Krónika, 1951 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1951-06-15 / 6. szám
f2-IK OLDAL "K R Ó NIK A" 1951 junius. hogy lássák mint csap le rájuk kétszer a totalitárius állam. Panaszkodtak azon, hogy a kettős monarchia nem volt eléggé nemzeti, de megláthatták saját hazájuk gyarmatosítását idegen cár által, aki “törvényt” ad és a hazát börtönné változtatja. Nem tudom, hogy a jövő mit hoz Ottó főherceg számára. A fejlődés nem mindig ugyanazon irányban halad és a történelemben vannak előre nem látható visszatérések. Bárhogy is legyen azonban, ha az uj Európa jobb volna a réginél, Nancy kevésbhé öltözött volna zászlódiszbe és kevésbbé ujjongott volna. PIERRE GAXOTTE. WASHINGTONI BÉKEKONFERENCIA? Mivel a külügyminiszter-helyettesek párisi konferenciája a március 5-ike óta tartott több mint hatvan ülésén sem tudott az oroszoktól javasolt négyes külügyminiszteri konferencia napirendjében megegyezni, a nyugati szövetségesek jegyzéket intéztek Moszkvához, kijelentve, hogy amiben sikerült közeledni Párisban, elég ahhoz, hogy a konferenciát ki lehessen tűzni. Ennek alapján julius 23-ára kitűzték a külügyminiszterek konferenciáját Washingtonba és arra meghívták Vishinszky orosz külügyminisztert. A pontok amelyekre a jegyzék, mint olyanokra hivatkozik, hogy azok tárgyalásáról sikerült megegyezni. többi közt az általános európai feszültség megszüntetésére, az uj német hadserég felállítása kérdésére és általában a fegyverkezések nagyarányú leszállítására vonatkoznak. Ezenkívül napirendi megállapodás van az osztrák békeszerződésre, a magyarországi, bulgáriai és romániai békeszerződések megszegése és Trieszt kérdésére nézve is. Az egyetlen pont, amire nézve mindvégig nem volt megegyezés Parisban, az Atlanti Unió és az európai UN-bázisok ügye, amelyekre nézve dr. Jessup amerikai delegátus azt az álláspontot képviselte, hogy azok tisztára a Nyugat önvédelmi felkészülését szolgálják s ezért az oroszoknak semmi közük hozzájuk. Az osztrák békeszerződés ügyét az oroszok évek óta szabotálják, hogy ne kelljen kivonulniok a Dunatájról s most sincs komoly szándékuk azt nyélbeütni. A magyar, román és bulgár ügyben elsősoiban a katonai tulfegyverkezések dolgáról van szó, mert ez országok kommunista kormányai sokkal nagyobb hadsereget állítottak fel, mint amennyit a békeszerződés megenged. De alkalmasint napirendre kerülne a közszabadságok kérdése is, amelyek betartását a békeszerződés megköveteli. Triest ügyében azt firtatja a Szovjet, hogy ott amerikai és angol csapatok vannak. Moszkva válasza, mint előrelátható volt, ragaszkodik ahhoz, hogy az Atlanti Unió és az európai bázisok ügye külön napirendi pont legyen. Ez tehát lényegileg elutasításnak értelmezhető.A Nyu gat fenntartja álláspontját, de a párisi előkonferencia továbbfolvik. így nincs kizárva, hogy valamely szövegezési formula révén mégis létrejön a Big Four-békekonferencia, ha másért nem, a békehajlam demonstrálása kedvéért. . . . A magyar ügyben, ha napirendre kerül, vajmi keveset lehet várni. A Szovjet változatlanul azt fog ja hazudni, hogy semmiféle erőszak nem volt és nincsen Magyarországon, csak “fascistákat" fogott le s hogy a magyar nép többsége a mai kommunista rendszer mellett van. Az összes terror-cselekedeteket le fogja tagadni s mélyen hallgatni fog az egylistaválasztásról is. Szavakkal bajosan lehet változtatni Magyarország mai balsorsán. . . De nem lehet szavakkal változtatni az európai feszültségen sem. A fegyverkezések leszállításáról pedig csak e feszültség okainak megszüntetése után, akkor lehetne szó, ha a Szovjet helyrehozza az eddigi sorozatos erőszakosságokat. Yalta kijátszását Magyarországon és a többi országokban s visszavonulva az európai politikától, megnyitja Európa békés, demokratikus életlehetőségeinek, nyugalmi helyzetének útját. Mivel pedig ezt egyáltalán nem lehet elvárni a Szovjettől, a fegyverkezések leszállításának kérdése nem tekinthető egyébnek a szokott képmutató béke-farizeuskodásnál, amit Hitler sem mulasztott el, valahányszor valamily imperialista orvtámadást forgatott fejében. Ha létrejön a washingtoni konferencia. bármennyire áhitjuk is a világ igazi békéjét, reményeink a kevésnél is kevesebbek. Mint ismételten megírtuk. Moszkvának az a célja, hogy meghiúsítsa az Atlanti Unió európai hadseregének felállítását, beleértve uj német hadsereg létesítését is, hogy Németországot és Nyugateurópa többi országait kiszolgáltatott védtelenségben tartsa s igy azok “igy vagy úgy”, belpolitikai nyomással és politikai aláaknázással vagy háborús támadással könynyebben essenek martalékául. Moszkva részéről erről, csakis erről van szó. Nem békét akar. hanegi a még szabad európai országok megkaparintását a világforradalmi kommunizmus számára. LEVELEKBŐL Kedves Szerkesztő Ur! Kérem szíveskedjék Őfelségének jókívánságainkat továbbítani. Kér jiik Istentől, adjon számára boldog családi életet