Krónika, 1952 (9. évfolyam, 1-11. szám)
1952-08-15 / 8. szám
S-IK OLDAL “KRÓNIKA” 1952 augusztus A NEMZET ÜNNEPE I. New York, New Jersey, Connecticut és Pennsylvania államok magyarsága országos jellegű ünnepség keretében ez év augusztus hó 24-én, New Yorkban kívánja megrendezni a magyar nemzet legnagyobb ünnepét, országalapitó Szent István királyunk napját. Különös jelentősége van ennek a napnak akkor, midőn ma szülőhazánkban a kommunisták eltörölték Szent István napját és,félnek még a név puszta említésétől is, mert tudják, hogy országalapitónk fenkölt alakja mit jelent a magyarság számára. Nekünk kell most átvenni azt a szerepet, hogy a magyar nép helyett befogadó hazánk legnagyobb városában rendezzük meg minden magyar számára ezt az ünnepséget, melynek hangjai Magyarországra is eljutnak, bizakodással töltve el mélyen vallásos véreink lelkületét. Az ünnepség két részből áll. Augusztus 24-én vasárnap délután 4 órai kezdettel vesperást tartunk, melyet asszisztenciával Father Horváth Lőrinc plébános fog elmondani. A vesperás közbeni angol nyelvű szentbeszédre F. J. Sheen püspök urat, a szentségi áldás megtételére pedig F. Spellman biboros-érsek urat kértük fel. Az egyházi ünnepség magyar nyelvű szentbeszédére Msgr. Közi Horváth József urat kértük fel. A templomi ünnepség után híveink zászlók alatt a Carnegie Hall-ba vonulnak, ahol kezdetét veszi a világi ünnepség amerikai és magyar szónokokkal. Aki csak tud, jöjjön el és vegyen részt legnagyobb nemzeti ünnepünkön. Tömeges megjelenésünkkel mutassuk meg erős hitünket és egységünket amerikai testvéreinknek és magyar véreinknek. az Amerikai Magyar Katolikus Liga elnöksége. Kish Gyula, s. k., alelnök, Deésy Ipoly, OFM,. s. k., Gáspár János, s. k., Slezák Imre, OFM., s. k., plébánosok, a Rendező-bizottság tagjai. II. Magyar Református Testvéreink! A magyar nyelvű lapokból és rádiókból bizonyéira értesültetek arról, hogy New York, New Jersey, Connecticut és Pennsylvania államok magyarsága országos jellegű ünnepség keretében ez év augusztus 24-én kívánja New Yorkban megrendezni a magyar nemzet legnagyobb ünnepét, országalapitó István királyunk napját. A new yorki ünnepség rendezésében jelentős részt vállal Református Keresztény Egyházunk is, mert igen fontosnak tartjuk, hogy nemzeti ünnepünkön a magyarság egységét és törhetetlen élniakarását politikai és felekezeti különbség nélkül kifejezésre juttathassuk. Eme ünnepélyes nemzeti tanuságtételen magyar református Egyházközségeink zászlaik alatt, lelkipásztoraik vezetésével minél nagyobb számban testületileg vegyenek részt az ünnepségen. Felhívjuk gyülekezeteink tagjait, hogy igaz keresztyéni lélekkel vegyenek részt azon a felvonuláson és ünnepségen, mely befogadó hazánk az Egyesült Államok népe felé bizonyságot tesz állampolgársági hűségűnkről, de egyben felhívja a figyelmet, hogy Magyarországon ma az Egyház és társadalom tervszerű üldözése, lelkészeink bebörtönzése, honfitársaink deportálása folyik, mely ellen tiltakozó szavát fel kell emelnie a szabadságszerető demokráciáknak. Legyünk ott mindnyájan a new yorki nagy találkozón, vidéki Btyánkfiai pedig autóbuszokon jöjjenek