Krónika, 1951 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1951-06-15 / 6. szám

8-IK OLDAL “KRÓNIKA” 1951 junius. Uralkodókról, államférfiakról Irta: KRÓNIKÁS Egy könyvismertetést olvastam nem rég egy new yorki nagy lap­ban. Churchill volt angol minisz­terelnök mvéről szól,, nem is túl­ságosan nagy elismeréssel, ami a szóban levő lap állítólagosán he­ves kommunistaellenes álláspont­ja mellett kissé különös. Különös, mert Churchill müvét majdnem ugyanolyan szempontokból bírál­ja, mint az oroszok, akiknek a nagy angol államférfiu erősen megfeküdte a gyomrát, hiszen ő volt az, aki legelőször hívta fel a háború után a figyelmet az orosz világhódító törekvésekre. A külö­nösnél is különösebb azonban az, hogy a kritikus ur milyen tónust enged magának meg az angol po­litikai élet kétségtelenül legna­gyobb alakjával szemben,, csupán azért, mert Churchill amellett kardoskodott, hogy az olasz di­nasztiát ne fosszák meg a trónjá­tól. Azt mondja a tisztelettudó kritikus, hogy eleinte azt hitte, hogy Churchill gonoszságból fog­ta a dinasztia pártját, de később rájött arra, hogy csupán hülye­ségből tette. A lap még megjegy­zést sem tesz ehhez a csúnya megállapításhoz, holott azóta tör­tént egy és más., amely Churchill­­nak igazat szolgáltat az ilyen megjegyzések ellen. Az történt, hogy Olaszországban majdnem ur rá lett a kommunizmus, mert nem volt kellő tekintéllyel bíró ténye­ző, amely ezt ellensúlyozza, holott a dinasztiának, még a bukott Vic­tor Emánuelnek is volt annyi te­kintélye, hogy Mussolinit el tudta csapni és igy megakadályozni, hogy Olaszország a názi oldalán vérezzen el. Még szerencse, hogy az olasz területen még volt egy kicsiny állam, szuverén uralkodó­val, Istennek szentelt állam, amely nek felkent uralkodója, XII. Pius pápa, nem kért engedélyt a vörö­söktől és lelki hatalmával sikerült a vörös áradatot megállítani, le is csökkenteni. Ugyan hol cikkezne a szigorú kritikus, ha az olasz földet már meghódította volna a vörös özönvíz, hála azoknak, akik még a mai időkben sem tudják meglátni, hogy mit jelent a törvé­nyeken és megszentelt hagyomá­nyokon alapuló dinasztia, azt, hogy még a legrosszabb esetben sem lehet a diktátor olyan vadál­lat, mint ahol nem fékezi az ural­kodó tekintélye. Azt, hogy pld. Churchill előrelátóan annak ide­jén nem akarta a német uralkodó­házakat megfosztatni a trónjuktól, de akkor a nála még sokkal ha­talmasabb Lloyd George uralko­dóellenes akarata győzött, az ural­kodók száműzetésbe mentek, jött Hitler, jöttek a többiek, ugyan jobb volt-e a világra, hogy csá­szárok, királyok helyett ilyen em­berek kezébe került a hatalom? Ugyan miből keletkezett a máso­dik háború, mi miatt készül a har­madik? Abból, hogy nem okultak, fizetni kell azért, mert még a má­sodik háború után, amikor mód­jukban lett volna, sem állították helyre azt az állapotot, amely száz éven át az emberiség eddig soha nem tapasztalt aranykorszakát produkálta, amíg csak ugyneve­®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®® IMA IV. KAROLY KIRÁLY BOLDOGGÁ AVATÁSÁÉRT Az Atyának-Fiunak és Szentlé­lek Istennek nevében. Amen! Mindenható jó Istenünk, szerető Édesatyánk az Ur Jézus Krisztus­ban! Buzgó szívvel emeljük fel hő imánkat szentséges trónod elé, hogy jóságos királyunkat, IV. Ká­rolyt, a magyar nép békeszerető apostoli fejedelmét, a Te hűséges és alázatos szolgádat vedd irgal­mas kegyelmedbe. Add, hogy az ő népeiért annyit aggódó és szen­vedő lelke, békés