Krónika, 1951 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1951-06-15 / 6. szám
1951 junius. “K R Ó NIK A" 9-IK OLDAL I. Ferenc dédunokája elpusztult a kommunisták kinzókamráiban A magyarországi vörös pokol-, ból kiszivárgott hírek szerint az ÁVO kinzókamráinak újabb áldozataként meghalt Montenuovo Nándor herceg. A hatvan esztendőn felüli Montenuovót néhány héttel ezelőtt fegyverrejtegetés és összeesküvés cimén a Stalin ut 60 kopói letartóztatták. Nemrégiben aztán családja értesítést kapott, hogy “szivszélhüdés” következtében a börtönben hirtelen meghalt; de még azt sem engedték meg feleségének és gyermekeinek, hogy a temetésen résztvehessenek. Joggal lehet tehát hinni, hogy e szivszélhülés véres kínzások következtében állott be. Montenuovo Nándor családja Napokon özvegyének Mária Lujza francia császárnénak Neipperg gróffal való romantikus szerelméből származott és I. Ferenc magyar királynak dédunokája volt. Mária Lujza és Neipperg gróf fia, aki a Montenuovo hercegi címet kapta, egy Batthyányi grófnőt vett el feleségül és így kiterjedt magyarországi birtokokat kapott hozományba. Az 1918-as összeomlás után Montenuovo Nándor végleg Magyarországra költözött, magyar asszonyt vett el feleségül és mint a magyar felsőház tagja kötelességének tartotta, hogy részt vegyen úgy az országos közéletben, mint szükebb hazája Baranya vármegye politikájában. Ellentétben atyjával, Ferenc József nem mindig rokonszenves szerepű, gőgös főudvarmesterével, Montenuovo Nándor mindig a kisemberek igaz barátjának bizonyult, a polgári ellenzék pártjaival állott szoros kapcsolatban és közismert volt arról, hogy minden a nép érdekében történő szociális megmozdulásnak buzgó pártolója és előmozdítója. A háború alatti időkben ott láttuk őt a Hitler-ellenesek táborában a magyar függetlenségért harcolók sorában, olyannyira, hogy amikor 1944 március 19-én a németek megszállták Magyarországot, ő csak úgy tudott a Gestapo letartóztatása elől menekülni, hogy ötven egynéhány éves fővel önként jelentkezett katonai szolgálatra. De amikor Szálasiék kerültek uralomra, még ez a hazafias cselekedete sem mentette őt meg az elfogatástól. Először Sopronkőhidán volt a nyilas uralom foglya, majd Németországba deportálták, ahol csak a bevonuló USA csapatok mentették meg börtönőrei kezei közül. A fogságban rabtársai rajongásig szerették az idős főurat, aki példátlan nyugalommal és béketüréssel viselte a megpróbáltatásokat, amellett mindenkihez volt egy bátorító buzdító kedves szava, vigasztaló mondata, úgyhogy a rabok közt az volt az általános jelszó hogy: Az öreg herceg a legkedvesebb rabtárs. Németországból önként tért vissza Magyarországra, úgy vélte, hogy neki mint a nép igaz régi barátjának nincs mit félnie az uj demokráciától. Sajnos, ő sem láthatta előre azt, hogy ez az u. n. demokrácia rövidesen a legvéresebb diktatúrává fog fajulni. Csen desen visszavonulva élt, minden gondja arra összpontosult, hogy népes családjának megélhetését szorgalmas munkával biztosítani tudja. De tudták róla, hogy szivében ott ég a kommunizmus eL leni gyűlölet lángja, tudták róla, hogy ő, aki a barna és zöld diktatúrák ellen nyiltan hadbaszállt, a vörös diktatúrának is csak esküdt ellensége lehet. És ezért el kellett tűnnie. A hóhér jó munkát végzett. De csak a testét tudták eltüntetni