Krónika, 1951 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1951-08-15 / 8. szám
6-IK OLDAL “KRÓNIK A” 1951 augusztus GIZELLA KIRÁLYNÉ Irta: RUBY ERZSÉBET. Hála a Mindenhatónak, hazánk történelmében, — különösen az Árpádházi királyok asszonyai jó szellemei voltak koronás férjüknek és nagyon sokszor okos és bölcs tanácsaik kihúzták a szekeret a kátyúból. . . . Szent István hitvese: Gizella királyné is azok közé az uralkodó asszonyok közé tartozott, kik a magaslaton nem szédültek el hatalmuk fényétől, nem éltek vissza befolyásukkal, — hanem a hit megtartó erejével és józanságával olyan megkapó előrelátással dolgoztak, hogy keresztény erkölcsük, hazafiasságuk mindig példaadó marad. * 3: * Mikor a keresztény István fejedelem 24 éves korát elérte, feleségül vette Henrik bajor herceg leányát: Gizellát. Ekkor már a Szentkorona útban volt Szilveszter pápától. Szent István emberfölötti munkájában Gizella is kivette a részét. Ott állt a pogány magyarság ahonnan kiszakadt: keletről _ és ahová tartozni akart békés szomszédságban: nyugattal, — ott állt tétován az ismeretlen de már hajnalodó horizont, előtt. A kereszténység virága: Gizella azonnal felismerte a helyzetet, hogy amikor a pogány magyarokat a kereszténység üdvözítő tanaira tanítják, ugyanakkor nem szabad ősi szokásaikat, egyéni szabadságukat megbolygatni. így is sok baj volt az uralkodni vágyó törzsek vezetőivel. De Istvánnak Isten sugallataival megvilágított lángesze, csodálatos, organizációs államépitő ereje áthidalta a két ellentétes pártot. Átvezette népét a viszálykodás mély szakadékán keresztül a kereszténység világosságába. Gizella férjének nemcsak segítője, de tanácsadója is volt. a nagy tervek részleteinél. Liliomos ujjai, mikor a koronát váró fejedelem koronázó palástját hímezték, ~ az aranyszálak alá rejtett gondolatait ha most 1951. évben betűkre varázsolhatnánk, de sok térdrekényszeritő gondolatot olvasnának belőle Krisztus országának ellenségei, — de nagyon elszégyelnenk magunkat mi is, a mai idők keresztényei. . . . Gizella volt Szent István király látható lelkiismerete. Ő volt az ele\ en inspiráció a Kereszt jegyében megindult nagy építésnél. Glorias múzsa volt az uj alkotmányforma megalapozásainál. A pannonhalmi monostort is Gizella vallásossága és ég-szin kék szemeinek szuggesztiós ragyogása építette. Mert amikor a pogány Koppány herceg, ki a rettegett Kopasz Szirind átkos és kár tékony maradéka Zalában és a Somogyságban uralkodott, rabolt és gyilkolta az uj keresztényeket, — ez a Koppány Szent István életére tört, hogy az építésnél a már fundamentumon álló országot uralmába vegye és a pogányságot visszaállítsa. De István király seregével a zalai dombok alatt tönkre verte Koppán-y pogány hadait. A menekülő Koppányt pedig a Márton hegyen .utolérte Vencellinus vezér és felkoncolta. Rengeteg kincs maradt Koppány után. Ezt a kincset István király fegyverkezésre akarta fordítani, mert tudta, hogy ellenségei még jelentkezni fognak. De hitvese, Gizella szelíden figyelmeztette: — Királyi uram! Jézus zászlója alatt, Jézus seregével győztél a pogány fölött a Márton hegyen. A pogánytól itt maradt kincseken monostort épits, én királyi férjem, emlékezetül a kereszténység győzelméről. A történelemben István király nevéhez-fűződik a pannonhalmi apátság megalapítása, de a gondolatot Gizella királyné adta. Nemsokára az előre sejtett második nagy hadakozás tette