nyugalmat és megszentelődést találjon, Nálad, ki Ura és Istene vagy Kicsinyek­nek, Nagyoknak, elesetteknek, szenvedőknek, népeknek, nemze­teknek és fejedelmeknek. Hall­gasd meg édes jó Istenünk és Megváltónk esedező kérésünket, melyet népét szerető s érte minden áldozatra képes fenkölt lelkű, ne­mes uralkodónkért Hozzád kül. dünk. Ő úgy szerette népét s nem­zetét, hogy nem törődve ellensé­geskedéssel, ellene való nyílt lá­zadással, népe közé ment, hogy a békesség örömét, nyugalmát biz­tosítsa mindenki számára. Nem rajta és nemes szándékán múlott, hogy áldozatos cselekedete nem valósulhatott meg. Te tudod Iste­nünk, hogy ő soha nem akart vi­szályt és ellenségeskedést, hanem békét, igazságot és rendet mun­kált mindenkor, minden ténykedé. sében. Urunk-Istenünk! Elesettségünk­­ben, nyomorúságunkban, porba sújtott Hazánk romjai felett, az is­tentelen bolsevizmus igjában nyög népünk és nemzetünk. Minde­nünkből kifosztva, koldusként tengődünk Hazánkban és szám­­kivetetten a nagyvilágban. Min­dent elrabolt a Sátán, csak hi­tünk, reményünk, szeretetünk ma­radt meg és erősbbödött Te Ben­ned és a Jézus Krisztusban. Fáj­dalmas kálváriánkban zúgolódás nélkül visszük keresztünket s nem magunkért, hanem királyunkért imádkozunk, hogy dicsőítsd meg őt s vele és rajta keresztül Ma­gyarország védasszonyának, Szűz Mária, Istenasszonynak népét és országát. Igaz mély hittel és áhí­tattal ezért imádkozunk Atyánk! íf* • (Ha valamely magyar testvé­rünk ezen ima folytán meghallga­tást és segítséget talált vagy ké­résében segítségére szolgál, sora­inak készséggel adunk helyet. A szerkesztőség.) ®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®® zett népboldogitók el nem vették tőlük, a boldogulás, a szabadság, az egyenlőség és jogrend biztos oszlopait, a koronás, Istennek és embereknek felelős uralkodókat. Spanyolország sem boldogabb ma, az oroszok, magyarok, csehek, osztrákok, horvátok, románok, szerbek sem, de kérdezzék meg az angol nép többségét, a hollando­kat, dánokat, norvégeket, svéde­ket, 'hogy felcserélnék-e uralko­dóikat holmi botcsinálta államfők­kel. Nem Churchill a hülye, ha­nem, aki róla igy ir„ enyhébb eset­ben, — tudatosság esetén sokkal rosszabb. * * * íme ugyanazok a hangok, ugyanazok a törekvések, amelyek az Isten kegyelméből való király­ság intézménye ellen vörös szinü harcot indítanak, a poklokat is megmozgatták sajtójuk utján is, hogy a japán császárt csapják el, habár beigazolódott, hogy ő volt a legkevésbbé háborús uszító népe vezető tényezői közül, ő volt az, aki egy több milliós jól felszerelt és még nagy részben ellenséges területen álló hadserege mellett is azonnali békét akart további vér­­folyamok helyett, mert felelőssé­get érzett népéért, nem úgy mint a népből származott diktátorok. A császárt máig sem csapták el, ma is meglevő nagy tekintélye azon­ban hozzájárult ahhoz, hogy az ország demokratikus alapokra való helyezése mellett az egykori ellenség, a hóditó Egyesült Álla­mokkal lelkileg is megbékült. Nem kiált revánzsot, nem hirdet gyű­löletet,, hála a bölcs amerikai po­litikának, amely belátta, hogy mit segített elő az első világháború után a saját kárára is és hála an­nak a bölcs tábornoknak, aki Amerika okos intencióit valóság­gá változtatta és a két nagy né­pet közelebb hozta egymáshoz. Milyen más volna a helyzet, ha Amerika azokra hallgatott volna, akik hat évvel ezelőtt az általuk kisajátított liberálizmus és demok­rácia elveire hivatkozva japán