Krónika, 1951 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1951-09-15 / 9. szám

1951 szeptember KRÓNIKA” 5-1K OLDAL' rolja az egyéb élelmiszereket, — hogyha ugyan egyáltalában kap­hatók. Hetven forint, a hivatalos vö­rös árfolyam szerint, legalább is öt és fél dollár. Közel egy heti keresete az óhazai rabszelgamun­­kásnak. Micsoda szörnyű koldus­­ság van ott, ahol úgy leromlott a termelés, hogy egy kiló zsir het­ven forint. Hát igen! Szociális termelésből fakad a jólét! A FÉLREVEZETETT PATRIARCHA. Hogy micsoda sátáni erővel dolgoznak a muszka vörösek, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a középeurópai templombezárások és rombolások dacára sikerül el­­bolonditaniuk újra és újra egyhá­zi vezetőket. Az orthodox egyházak nemzeti önnálósággal bírnak. A moszkvai patriarchának Stalin által kijelölt legnagyobb feladata az, hogy eze­ket a nemzeti egyházakat befogja a muszka világhatalmi törekvé­seknek igájába. Most az antiochiai patriarchá­­ról van szó, akinek hivő serege Szíriában és Lebanonban él. Har­madik Sándor néven uralja ezeket a lelkeket a mostani antiochiai patriárcha. Fényes fogadtatásban részesült Oroszországban. A minden oro­szok patriarchája első Sándor látta vendégül úgy moszkvai szék helyén, mint a Fekete tenger part­ján, Odessza mellett épült gyö­nyörű kastélyában. A látogatás után harmadik Sán­dor, mielőtt visszatért székhelyé­re, ünnepélyes nyilatkozatot adott ki, amelyben égig magasztalta az Orosz Orthodox Egyházat, mint a béke leghatalmasabb zászlóvi­vőjét. Egyszersmint kijelentette, hogy a muszka szovjet vezetőit, mint a béke apostolait, mindenben támogatja. Végül pedig nekiron­tott Truman elnöknek és tizenket­tedik Pius pápának, akiket azzal vádolt, hogy uj világháborút ké­szítenek elő. így jár báránybőrbe bujtatva a muszka vörös medve, a hívek fél­revezetésére. BERNADOTTE GRÓFNŐ A HADIFOGLYOKÉRT. A svédországi Bernadotte grófi család az emberbaráti munkának volt mindenkor hűséges szolgája. Folke Bernadotte gróf gyilkos go­lyónak lett áldozata a Szentföl­dön akkor, amikor békéG akart közvetíteni a zsidók és az arabok között. És ennek a mártír svéd grófnak özvegyét kérte fel az Egyesült Nemzetek arra, hogy az Orosz­országban szenvedő, még mindég két milliót kitevő hadifoglyoknak utána nézzen és azokat végre ki­szabadítsa a muszka pokolból. Magyar hadifoglyok tízezrei is az ő hatáskörébe esnek. . . . Úristen! Micsoda kegyetlen sors szakadt a magyarságra, mióta a szentistváni Nagymagyarországot gonosz politikusok földarabolták és helyére a szerencsétlen és átok­kal teljes köztársaságot alakítot­tak! Még békeidőben is kegyetlen volt a magyar sors a megszállott MAGYAROK REMÉNYSÉGE, OTTÓ! Irta: SZEGEDY GEORGINA és SZEGEDY LÁSZLÓ. A múlt ködéből csillag ragyog a magyar égre biztatón, ne féljetek, méltó utód áll poszton a magyar őrhajón. Nemes homlokán tükröződnek ar égi nagyság, büszke múlt, mely árulások és bűnök árán a trianoni sírba hullt. \ Balsorssal küzdő, hős királyfi, ki végzetekkel szembeszáll, minden tetted nemes, királyi, oh, légy hát a magyar király! Meghajolnak máris előtted szerény kicsinyek és nagyok, fejeden szent koronád fénye, már tündöklőén ottragyog. Minden magyar ifjú királya, lelkedben hordod tán jövőnk, Ha jössz, Trianon nem lesz többé bus kriptánk és bus szemfedőnk. Ha jössz, kibontja megnőtt szárnyát az ősi szent Turul-madár és Kárpátoktól az Adriáig, egybeforr majd az ős határ. •' - % Ottó, kit küldetés keresztjén, sok sok uj magyar megtagad, mint bátor, hős, igáz kereesztény, ha kell, feláldozod magad. De csillagkárpitján az égnek, felgytdnak már a fényjelek, uj királyát hazának s népnek, oh, követni ne féljetek! A történelem vérvásznára hiába írtak pár nevet, hordozóik el fognak múlni, ha a vérvászon megreped. Uj '‘Mene Tekel”-t ir a falra egy láthatatlan Isten-ujj, diktátorok véres hatalma jövőre mind a mélybe