Krónika, 1951 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1951-07-15 / 7. szám
1951 julius. "KRÓNIK A” 7-I‘K OLDAL. Az uj amerikai magyarok hivatása Az uj amerikai magyarok hivatása Amerika ipari és kereskedelmi fellendülése a huszadik század elején az európai munkabíró férfiak és nők millióit bírta arra, hogy hazát cseréljenek. Szülőhazánk lakosságára is ellenállhatadan vonzerőt gyakorolt a dollár az első háború előtti két évtizedben és noha az akkori magyar belügyminiszterek nem hárítottak akadályt a kivándorló férfiak elé, ha katonai kötelezettségüknek már eleget tettek, magános nők, különösen hajadonok csak a legritkább esetben jöhettek az uj hazába. így eleinte sok magyar magános ‘ burdos” legény húzódott össze a burdosházakban, mig annyi dollár gyűlt össze, hogy a menyecskét, vagy a menyaszszonyt ki lehetett hozatni. Az első világháború előtt érkezett férfiak és nők alkotják az amerikai magyarságnak azt a tisztes táborát, amelyet öregamerikás néven emlegetünk. Az elnevezés tiszteletadó, mert az öregamerikások javarésze túl van a hetvenen. Korban második réteg közvetlen a második •világháború után érkezettek tábora. Mig az első öregek és gyermekeik, valamint immár felnőtt unokáik száma talán egy millió lehet (ebben nem vagyok biztos), addig az ujhazát kereső második csoport számát könnyebben meg tudjuk állapítani elsősorban azért, mert a quóa rendszer nyilvántartotta őket, másodsorban, miután fiatalabbak, a halál nem ritkította meg soraikat annyira, mint az öreg amerikásokét. Azt is mondhatnák, hogy utánpótló szerepet jelölt ki számukra az Ur Isten, amikor ebbe az áldott országba hozta őket. Hányán vannak? Számuk alig haladja meg a százezret, amibe belevettük a quotán felül érkezetteket is. Szabad őket az öregamerikások, qz igazi úttörők közé számítani? Erre a kérdésre még korai lenne válaszolni, miután az 1941-b en érkezett magyar, ha húsz éves volt, bajosan nevezné magát ma, 30 éves korában öreg amerikás magyarnak. Miután a történelmet is korokra osztották . . . ókor . . . középkor . . . újkor ... és sajnos ... legújabb kor . . . (ezt szerettemr volna átaludni) a második világháború után Amerikába jött magyar testvéreinket uj amerikai magy'aroknak nevezhetjük. Még ha 1945 ben is érkeztek, akkor is újak, ami egyáltalán nem sértő rájuk nézve, mert bennünket zöldeknek tituláltak hajdanában, erről a szokásról azonban nem csak magunk mondtunk le, hanem szinte kényszeritettük az igazi “öregamerikásokat is, hogy fele.jtsék el. Hála nekik, el is felejtették. Ha már így osztályoztuk magunkat, nem árt, ha azt is firtatjuk egy kicsit, hogy miért jöttünk ide, milyen hivatást töltünk be itt Amerikában és hol fogjuk életünket bevégezni. Az öregamerikás magyarokat ifjúságuk, férfikoruk és öregségük, a családi ház, a felnőtt és már házas utódok, azok gyermekei idekötik. Majdnem mindegyiknek van sírhelye hitközsége temetőjében. Ok még látogatóba se mehetnek az óhazába, mert az óhaza azóta többször és utoljára annyira megváltozott, hogy odamenni manapság életveszélyes. A tiz, húsz vagy több éve ittélő amerikai magyar közül talán sokan megérik az időt, hogy a szabaddá lett Magyarországba ellátogathassanak, vagy visszatelepedjenek. Rájuk szükség lesz odahaza, mert amikor az orosz és óhazai vétkesek elhagyják az országot, csak a puszta földet fogják otthagyni. Vállalkozó