Krónika, 1951 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1951-07-15 / 7. szám

1951 julius. “KRÓNIK A” 5-IK OLDAL nek a politikai felfogása, mint tárgyilagos embernek nem lehetnek két­ségei afelől, hogy ez ebben az esetben is, a keresztény nyugati állam­gondolat melletti és a kommunista járom elleni állásfoglalást jelentett, vagyis az EGÉSZ magyar nép érdekében történt vészkiáltás volt. Ha Grősz érsek egy órán keresztül, — mert állítólag ennyi ideig tartott végszava, — ‘'‘előirt szöveget” mondott volna el, csak azt bizonyítaná, hogy szellemi frissességét minden külső behatással szem­ben megóvta, hiszen azt ily hatalmas terjedelemben pontról pontra betanulta és szóról szóra elmondotta. De ki hiszi, hogy Grősz érsek­nek előírták volna, hogy azt mondja “Királypárti voltam és vagyok”? Ez a magyar öntudat törhetetlenségének, a meggyőződés melletti hősi kitartásnak a bizonysága és vajmi kevéssé van érdekében a kommu­nista rezsimnek, hogy ily jellemes, bátor, gerinces férfiúi szavakat adjon ellenfele szájába. . . . Igenis van egy nagyon erős és mindinkább erősödő királypárti földalatti Magyarország! Nem igaz, hogy annak létezését csak kábító­szerekkel valószerüsitik. Van és lesz, a legjobb, legműveltebb ma­gyarokból, amigcsak fel nem szabadul a magyar nép, hogy kiábrán­dulva minden szélsőségből, végre megtalálja nyugalmát, békés fej­lődési lehetőségeit Szent István koronája örökösének minden belső ellentétet kiegyensúlyozó bölcs uralma alatt! * * * A tárgyaláson az Egyesült Államok budapesti követségének nyolc, többnyire magasrangu tisztviselőjét nevezték meg a vádlottak, mint akik ügyük, a magyar felszabadulás ügye iránti jóindulattal érinkeztek velük. Mindezek, benyomásunk szerint nem egészen kita­lált dolgok és szerény nézetünk az, hogy Amerikának sincs szégyelni valója ezen. Dicsőség Amerikának, hogy érintkezett Mindszenti her­cegprímással és Grősz érsekkel és bizonyság a történelem előtt a számára, hogy érdekeltnek érzi magát a magyar felszabadulás ügyében és előakarja azt segíteni, mint a szabad emberiség egyik be­csületbeli kötelességét. Mint a magyar király, a magyar nemzet és minden magyar ember jogfolytonosságának harcosai, Mindszenti hercegprímás hősi kiállása után meghajtjuk a zászlót Grősz érsek és Endrédy főapát elvhüsége, rettenthetétlen öntudata előtt is. Immár három főpapi bör­töncella példája ragyog a magyar nép felé és buzdítja kitartásra lel­két. Még fognak jönni uj mártírok, uj hősök, a történelmi magyar gondolat és a keresztény emberiesség és haladó szellem uj, megfélem­­lithetetlen harcosai, ugylehet, még hosszú mártirsereg következik utánuk, valamennyien bizonyságául annak, hogy a magyar lelket nem lehet megtörni. . . De a világszabadság és a magyar szabadság perében eljön végül az igazi főtárgyalás is, amikor a Kereszténység Erkölcse ül az itélőszékben. Amit földi gyarlóságok elgáncsoltak 1921-ben és 1945-ben, megvalósul még Károly király demokratikus, szabad, haladó Magyarországa, amelyben polgári jog és jólét lesz minden dolgozó becsületes ember számára: meg fogja valósítani szán­dékainak hivatott letéteményese és folytatója, Ottó örökös-király. * * * ‘‘Királypárti voltam és vagyok”, mondta végszavában a tizen­öt évi ítélettel élethossziglani börtönbe vonuló agg főpap. . . “Ave Caesar, morituri te salutant”, szavakkal mentek a halálba a régi római keresztények, a fenevadakkal való halálos viadal előtt