Krónika, 1952 (9. évfolyam, 1-11. szám)
1952-11-15 / 11. szám
4-1K OLDAL "KRÓNIKA” 1952 november. A "LEGNAGYOBB AMERIKAI MAGYAR” HALÁLÁRA Egyik new yorki újság értesítése utján, amely kedden, november 11-én jelent meg, értesültünk Szántó Lajos hirtelen elhunytéról. A jelentés szerint Richmond, Va. egyik kórházában halt meg és a North Carolina állambeli Columbia város temetőjében helyezték örök nyugalomra kedden, november 11-én, azon a napon, amelyen halálának hire a magyar sajtóban először megjelent. így tehát nem tudjuk, Amerika magyarsága e nagy halottja koporsójánál társadalmi és egyházi tényezőink közül, akik életében őt körülfogták, kik vettek részt. A KRÓNIKA kiadója és szerkesztősége csupán elkésve küldhetett táviratot özvegy Szántó Lajosnénak, aki mély részvétünket kifejező szavainkat csak a sürgöny nyomtatott betűiből olvashatta ... a temetés után. * * * A magyar nemzet sorsa szívügye volt Szántó Lajosnak. Noha még az első világháború kitörése előtt hagyta el szükebb hazáját Erdélyt, az Egyesült Államokban csak az 1915-ik évben sikerült neki letelepedni és mint maga mondta csupán azért nem térhetett vissza Magyarországra, mert a tengeri blokád a központi hatalmak külföldön tartózkodó hadköteles fiait az első világháború végéig bezárta a semleges országokba. így Szántó Lajos Amerikában maradt. Amikor állása és jövedelme megengedte a családalapítást, nőül vette a Charleston, S. C. állambeli születésű Alice Atkinsont és Richmond, Va.-ban telepedett meg. Itt alapította vállalatait, amelyek között a Virginia- Kentucky Tobacco Co. a dohányszakma egyik legtekintélyesebb vállalatává fejlődött az évek múlásával. Az első világháború végén értékes munkát fejtett ki a nagy bajba jutott magyar nemzet érdekében, majd a trianoni békeszerződés után ismét üzleti ügyeivel foglalkozott. Az Ur nem áldotta meg Szántóékat gyermekekkel, igy tehát felesége árván maradt unokaöccsének nevelése lett a hivatásuk. E fiatalember elérvén a katonaköteles sort, az amerikai haditengerészet tisztje lett a második világháborúban. Ha nagy bajban volt Hungária 1918-ban, agy a baj óriási vott az óhaza számára 1945-ben. A nyugati hatalmak Szovjetoroszországnak adták át szülőhazánkat és Szántó Lajos szive újra a szerencsétlen magyar nemzet felé fordult. Már nem volt többé magánélet a számára. Amikor 1946-ban Ottó trónörökös Richmondban előadást tartott és Félix főherceg utján tudomást vett a Krónikáról, nyomban érintkezésbe lépett velünk a menekült magyarság segítése érdekében. Miután mindvégig egyetértett e lap Szellemével, az elmúlt esztendők alatt a legőszintébb személyes barátság fejlődött ki Szántó Lajos és e lap kiadója, valamint szerkesztője között. A menekültek segítésében előljárt és vagyonát is megkockáztatta, hogy az amerikai magyarság egyik régi napilapját fenntarthassa. Többszöri kísérletezése sem járt sikerrel és igy a laptól nemrég másodszor és utoljára végleg visszavonult. Saját bevallása szerint akkora összeget áldozott fel a magyar sajtó érdekében, amely mellett a neki példát mutató Gróf Széchenyi István akadémiaalapitó áldozata eltörpült. Ezért is nevezhetjük őt a legnagyobb amerikai magyarnak. Ha van valaki Amerikában, aki akár az Amerikai Magyar Szövetségnek, akar az Amerikai Magyar Segélyakciónak többet adott, mint ő, az illető adományozóról nincs tudomásunk. Az egyéni szeretetcsomagokat, Care csomagokat százszámra küldte. Többszáz menekült magyart hozatott Amerikába. Lakóvárosában és a környéken magyar központ alakult az odatelepitett honfitársaiból. Példát mutatott a segítésben, példáját azonban kevesen követték. A KRÓNIKA olvasói több Ízben olvashatták magyarul és angolul irt cikkeit. Őszinte legitimista volt, ezt a meggyőződést gyakran hangoztatta. Az év elején, mig a magyar napilap az ő kizárólagos tulajdona volt, olvashattunk lapjában cikksorozatot Ottó trónörökös tollából. * * # Irattárunkban kegyelettel őrizzük leveleit, üzeneteit. Többszáz levelét megtartjuk addig, amig Magyarország felszabadul és a KRÓNIKA bekötött évfolyamaival együtt átadjuk a Magyar Nemzeti Múzeumnak, hogy a gyűjteményből a felszabadult magyar nemzet megismerhesse a tőle örökre eltávozott fiát, Szántó Lajost, a legnagyobb amerikai magyart, TARCZ SÁNDOR. * * * Szántó Lajos részletes élettörténetét