Krónika, 1952 (9. évfolyam, 1-11. szám)
1952-08-15 / 8. szám
i2--rr< OLDAL "KRÓNIKA" 1952 augusztus Anticommunist Kommunista-ellenes AMBRiCÄN „ _ jL __ _ AMERIKAI Sr KRÓNIKA mhaa5,lapr ESTABLISHED 1943 Editor — SÁNDOR TARCZ — szerkeszti Published every month by "KRÓNIKA” Hungarian Press 307—5th AVENUE SUBSCRIPTION: U. S. of AMERICA and CANADA NEW YORK 16. N.Y.ELÖFIZETÉSI PI): az Egyesült Államokban és Canadában $2.00 PER YEAR 'K&gE} WMmjWffTSS» $2.00 EGY ÉVRE PRICE PER COPY - 10c. - EGY PÉLDÁNY ÁRA A KERESZTÉNYI EURÓPÁÉRT XII. Pius pápa julius második felében kétizben is fölötte megszivlelésre méltó enunciációkat tett. A sajtó e fenkölt szózatokat nem méltatta arra a figyelemre, amely már a világválság politikai szempontjaiból is a legnagyobb mértékben megillette volna azokat. Az egyik üzenetet egy Rómában ülésező külpolitikai kongresszushoz intézte a pápa és abban állást foglalt Európa keresztény egysége, az európai országok szorosabb egybefonódása mellett. Felhívta a katolikusokat, hogy támogassák az európai egyesülésre irányuló törekvéseket és küzdjenek azon irányzat (a Szovjet-kommunizmus) ellen, amely keresztényiden Európát akar teremteni. A pápa ez üzenete nemcsak a katolikusoknak, de az egész keresztény világnak szól és legmagasabb tekintélyi szóval való megerősítése az emberiség legjobbjai szándékának, melylyel az Istentől teremtett népcsalád tagjainak testvériességet, méltányos, keresztényi szellemű, békés egymás-mellett élését áhitják, a folytonos véres háborúk, Káinok és Ábelek öldöklő harca helyett. "Szűk látkörü nacionalizmusokról" beszél a pápai szózat és ezzel szemben utal a legtisztább, legmagasabb erkölcsi felfogásra, hangoztatva az őskeresztény tanítást, hogy minden ember Isten teremtménye. “Ki volna alkalmasabb Európa keresztény egysége létrejöttének szolgálatára, kiben vannak még inkább a lelki előfeltételek, ~~ kérdi, — mint akik legrégebbtől vallják az emberi testvériség ez igéjét?” A pápa nem az egyes nemzetek építő fejlődését szolgáló, természetes és jogos nacionalizmust tekinti szükkörünek, hanem azon eltúlzottat, amely a maga gyakran önző, egyoldalú céljaiért, mások feletti hatalmi vágyai kedvéért ellentétbe kerül Isten törvényeivel, a népcsaládi testvériség szellemével, kiváltkép az emberéletek szentsége parancsával és a hitnek és a mások joga rovására való nagyratörésnek e konfliktusában a nagyratörésnek adja az előnyt. Ez a konfliktus korunk egyik legsúlyosabb erkölcsi tünete és forró szívvel kell üdvözölni, hogy a legapostolibb, legilletékesebb székről elhangzott ez a nagy világtörténelmi, prófétai figyelmeztetés. Ma a nemzetközi kommunista összeesküvéstől előkészitett Szovjet-Európa, a kontinens pogány rabvilággá tételének veszélye ellen van elsősorban szükség Európa szabad része országainak összefogására. De el kell jönni annak az időnek is, amikor a másik rész országai felszabadulnak a bolsevik járomból és valóban a népcsaládi testvériség földrészévé, keresztény szellemben élővé válhat Európa. Vájjon a veszély és szenvedés beérleli-e a lelkekben ezt a nagy és nemes célt, jobbá teszi-e Európa népeit és vezetőiket? # * * Másik szózatát a franciaországi “Szociális Hét’’-mozgalom dijoni kongresszusához intézte a pápa. Megállapítja, hogy “a vagyon és a nyomor közti ellentétet a keresztény lelkiismeret nem tűrheti”. Sürgeti a termelés eredményeinek, a javaknak igazságosabb elosztását a termelés tényezői, a munkások és munkaadók között s az államot tartja hivatottnak, hogy beavatkozásával méltányos elrendezés jöjjön létre, “anélkül, hogy az állam mindenhatóvá válna és az egyén gazdasági szabadságát eltiporná." “A szociális népjólét kérdésében a helyes ut a középen van, a liberalizmus tulhajtásai és az állami minemberséges bérében áll és hogy ez most is a