be és részvételükkel járuljanak hozzá az ünnepség sikeréhez. A Magyar Református Lelkész Egyesület Keleti Körzete nevében: Kecskeméthy László, Nagy Emil, Rácz Győző, Ladányi Zsigmond, Dr. Nyáry Miklós, Urbán József, s. k., lelkészek, a Rendezőbizottság tagjai. III. New York, New Jersey, Connecticus és Pennsylvania államok magyarsága országos jellegű ünnepség keretében, egyházi és világi vezetőik rendezésében ez év augusztus 24-én, vasárnap rendezi meg a magyar nemzet legnagyobb ünnepét, országalapitó Szent István királyunk napját. A new yorki ünnepség két részből áll. Az egyházi ünnepséget a katolikusok vasárnap délután 4 órai kezdettel a St. Patrick katedrálisban tartják, mig a protestánsok és zsidók egy később meghatározott saját templomukban. Délután 5 órakor kezdődik a világi ünnepség nagyszabású felvonulással a Carnegie Hall-ba az ünnepség színhelyére. Gyülekezés minden magyar számára délután 5 órakor a new yorki Fifth Avenue és az 50-ik illetve 51-ik utca sarkán lesz, ahonnan rendezett menetben, zászlaik, tábláik alatt vonulnak fel magyar testvéreink az ünnepség színhelyére. A Carnegie Hallba szóló ingyenes jegyek kaphatók az egyházközségi irodánkban vagy a rendező bizottságnál, 125 East 72nd Street, New York City. Megjelenésünkkel áldozzunk országalapitónk emlékének és tiltakozzunk a zsarnokság, egyházüldözések és deportációk ellen, mely ma magyar testvéreinknek saját hazájukban osztályrészül jut. A RENDEZŐ BIZOTTSÁG. KALIFORNIAI MESSZELÁTÓ Irta: Dr. HERCZEGH JÓZSEF, református lelkipásztor. Budapesti diákkoromban nem egyszer hallgattam Jászi Oszkár előadását és vitaestjeit a kossuthi Dunai Konfederációról. Magam előtt látom újra és újra még ma is azt a lelkes diákcsapatot, amelyik hallgatta, jaj pedig az ellenzékkel hevesen vitatkozott a kossuthi dunai elgondolásról. A NAGY KIÁBRÁNDULÁS Jöttek azután az itéletes idők: Nagymagyarország szétdarabolása. Jászi Oszkár, mint a nemzetiségi miniszter, a kossuthi dunai konfederáció megvalósítására elér kezettnek látta az időt. Nekifogott, hogy megvalósítsa ezt a dunai elgondolást. Csudálatos dolog, hogy az akkori Magyarország forradalom által fölszinre került vezető politikusai, publicistái és közírói menynyire bedőltek a Jászi propagandának! Azt gondolták, hogy az ő nagy lármájukra és kürtölésükre majd leomlanak a demarkációs vonal kőfalai és a nemzetiségek rohanva igyekeznek kezet fogni és egymás keblére borulni és megvalósítani a Kossuth-Jászi Dunai Konfederációt. És akkor jött Gyulafehérvár! A román vezetők valósággal a szemébe röhögtek a ködképet hajhászó Jászi Oszkárnak és világosan megmondták, hogy ők el akarnak szakadni a szentistváni Nagymagyarországtól és a királyságbeli románokkal egyesülve, megvalósítják régi álmukat: Nagy Romániát. A NEMZETISÉGEK SOSEM AKARTÁK A KOSSUTHJÁSZI-FÉLE DUNAI KONFEDERÁCIÓT Első lelkészképesitő vizsgámra készülve, a nyarat Szent Lászlón, Horvátországban töltöttem, mint kisegítő. Mivel Nagymagyarország ügye mindenkor szívügyem volt, újra és újra beszélgettem a horvát nép vezetőivel a Kossuth- Jászi-féle Dunai Konfederációról. Ez még az első világháború legelején volt. Fejemben volt