Krónika, 1951 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1951-11-15 / 11. szám
10-IK OLDAL "KRÓNIK A” 1951 november SZENTGYÖRGYI FERENC A MINDSZENTY MOZGALOMRÓL A “Magyarok Mindszenty Mozgalmának, az Actió Hungarica felfektetett elveit helyesnek tartom, minden tekintetben alapját képezi egy valóban keresztényi Renaissance-nak, mert csak Krisztus örökéletű tanításai vezethetnek el bennünket Szent István országához, az ezeréves Magyarország harmadik megalapításához és egy olyan magyar élethez, amely végre lezárja és lerázza korunk kórokozóit, az embertelen, szélsőséges diktatúrákat, visszaadja népünknek egy ezredév alatt kiforrott életkeretét és életrendjét: AZ APOSTOLI KIRÁLYSÁGOT. A “Magyarok Mindszenty Mozgalma” (M. M. M.) nem pártpolitika. Tagjai nem érvényesülésre törekszenek, hanem a törvényes és alkotmányos apostoli királyság visszaállítására az ezeréves Hazában. Őseinknek a Vérszerződésben lefektetett dinasztikus hagyományát újra felélesztve, amely a legbiztosabban óvja meg népünket a megrázkódtatástól és az olyan szélsőséges elemek és rendszerek garázdálkodásától, amelynek éppen napjainkban áldozataivá váltunk. Az Árpádház kihalása után, — szerencsétlenül a szabadkirályválasztásra tértünk át, amely egyedül okozójává vált Nemzeti Nagylétünk sirbatételének Mohácsnál. 1687-ben újra visszatértünk a dinasztikus rendszerre, amely a Szent Korona népeit nemzetünkkel együtt a magasba lendítette. Ezt az 1920-ban szerencsétlenül elszakított fonalat vesszük fel újra, mert meggyőződésünk, hogy csak ez az egyetlen ut vezet bennünket vissza őseink örökségébe, a Kárpát medence népeinek megértéséhez és egy uj ezredév alapjának megvetéséhez. Ebben a mozgalomban vegyen részt minden magyar, aki a fenti célkitűzéseket magáévá teszi és hagyjon fel minden olyan ámokfutásnak nevezhető mozgalommal, amely pontok százaiba foglalja az ő csodarendszerét, mert ezek kizárólag önmagukat ajánlgatják egy mások által visszaszerzett ország élére, mig jelenleg semmit sem tudnak tenni — és nem is akarnak — Magyarország életkeretének a helyreállítására. Emigrációban nincs értelme harcolni másért, mini az életkeretért, tartalommal majd ki fogja tölteni, a magyar nemzet képviselete. Ezt a harcot pedig most kell megharcolni, a többi az együttes nemzetre tartozik és nem az emigrációra. Erre a harcra egyedül csak az a mozgalom képes, mely magáévá teszi Mindszenty hercegprímás hűségét a történelmi alkotmányhoz és csak a történelmi alkotmány továbbépítése adja vissza azt az államépületet, melynek alapjai egy évezred viharait voltak képesek kiállni. E gondolatokkal eltelve kérem a Mindenható Isten segítségét a “Magyarok Mindszenty Mozgalmáénak önzetlen munkájára. Argentina, 1951. SZENTGYÖRGYI FERENC. IMA IV. KAROLY KIRÁLY BOLDOGGÁ AVATÁSÁÉRT mondják — mint mégegyszer a vaskazetta rabságába jutni. Ha valaki öngyilkos akar lenni, akkor kivégezheti ugyan önmagát, de nincsen joga nemzetét pusztulni hagyni. Az ember arra gondol, hogy nincs-e itt pszyhiáterre szükség? Egy fixa idea, egy “Komplex” kedvéért áldoznák fel ugyanis nemzetük létét. Ez mindaz, amit én a vita eme részéhez hozzáfűzni akarok. Harmadszor: Nem hagyható figyelmen kívül az a nemes vetélkedés sem, amely az idegen tisztek és a magyar tisztikar között a