Krónika, 1951 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1951-01-15 / 1. szám
8-IK OLDAL “K R Ó N I K A” 1951 január váltásával. Ez a szellemi harc a Ma szabadságharca. A tömegek lázadása lerombolja az európai kultúra katedrálisát, ha ez a kultúra nem tud ellentipust teremteni. Ellentipust: a krisztusi uj-embert. A puritán, emberi szolidaritással és szociálizmussal teli valóságos kereesztények százmilliós forradalmi seregét. Ma, Magyarországon van ostrom alatt a lélek, de ha Magyarország elesik holnap már Róma és Párizs és London és Washington kapuit döngeti a Szovjet. Erről van szó, pontosan erről és ezért kell ma kongatni a harangot, minden lélek haragját, mert minden elveszített lélek tragikus veszteség és mindannyiunk kollektiv bűne. Mindannyiunké, aki, emberek akarunk maradni és átértjük a mai emberség történelmi súlyát és felelősségét. Ezért mondja a népétől búcsúzó prímás: “Nem én követelek sokat, hanem az idő. Az Ítélő idő. Senki el nem kerüli a megméretést. Most bizony a civileknek papokká kell válniok. A papoknak szentekké." És ennek a nagy léleknek a sugalatára gyönyörű, modern, keresztény és magyar hősköltemény kezdődik Magyarországon — 1945- ben — a második mohácsi-vész után. A megszegényedett és üldözött kereszténység emberfeletti küzdelme a testi-lelki nyomorral, a kétségbeeséssel, a társadalom-tartó traverzek széthullásával előállt rettenetes átmeneti helyzettel. Küzdelem a mesterséges erkölcsi züllesztés százfejü hydrájával, amely mind hozzátartozott a hatalom átvétel bolseviki rendszeréhez. A beugratott, a halálra félemlitett, a romlott, a bérelt, a megvásárolt embrek tobzódásában nyugalmat, erkölcsöt, életet teremteni, a menthetőt megmenteni és mindent-mindent újjáépíteni. . . . "A krisztusi szolidaritást felébreszteni és szétárasztani és szervezetileg biztosítani. A legmélyebben átélt kereesztény forradalmát meggyujtani, azt beszédeivel, pásztorleveleivel napi hősi mindent kozkáztató kiállásával állandóan éleszteni, az önfeláldozás mártiriumáig küzdeni és népét megújítva megdicsőülni. . . . Ez volt a Prímás nagy emberi tette. A kereeszténységéért és magyarságáért küzdő magyar milliók szabarságharca volt ez, melyet Mindszenti fogalmazott meg és amit a világ minden népe ismer a maga nyelvén abból a hatalmas irodalomból, melyet érte irt meg a világ emlékezése. “Állok Istenért, Egyházért, hazáért, mert ezt a kötelességet rója rám a nagyvilágon legárvább népem történelmi szolgálata. . . .” ‘És a népére gondolt utolsó miséjében is. A falura, az édesanyjára, a nemzedékek örökségére, a mindig megújuló magyar élet iszonyatos erejére, amely benne is tovább vitte a történelmet és viszi, viszi tovább a jövő-menő generációk végtelen során. . . És mindig lesznek Mindszentik, sokan, százan ... ha úgy kivánja a kor, a szábadság, az Isten. Ifjúságára gondolt, a papságra, hivatása és minden hivatásoknak szentségére, a szolgálat örök folyására, amely annyi példával tündököl a Duna-Tisza maroknyi népének óriásaiban. És az egyetemes Magyar Ifjúságra gondolt, akiért élt. És a világra, az emberiség roppant arányú szabadságharcára, Krisztus misztikus forradalmára, a keresztény emberség uj korszakot teremtő diadalmas uj életére. Ez az egyetlen igaz forradalom játszódott le az Ur akaratából Magyarországon. És ez a forradalom zajlik tovább a lelkekben és a katakombák népe megismerte a Fényt és megismerte az Árnyékot és a Prímás lelke fogja minden magyar kezét, hogy a magyarság mindigmindig a Fény-fia