elvonulva Ró­ma császárának cirkuszi páholya előtt. A kereszténység erkölcse, igazságai kétezer év után is legyőzhetetlenek, — de hová lett a po­gány Róma és merre porladnak a saját zsarnokságukat istenitő, kevély Caesarjai és helytartó Pilátusaik?! KALIFORNIAI MESSZELÁTÓ Irta: Dr. HERCZEGH JÓZSEF, református lelkipásztor. LEVELEKBŐL Őfelségéik Ottó király és Re­gina királyné május 10-én Nancy­­ban megtartott esküvője alkalmá­val feleségemmel együtt hő imá­ban kértük az Egek Urát. hogy a súlyos megpróbáltatásokon átment királyi párt áldja meg és adjon szeretett Királyunknak “értelmes szivet” és hogy Isten ígérete, ame­lyet Salamonnak tett, Királyunkon is beteljesedjék: “úgy, hogy hoz­zád hasonló nem volt te előtted és utánad nem támad olyan mint te” és ezáltal agyonnyomorgatott szegény Hazánkra is szebb napok virradhassanak. Jobb sorsra érdemes Nemzetünk harminckét év alatt emberi gonosz ság és rövidlátás folytán annyit szenvedett és annyi csalódáson ment keresztül, hogy csak Istenbe vetett erős 'hite mentheti meg a pusztulástól. Hála jóságos Iste­nünknek, hogy ez a hit mindig mé­lyebben ver gyökeret véreink szi­vében, úgy hogy minden remé­nyünk megvan arra, hogy lesz még magyar feltámadás! Amikor a Monarchiát gaz kezek szétszaggatták, orosz fogságban voltam. Sohasem felejtem el azt a szomorú pillanatot, amikor bajtár­saim nagy része a hir hallatára uj­jongott és egymás nyakába borult és csak igen kevesen voltunk, akik a bomlás szörnyű következmé­nyeit látva figyelmeztettük őket, látszólagos függe'tlenségünkért még igen nagy árt kell majd fizet­nünk! Amit akkor megjósoltam,, az az utolsó betűig be is követke­zett! Hitem erős, hogy a magyar Szent Korona hamarosan annak a fején lesz, akit jogosan megillet: Ottó királyén. Ká’y,''Bei Tittmorning, Német­ország: ' Bély Gyula. Messzelátónkat elsősorban a fe­lé a gonosz félrevezető munka felé irányítjuk most, amellyel a hazug bolsevikiek és társutasaik befolyá­solják — igen gyakran — az ide­alista lelkeket. HOGYAN CSAPTÁK BE AMERIKÁT? Nem régen jelent meg Elinor Lipper könyve ezzel a címmel: Tizenegy esztendő Szovjet Rab­szolgatáborokban. (Eleven years in Soviet prison camps. Henry Regnery Company) A könyv megértéséhez tudni kell, hogy Miss Lipper, mint any­­nyi félrevezetett idealista, a leg­nagyobb lelkesedéssel ment a szovjetbe, a “munkás paradicsom­ba”. Hamarosan megtanulta azon­ban, hogy paradicsom helyett a munkáspokolba jutott, mert még ideje se volt körülnézni, máris egy szovjet rabszolgamunka tábor ban találta magát. Ott töltött, kü­lönböző rabszolgatáborokban ti­zenegy esztendőt a sok millió sze­rencsétlen között és erről számol be könyvében, egy csudálatos sza badulás után. Részletesen beszámol Miss Lip­per arról, hogy elsősorban a leg­befolyásosabb amerikaiakat mi­képpen vezették félre és csapták be. Főképpen Owen Lattimore-t és Henry A. Wallace-t, az Egye­sült Államok távol-keleti politiká­jának architectjeit. Helyünk nem engedi meg, hogy mindkét bekötött szemű politikus­sal foglalkozzunk. Meg kell elé­gednünk Henry A. Wallace félre­vezetésének felmutatásával, mert hiszen ő az Egyesült Államoknak alelnöke volt és ő döntött, két­balkezes politikájával, a legfonto­sabb szovjet kérdésekben. ELINOR LIPPER, MINT SZEM- ÉS FÜLTANU. Magadan-ról, az egyik legször­­nyübb muszka rabszolgatáborról, lelkesedéssel írja Wallace, hogy ott “az első ház csupán tizenkét évvel ezelőtt épült, most