szellemű, pénzes amerikai magyarra tehát szükség lesz az óhaza gazdasági életének megindításában. Ebben a csoportban sok a diplomás férfi, szakmunkás, kereskedő, stb. Nos... mit vár az óhaza az uj amerikai magyaroktól? Az öreg amerikások kisbatyuval, kevés előképzettséggel érkeztek ide, hiszen jobbára a földmives néposztályból szakadtak ki ezek a százezres tömegek és nagy vagyont nem tudtak szerezni, hiszen az ö idejükben a dollár napi és nem órabér volt. A világháborúk előtt és után rengeteg dollárt küldtek az óhazába szüleik, testvéreik segítségére. Ma már talán nincsenek abban a helyzetben, hogy számottevő anyagi segítséget nyújthassanak, hiszen magas koruknál fogva jobbára nyugdíjból élnek. Az utánuk érkezettek egy része tétlenül részt fog venni Magyarország gazdasági talpraállitásában, a legfontosabb szerepe azonban az uj amerikai magyarokra fog hárulni és reméljük, hogy ezt a szerepet derekasan betöltik, ha annak ideje elkövetkezik. Azt kell mondanom, hogy az 1945 után érkezett magyarok az óhaza szine-javát képezik. Nem akarok nekik hízelegni, de valahányszor ilyen uj amerikai magyarral találkozom, vagy mérnök, orvos, vagy gyárigazgató, földbirtokos, nagykereskedő, avagy valamelyik budapesti minisztérium egykori adminisztrátorával parohízom. Eehet-e csodálkozni / azon, hogy a mai magyar gazdasági élet annyira romlott, amikor a legkiválóbb szakembereket menekülésre késztette Rákosi bandája? Ezek az uj amerikai magyarok saját munkakörükben, vagy más foglalkozqsi ágban, legyen az közönséges gyári vagy napszámos munka, többet keresnek, mint az óhazában kerestek magas állásban. Boldog valamennyi, hogy itt lehet közöttünk. Van, aki két évi amerikai tartózkodás után házat vett. Uj háza sze bb (mindenesetre kényelmesebb, mint az óhazai “vi Ha , amelyben nem volt sem központi olajgőzfütés, sem beépített fürdőkárl, és hozzávalók). Láttam Uj amerikai magyar há zóban televisiós készüléket, bérelt lakásához tartozó garázsban autót. Szépen ruházkodnak, takarékbetétjük van, konyhájuk villanyjégszekrényében egy hétre való eledel van elraktározva. Eg ys zóval úgy élnek, mint az átlagos amerikai vagy amerikai magyar. Ennek a rétegnek feltétlenül otthon a helye. Mire ők hazaérnek, öt-tiz év múlva, kiirtják az otthonmaradt intelligenciát. Rákosiék uj intelligenciája, az uj gyárigazgatók, adminisztrátorok, stb. (legalább százezer személy) igazoló bizottság vagy bíróság előtt kell, majd, hogy beszámoljon, hogyan sáfárkodott a nemzet kincseivel. A kőmives legény bői lett polgármester, ha senkit nem küldött az akasztófa alá, visszamehet kőmivesnek. A Rákosi Mátyás Müvek (azé lőtt a Weiss Manfréd Müvek) gyárigazgatója visszakaphatja egykori vasesztergapadját, ha munkástársai megengedik. (Ez az uj ur teszi keserűbbé a csepeli mun kások amúgy is keserű életét. Felette jelenlegi munkáslársaiból alakuló esküdtszék kell, hogy a verdiktet kimondja). Hasonlóképen, indulattól mentesen kell, hogy Ítélkezzenek az elmenekült bírák. Amikor a király hazamegy, vele a jogrend megy haza. Az ucca, a mob nem fog ítélkezni. S a királlyal együtt megy haza az a sok ezázezer kiil földre menekült magyar férfi és nő, akinek életét, szellemi kincseit óvta és óvja a magyarok Az Atyának-Fiunak és Szentlélek Istennek nevében, Amen! Mindenható jó Istenünk, szerető Édesatyánk az Ur Jézus Krisztusban! Buzgó