Monarchia idején fennállott. Volt, ami a magyart arra ösztökélje, hogy ő külömb akarjon lenni az idegennél. Ez Trianonban bizonyos olyan irányú megnyugvássá alakult át, hogy: minek vetélkedjek, hiszen nálamnál külömb úgy sincsen senki. Félni lehetett, hogy ez letargiává fog átalakulni, mert hiszen Magyarországon gyakran voltak már letargikus idők, pl. az elnemzetietlenedés szörnyű kora, amely lerágta határainkon a térképről a magyarságot, mint perem népet, ugyannyira, hogy a legújabb időkben már a magyarországi végeken egyáltalán sehol nem volt olyan magyar nem.zettest, amely. Budapesttől a határig egy tagban terült volna el. De elszakítva is a székelység volt az egyetlen magyar peremnép. Mintha a legboldogabb korszakban, 1867-1914-ig is letargia ült volna meg minket, mert ennek megszüntetésével senki sem törődött. A szalmalángjáról jól ismert magyart nagyon kell félteni ennek visszahatásától, a letargiától, ame lyet ettől a betegségtől egyedül az idegen elemekkel való vetélkedés tüze menthet meg. * * * A nyelvterület elvesztése pedig nem a Habsburgok bűne volt, hanem a törököké, akiktől soha meg nem hálálható módon egyedül a Habsburgok mentettek meg minket. A Habsburgok a határmenti peremekre sehol nem telepítettek le idegen népeket. Térjünk ki saját hibáink föltárására is, hiszen, mint Gustav le Bon mondja; a nép mindig tökéletesnek hiszi magát és mindig bűnbakokat keres, akiket a történelmi katasztrófákért meg kell büntetni. Ilyen volt a görög történelemben a Miltiades esete. Emelkedjünk tehát fel egyszer az összes többi népeken és lelkiismeretvizsgálatot tartva, jöjjünk rá végre saját hibáinkra is. Negyedszer tehát a magyar hibákra is egy tekintetet kívánok vetni. Hiszen II. József, a Kalapos Király is kifakadt egyszer, hogy mit kezdjen ő a magyarokkal, akik rövid idő alatt nyelvterületüknek egy jelentékeny részét elvesztették. Nem mondom, hogy II. József nem tévedett, hiszen tévedését ő maga is belátta és élete végén minden intézkedését egy tollvonással eltörölte. Bizony a török rabságot, mint az elnemzetietlenedés főokát, nem méltányolta eléggé. Csakhogy nem ez volt az egyetlen ok. A mi hibánk ott van, hogy a törökdulás után is hibát hibára halmoztunk. Pl. amikor az 1700-as évek elején dühöngő pestis a lakosság jórészét elpusztította, akkor pl. a felvidéki földbirtokos osztály nem magyar munkaerőt hozatott pótlásul, mert ez igényesebb, tehát drágább volt, hanem “tót” munkásokat, mert azok olcsóbbak voltak. Ennek volt köszönhető a Tátrától keletre eső és különösen az abaujmegyei magyar népnek, tehát egy még Árpáddal bejött színtiszta fajmagyar ságnak elszlovákosodása, úgy, hogy Lovassy, Böszörményi és Szentimrey nevű gazdák (bizonyára elparasztosodott kurta-nemesek) egy szót sem tudtak magyarul. Ahol ugyanis egy 300-400 lélekből álló faluban 10 árvamegyei “tót" mezőgazdasági munkás letelepedett, az a falu 50 esztendőn belül elszlovákosodott. Mindéhez a Habsburgoknak nyilván semmi közük nem volt. Vagy: jogászkoromban azzal “gyanúsították” meg egy gömörmegyei kollégámat, hogy a nagybátyja kúriai bíró volt, amit ő a leghatározottabban visszautasított és kikért magának mondvá, hogy: “az én családom mindig ur volt, tehát soha tollat nem vett a kezébe!” Egészen úgy, amint Petőfi mondá: “Nem