Krónika, 1952 (9. évfolyam, 1-11. szám)
1952-05-15 / 5. szám
2-IK OLDAL "KRÓNIKA1 1952 május. roknak sikerült egy, némely vonásaiban a keresztény királyoktól kisajátított, de pogány gondolatokkal megmételyezett eszményt kóklerkedni az ifjúság elé. A keresztény civilizáció Európája alkotó tényezőinek megszilárdítása csak akkor lehetséges» ha a totalis diktatúrák szélsőségei és a demokrácia közti állandó ingadozásnak véget vetünk. Az abendlandi Európa, a keresztény nemzetek-fölöttiség mélyebbről merit, mint a forradalom, melyet Marx Károly vagy a felvilágosulás kora prédikált. Csak ha ez az eszme európai valósággá válik, lesz kontinensünk képes arra, hogy a jövő veszedelmeivel dacoljon. EURÓPA VÁLASZÚTON Európa többszörösen ezeréves történelmében átélt mindent felfor gató népvándorlást, remegett a pogány félhold fenyegetésétől, látott véres háborúkat és átkos széthúzást. de a lét és nemlét ily tragikus válaszutja elé nem került még soha. Mert a rövidlátásból kinyitott kapukon át egészen a Kontinens szivébe férkőzött a bolsevizmus. amely könyörtelen vadsággal tör a kereszténység és az ennek emlőin felnőtt európai kultúra megsemmisítésére. Mindazok, akik aggódnak Európáért, érzik, hogy a “Hannibal ante portas” végveszélyében csak egy a kiút: az egységben önmagára talált Európa. Történelmi egységkisérletek. Az európai békének a nemzetek egységesítése révén való biztosítása egyáltalán nem mai keletű gondolat. Európa legelső egysége sem csupán Róma hóditó önkényéből született, hanem békevágyból is. A római világállam szétesése után a harciasságra legjobban hajlandó korban a hitközösség és a keresztény lelkűiéiből fakadó béke-eszme fűzi össze a Respublica Christiana-ban Nyugat keresztény népeit. A késői középkor folyamatában Pierre Dubois “De recuperatione terrae sanctae” cimen 1303 körül irt müvében az államok szövetkezését sürgeti az általános béke biztosítása és kereszteshadjárat szervezése érdekében. Dante pedig "De Monarchiájában az “Imperium mundi unicum”-ot képzeli Európa egysége és békéje zálogának. A természetes erkölcsi és a természetfeletti világrendbe ágyazott középkori közösséget az Újkor felekezeti szakadása és az individualizmus teljesen szétforgácsolta. A nemzeti államok inkább szuverénitásuknak. mint összetartozásuknak voltak tudatában. Európa szétmállása korában születik meg Saint-Pierre apátjának gondolata: “Projet pour rendre la paix perpétuelle en Europe”. Sully grófja pedig keresztény federációt sürget Európa 15 állama között. Pázmányunk 1632-ben terjeszti elő II. Ferdinánd császárnak az európai katolikus hatalmak népszövetségi tervezetét a katolikusprotestáns ellentét és a török veszély korproblémáinak megoldására. A XVII. század végéről való Kant “Zum ewigen Frieden” elgondolása. A múlt század elején a Szent Szövetség, az európai Concert szintén a Kontinens egyensúlyának és békéjének fenntartására alakult. A Briand-terv csődje. Az első világháború után a Pan- Europa gondolat vetődik fel. Ennek kezdeményezője. Coudenhove Kalergi gróf megalakítja a Páneurópai Uniót, amely 26-ban Bécsben, ’29-ben Berlinben. 32- ben Bázelban tartotta kongreszszusait. A tervek közül mégis Aristide Briand francia külügyminiszternek 1929-es európai federációs javaslata emelkedik ki. A francia kormány 1930-ban teszi közzé a konkrét tervezetet. Egy állam sem utasította vissza a tervhez való csatlakozást, de az angol válasz tele volt kétellyel és tartózkodással. 