pedig negyvenezer lakosa van”. Azt azonban nem vette tudomásul Wallace, hogy az egész Magadan rabszolgamunkával épült. Miss Lipper részletesen leírja Wallace látogatását: “A Maga­­danba vezető utak tele voltak ma­gas, fából készült őrtornyokkal. Ezeket Wallace tiszteletére, egy éjszaka folyamán eltávolították... Jóllehet Mr. Wallace útját a leg­gondosabban előkészítették, mégis nehogy valahogyan véletlenül megláthassa a szörnyű munkatá­bort és annak éhes, rongyos la­kóit, ezért felső rendeletre, három napon keresztül, reggeltől estig, mozi előadásra volt kirendelve a rabszolgatábor minden egyes tagja.” “Még csak azt se vette észre, hogy igen nagy zavarba hozta a szépen kiöltöztetett disznópásztor leányokat, amikor kérdéseket in­tézett hozzájuk. Ezek ugyanis nem tudtak semmit mondani a disznók­ról, hiszen ezek ez alkalomra kiöl­töztetett, legjobbképü irodai alkal­mazottak volta. Átvették a bol­dogtalan rabszolga disznópászto­rok szerepét, a látogatás idejére'. Csakis a tolmács ügyessége men­tette meg a keserves helyzetet” — mondja Miss Lipper. “Mr. Wallace különösen el volt ragadtatva a magadani kirakatok­ban bemutatott gazdag muszka kereskedelmi értéktárgyak által. Csak Magadan boldogtalan lakói csudálkoztak még jobban a felett, hogy egy rövid éjszaka alatt hon­nan kerültek elő ezek a muszka értékek, — hiszen a megelőző két évben, ami a szigorúan racionali­zált dolgokból kapható volt, mind amerikai eredetre mutatott. Csakis a muszka, .terrorcsapatok páratlan fáradtságának volt köszönhető, hogy ezeket az egyáltalában nem kapható tárgyakat elökeritették Mr. Wallace látogatásának idejé­re. Egy magadani lakosnak, aki éppen akkor volt az üzletben, mi­kor W'allace, sikerült egy olyan ételkülönlegességet vásárolnia, ami már régen eltűnt a rendes ke­reskedelmi forgalom keretéből. Egy másik magadani lakos is igye kezett követni az első példáját, azonban akkor már Wallace eltá­vozott és ezt a lakonikus választ kapta; ezek a tárgyak nem ela­dók”. “És akkor Mr. Wallace haza utazott és megjelentette Szovjet Ázsiáról megirt lelkesedő jelenté­sét. . . Pedig már akkor megint fent voltak a, rabszolgamunkások­ra felügyelő fatornyok és az üzleti kirakatok teljesen üresek voltak. Legfeljebb néhány poros gyufa­­skatul .át láthatott bennük az em­ber.” A FÉLREVEZETÉS MA IS FOLYIK. Jóllehet mi amerikai polgárok ma igen drágán fizetjük meg Prof. Lattimore, ex-vicepresident Wal­lace és a többiek hazudozásait, — a félrevezetés tovább folyik úgy a muszka gonoszok, mint a rab­­szolgaszijjon tartott csatlós álla­mokban. !, ügy látszik tehát, hogy kifizetődik az iszonyatos ha­­zudozás, mert nem csinálnák to­vább. REV. ROBERT MACKIE SZEREPE. Az Egyházak világtanácsának Genfben van a székhelye. Onnan tett most már látogatást másodíz­ben Rev. Robert Mackie Szovjet- Magyarországra. Micsoda meg­rendítő dolog, hogy a Világtanács helyettes főtitkárát Bereczki Al­bert budapesti püspöknek teljesen sikerült bemaszlagolni és félreve- _ zetni, úgy hogy a legnagyobb el­ragadtatás hangján nyilatkozott az egyházi viszonyokról, Genfbe való visszatérése után. Akkor, amikor szerencsétlen Magyarországunkon a gyermekek vallásos nevelése a holtpontra ju­tott, amikor az ifjúság vezetésére alakult Keresztyén Ifjúsági Egye­sületet és a Keresztény Leány­egyesületet feloszlatták, amikor be kellett szüntetni a hatalmas Or­szágos Presbiteri Szövetséget és a

Next

/
Thumbnails
Contents