Krónika, 1951 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1951-11-15 / 11. szám
12-IK OLDAL ‘KRÓNIKA” 1951 november Anticommunist AMERICAN HUNGARIAN MONTHLY KRÓNIKA Kommunista-ellenes AMERIKAI MAGYAR HAVILAP ESTABLISHED 1943 Editor — SÁNDOR TARCZ — szerkesztő Published every month by “KRÓNIKA” Hungarian Press 307—5th AVENUE_____NEW YORK 16. N.Y. SUBSCRIPTION: IL S. of AMERICA and CANADA $2.00 PER YEAR ELŐFIZETÉSI DIJ: az Egyesült Államokban és Canadában $2.00 EGY ÉVRE PRICE PER COPY — 10c - EGY PÉLDÁNY ÁRA CHURCHILL ÚJRA A KÜZDELEMBEN Churchill győzött az október 25-iki angliai választásokon és már megalakította konzervatív párti kormányát, amelyben a miniszterelnöki szék mellett a hadügyminisztériumot is magának tartotta fenn. Régi fegyvernöke, Anthony Eden, lett külügyminiszter és helyettes miniszterelnök, a többi tárcát pedig a konzervatív párt más vezetőemberei, Churchill legértékesebb hivei kapták. Ez a változás úgy bel- mint külpolitikai szempontból rendkívüli horderejű. A belpolitikában Churchill nemsok változást fog hozni, de maga az a tény, hogy uralomra-jutásával visszarántja Angliát az általános elproletarizálódásra vezető, természetellenes állam-mindenhatóság további meredélyéről, magában felbecsülhetetlen jelentőségű és a mai világhelyzetben felér egy politikai főnyereménynyel. Churchill vissza fogja vonni a vásiparok államosítását, de nem szünteti meg a Labor-kormány külömböző népjóléti reformjait, sőt tovább akarja fejleszteni azokat, hogy — már amennyire a kommunista “világátalakitók” terjeszkedési vágyai miatti fegyverkezési terhek megengedik, — megmutassa, csak államkapitalizmus nélkül lehet rendes polgári életviszonyokat teremteni egy országban. Churchill tanult az idők haladásából és tudja, hogy ma más világ van, mint volt harminc negyven évvel ezelőtt, a népjóléti reformokat nem vissza, hanem továbbfejleszteni kell, természetesen a magántulajdoni jogrend keretein belül. Egyes sajtó- és politikai körök nagyon kihangsúlyozzák, hogy a Labor Party 230,000 szavazattal többet kapott, mint Churchill pártja és Churchill csupán az angol választási rendszernek köszönheti mandátum-többségét, mert a mandátumok elosztásánál csak az számit, hogy az egyes kerületekben ki kapja a legtöbb szavazatot, nem pedig a szavazatok országos vég-aránya. Azonban a liberális párt, amely szintén polgári párt, noha csak hét mandátumhoz jutott, több mint 700,000 szavazatot kapott s igy a polgári szavazatok többsége a szocialistákkal szemben több mint félmillió. Azt jelenti ez, hogy Anglia népének többsége az államkapitalizmus folytatása ellen nyilatkozott. Rengeteget használt Churchillnek, hogy a Labor Party balszárnyának vezére, a miniszterelnöki ambíciókkal eltelt Bevan mint végszavára várakozó vész-hozó állt a háttérben, mintegy jelképezve, hogy’ ha a Labor Party győz, — ahogy az már 1918 óta oly sokfelé történni szokott, — előbb-utóbb, végzetesen mind balrább tolódna a kormány. Ezé nem akarta az angol nép és abba a ritka szerencsés történelmi helyzetbe került, hogy a szavazócédulával megelőzhette a fenyegető fejleményeket, megtakarította magának az államkapitalista uralom teljessége sivár világának gyötrelmeit, visszafordíthatta hazáját a lejtőről. Annak, hogy igy történt, minden tekintetben örülni kell. hiszen a veszély elhárulása előrehaladás a kommunizmus világuralmi tervei meghiúsulása érdekében is. * * * A választási eredmény utáni első beszédében Churchill kijelentette, hogy nehéz helyzetben veszi át az ország ügyeit, de úgymond, látott már nehezebbeket is. Ebben mindenki igazat adhat neki, mert 1940-ben, Franciaország eleste után. amikor Churchill csak vért, verítéket és könnyeket tudott Ígérni nemzetének, a helyzet nagyon roszszul festett Anglia számára és csak Hitler őrült bakklövése, amelylyel megtámadta szövetségesét, a Szovjetet, húzta ki Angliát a csávából. De Churchill kitartott a kritikus esztendő alatt és elutasította Rudolf Hess ajánlatát is, aki, Hitler megbizásából vagy anélkül, megalázó békét jött kínálni Angliának. Az öreg históriai bajvívó hetvenhét esztendővel a vállán, ma is tetterővel eltelve gondol feladataira és mint beszédében mondotta, vissza akarja állítani Anglia régi fényét, nagyságát. Attlee kormányzásának hat éve alatt meglazultak a birodalom régi hatalmának eresztékei s amikor most Churchill ismét a kormányrúdhoz kerül, Iran, Egyptom, a Középkelet, a nemzeti érzületet a maga, egyelőre rejtett céljaira kihasználni akaró Szovjet háttéri bujtogatására, okoznak gondot Angliának. Churchillre ma elsősorban a kommunista veszély elleni harcban van szükség és mint a középkeleti fejlemények mutatják, Angliának is nemzeti érdeke, hogy e téren az eddiginél erőteljesebben, odaadóbban