hull. Diktátorok, bitorló cenkek, átesnek majd a nagy szitán, Walkürök kürtjén újra harsan a koronázó nagy nyitány. Ottó! Az Isten azt sugalja, küzdve küzdj, bízzál és remélj, s ha népeidnek atyja lész majd, főként a magyar népnek élj! Sors küldöttje, Isten jelöltje, meghajtjuk, ime, mind fejünk, mert tudjuk, Benned testet öltött, jövőt tükröző jelenünk. Magyar lelkűnkben sejtés támad Egy szebb magyar jövő után, Ottó, bolygó magyar királyunk, viszontlátásra, majd, — Budán! * * * területeken! De hát még aztán mi­csoda szenvedés szakadt a ma­gyarságra akkor, amikor megin­dult a második világháború. Ide­gen hadseregben, mint gyűlölt ki­sebbség szolgált a magyarság. Ahol legtöbb volt a veszedelem, oda állították őket: Hadd pusztul­jon ez a gyűlölt fajta. , . Aztán a kitelepítések, üldözések, lemészár lások. . . Mind, mind jöttek egy­másután. . . És aztán a legnagyobb koldusság a muszka fogolytábor­ban. És ezeket fogja keresni Berna­dotte grófnő. Nevét mi is imánk­ba foglaljuk, hogy legyen elég lelki ereje az óriási feladat végzé­sére. Az uj tél csak szenvedést hoz a szerencsétlen hadifoglyokra. . . . De hisszük, hogy jön a tavasz: a népek uj tavasza a Duna völgyén. A dunavölgyi birodalomban, Ottó Őfelsége országlása alatt, egye­sülnek a testvérnépek, egy uj év­ezredre, amely örökre gátat vet a muszka terjeszkedésnek, elhur­­coltatásnak, kitelepítésnek, hábo­rúnak és hadifogságnak. A KANADAI MAGYAR EGYHAZAK ÉS EGYLETEK A U. N.-HEZ. A Kanadai Magyar Egyházak és Egyletek Nagybizottsága az embertelen deportálások ügyében tetteket sürgető* memorandumot küldött az Egyesült Nemzetek Ta­nácsához. A felhívás többi közt a következőket mondja: "Felkérjük az Egyesült Nem­zetek Állandó Tanácsát, hogy érezze felelősségének olyan rendszabályok foganatosítását, melyek a magyarországi kor­mányt a békeszerződésben vál­lalt kötelezettségei megtartásá­ra kényszerítik, különösen ami azokat az alapvető emberi jo­gokat érinti, melyek az állam minden polgárát megilletik kor­ra, vallásra, vagy társadalmi hovatartozásra való tekintet nélkül. Hasson oda a Tanács, hogy szűnjék meg végre békés, védtelen magyar polgárok szé­gyenletes kilakoltatása és fel­háborító deportálása. Követelje továbbá az Állandó Tanács a magyarországi kor­mánytól a kilakoltatottak ott­honaikba való visszahelyezését és a károsultaknak az okozott kár teljes megtérítését. Szólítsa fel azonkívül a ma­gyar kormányt, hogy azok a kiűzőitek és neki nem kívána­tos személyek, kik az ország területét elhagyni óhajtják, kiu­tazási vízumot nyerjenek. Követeljen végül a Tanács a magyarországi kormánytól ha­tásos garanciát arra nézve, hogy a békeszerződésben vál­lalt kötelezettségeit a jövőben betartja, különösen tekintettel az alapvető emberi jogok tisz­teletére, nehogy védtelen em­berekkel szemben űzött kegyet­lenkedések a jövőben ismét elő­fordulhassanak.’’ A memorandumot a nagybi­zottság nevében ft. Horváth Mik­lósba katolikus, nt. Steinmetz Ká­roly, a ref. lelkészi kar megbízá­sából, Borsi Tivadar, pedig mint a nagybizottség titkára irta alá. LEVÉL A KRÓNIKÁHOZ E levelet az amerikai magyar újságírás egyik régi, harcos tag ja, Szegedy László irta. Szegedy László neve aligha ismerős az utóbbi években Amerikába jött magyarok előtt. Mintegy négyed százada folytatja itt a hivatásos magyar politikai újságíró aszke­­tikusan küzdelmes életét, csak hogy eszméiért harcolhasson. írásainak hire nem jutott el Magyarországig, amelynek jobb jövőjéért oly lelkesen csatáztak. De Magyar-Amerika az évek hosszú során át felfigyelt reájuk, erősen egyéni, lelkes kiállásaira, amelyek olykon egyes körökben élénk tetszésre, másokban heves ellentmondásra találtak, de so­hasem hagytak kétséget afelől, hogy írójukat nem olcsó népsze­­rüség-hajhászat, hanem önzet­len érzések vezetik. Az alábbi levél elárulja, hogy a magyar sorsproblémákkal oly

Next

/
Thumbnails
Contents