szivvel emeljük fel hő imánkat szentséges trónod elé, hogy jóságos királyunkat, IV. Károlyt, a magyar nép békeszerető apostoli fejedelmét, a Te hűséges és alázatos szolgádat vedd irgalmas kegyelmedbe. Add, hogy az ő népeiért annyit aggódó és szenvedő lelke, békés nyugalmat és megszentelődést találjon, Nálad, ki Ura és Istene vagy Kicsinyeknek, Nagyoknak, elesetteknek, szenvedőknek, népeknek, nemzeteknek és fejedelmeknek. Hallgasd meg édes jó Istenünk és Megváltónk esedező kérésünket, melyet népét szerető s érte minden áldozatra képes fenkölt lelkű, nemes uralkodónkért Hozzád küL dünk, Ö úgy szerette népét s nemzetét, hogy nem törődve ellenségeskedéssel, ellene való nyílt lázadással, népe kpzé ment, hogy a békesség örömét, nyugalmát biztosítsa mindenki számára. Nem rajta és nemes szándékán múlott, hogy áldozatos cselekedete nem valósulhatott meg. Te tudod Istenünk, hogy ő soha nem akart vi---------------------------------------------------------------------------------------— Istene mindenütt, ahová őket a kommunista vihar elsodorta. #' * * Végezetül . . . 'ennyit. Szóvá tettem'az egyik uj amerikai magyarnak, aki odahaza gyárigazgató volt, hogy amikor visszamehet Magyarországba és gyára megkezdi a termelést, fizessen munkásainak olyan bért, hogy abból ne csak megéljenek, hanem más magyar gyárak termé-' keiből is vásárolhassanak. Más szóval . . . tegyék a magyar mim kást a fogyasztó-piac számottevő tagjává. S hogy ezt a prqpra'mmot szorgalmazza a Gváriparosok Szövetségénél. Azután ... a magyar gyárak ne a külföld számára termeljenek, hanem elsősorban a belpiac számára. Felhoztam előtte egy pé Idát. “X” budapestUgyár a levantei piac számára gyártott. A kész árut Csárda ’ vagy másnevü magyar hajó elszállította. Visszatérőben fehérárut vitt egy európai kikötőbe, ott azt kirakták s a hajót megtöltötték nyersanyaggal, amit Magyarországba hoztak. Mit kapott a magyar nép ebből ? Csupán munkát és munkabért. Ami édeskevés volt akkor... és ezt elösmerte egykori gyárigazgató barátom, aki ma Amerikában gyárimunkát végez egykori gyárigazgatói fizetésével egyenlő bérért. Hiszem, hogy megszívlelte javaslatomat és amikor öt, vagy tiz év múlva a magyarok Istene hazasegiti, amerikai tapasztalatait ,a maga hatáskörében az egész magyar nemzet javára fogja felhasználni. TARCZ SÁNDOR. szályt és ellenségeskedést, hanem békét, igazságot és rendet munkált mindenkor, minden ténykedé, sében. Urunk-Istenünk! Elesettségünkben, nyomorúságunkban, porba sújtott Hazánk romjai felett, az istentelen bolsevizmus igjában nyög népünk és nemzetünk. Mindenünkből kifosztva, koldusként tengődünk Hazánkban és számkivetetten a nagyvilágban. Mindent elrabolt a Sátán, csak bitünk, reményünk, szeretetünk ma. radt meg és erősbbödött Te Benned és a Jézus Krisztusban. Fájdalmas kálváriánkban zúgolódás nélkül visszük keresztünket s nem magunkért, hanem királyunkért imádkozunk, hogy dicsőítsd meg őt s vele és rajta keresztül Magyarország védasszonyának, Szüzei Mária, Istenasszonynak népét és országát. Igaz mély hittel és áhítattal ezért imádkozunk Atyánk! * * # (Ha valamely magyar testvérünk ezen ima folytán meghallga- / tást és segítséget talált vagy kérésében segítségére szolgál, sorainak készséggel adunk helyet. A szerkesztőség.) ®®®®®®(|)®®®®®®®®®®®®®®®®®®®® IMA IV. KÁROLY KIRÁLY BOLDOGGÁ AVATÁSÁÉRT