1930. szeptemberében a Népszövetség közgyűlésén már Anglia, Svájc. Norvégia és Svédország ellenében magának Briandnak kellett bizonyítani, hogy a Népszövetség és az európai Unió nem ellentétes csoportosulás. Végül a Népszövetség beleegyezett az európai Unió kérdését tanulmá nyozó bizottság felállításába. A 12-ik népszövetségi közgyűlésen az Európán kívüli tagok kifogásolták a tervet a Népszövetség egyetemessége nevében. 1932-ben a Közgyűlés nem hosszabbította meg a bizottság megbízatását. A javaslat megbukott a nemzetek önzése, rövidlátása és a korlátlan szuverénitáshoz való ragaszkodás miatt. Nem értették meg. hogy az egész érdeke munkálásában szolgálják legjobban saját rész-javukat. Ezenkívül Európa államai Anglia nélkül vonakodtak belépni az Unióba. Ez pedig elzárkózott előle. Féltve őrizte politikai-gazdasági hatalmát s azt hitte, hogy az angol blokk és. a Népszövetség elégséges a problémák megoldására. A háború pedig épen az ellenkezőjét igazolta. Legújabb egységtörekvések. A második világháború után a közös veszélyben felujuló egységvágy európai Uniót sürgető szervezetékben ölt testet. Az Egyesült Európa Mozgalmat Churchill, a konzervatív ellenzék feje vezette, aki 1946 szept. ben Zürichben az Európai Egyesült Államok szükségességét hirdeti. A gazdasági nehézség a Marshall-tervben. a szovjet expanzió elleni védekezés pedig az 1948-as brüsszeli, majd '49.-ben atlanti Paktummá szélesedő összefogásra készteti Nygat népeit. 'Bár nem eredeti céljuk, mégis az Európa-egység utkészitői. Az említett szervezetek kezdeményezésére pedig összeül 1948 májasában Hágában az Európa Kongresszus, amely Európa-Parlament megalakítását határozta el. Helyette egy kompromisszumos megoldás Európa-Tanácsot hivott életbe, amely 1949 augusztus elején Strassburgban tartotta első ülését. Legelső ez öreg kontinensünk életében s fontos esemény az európai összefogás felé. 1950 májusában lát napvilágot a Schuman-terv, amely a francianémet szén-acélközösséggel a két nép közti százados feszültségét segít megoldani, amely nélkülözhetetlen lépés az Európaegység felé. Az augusztusban másodszor öszszeülő Európa-Tanácsban már részt vesz Nyugat-Németország is, amelynek felfegyverzéséről is tárgyalnak. Ez a decemberi brüszszeli Atlanti Konferenciának szintén tárgya. Közben októberben a Schuman-terv katonai kiegészítéséül a Pleven-terv közös európai hadsereg felállítását javasolta. “Ez. mondta később Van Zeeland belga miniszter, a történelem kivételes pillanataiban születő eszmékhez tartozik, amelyet fejlődésében senki sem tud megállítani. Három hivatása: védi Európát ellenségével szemben, a revanche-politikát elősegítő nemzeti hadseregek újjászületését meggátolja s határozott lépés Európa Uniója ifelé.” Az elmúlt esztendő konferenciáin az Európaegység egész kérdéshalmaza szerepel: Schumanterv, európai közös hadsereg, atlanti organizáció. Nyugat-Németország felfegyverzése és részvétele Nyugat védelmében, a közös teherviselés. Világos lett az is, hogy mindennek szükségszerű következménye oly legfelső tekintély létrehozása, amelynek hatásköre van a háború és béke kérdéseiben is. Az érdekelt államok felfogása eléggé szétágazó, de Anglia tartózkodása furcsa annál is inkább, mert Churchilltől, az Európai Egyesült Államok eszméjének főképviselőjétől egy a munkáspártnál haladóbb lépést várt a világ. Amerika és Kanada a legnagyobb érdeklődéssel várja Anglia végleges állásfoglalását és az európai döntést. Ezért a miniszterek tanácsa szeretne a közös teherviselés és