a történelem itélőszéke előtti védelmében és a világbékéért való munkánk törekvésedben bizonyos alapelvek fog­nak vezetni bennünket. Ez elvek a következők: 1. Mivel irtózunk attól, hogy a háború útját válasszuk azok céljainak meghiúsítására, akik bennünket fenyegetnek, első államfér­fiul feladatnak tartjuk, hogy oly fokra fejlesszük erőinket, amely a támadó hatalmakat elriasztja és a béke-lehetőségeket előmozd’tja. Ez aiapelv elfogadásával készek vagyunk másokkal és mindenkivel . * f . » ^ *3 .'•* ... cgyiiu “--■‘«i nogy a er».-------,L-» bizalmatlanság okait megszüntessük* és ezáltal a fegyverkezések messzemenő leszállítását lehetővé tegyük; 2. Sohasem próbálunk egy támadónak azzal a kedvében járni, hogy hamis és gyengeerkölcsü alkuval becsületünk árán vásároljunk biztonságot. Végeredményben a katona felszerelése nem oly nehéz, mint a rabblilincs; 3. Annak tudatában, hogy csak erős és nagyarányú termelő­­képességű Egyesült Államok képes segiteni a szabadság védelmét a világban, országunk erejét és biztonságát biztosítéknak tekintjük, amelyen a mindenütt élő szabad emberek reménye nyugszik; 4. Sohasem fogjuk erőinket arra használni, hogy a nekünk drága politikai és gazdasági berendezéseinket más népekre kénysze­­ritsük; 5. A szabadság kipróbált barátait segítjük biztonságuk és jó­létük elérésében. Egyben számitunk arra, hogy kiveszik teljes és igaz­ságos részüket a szabadság közös védelmének terheiből; 6. Mindenütt támogatni fogjuk azt az irányvonalat, mely a termelést és a kereskedelmet elősegíti. Ha valamely nép elszegénye­dik, ez a többi nép számára is veszélyt jelent; 7. A gazdasági szükségesség, katonai biztonság és politikai bölcseség egyaránt a szabad népek körzeti csoportosulását ajánlják Ily különleges kapcsolatok létesítését a világ minden részén segítjük 8. Mivel a szabadság védelmét egynek és oszthatatlannal tartjuk, minden földrészre és minden népre egyformán vagyunk te­kintettel és egyforma tiszteletben tarjuk őket. Elvetünk minden fel­tevést, mintha az egyik faj vagy nép alacsonyabbrendü vagy nélkü­­lözhetőbb lenne a másiknál; 9. Az Egyesült Nemzetek nemcsak ékesseóló jelkép, hanen tényleges erő is legyen. Reméljük, hogy minden nép ez alapelvek szerint fog ismern bennünket. Minden kockázatra készen kell lennünk országunkért, meri a történelem nem bízza sokáig a szabadság ügyét a gyengékre és fé lénkekre. Mint egyének és mint nemzet vállalnunk kell minden áldoza tot, amely tőlünk megkivántatik. Azon nemzet, amely többre érté keli kiváltságait, mint elveit, mihamar mindkettőt elveszti. Tisztába; kell lennünk az igazsággal; bármit remél is Amerika győzelemre vinn a világban, annak előbb győzni kell Amerika szivében. Akkor a béke amelyet keresünk, nem kevesebb lesz, mint hitünk megvalósulása egy másközt és másokkal való viszonyunkban. Ez többet jelent mint a: ágyuk elhallgatását s a háború gondja enyhülését. Többet mint a ha Iáitól való menekülést, — egy életrendet! Többet mint révet a fáradt nak, — a jóknak reményét. Ez a remény int felénk a próbatétel < századában. Ez a munka az, amely mindnyájunkra vár, hogy hősies séggel, irgalommal és a Mindenható Istenhez szóló imákkal elvégez zük.

Next

/
Thumbnails
Contents