köztársaságot követeltek. Talán még nem volna nyílt kommunista uralom Japánban, hiszen ott van­nak még az amerikai katonák, de hogy a kommunizmus érzései tel­jesen átitatták volna az ősi tra­dícióitól erőszakkal megfosztott japán népet, az bizonyos. Akkor nem búcsúztatták volna oly mele­gen az amerikai tábornokot, ak­kor minden bizonnyal nem lehe­tett volna kivonni onnan az ame­rikai katonaság szinejavát, hogy Koreába küldjék, hanem még több katonát kellett volna odaküldeni és még úgy is alig lehetett volna visszatartani, hogy nyíltan ne csatlakozzon a kinai és az észak­koreai vörösökhöz. Ott már az orosz diktálna, amint diktál min­denütt, ahol úgynevezett liberáliz­­mussal szabadon hagyták garáz­dálkodni. De Görögországban rend van, alkotmány van, szabad­ság van, dacára annak, hogy ki­rályság van, vagy éppen emiatt. * * * Ezek a dolgok jutnak eszembe, amikor az osztrák császári és ma­gyar királyi trón jogos tulajdono­sa egy francia városban kellett esküvőjét megtartsa, mert az őt megillető helyet Gróza Péter, Jo­­sip Broz (Tito) Rákosi Mátyás, Gottwald bitorolják, a magyar, horvát, német, cseh, tót, ruthén és román népeket ők tartják addig sohasem ismert súlyos rabbilincse­ken, rabmunkán, olyan rendszer­ben, amelynek legbiztosabb alap­ja, legvirágzóbb üzeme a börtön. A hírhedt cseh világpolitikusnak, Benesnek, az első háború alatt irt könyve: Detrouissez Autriche- Hungary (Romboljátok szét Ausztria-íMagyarországot) betel­jesedésbe ment, vájjon akkor is háborúra kellene felkészülni Ang­liának, a franciáknak, az Egye­sült Államoknak, az olaszoknak, az atombombáktól rettegni, ha Ottó király és császár népei kö­zött tarthatná esküvői ünnepségét? Aligha .hiszi ezt valaki ma már, hacsak nem hivatásos kommunis­ta és mégis, mégis, fájdalommal látjuk, hogy ennek a felismerése még mindig nem indítja az illeté­keseket arra, hogy ennek a kon­zekvenciáit tényekkel is levonják. Talán a harmadik világháború után, ha abból a civilizáció egyes részeit még át tudjuk menteni a jövő jobb emberiségének. . . . A világhírű Care Organization a Fifth Avenue Public Service Bureau magyar irodát ajánlja csomagküldőinek a magyarországi vámmentes csomagok küldésére. Miss Anna M. Reh Fifth Avenue Public Service Bureau 307 Fifth Avenue New York 16, N. Y. Kérésére visszamellékeljük a junius 17-iki levelével beküldött május 12-iki levelének másolatát. Ön bizonyára örvendeni fog annak, hogy mi már kiadtuk a rendeletet "Information Service”-einknek, hogy Magyarországra való $6omagküldési érdeklődés esetén az Ön cégének nevét és Telefon számát adják meg. Ugyancsak örömmel fogjuk említeni az Ön organizációját olya­noknak, akik érdeklődnek csomagküldésre vonatkozólag Lengyel­­országba, mint ahogy ilyen érdeklődőket már a múltban is tudattuk az Önök csomagküldéséről Magyarországba. Fogadja legjobb kívánságainkat, hogy Európa népeit tovább­ra is sikerrel szolgálja. Tisztelettel, WILLIAM J. COLE, igazgató. A fentiekhez más kommentárt nem kell fűznünk mint kérje még ma telefonon vagy egy levelezőlapon a Fifth Avenue Public Service magyar pénz- és csomagküldő iroda ingyenes körleveleit a vámmentes csomagokról Magyarországon, Romániában, Németországban, Ausz­triában és Európa többi országaiban. Címünk: Fifth Ave. Public Ser­vice, 3«7 Fifth Avenue, New York 16, N. Y., Room 1502. Telefon: LExington 2-5322 és MUrray Hill 4-1818. * Közben megszűnt a csomagküldési lehetőség Romániába,

Next

/
Thumbnails
Contents