Krónika, 1951 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1951-07-15 / 7. szám
1951 julius. “KRÓNIK A” 5-IK OLDAL nek a politikai felfogása, mint tárgyilagos embernek nem lehetnek kétségei afelől, hogy ez ebben az esetben is, a keresztény nyugati államgondolat melletti és a kommunista járom elleni állásfoglalást jelentett, vagyis az EGÉSZ magyar nép érdekében történt vészkiáltás volt. Ha Grősz érsek egy órán keresztül, — mert állítólag ennyi ideig tartott végszava, — ‘'‘előirt szöveget” mondott volna el, csak azt bizonyítaná, hogy szellemi frissességét minden külső behatással szemben megóvta, hiszen azt ily hatalmas terjedelemben pontról pontra betanulta és szóról szóra elmondotta. De ki hiszi, hogy Grősz érseknek előírták volna, hogy azt mondja “Királypárti voltam és vagyok”? Ez a magyar öntudat törhetetlenségének, a meggyőződés melletti hősi kitartásnak a bizonysága és vajmi kevéssé van érdekében a kommunista rezsimnek, hogy ily jellemes, bátor, gerinces férfiúi szavakat adjon ellenfele szájába. . . . Igenis van egy nagyon erős és mindinkább erősödő királypárti földalatti Magyarország! Nem igaz, hogy annak létezését csak kábítószerekkel valószerüsitik. Van és lesz, a legjobb, legműveltebb magyarokból, amigcsak fel nem szabadul a magyar nép, hogy kiábrándulva minden szélsőségből, végre megtalálja nyugalmát, békés fejlődési lehetőségeit Szent István koronája örökösének minden belső ellentétet kiegyensúlyozó bölcs uralma alatt! * * * A tárgyaláson az Egyesült Államok budapesti követségének nyolc, többnyire magasrangu tisztviselőjét nevezték meg a vádlottak, mint akik ügyük, a magyar felszabadulás ügye iránti jóindulattal érinkeztek velük. Mindezek, benyomásunk szerint nem egészen kitalált dolgok és szerény nézetünk az, hogy Amerikának sincs szégyelni valója ezen. Dicsőség Amerikának, hogy érintkezett Mindszenti hercegprímással és Grősz érsekkel és bizonyság a történelem előtt a számára, hogy érdekeltnek érzi magát a magyar felszabadulás ügyében és előakarja azt segíteni, mint a szabad emberiség egyik becsületbeli kötelességét. Mint a magyar király, a magyar nemzet és minden magyar ember jogfolytonosságának harcosai, Mindszenti hercegprímás hősi kiállása után meghajtjuk a zászlót Grősz érsek és Endrédy főapát elvhüsége, rettenthetétlen öntudata előtt is. Immár három főpapi börtöncella példája ragyog a magyar nép felé és buzdítja kitartásra lelkét. Még fognak jönni uj mártírok, uj hősök, a történelmi magyar gondolat és a keresztény emberiesség és haladó szellem uj, megfélemlithetetlen harcosai, ugylehet, még hosszú mártirsereg következik utánuk, valamennyien bizonyságául annak, hogy a magyar lelket nem lehet megtörni. . . De a világszabadság és a magyar szabadság perében eljön végül az igazi főtárgyalás is, amikor a Kereszténység Erkölcse ül az itélőszékben. Amit földi gyarlóságok elgáncsoltak 1921-ben és 1945-ben, megvalósul még Károly király demokratikus, szabad, haladó Magyarországa, amelyben polgári jog és jólét lesz minden dolgozó becsületes ember számára: meg fogja valósítani szándékainak hivatott letéteményese és folytatója, Ottó örökös-király. * * * ‘‘Királypárti voltam és vagyok”, mondta végszavában a tizenöt évi ítélettel élethossziglani börtönbe vonuló agg főpap. . . “Ave Caesar, morituri te salutant”, szavakkal mentek a halálba a régi római keresztények, a fenevadakkal