legközelebbi számunkban közöljük. MÁRIA TERÉZIA (Folytatás) 1741 júniusában saját elhatározására a fialtak királynő egybehívta a magyar rendeket Pozsonyban és az országgyűlés megkezdte tárgyalásait. Szeptember 7-én fogadta Mária Terézia a főnemesség képviselőit a pozsonyi királyi kastélyban és a magyarság lovagiasságára hivatkozva, kérte a nemzet támogatását a Pragmatica Sanctió értelmében, az Ausztriára támadó ellenséggel szemben. A mágnások lelkesedve ígérik meg segítségüket. Pálffy János gróf, nádor, közben az alsótáblán szólalt fel a királynő érdekében. Ezek után következett szeptember 11-ike, a hires nap, amikor a fiatal uralkodónő gyászruhába öltözötten Szent István koronájával a fején és az alig párhónapos trónörökössel jelent meg az országgyűlés színe előtt. Az egybegyült rendek viharos éljenzés közbén fogadták és kardjaikat kirántva orkánszerüen hangzott fel a hires “Vitam nostram et sanguinem consecramus”. Mária Terézia szemeiben a meghatódottság könnyei csillantak fel, a rendek éljenzése azonban nem akart megszűnni és ez az éljenzés tulhallatszott az ország határain! A királynő reménytelen helyzete egycsapásra megváltozott. Akkori hivatalos feljegyzések szerint már október közepén tizenötezer teljesen felfegyverzett magyar lovas állott Pozsony alatt, várva a további parancsokat De gyülekeztek a gyalogos bandériumok is; az egész magyar nemzet megmozdult királynője oldalán! Ez volt az oka annak, hogy Belle-Isle Felsőausztria elfoglalása után kénytelen volt szövetségese. Frigyes, unszolása ellenére Bécs helyett Csehország felé vonulni. Ezzel elérkezett Mária Terézia számára az ellentámadás ideje. Seregei Khevenhüller tábornok parancsnoksága alatt mélyen benyomultak Bajorországba és a Károly Albert császárrá választását követő napon elfoglalták Münchent. Belle-Isle csapatainak helyzete ezáltal kényessé vált Csehországban. Prágát magát is már a visszafoglalás veszélye fenyegette, amikor azonban megmozdult ismét Frigyes, hogy a szorongatott franciák segítségére siessen. Chotucicnál csatára kényszeritetté a királynő sógorának, Lotharingiai Károly hercegnek seregeit és súlyosan megverte azokat. Ezzel az ütközöttel Frigyes Glatz, Teschen és Troppau kivételével egész Sziléziát hatalmába kerítette, amit az 1742 julius 2S-án angol közvetítéssel közte és a Mária Terézia között megkötött berlini béke szentesitett. Frigyes erre, a rá oly jellegzetes módon,, egyszerűen kilépett a francia szövetségből. A magukra maradt franciák ezzel Königseck osztrák tábornok harapófogójába kerültek, melyből csak egy véletlen folytán sikerült megmenekülniük. 1743 májusában Mária Terézia bevonult a visszafoglalt Prágába, ahol május 12-én a Szent Vencel székesegyházban megkoronázták. Az uralkodónő bölcsességére volt jellemző, hogy a megérdemelt szigor helyett, csak, enyhe büntetésben részesítette az áruló rendeket, amivel sikerült biz tositania támogatásukat a jövő számára. Csapatai ezalatt tovább, egészen a Rajnáig üldözték a megvert franciákat. Látván a királynő sikereit, II. György angol király felajánlotta szövetségét és csapatai Flandriában gyülekeztek. Hollandia is megmozdult Mária Terézia oldalán. A közben VII. Károly császárrá koronázott bajor fejedelem Frankfurtba menekült, de ott sem maradhatott sokáig. Miután Dettingennél az angolok megverték Noailles marsall francia seregeit, kénytelen volt ezekkel együtt elhagyni Németország területét. A Habsburgok csillaga, mely néhány hónappal ezelőtt még kialudni látszott, ismét fényesen ragyogott Europa egén! Mária Terézia győzelmes csapatai tovább vonulnak nyugat felé, hogy visszafoglalják a régi Habsburg tartományokat. Elzász-. Lotharingiát és Bart a Bourbonoktól. Lotharingiai Károly bravúrosan vezette át seregeit a Rajnán és rohammal foglalta el Weissenburgot. A Vogézek csúcsain kigyultak az örömtüzek. így várták haza a lotharingiaiak régi uraik sarját, Károly herceget. Mielőtt azonban a sikeres offensiva befejeződött volna,, kénytelenek voltak a királynő csapatai visszafordulni. Frigyes mit sem törődve az általa aláirt berlini békével, ismét francia oldalra állva át, hátba támadta Mária Teréziát egy olyan időpontban, amikor csak néhány gyenge csapattest védte országa északi határait. Nem volt nehéz Frigyesnek ezalkalommal Svéd-