legalkalmasabb fegyver a kommunista izgatással szemben. A pápa helyesli a népjóléti államot, amely ellen annyi rövidlátó ember próbál még most is hadakozni a világ számos országában, mint ami “a kommunizmus szálláscsinálója,” holott a legjobb ellenszer annak veszélye ellen. A pápa szava monumentális állásfoglalás a népjóléti állam mellett. A két szózat együvé-tartozik: megmutatja Európának merre menjen: a népcsaládi testvériség Európája és — az egyes országok, tagállamok keretén belül — a szociális kereszténység utján, mert csak igy juthat el Isten törvényei győzelméhez és saját népeinek békés, üdvös jövőjéhez. BESZÉDES NÉMASAG. Júliusban lutheránus egyházi világkonferencia volt a nyugatnémetországi Hannoverben s arra meghívták Ordass Lajos volt magyarországi lutheránus püspököt is, aki tudvalévőén két évet ült börtönben, mert nem volt hajlandó kiszolgálni a kommunista bitorlórezsimet. Helyette azonban öttagú delegáció jött el, az élén Dezséri László jelenlegi püspökkel, aki, mint emlékezetes azzal tornázta be magát Ordass helyére, hogy a Mindszenty hercegprimás elleni állati hajsza csúcspontján uszító röpirattal jött ki a a hercegprimás ellen. Ordass püspökről azt állította ez a Dezséri, hogy nincs jelen, mert nem kért útlevelet. A konferencián azonban úgy tudták, hogy Ordass háziőrzet vagy állandó rendőri felügyelet alatt van s ha kért is volna útlevelet, nem engedték volna külföldre, mert a rendszer ellenfelét látja benne. Külföldre csak a Dezsérieket engedik ki, akik hajlandók propaganda munkát végezni a kommunizmus érdekében. Ordass püspök sohasem tartozott ezek közé. Távolléte többet mondott arról, mi dúl ma a szerencsétlen Magyarországon, mint ha jelen lett és beszélt volna, ami miatt utólag csak még nagyobb mértékű üldözés jutott volna ki számára otthon. A meghívottak névsora olvasásánál nagy taps zúgott fel a némaságra, amely távollétét jelezte. Szót értettek a némaságból. . . A KRÓNIKÁVAL - A MAGYAR FELTÁMADÁSÉRT A Krónika a legelterjedtebb magyar lap a világon. Nem kérkedéssel, hanem szomorú büszkeséggel jegyzi fel ezt a tényt magáról. A magyar sors mai tragikumát jellemzi, hogy ezt elmondhatjuk. Soha mióta fennáll a magyar történelem, ennyire nem volt széjjelszóródva a magyarság. Nincs a világnak az az elrejtett zuga, ahová ne jutna el a Krónika, kivált mióta menekült testvéreink kezükbe vették a vándorbotot, hogy átvészelhessék az időket, amig ismét “hiv a haza”. Csak hevenyészett adatként közöljük, hogy a Krónika nemcsak Észak, Dél- és Középamerika és Európa országaiba jár, hanem Ázsiába, Afrikába és Ausztráliába is. Keserűen mondjuk: öt világrész lapja lettünk. . . . Címjegyzékünkben egymásmelleit szerepel Anglia, Németország, Olaszország, Franciaország, Hollandia, Belgium, Ausztria, Svédország, Törökország, Indiával, Argentínával, Tasmániával, Rhodesiával a Délafrikai Köztársasággal épp úgy mint Canadával a Dominikai Köztársasággal, Braziliával, Columbiával és Venezuelával. Francia-Guyannával, Madagaskárral, Marokkóval, Spanyolországgal, Portugáliával, Bolíviával, Peruval, Uruguáyval, Ceylonnanl, Uj Zcalanddal, stb. Példányszámunk folyton tetemesen növekszik. Régi és uj amerikai magyarok, kik az óhaza jövőjét most is szivükön viselik, felkeresik előfizetésükkel lapunkat, mert látják, hogy magyar szívvel írjuk s azt az utat hirdetjük, amely a magyar népet, eszményeihez híven, az igaz révbe vezeti. Az előfizetési ár egyedülállóan alacsony, csupán KÉT dollár évenként. Hontalanoknak a világ bármely részébe díjtalanul küljük a lapot. A névaláírással közölt cikkek nem fedik feltétlenül mindenben lapunk álláspontját. Csatlakozzunk a Krónika táborába, a restaurációnak, a törvényes magyar királyság maradandó, virágzó, demokratikus és szociális megújulásának harcosai sorába!