való halálos viadal előtt elvonulva Róma császárának cirkuszi páholya előtt. A kereszténység erkölcse, igazságai kétezer év után is legyőzhetetlenek, — de hová lett a pogány Róma és merre porladnak a saját zsarnokságukat istenitő, kevély Caesarjai és helytartó Pilátusaik?! KALIFORNIAI MESSZELÁTÓ Irta: Dr. HERCZEGH JÓZSEF, református lelkipásztor. LEVELEKBŐL Őfelségéik Ottó király és Regina királyné május 10-én Nancyban megtartott esküvője alkalmával feleségemmel együtt hő imában kértük az Egek Urát. hogy a súlyos megpróbáltatásokon átment királyi párt áldja meg és adjon szeretett Királyunknak “értelmes szivet” és hogy Isten ígérete, amelyet Salamonnak tett, Királyunkon is beteljesedjék: “úgy, hogy hozzád hasonló nem volt te előtted és utánad nem támad olyan mint te” és ezáltal agyonnyomorgatott szegény Hazánkra is szebb napok virradhassanak. Jobb sorsra érdemes Nemzetünk harminckét év alatt emberi gonosz ság és rövidlátás folytán annyit szenvedett és annyi csalódáson ment keresztül, hogy csak Istenbe vetett erős 'hite mentheti meg a pusztulástól. Hála jóságos Istenünknek, hogy ez a hit mindig mélyebben ver gyökeret véreink szivében, úgy hogy minden reményünk megvan arra, hogy lesz még magyar feltámadás! Amikor a Monarchiát gaz kezek szétszaggatták, orosz fogságban voltam. Sohasem felejtem el azt a szomorú pillanatot, amikor bajtársaim nagy része a hir hallatára ujjongott és egymás nyakába borult és csak igen kevesen voltunk, akik a bomlás szörnyű következményeit látva figyelmeztettük őket, látszólagos függe'tlenségünkért még igen nagy árt kell majd fizetnünk! Amit akkor megjósoltam,, az az utolsó betűig be is következett! Hitem erős, hogy a magyar Szent Korona hamarosan annak a fején lesz, akit jogosan megillet: Ottó királyén. Ká’y,''Bei Tittmorning, Németország: ' Bély Gyula. Messzelátónkat elsősorban a felé a gonosz félrevezető munka felé irányítjuk most, amellyel a hazug bolsevikiek és társutasaik befolyásolják — igen gyakran — az idealista lelkeket. HOGYAN CSAPTÁK BE AMERIKÁT? Nem régen jelent meg Elinor Lipper könyve ezzel a címmel: Tizenegy esztendő Szovjet Rabszolgatáborokban. (Eleven years in Soviet prison camps. Henry Regnery Company) A könyv megértéséhez tudni kell, hogy Miss Lipper, mint anynyi félrevezetett idealista, a legnagyobb lelkesedéssel ment a szovjetbe, a “munkás paradicsomba”. Hamarosan megtanulta azonban, hogy paradicsom helyett a munkáspokolba jutott, mert még ideje se volt körülnézni, máris egy szovjet rabszolgamunka tábor ban találta magát. Ott töltött, különböző rabszolgatáborokban tizenegy esztendőt a sok millió szerencsétlen között és erről számol be könyvében, egy csudálatos sza badulás után. Részletesen beszámol Miss Lipper arról, hogy elsősorban a legbefolyásosabb amerikaiakat miképpen vezették félre és csapták be. Főképpen Owen Lattimore-t és Henry A. Wallace-t, az Egyesült Államok távol-keleti politikájának architectjeit. Helyünk nem engedi meg, hogy mindkét bekötött szemű politikussal foglalkozzunk. Meg kell elégednünk Henry A. Wallace félrevezetésének felmutatásával, mert hiszen ő az Egyesült Államoknak alelnöke volt és ő döntött, kétbalkezes politikájával, a legfontosabb szovjet kérdésekben. ELINOR LIPPER, MINT SZEM- ÉS FÜLTANU. Magadan-ról, az egyik legszörnyübb muszka rabszolgatáborról, lelkesedéssel írja Wallace, hogy ott “az első ház csupán tizenkét