a legfőbb szerv kérdésében döntést hozni. A kérdés, amiről itt szó van. döntő fontosságú. Ha nem sikerül időben döntenünk, mondta Schuman a novemberi strassburgi konferencián, elmulasztjuk Európa és nemzeteink menekülésének utolsó alkalmát. De Gasped olasz miniszterelnök pedig a decembervégi párizsi tanácskozás után igy nyilatkozik törekvéseikről: “ha az Európa-egység csak a francianémet revanche-t akadályozza meg. ez már önmagában is nagy eredmény. De célunk magasabb, az európai béke. amelynek biztosítéka a közös hadsereg. Ez a cél megérdemel minden erőfeszítést s ennek megvalósítása ráteszi a koronát politikai nemzedékünk tevékenységére.” XII. Pius pápa és az Európa-egység. A pápák mindenkor a nemzetek összetalálkozását munkálták. Mégis különösen XII. Pius feladata ez. akinek uralkodása alatt soha nem látott teestvérgyilkosság szennyezte be a földet. Ezért tanításának állandó visszatérő gondolata a minden népet magasabb egységbe fűző nemzetközi közösség. Ennek pedig nélkülözhetetlen láncszeme Európa,, amelynek talpraállitását sürgeti 1948 junius 2-án. Mert Európa magáhoztérése, amint már '47 karácsonyán is hangsúlyozta, a világbéke feltétele. S mivel 1948-ban a hágai Európa Kongresszus a Kontinens összefogásával épen ezt a célt munkálta, küldte el a Szentszék képviseletében Mgr. Giobbe hollandiai internunciust. 1948 november 12-én az európai federalisták kongresszusának pedig az Európa-egység megterem tésének sürgető szükségességét hangsúlyozta és ennek fontosságát az általános megbékélés szempontjából. Rámutatott ennek az egységnek erkölcsi alapjra. Idézte a történelmet. — ahogy már “Sum mi Pontificatus"-ában is, — amely ben a hitegység, az erkölcsi rend egysége, az evangélium tette Euró pát nagy közösséggé s földrészünket a többiek nevelőjévé. Ma is a Respublica Christiana szellemisége hozhat gyógyulást. Épen ezért sürgette a vallás és kultúra közti bensőséges kapocs kiépítését, mert — ahogy '47 karácsonyán is mondta — a hitetlen és széthúzó Európa könnyű zsákmánya minden imperialista törekvésnek. Európa hivatása. Európa a világ bölcsője, ahonnét elindultak a népek benépesíteni és civilizálni Amerikát, Ausztráliát és Afrikát. Európa jelenléte ezért mindenütt felfedezhető, miként a gyermek arcán szülei vonásai. Öreg Kontinensünk nem lehet méltatlan gondviselésszerü küldetéséhez. A megalázott Európának vissza kell térnie kultúrája forrásához, hogy az uj világ kovásza s a béke védőbástyája lehessen. Európa nemzeteinek ki kell emelkedniök a korlátlan, szuverénitás egységet akadályozó merevségéből és a nacionalizmus önmagát kereső széthúzásából. A termé szetjog és a történelmi fejlődésben megnyilatkozó, Teremtőtől szándékolt egyetemesség irányában kell keresnie békés biztonságát és fejlődését. Az Egyesült Európa nem egyes “fanatikusok” és “idealisták” eszméje csupán, hanem a Kontinens és az egész világ érdeke. Nemcsak ma a veszély idején, de a békés jövő holnapjában is. Vissza talál-e Európa hivatásához? Ettől függ, hogy a meghúzott vészharang az “Untergang des Abendlandes” gyászdala, vagy pedig Európa fölrázása és boldog korszakának beharangozója. Dr. MIHÁLYI GILBERT (“Élet”. Vatikánváros) Címváltozásokat kérjük a régi cim felemlitésével azonnal bejelenteni. A KRÓNIKA olaszországi terjesztője: Agenzia CESI, Roma, 46, Viale Reghina Margerita. Árusítók: MILANO: Intercontinental S. R. L. Piazza Sempione 8, TORINO: Giuseppe Magli edicola di giornali, Piazza Carlo Felice 85-b (Porta Nüova)