maradhasson. Mindszenti, a Harcos, vértanú lett; és az örök kereszténység és az örök magyarság él!" A hercegpüspök záró beszédével és a magyar Hymnus eléneklésével ért véget az ünnepély. És a megjelentek érezték, hogy a modern emberiség egy nagy drámájának kortársai és egy közös nagy emberi sors harcosai lettek." TUDÓSÍTÓ. LEVELEKBŐL Kedves Krónika! Igen Tisztelt Szerkesztőség! Mint egy kis bajor faluban élő, jóformán a világtól elzárt magyarnak óriási öröm a “Krónika" érkezése és azért fogadják igaz szívből jövő köszönetemet. Ő ad vigaszt a nehéz életünkben és táplálja a reményt a boldog hazatérésre. Az elkövetkezendő szent karácsonyi ünnepek és uj év alkalmából, küldöm a legjobb kívánságaimat, kérve a jó Isten segítségét nemes munkájukban és maradok mégegyszer hálás köszönetemet kifejezve. Iggensbach, Germany. Özv. Szentpétery Kristófné. Mélyen Tisztelt Szerkesztőség! 1945 óta eszem a hontalanság kserü kenyerét, bizony sokszor nyomorogva hat tagú családommal. Ebben a sivártalanságban 1947 óta nyújt vigaszt az Önök által küldött “Krónika”. Isten áldását kérve, további sok vigaszt adó munkájukra, melyet szeretett Hazánk jövőjéért folytatnak. Ried, Ausztria. Cserép Elemér. Kedves Krónika! Örömmel értesítem, hogy mint eddigi lelkes olvasójuk, hat nehéz év után megérkeztem uj hazámba Ausztráliába. A “Krónikát" eddig nagy figyelemmel és örömmel olvastam, sajnos most azonban már két hónap óta hiányolom. Ezért azzal a kéréssel fordulok önökhöz, szíveskedjenek eddigi hü kisérőtársamat a “Krónikát” továbbra is uj címemre megküldeni, hogy itteni egyedüllétemben legalább ez az egy régi ismerősöm legyen! . . . Bonegilla, Ausztrália. Sál Ferenc. Igazságszolgáltatás és fonadalom “Magyar Helikon" uj név alatt november 28-án ismét megkezdődtek a múlt idényben a new yorki Great Northern szállóban havonként rendszeresített, színvonalas magyar előadó-esték. Nt. Daróczy Sándor cartereti ref. lelkész mondott melegérzésü megnyitó beszédet és mutatta be az est előadóját, ami a mai magyarvolt képviselőt, aki a mai magyarországi kommunista rezsim alatti igazságszolgáltatási módszerekről beszélt. Varga László mint bűnügyi védő számos perben szerepelt egészen elmeneküléséig s igy a jogtudomány és jogerkölcs alapján álló fejtegetéseit gyakorlati példákkal is volt módjában illusztrálni. Számos megdöbbentő esetet ismertetett, — már amennyiben megdöbbentőnek mondhatók annak kezdettől való tudatában, hogy az orosz fegyverek védelme alatti kommunisták irányításával pártigazság-szolgáltatásnál egyéb nem várható. A polgári pártokból delegált laikus bírák sok esetben igyekeztek enyhíteni a párt-elfogultságtól diktált kegyetlen ítéleteket, de nem sokat tehettek; többi közt azért sem, mert az érvény, ben lévő “törvények”, amelyek előtt deferálniok kellett, teljesen a kommunisták szempontjai szerint készültek. Ennek legeklatánsabb példájaként mutatott rá dr. Varga “a köztársaság és a demokrácia védelméről" szóló "törvényre", amelynek alapján Mindszenti bíborost és a hazafiak nagy tömegét elitélték. Hatásosan mutatta ki, hogy a törvény minden izében antidemokratikus és voltakép magában is döntő bűnjel a rendszer diktatórikus, zsarnoki mivoltáról. Elfojt minden szabad véleményt, lábbal tipor minden emberi jogot. Csak a jelenlevő orosz fegyverek terrorja teheti érthetővé, hogy magyar politikusok ily “törvény” megalkotásában résztvettek. A “törvény” részletes bírálata során dr. Varga foglalkozott a visszaható erő kérdésével is és elitélte azt, kivéve, amikor az