próbára Szent István erejét. Gyula erdélyi vajda seregével István király ellen támadt. Gyulát is legyőzte István és őt magát feleségével és gyermekeivel fogságba vetette. Az akkori törvények szerint kivégeztethette volna őket. (Ezer év után ma is kivégzik a legyőzöttek vezetőit. . .) Gizella királyné könyörögve kérte Istvánt: — Ha megölöd Gyulát és családját, nem lesz többé alkalmuk Jézust és az ő tanításait megismerni. Kérlek kegyelmezz nekik, adj alkalmat, hogy megvilágosodjon az Ő elméjük. István király nem ölette meg Gyulát. Felszólította, hogy térjen a keresztény hitre, mert Jézus parancsolta neki, hogy ne irtsa ki őt és a családját. Gyula áttért a keresztény hitre és haláláig meggyőződéses keresztény maradt. Mikor Gyula meghalt, a király nagy tisztességgel temette el a székesfehérvári templom sírboltjában. Gyula halála után István király Erdélyt Magyarországhoz csatolta. A szent királynak harmadik nagy háborúja a bolgárok ellen volt, a Havasalföldön. Kaen fejedelem ellen indult, ki rabolt, gyújtogatott és a védtelen népet rabláncra fűzve, görög rabszolgakereskedőknek adta el őket. István király Kaent is legyőzte és az összeharácsolt kincseket magához vette, azok nagyrészét szétosztotta a kárvallott nép között, — de még mindig hatalmas vagyon maradt. Gizella királyné kérésére ebből a vagyonból építette föl Székesfehérváron a Boldogságos Szűz tiszteletére, a gyönyörű székesegyházat. Közel ezer esztendő aranyködéből ragyog felénk Szent István dicső alakja és mellette áll hitvese: Gizella. Szelíd mosolyában vigasztalás és biztatás. A kezdődő kereszténység cselekvő szeretetének heroizmusa élő valóságban magasodik elénk Gizella királyné gyengéd alakjában és erőt ád a mai nehéz harcokban. Múlt havi Írásomban szóvátettem az uj amerikai magyarokra váró hivatást. Amig eljön az idő, amikor szülőhazánk iránti kötelességüket teljesíthetik, a közbeeső esztendőket a maguk, szerencsés és szerencsétlen menekült társaik sorsának javítására kell, hogy kihasználják. Lássuk csak, mit tehet nek önmagukért és egymásért. Egy két szórványos esettől eltekintve uj amerikai magyar testvéreink érezhették, hogy az amerikai magyarság zöme a legnagyobb szeretettel és megértéssel fogadta őket. Ahol lehet, a régi amerikai magyar tanáccsal, lakás- és állásszerzéssel, valamint más módon igyekszik az uj amerikai magyart a kezdet nehézségein átsegíteni. Most, amikor egyes nagyobb magyar teleepeken az uj gyobb magyar telepeken az uj lehet nyilvántartani, ajánlatosnak tartom a maguk szervezetének megalapítását. Még pedig több okból. Először. Az egymásközti érintkezés családonkint fáradtságos és költséges. Autójuk még nincs. Lakásuk rendszerint kicsi, hogy egyszerre több vendéget fogadhassanak. Azután örökölt vendéglátó hajlamukat nem tudják elfojtani és tulnagy költségbe verik magukat. Egyesülve, havonta egyszer-kétszer valamely fennálló egylet helyiségében összegyűlhetnének és egymás javára kicserélhetnék tapasztalataikat. Szíveskedjék a Krónikát kiolvasása után ismerőseinek, honfitársainak, jóbarátainak továbbadni! Másodszor: Az uj amerikai magyarok szervezete hathatós munkát fejthetne ki a még Európában maradt családok kihozatala ügyében. Uj magyarjaink tudják legjobban, kit kell gyorsan kihozni, kit érdemes kihozni. Az ily helyi uj magyar szervezetek országos központot létesíthetnek, amely nyilvántarthat minden uj amerikai magyart. Nem azért, hogy a