Krónika, 1951 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1951-01-15 / 1. szám
1951 január “KRÓNIK A” 7-1K OLDAL IV. KÁROLY KIRÁLY BOLD0GGÁ-AVATÁSA A világ magyarsága színében mind glóriásabb fényben magasztosul fel IV. Károly király dicső mártiremléke. Immár történelmileg tisztázódtak a tények, mennyire törekedett népe számára megszerezni a békét s hogy ezirányu dulóján sok emlékező magyar lelkében villant fel mindezeknek történelmi igazsága. . . . Az egyre hatalmasabb boldoggá-avatási mozgalom kapcsán kaptuk a következő közleményt: Értesítjük a menekült magyarkisérletei legjobb fáradozásai, békeakciói mások miatt szenvedtek hajótörést. Több jogot, jólétet akart népének s ha megadatik számára a lehetőség, igazi keresztényi népkirály lett volna. December 30-án, a koronázás évforságot, hogy Istenben boldogult IV. Károly király boldoggá avatási ügyében 1950 április hóban, Salzburgban megalakult a IV. Károly király Imaliga. Elnöke: Bernrieder Katalin, lelkiatya Nagy József ptlébános. Az Imaligának alcsoportja van Schweizban és megalakulás előtt áll U. S. A.-ban is. Célja, hogy őszinte, bensőséges imával hozzájáruljunk nagy béke királyunk boldoggá avatásához. Kérjük a kivándorolt tagokat, hogy az összeköttetést tartsák fenn az Imaliga Központjával. Nagy József plébános, Salzburg- Mutterhaus der Barmherzigen Schwestern. Imameghallgatás és minden irányú érdeklődés e címre küldendő. A boldoggá avatási Ima, mely naponta egy Miatyánk és Üdvözlégy Máriá-val kerül elmondásra a következő: IMA A BOLDOGGÁAVATÁSÉRT. Az Atyának-Fiunak és Szentlélek Istennek nevében. Amen! Mindenható jó Istenünk, szerető Édesatyánk az Ur Jézus Krisztusban! Buzgó szívvel emeljük fel hő imánkat szentséges trónod elé, hogy jóságos királyunkat, IV. Károlyt, a magyar nép békeszerető apostoli fejedelmét, a Te hűséges és alázatos szolgádat vedd irgalmas kegyelmedbe. Add, hogy az ő népeiért annyit aggódó és szenvedő lelke, békés nyugalmat és megszentelődést találjon, Nálad, ki Ura és Istene vagy Kicsinyeknek, Nagyoknak, elesetteknek, szenvedőknek, népeknek, nemzeteknek és fejedelmeknek. Hallgasd meg édes jó Istenünk és Megváltónk esedező kérésünket, melyet népét szerető s érte minden áldozatra képes fenkölt lelkű, nemes uralkodónkért Hozzád kül. dünk. Ö úgy szerette népét s nemzetét, hogy nem törődve ellenségeskedéssel, ellene való nyílt lázadással, népe közé ment, hogy a békesség örömét, nyugalmát biztosítsa m'ndenki számára. Nem rajta és nemes szándékán múlott, hogy áldozatos cselekedete nem valósulhatott meg. Te tudod Istenünk, hogy ő soha nem akart viszályt és ellenségeskedést, hanem békét, igazságot és rendet munkált mindenkor, minden ténykedé. sében. Urunk-Istenünk! Elesettségünkben, nyomorúságunkban, porba sújtott Hazánk romjai felett, az istentelen bolsevizmus igjában nyög népünk és nemzetünk. Mindenünkből kifosztva, koldusként tengődünk Hazánkban és számkivetetten a nagyvilágban. Mindent elrabolt a Sátán, csak hitünk, reményünk, szeretetünk ma. radt meg és erősbbödött Te Benned és a Jézus Krisztusban. Fájdalmas kálváriánkban zúgolódás nélkül visszük keresztünket s nem magunkért, hanem királyunkért imádkozunk, hogy dicsőítsd meg őt s vele és rajta keresztül Magyarország védasszonyának, Szűz Mária, Istenasszonynak népét és országát. Igaz mély hittel és áhítattal ezért imádkozunk Atyánk! r LELKES MINDSZENTI-ÜNNEPÉLY AUSZTRIÁBAN Az ausztriai Klagenfurtból jelentik: “A klagenfurti Actio Catholica és minden magyar szervezet részvételével megalakított “Mindszenti Bizottság” megható emlékünnepet rendezett Mindszenti József martyriumának második évfordulóján. Az érte felajánlott misét Klagenfurt herceg-püspöke mondta és szentbeszédében az együttérző keresztény-világ mélységes tiszteletét tolmácsolta. Karácsony, az első keresztény vértanú ünnepe, a nagy magyar hős és vértanú emlékünnepe is lett. A Benediktiner-téri nagy templomot és a Kolpinghaus nagytermét megtöltő közönség pedig valóságos nemzetközi összetételében fejezte ki a világ háláját. Politikai okokból hivatalosan nem tehette, de lélek szerint együttérzett Mindszenti Kardinálissal és a szabadságért küzdő magyar néppel. A protestáns magyarság részére a Lendkanál-i evangélikus templomban tartott istentisztelet a britt-zóna magyar főlelkésze. Az ünnepi beszédet a Rómában tartózkodó apostoli visitator helyett az emigráns magyarság egyik vezetője tartotta: “A világban — mondotta — szétszóródva is tudjuk, hogy a nagy magyar dráma őstalaján állunk és tragédiába hajló történelmünk szereplői vagyunk mindnyájan és egyformán, akár otthon, akár itt. A magyarság tudja, hogy történelmi pillanatot él és a mai forradalmi ellenállása és katakombái hősi ellenállása a magyar nép nagy vizsgája. Az egész magyar népé, azoké is, akik kiálltak a sorból. A nyugati életforma védelme folyik ma Magyarországon, a történelmi erők utolsó ellenállási felzárkózása a megsemmisítő keleti áradattal szemben. És ezen belül a magyar állam-szerkezet eszmei védelme, a történelmi reiníegrálódás és a Szentkorona-gondolat védelme. És milyen szerencsés pillanata a történelemnek, hogy ez a természetes nemzeti védekezésünk pontosan egybeesik a nyugati világ önvédelmi tervével és egybeesik a világ-kereszténység szellemi harcával a bolsevizmus ellen. Milyen szimbólum, hogy az évezredes hősi magyar kard helyett a kereszt vívja meg a harcot, mintha jelezné az újvilág uj irányát. És milyen útmutatás, hogy egy egyszerű magyar parasztimból lett pap ennek a keresztnek a tartóoszlopa. Mindszenti szabadságharcával szakadt le a függöny a világ szeme előtt és egyszerre minden látható és érthető és kísértetiesen érzékelhető lett. És kongatta a vészharangot és belekiáltoíta a szunnyadó világ fülébe, hogy az atombomba nem védelem a bolsevizmus ellen és a rendszer politikai megsemmisítésé korántsem jelenti a gólem-világ felszámolását is. A harc a bolsevizmus ellen a szellem sikján dől el! Az ember megszentelésével, az emberfelség megteremtésével, a tömegek meg-