emberiesség ellen elkövetett bűnről van szó. Helyeselte a visszaható erőt még azon esetre is, ha az illető az ilyen bűnt felebbvalója parancsára követte el. A hallgatóságban akadtak, akik ezzel nem mindenben értettek egyet, de a közönség zöme igazat adott az előadó dicséretes, bátor erkölcsi felfogásának. Dr. Varga kedvezőtlenül nyilatkozott a nyilas-uralom és sokban a Horthy-korszak igazságszolgáltatásáról is, úgy hogy az előadótól ki nem mondott, de önként adódó következéskép arra kellett emlékeznie a hallgatóságnak, mily, valóban kifogástalan, pártatlan, igazságszolgáltatás állt fenn Ferenc József és Károly király idején. A hallgatóság idősebb korosztályai közül sokaknak gondolataiban Zsitvay Leó, Baloghy György és azon idők több más bírójának fénylő emléke kisértett. . . Dr. Varga egyébkén bravúros előadása azonban nem e nagyok szelleme szerinti igazságszolgáltatás visszatérésének szükségére l\u kadt ki, hanem azt hangozta::?., hogy neki is forradalmi elképzelései vannak arról, milyen legyen az igazságszolgáltatás,, de e forradalmi felfogás, úgymond, termé. szetesen egészen más, mint azé, amely most az óhazában garázdálkodik. Mi úgy hisszük, hogy valóban demokratikus törvényekre s ezek alapján ítélkező független bírák pártatlan igazságszolgáltatására van szükség. Mindkettőhöz pedig nem kell semmiféle forradalom! Sőt mondhatnék éppen a forradalom az, ami legkevésbbé kell hozzájuk, — hanem ami kell, ami visszahozza őket: a restauráció. Vagyis ama tiszta de. mokratikus munkának és félszázados igazságügyi konszolidációnak helyreállítása, amelynek folytató, sában a külföldről megrendelt októberi forradalom akadályozta meg Károly királyt a nemzet beláthatatlan súlyos kárára! A “szociális forradalom” névé. ben hajtotta végre vérengzéseit Szamuely Tibor. A “nemzeti forradalom" nevében húzták kötélre Bajcsy Zsilinszky Endrét és a náci-ellenes Tarcsay és Kiss tábornokokat. Majd “népi-demokrata" forradalmi alapon végezték ki a hazafias szándékú, de balszerencsés revizionista Bárdossy Lászlót, úgyszintén Jány Gusztáv tábornokot és küldtek bitóra több olyan politikust, akik ha té”' is, független magyar bíróság halálra Ítélte volna őket. A fórra, dalom "igazságszolgáltatása" nevében végezték ki Donáth Györgyöt, Királyfalvi Miklóst, Csornoki Viktort, Geiger Imrét és börtönözték be “élethossziglanra” Mindszenti bíborost és a nemzeti és emberi jogokért szót emelő egy. házi és világi hazafiak ezreit. Elég volt a forradalom “szent” nevében elkövetett igazság-bóhérolásból, pártbiráskodásból, önkényből! A keresztényi erkölcs és humanizmus szerinti igazságszolgáltatáshoz nem kell forradalom, csupán azok gyakorlati követése. A független magyar bíróság "Őfelsége a király nevében" sohasem hirdetett juszticmord-itéletet. A restauráció többi közt tárgytalanná tenné azt a vitát is, kell-e teljesiteni a feljebbvalónak az emberiességet sértő parancsait. Aki emlékszik a ’kiegyezés utáni korszak magyarországi életére, tudja, hogy embertelenségek elkövetésére szóló parancs nem létezett, nem fért össze a korszak kulturális és erkölcsi légkörével. A restauráció egyben az emberiesség szelleme helyreállításának legbiztosabb garanciája is volna. * * * Az alapjában nemes, jóhiszemű szempontokból vezetett előadónak és rendezőségnek mindenkép köszönet jár. SZERKESZTŐI ÜZENET. TÖBBEKNEK: Külföldről megfelelő számú international coupon levélben való beküldésével lehet legegyszerűbben lapunkra előfizetni. A couponok minden ország postahivatalaiban kaphatók.