magyar egyesületek száma eggyel több legyen, hanem mert az uj amerikai magyarokra más hivatás vár, mint reánk, régebbiekre, akiket harminc vagy több esztendős amerikai múlt, itt született felnőtt gyermekeink és serdülő unokáink ehhez az áldott országhoz végleg idekötnek. Az uj amerikai magyaroknak feltétlenül haza kell menni, amikor Magyarország valóban felszabadul, hogy kettőzött erővel és buzgalommal töltsék be régi hivatásukat és pótolják azok munkáját is, akiket a kommunista magyar rezsim időközben elpusztított. Nem akarok jóslásokba bocsátkozni, de azt hiszem, legalább öt év kell ahhoz, hogy egy háború, vagy a leigázott népek forradalma végleg megtörje a mai szovjet hatalmat. Öt év alatt az uj amerikai magyar szép vagyonkát gyűjthet, az angol nyelvet megtanulhatja, amerikai tapasztalatokkal, kis vagyonkával gazdagabban térhet haza, hogy Magyarország újjáépítésében résztvehessen, A magyar nép borzalmas áldozatot hozott az elmúlt tiz év alatt. Hősi halottainak a száma félmillió. Ugyanennyi az Oroszországba elhurcolt férfiak, nők száma. Külföldre kijutott óhazai testvéreinket is százezrekre tehetjük. Ki tudja, mennyi pusztult és pusztul a hazai gyüjtőtáborokban, börtönökben. Hovatovább nem lesz kivel felépíteni az óhazát, hiszen időközben egyre rontják a serdülő ifjak lelkét és nehéz feladat lesz ezeket a megtévesztett ifjakat a rendes útra téríteni. Nagyjából ezek a célok, amelyek érdekében szükséges az uj magyarok maguk közti szervezkedése. Jóindulattal intem őket azonban, hogy igen óvatosak legyenek a tisztikar kiválasztásában, nehogy a szélsőségre hajlamos elem ragadja magához a vezetést. Tudomásom szerint ilyen természetű magyarnak is sikerült Amerikába jönni és a régi és uj magyarok közt a legkülönösebb különvéleménnyel nyilatkozik, egyelőre szavakban, mindarról, ami éppen korlátolt eszébe jut. Amig csak a szája jár, hadd beszéljen. A szó elrepül. Tisztességes magyar ember elkerüli az ilyen hóbortost. De nemcsak elkerüli, hanem ügyel arra, hogy ez a típus többé vezető állást ne töltsön be ott, ahol, sajtó, rádió vagy szónoki emelvény utján tisztességes embereket félrevezethetne. TARCZ SÁNDOR. “MAGYAROK MINDSZENTI MOZGALMA’' A fenti cim alatt az ausztriai Salzburg városban mozgalom indult, amelynek célja politikai pártokon felül ar keresztény hit alapján a hazafias magyar szellemet ápolni. A történelmi magyar alkotmány alapján áll, őrzi a megszentelt nemzeti és történelmi hagyományokat, vallja a szentistváni magyar állameszmét, a dunamenti kisnépekkel való egyesülést óhajtja és ezen munkálkodik. Az előkészítő bizottság vezetője Dr. Dobolyi Lajos, Salzburg, Mülln, Baeren-Gaesschen, aki szivesen szolgál további felvilágosítással. VERONIKA KENDŐ. Arcodat nézem szenvedő hazám: vér, veríték folyik le rajta. Fenséges szép arc, ilyen volt egykor a Krisztus arca. Fejeden a bánat koronája, a gyémántja kin és fájdalom S mint Végzet áll Golgotád: a Hármas-halom. Szenvedő arcodat add ma nekem: lélek-kendőmet elé tartom. Könnyekkel mostam, bujdosva bánat-folyam parton. Fehér az, tiszta, mint a patyolat, égi selyemből tépte Isten. Minden kis folttal ami ráhullt, Istenhez vittem. Emléket szeretnék hímezni rá. Felségesebbet nem találok, mint a Te arcod, Hazám, a szenvedéssel áldott. Alázattal, ha most eléd tartom, hullasd rá verítéked, véréd: azzal bujdossak, amig öledbe visszatérek. CSIGHY SÁNDOR. AZ UJ MAGYAROK SÜRGŐS TEENDŐJE