a Föld színéről, lelke tovább fog élni köztünk, akik a magyar nép demokratikus szabadságáért és az alkotmányos királyság helyreállításáért küzdünk és küzdeni fogunk! C. Z. M. TULKEVÉS A KERESZTÉNYSÉG EZEN A VILÁGON" Delhi nemcsak a kanadai dohányvidék központja, hanem mintegy 3000 főnyi magyar lakosságával a külföldön élő magyarság egyik legegységesebb tömörülése. Delhi a magyar földszeretet, leleményesség és rátermettség legékesebben szóló példája. Az egy szál -ruhában idevándorolt magyar földmives nép mindössze húsz év alatt a gazdagság és jólét képébe öltöztette ezt a nyírségi tájhoz hasonló homokos vidéket. Delhi kis magyar várossá lett, ahol a legszebb és legvirágzóbb dohányfarmok, két újonnan épült magyar egyház és a Dohányvidéki Magyar Ház fényűzően megépített épülete tanúskodik alkotói életrevalóságáról. Az itteni magyarság meghívását követve érkezett Eckhardt Tibor dr. május 15-én Delhibe, hogy a Dohányvidéki Magyar Ház felavatásának második évfordulójára rendezett ünnepség szónoka legyen. “Könnyebb egy háborút megnyerni, mint tartós békét teremteni” — kezdte beszédét Eckhardt Tibor. Az igazi békesség nem a zöld asztal mellett, hanem a szivekben születik meg. Mindaddig nem lesz tartós béke, mig a fennálló rend nem áll harmóniában az erkölcsi és isteni törvényekkel. Aki igazi békét akar, kövesse Krisztus Urunk útmutatását, mert emberi elme soha nem fog kieszelni bölcsebb és magasztosabb tanítást. A kölcsönös bizalom hiánya onnan származik, hogy tul-kevés a kereszténység ezen a világon. "Az elnyomott magyarság tőlünk, szabad földön élő testvéreitől várja a segítséget. Ezért nekünk kell a világ fülébe harsognunk, hogy igy nem maradhat, ahogy van. Már a nagy Lincoln Ábrahám megmondotta, hogy nem lehet az egyik fél addig igazán szabad, mig a másik fél rabszolgasorsban sínylődik. A keresztes hadjáratok áldozatos szelleme kell, hogy eltöltsön mindnyájunkat, mint ahogy eltöltötte a magyarságot a hosszú török hódoltság idején, amikor inkább életét és vagyonát áldozta fel., mintsem lemondott volna a szentistváni hagyományokhoz való hűségéről. "1950 junius 25-ike, (a koreai kommunista támadás napja) rádöbbentette a világot a harmadik világháború veszélyére. A küzdelem kimenetele csak Isten szabad emberi világának a győzelmével végződhet. Nekünk is kötelességünk ebben a harcban részt vennünk. Magyar erőt kell teremtenünk, hogy egyenlő felekként ülhessünk a győztes hatalmakkal a tárgyaló asztalnál, hogy ne tör- y ténhessék meg az, hogy döntenek rólunk, de nélkülünk.” "Az erő az egységben van; tehát eggyé kell lennünk, mint ahogy egyek vagyunk ezen az ünnepélyen is vallásra, származásra., rangra való tekintet nélkül,” — fejezte be a szónok kitörő lelkesedéssel fogadott szavait. Eckhardt Tibor látogatása alkalmával az igazi "békeszerző” finom diplomáciai érzékével elsimította azokat az akadályokat, amelyek a minden itt élő hazafias magyart magában foglaló "Kanadai Magyar Nemzeti Szövetség” régen vajúdó tervének megvalósulását eddig késleltették. A delhi ünnepélyen jelenlévő kanadai magyar egyházi és világi vezetők üdvözlő beszédeikben, valamint személyes megbeszéléseiken egyön tetüen kifejezték azt a szándékukat, hogy a Szövetséget a lehető legrövidebb időn belül létrehozzák Toronto, Canada. BORSI TIVADAR. A KOMMUNIZMUS A VÁDLOTTAK