vegye ki a részét a Szovjet ellen, Amerikával való együttműködésben. Moszkvának nem sikerült éket verni Amerika és Anglia közé, miként szerette volna, de most már minden reményünk megvan arra, hogy amig Churchill áll Anglia élén, ezen a téren többé nem fenyeget veszedelem. % * * Churchill is egyike volt, akiknek jóhiszeműségét Sztálin kijátszotta a teheráni és yaltai egyezmények betartása kérdésében. De ő volt az, aki 1946-ban elsőnek minősítette rendőrállamoknak a Vasfüggöny mögötti országokban felállított kommunista terror-rendszereket. A Vasfüggöny szónak is ő a szerzője és a rabországok joggal remélik, hogy ügyüknek igaz barátja került vissza az angol kormány élére. Hisszük, hogy amig módja lesz hallatni a hangját és cselekednie, az ellen fog harcolni, hogy Nyugateurópa kommunista járomba kerüljön és hogy a Nyugat belenyugodjon a rabországok balsorsának véglegesítésébe. Churchillt szeretik “bulldog”-nak aposztrofálni s Hitler elleni kemény harcában valóban annak bizonyult. Hatalmas történelmi szereplését mivel sem koronázhatná meg fényesebben, mintha ugyanezzel a bulldog-szivósággal és erélylyel venné ki részét az élen, a második világháború hadicéljai megvalósításának hátralévő felében, a másik totalitárius rém ártalmatlanná tételében, a világ végső felszabadításában. A DEPORTÁLTAK KIFOSZTÁSA “A farmokra és munkatáborokba való deportáláson kívül, ahol a puszta táplálkozásért napi 12-14 órát kell veritékezniök, a kományok ügynökségeket állítanak fel, amelyek rabló-árakon veszik meg értékeiket és a Nyugatnak adják el, beleértve az Egyesült Államokat is; ugyanezt tették az oroszok a huszas években és a nácik a zsidó-tulajdonnal a 30-as—40-es években”. John McCormac, a N. Y. Times bécsi (kelet-középeurópai) szerkesztője jelenti ezt a Vasfüggöny mögötti országokról és részletesen foglalkozik a magyarországi kifosztásokkal. Azt írja, hogy a dollár-érték negyvenedrészéért “vásárolják meg” a deportáltak miikincseit, festményeit, ősi, családi ezüstjeit, porcelánjait, szőnyegeit és az ARTEX nevű állami mükincskereskedő vállalat utján külföldön értékestik, hogy dollárt szerezzenek a valutahelyzetük javítására. Nincsen uj a nap alatt. Nem újság, ami most végbemegy. Várható volt, Miért tisztelnék a magántulajdont, akik az ember legelemibb jogait, a polgárt megillető alapszabadságokat sárba tiporták? Mindkettőt megtették Lenin és Hitler tanainak követői, csak az úgynevezett ideológiai indokolás volt más. Az egyik az osztály, a másik a faj születési véletlene előjogának “szent nevében” gyalázta meg Isten törvényeit, az emberiesség erkölcsét. A hozzájuk való visszatérés, lelki megtisztulás nélkül a felszabadulás sem lenne igazi. Nincs fontosabb, aktuálisabb feladatuk az emigráció jóhiszemű politikusainak, íróinak, közíróinak, mint hogy ezt hirdessék, tanítsák, beleneveljék azokba, akiket illet. tjt üí $ S még egy aktuális feladat: Aki teheti, küldjön élelmiszer-csomagot azon deportáltaknak, akiknek cimét sikerül megtudni. A KRÓNIKÁVAL - A MAGYAR FELTÁMADÁSÉRT A Krónika a legelterjedtebb magyar lap a világon. Nem kérkedéssel, hanem szomorú büszkeséggel jegyzi fel ezt a tényt magáról. A magyar sors mai tragikumát jellemzi, hogy ezt elmondhatjuk. Soha mióta fennáll a magyar történelem, ennyire nem volt széjjelszóródva a magyarság. Nincs a világnak az az elrejtett zuga, ahová ne jutna el a Krónika, kivált mióta menekült testvéreink kezükbe vették a vándorbotot, hogy átvészelhessék az időket, amig ismét ‘‘hiv a haza”. Csak hevenyészett adatként közöljük, hogy a Krónika nemcsak Észak, Dél- és Középamerika és Európa országaiba jár, hanem Ázsiába, Afrikába és Ausztráliába is. Keserűen mondjuk: öt világrész lapja lettünk. . . . Címjegyzékünkben egymásmelleit szerepel Anglia, Németország, Olaszország, Franciaország, Hollandia, Belgium, Ausztria, Svédország, Törökország, Indiával, Argentínával, Tasmániával, Rhodesiával a Délafrikai Köztársasággal épp úgy mint Canadával a Dominikai Köztársasággal, Brazíliával, Columbiával és Venezuelával. Francia-Guyannával, Madagaskárral, Marokkóval, Spanyolországgal, Portugáliával, Bolíviával, Peruval, llruguáyval, Ceylonnanl, Uj Zealanddal, stb. Példányszámunk hónapról hónapra tetemesen növekszik. Amerikai magyarok, kik az óhaza jövőjét most is szivükön viselik, felkeresik előfizetésükkel lapunkat, mert látják, hogy magyar szívvel Írjuk s azt az utat hirdetjük, amely a magyar népet, eszményeihez hiven, az igaz révbe vezeti. Az előfizetési ár egyedülállóan alacsony, csupán KÉT dollár évenként. Hontalanoknak a világ bármely részébe díjtalanul küldjük a lapot. Csatlakozzunk a Krónika táborába, a törvényes magyar Királyság és a magyar nemzet, a Szentkorona fénye megújulásának harcosai sorába!