évvel ezelőtt épült, most pedig negyvenezer lakosa van”. Azt azonban nem vette tudomásul Wallace, hogy az egész Magadan rabszolgamunkával épült. Miss Lipper részletesen leírja Wallace látogatását: “A Magadanba vezető utak tele voltak magas, fából készült őrtornyokkal. Ezeket Wallace tiszteletére, egy éjszaka folyamán eltávolították... Jóllehet Mr. Wallace útját a leggondosabban előkészítették, mégis nehogy valahogyan véletlenül megláthassa a szörnyű munkatábort és annak éhes, rongyos lakóit, ezért felső rendeletre, három napon keresztül, reggeltől estig, mozi előadásra volt kirendelve a rabszolgatábor minden egyes tagja.” “Még csak azt se vette észre, hogy igen nagy zavarba hozta a szépen kiöltöztetett disznópásztor leányokat, amikor kérdéseket intézett hozzájuk. Ezek ugyanis nem tudtak semmit mondani a disznókról, hiszen ezek ez alkalomra kiöltöztetett, legjobbképü irodai alkalmazottak volta. Átvették a boldogtalan rabszolga disznópásztorok szerepét, a látogatás idejére'. Csakis a tolmács ügyessége mentette meg a keserves helyzetet” — mondja Miss Lipper. “Mr. Wallace különösen el volt ragadtatva a magadani kirakatokban bemutatott gazdag muszka kereskedelmi értéktárgyak által. Csak Magadan boldogtalan lakói csudálkoztak még jobban a felett, hogy egy rövid éjszaka alatt honnan kerültek elő ezek a muszka értékek, — hiszen a megelőző két évben, ami a szigorúan racionalizált dolgokból kapható volt, mind amerikai eredetre mutatott. Csakis a muszka, .terrorcsapatok páratlan fáradtságának volt köszönhető, hogy ezeket az egyáltalában nem kapható tárgyakat elökeritették Mr. Wallace látogatásának idejére. Egy magadani lakosnak, aki éppen akkor volt az üzletben, mikor W'allace, sikerült egy olyan ételkülönlegességet vásárolnia, ami már régen eltűnt a rendes kereskedelmi forgalom keretéből. Egy másik magadani lakos is igye kezett követni az első példáját, azonban akkor már Wallace eltávozott és ezt a lakonikus választ kapta; ezek a tárgyak nem eladók”. “És akkor Mr. Wallace haza utazott és megjelentette Szovjet Ázsiáról megirt lelkesedő jelentését. . . Pedig már akkor megint fent voltak a, rabszolgamunkásokra felügyelő fatornyok és az üzleti kirakatok teljesen üresek voltak. Legfeljebb néhány poros gyufaskatul .át láthatott bennük az ember.” A FÉLREVEZETÉS MA IS FOLYIK. Jóllehet mi amerikai polgárok ma igen drágán fizetjük meg Prof. Lattimore, ex-vicepresident Wallace és a többiek hazudozásait, — a félrevezetés tovább folyik úgy a muszka gonoszok, mint a rabszolgaszijjon tartott csatlós államokban. !, ügy látszik tehát, hogy kifizetődik az iszonyatos hazudozás, mert nem csinálnák tovább. REV. ROBERT MACKIE SZEREPE. Az Egyházak világtanácsának Genfben van a székhelye. Onnan tett most már látogatást másodízben Rev. Robert Mackie Szovjet- Magyarországra. Micsoda megrendítő dolog, hogy a Világtanács helyettes főtitkárát Bereczki Albert budapesti püspöknek teljesen sikerült bemaszlagolni és félreve- _ zetni, úgy hogy a legnagyobb elragadtatás hangján nyilatkozott az egyházi viszonyokról, Genfbe való visszatérése után. Akkor, amikor szerencsétlen Magyarországunkon a gyermekek vallásos nevelése a holtpontra jutott, amikor az ifjúság vezetésére alakult Keresztyén Ifjúsági Egyesületet és a Keresztény Leányegyesületet feloszlatták, amikor be kellett szüntetni a hatalmas Országos Presbiteri Szövetséget és a