PADJÁN (Mutatvány szerzőnek “Mindszenti, az ember és pap” című tanulmányából.) Az ember földi életcélja; az igazság megismerése, mit csak oly módon képes szolgálni, ha saját magát megismeri, ahogy azt Sokrates hires mondása (Ismerd meg magadat) tartalmazza. És az önmagára ismert ember keresi és kutatja, hogy ő milyen módon illeszkedik be a nagyvilágba; vagyis keresi, hogy helyét abban megtalálja. A fenti mondatban össze van süritve, az emberiség egész életküzdelmének, szellemi harcának és lelki küzdelmének minden ténykedése és tevékenysége, mit földi életében kifejthet és kifejt. Az ember szüntelenül igazságot keres saját számára, hogy a feltalált igazságból juttathasson embertársainak. Igazságot keres, hogy amellett lehorgonyozva, biztos talapzaton álljon a világban! Ezt az örök-szent igazságot mi, óta a földön él, lelke által, mindenkor a teremtő Istenben találta fel, aki mindenkire és mindenre nézve örök, váltózhatatlan, megfellebbezhetetlen igazságot képez. Megtalálta Istenben azt a mértéket, mely egyformán mér mindenki részére és egyforma zsinórmértéket alkot minden népnek és nemzetnek ugyanúgy, miként min. den egyes embernek! Ám a szellemére büszke, de büszkeségében elfogult — gőgös ember — értelmetlenül fellázadt Isten ellen és a modernnek mondott 20. század embere az istentelenséget irta zászlójára. Vagyis ez a gyarló ember, vitatja,, hogy nincsen Isten; hanem, világ és minden csak anyag és anyagon kivüli-felüli nincsen! Ezt a materialista szociál-kommunista világfelfogást képviseli Marx Károly tanítása és azt magyarázza-értelmezi Leninnek és Sztálinnak tudománya. Marx Károly a maga szocialista tanulmányaival nem úttörő, mert az istentagadás egyidős az emberrel. A letűnt korok nagy népeinél: egyiptomiak, perzsák, görögök és rómaiaknál is mind-mind megtaláljuk annak elméleti elgondolá. sait épen úgy, mint a gyakorlati életre kifejtett hatását. Egy bizonyos, nevezetesen: hogy minden népnek virágzása, az Isten hitből fakadt és azzal állott összeköttetésben, továbbá minden népnek hanyatlása és bukása az anyagelvüség szennyében és mocsarában fulladt meg. Addig, mig a megújuló istenes világ körvonalai gyakorlati életünkben láthatóan megmutatkoznak, célszerű és az igazság szem. pontjából elengedhetetlenül szükséges, hogy a marxizmusnak legnagyobbra nőtt gyermekével; a kommunizmussal szemben mérlegelést tartsunk. Ezért őt, az isteni és abból származó emberi igazságosság itélőszéke elé visszük, hogy vádlottak padján feleljen eddigi cselekedeteiért. Tesszük ezt elsősorban azért hogy ezáltal a világ istenes népeinek, valamint az istenteleneknek i s szemét az örök Világosság felé fordítsuk; továbbá, hogy Mindszenti bíboros hercegprímás áldozatos kiállását Istene és nemzete mellett, helyes megvilágításba helyezzük. Az igazság itélőszéke elé állított kommunizmusnak a következőket kell tudomásul vennie kérdések alakjában és feleljen arra mindenki legjobb lelkiismerete és tudása szerint. A mindenható Isten igaz. sága ez ügyben már is jelentkezik, de Ítélkezni is fog Ö teljes igazsággal abban, afelől ne kételkedjék senki! Első kérdés; Honnan tudja Marx Károly, Lenin és Sztálin, hogy nincsen Isten. Foglalkoztak-e Ők lelkűkben behatóan az Isten kérdéssel? Tudják-e a valóságban mit jelent ez a szó, hogy Isten? Gyakorolták-e életükben a