irok, nem olvasok. Én magyar nemes vagyok.” Honnan szerzett volna tehát a király ilyen körülmények között hivatalnokokat Magyarországon? Hiszen Szent István is német papokat hozott Magyarországra, de szintén csak kényszerből és csak addig, amíg magyar papok nem lettek. Pedig Szent István árpádházi király volt. Mindezt a sok hibát nem én vettem ám először észre, hanem a “Legnagyobb Magyar”, aki kijelentette, hogy: “Őseink megérdemelnék, hogy” ... — a többit idéz ni sem merem, mert olyan erős kifejezés következik, amit sokan el sem bírnának. Azt hiszem, senki sem szerette jobban hazáját, mint Szécsenyi István és szeretetében ostorozta. Ostorozta pedig javító szándékkal oly nagy mértékben, hogy ha a társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló törvény az ő korában hatályban lett volna, akkor öt évi fogházon alul aligha úszta volna meg. Ismétlem: gondoljunk tehát saját hibáinkra is. (Vége következik) • PAULA NÉNI • páratlanul értékes SZAKÁCS és ÁLMOSKÖNYVE amerikai mértékegységekre megírva 1. SZAKÁCSKÖNYV , Egy 2. HÁZITANACSADÓ I födél 3. ÁLMOSKÖNYV | alatt. Rendelje meg azonnal Deluxe kiadás .................................... $5.00 Rendes kiadás...................................... $3.75 MATHILD PAULA MISEK 2828 E. 125th STREET CLEVELAND 20, OHIO. Mindenfajta jó hurka, kolbász, sonka, — HAZAI szalámi, — friss hús, stb., igazi HAZAI MÓDI - KAPHATÓ: MERTL JÓZSEF magyar hentesnél 1508 Second Ave. New York RHinelander 4-8292 Az Atyának-Fiunak és Szentlélek Istennek nevében. Amen! Mindenható jó Istenünk, szerető Édesatyánk az Ur Jézus Krisztusban! Buzgó szívvel emeljük fel hő imánkat szentséges trónod elé, hogy jóságos királyunkat, IV. Károlyt, a magyar nép békeszerető apostoli fejedelmét, a Te hűséges és alázatos szolgádat vedd irgalmas kegyelmedbe. Add, hogy az ő népeiért annyit aggódó és szenvedő lelke, békés nyugalmat és megszentelődést találjon, Nálad, ki Ura és Istene vagy Kicsinyeknek, Nagyoknak, elesetteknek, szenvedőknek, népeknek, nemzeteknek és fejedelmeknek. Hallgasd meg édes jő Istenünk és Megváltónk esedező kérésünket, melyet népét szerető s érte minden áldozatra képes fenkölt lelkű, nemes uralkodónkért Hozzád küldünk. Ő úgy szerette népét s nemzetét, hogy nem törődve ellenségeskedéssel, ellene való nyílt lázadással, népe közé ment, hogy a békesség örömét, nyugalmát biztosítsa mindenki számára. Nem rajta és nemes szándékán múlott, hogy áldozatos cselekedete nem valósulhatott meg. Te tudod Istenünk, hogy ő soha nem akart viszályt és ellenségeskedést, hanem békét, igazságot és rendet munkált mindenkor, minden ténykedé. sében. Urunk-Istenünk! Elesettségiinkben, nyomorúságunkban, porba sújtott Hazánk romjai felett, az istentelen bolsevizmus igjában nyög népünk és nemzetünk. Mindenünkből kifosztva, koldusként tengődünk Hazánkban és számkivetetten a nagyvilágban. Mindent elrabolt a Sátán, csak hitünk, reményünk, szeretetünk maradt meg és erösbbödött Te Benned és a Jézus Krisztusban. Fájdalmas kálváriánkban zúgolódás nélkül visszük keresztünket s nem magunkért, hanem királyunkért imádkozunk, hogy dicsőítsd meg őt s vele és rajta keresztül Magyarország védasszonyának, Szűz Mária, Istenasszonynak népét és országát. Igaz mély hittel és áhítattal ezért imádkozunk Atyánk!