bőven a budapesti Jászi előadásokból és a vitaesték anyagából. És a legnagyobb csudálkozással kellett tudomásul vennem, hogy a horvát vezetők valami ködös agyrémnek tartják a Kossuth-Jászi elgondolást és ők nyíltan megmondták, hogy őket csakis a királyi korona köti össze Nagymagyarországgal és az biztosítja szabadságjogaikat. . . . Azóta is, nemcsak az óhaza földjén, hanem itt Amerikában is beszélgetve nemcsak horvát, hanem főképpen tót és .rutén atyafiakkal, mindenkor és mindenhol csakis a legnagyobb ellenszenvet találtam a Kossuth-Jászi ködképpel szemben. AZ IGAZI DUNAI KONFEDERÁCIÓ Van azonban egy nagyszerű, évezredes Dunai Konfederáció, amelyet a szentistváni királyi korona tartott össze egy évezred óta. Bármennyire széjjelverte is ellenséges betörés, török és tatárdulás, vagy a negyvennyolcas forradalom ezt az igazi Dunai Konfederációt, a bölcs és nagy magyar királyok, fejükön a szentistváni koronával újra és újra öszszerakták ezt a csudálatos egységet a Kárpátoktól az Aldunáig és az Adriáig. Akik még nem tanulták meg eddig, tanulják meg most, az idei István királykor, hogy az igazi Dunai Konfederációt István királytól Ferenc Józsefig csakis a nagy magyar uralkodók valósították meg. Még azoknak a szélsőséges függetlenkedőknek is, akik három szerencsétlen magyarországi forradalomból semmit se tanultak, elérkezett most az utolsó alkalom a tanulásra. Hiszen mindhárom magyarországi forradalom szörnyű diktatúrába fulladt! Aki azért nem akarja a történelmi igazságot megtanulni és egy újabb szerencsétlen, egészen bizonyos, hogy mint elődei: diktatúrába fulladó negyedik magyarországi köztársaságról sző ködképeket, gyógyuljon ki lelki vakságából! A szerencsétlen Magyarországon se negyedik köztársaságnak, se pedig a Kossuth-Jászi-féle Dunai Konfederációnak helye nincsen. Ezek megmérettek és örökre elvettettek. REMÉNYSÉGGEL ÜNNEPELJÜK ISTVÁN KIRÁLY NAPJÁT A két világháború közötti időben, a magyar törvényhozás törvénybe iktatta István király napját, mint nemzeti ünnepet. . . Minden magyarnak nemzeti ünnepévé lett tehát István király napja, felekezeti különbség nélkül. Amikor az elnyomott és rabszijra fűzött, óhazai magyarság nem ünnepelhet, milyen nagy öröm azt látni, hogy a világ minden részébe szétszórt magyarság ünnepli ezt a nagy napot. E sorok íróját különösen az tölti el örömmel, hogy nemcsak a new yorki magyarság seregük fel templomaiba és azután a Carnegie Hallba István király ünnepére, hanem az Atlanti Óceántól egészen idáig Californiáig, a Csendes Óceán partjáig, szivvel-lélekkel ünnepel az igazi magyarság. Legyen is az idei ünneplés az egész magyarságnak összetartó és reménységadó ünnepe! • “AZ ÁLLAMHATALOM EGYEDÜL A SZENTKORONÁÉ” Nagymagyarország nagyjai ezen határozott kijelentése már 1401-ből hangzik felénk. A hites okiratokon a királyi pecsét felirata ez: “Sigillum Sacrae Coronae Regni Hungaria-Magyarország Szentkoronájának Pecsétje”. Az országrészek a Szentkorona tagjai. Az Adriai tenger gyöngye: Raguza városa 1413-ban a Magyar Szentkorona tagjának vallja magát. Az évszázados fejlődést már I. Ulászló király idejében 1440-ben a koronázási hitlevél koronázza