és kívánjuk, hogy a bolsevik horda távozása után mielőbb a királyi korona ragyogjon a Felséges Pár homlokán. Nazereth. Pa. Szabó Elek és Liplin József volt D. P. magyarok. Továbbviszik Mindszenti harcát... (irösz József kalocsai érseket, a magyarországi katolikus püspöki kar ügyvezető elnökét egy olaszországi híradás szerint a kommunista kormány letartóztatta. I tóbb hir érkezett Bécs- ■ bői, az Associated Press vezető amerikai hírügynökség tudósitájától kiegészítve azzal, hogy ott uzt is hiresztelik, hogy még kél főpapot, Hamvas Endre sze gedi püspököt, aki jelenleg a Szentszék megbízásából az esztergomi egyházmegyét. Mind szenti hercegprímás egyházmegyéjét is vezeti, valamint Péteri József váci püspököt, akinek bátor hithüsége régen szálka a rezsim szemében, letartóztatták. Grösz érsek letartóztatásának hirét még mindig nem lehet meg erösitettnek tekinteni, noha nyilvánvaló, hogy az utóbbi időben uj terrorhullám kezdődött a magyarországi katolikus papság ellen. Miattuk történt az egyházügyi hivatal nevű egyházüldöző hivatal felállítása is, moszkvai és csehszlovákiai ..mintára, az élén Kossá István egykori inllamos kalauzzal, a Moszkvából visszatért és lopott javakból kiruházkodott kommunista vezérrel. Különösen felbosszantotta a rezsim urait, hogy a püspöki kar a stockholmi kommunista álbéke akció propagandájával kapcsolatosan áprilisban olyan békedeklarációt adott ki, amelyben kijelentette, hogy ‘a maga békemunkájával tisztán a vallás erkölcsi téren kíván maradni és különösen nem akar országos vagy nemzetközi politikai vonalra áttérni, mert ez nem felel meg hivatásának . A hírek szerint a letartóztatások elhatározásához a végső indítékot a három egyháznugy azon magatartása adta meg, melylyel vonakodtak egy, a tervezett uiashingtoni négyes külügyminiszteri konferenciához intézendő béke-peticiót aláírni. Ez uzt kéri, hogy az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország, a Szovjet s a vörös Kína kössenek öt évre szóló kölcsönös meg nem támadási szerződést. Ily petíció aláírása a mai eröszakállapot fennmaradása melletti állásfoglalással lett volna egyértelmű. A kommunista pártlap “a nép ellenségeinek’ bélyegezte a vonakodó egy háznagy okát, s a nép ma nem mondhatja meg, valóságban kik azok, akiket ellenségeiül érez. . . . Az óriási terrornyomás között, amely most Magyarországon uralkodik, az egyháznagyok magatartása megfélemlithetetlen jellemeröröl és bátorságról tesz tanúságot és bizonyíték arra, hogy a tavaly a katolikus papságtól erőszakkal kikényszeritett egyezmény annyit sem ér, mint a papír, amelyre Írták. Ha igaz az egyháznagyok letartóztatása, újabb drámai jele lesz a világ előtt annak, hogy a magyar népet nem lehet betörni a kommunizmus pogány rabszolga-igájába. Ha a három főpap követi Mindszenti bíborost a börtön-mártiriumba, újabb sürgető érv, vészkiáltás lesz a rabországok felszabadítása érdekében, olyan figyelmeztetés, amely az esetleges washingtoni konferencia küszöbén reáirányitja a figyelmet a magyar nép tragikus szenvedéseire és ezzel a magyar szabadság ügyének, minden ma gyár ember ügyének tesz felbecsülhetetlen történelmi szolgálatot. . . . LEVELEKBŐL Már otthon szüleimtől azt hallottam, hogy az egyetlen lehetőség Magyarország helyzetének jobbra fordulására, ha a Szentkorona ismét a megszentelt koronás főre, Ottó Őfelsége fejére kerül. Itt kinn az emigrációban én is meggyőződtem arról, hogy az áldatlan széthúzásnak és torzsalkodásnak a megszüntetője a királyság, élén annak jogos képviselőjével, Ottó Őfelségével. Örömmel tölt el, hogy nemcsak én ismertem föl ezt az. igazságot, de Önök is ezt szolgálják lapjukkal. Köln, Németország. Polgár István. SÜRGŐS! Az Amerikai Magyar Szövetség közli: Hatvankilencezer “hontalan jöhet még az Egyesült Államokhamielőtt az “1948 Évi Hontalan Törvény (1948 Public Law 774 as Amended) érvényét veszti. A Szövetséges Hadseregek (amerikai, angol és francia) által megszállott európai országokból öszszeserv 304,000 hontalan amerikai bevándorlását engedélyezi ez a törvény 1951 december 31-én jár le. Jelenleg kb. 200,000 “assurance” van a Hontalanügyi Bizottság előtt, amelyből kell kiválasztani a bevándorlásra engedélyezhetek iratait. Három év tapasztalata igazolja, hogy a beadott “assurance’ -oknak csak a fele kerül végleges elintézésre, a kérvények másik fele különböző okokból érvényét veszti. (Pl. a “hontalan politikai kifogás alá esik: más országba vándorol: jelenlegi helyén letelepedik; megbetegszik; meghal stb.) Jelenleg 18,000 magyar hontalant tart a hatóság nyilván, akik amerikai bevándorlást engedélyezhetők. Ha közülük még néhány ezret meg akar menteni az amerikai magyar polgár védnökök emberszerető társadalma, akkor az szükséges, hogy AZONNAL' küldjék be a bevándorlási kérelemhez szükséges “assurance”-et az AMSZ irodájába. Cim: 1624 Eye St., N. W., Washington, D. C. Ha a “Hontalan Törvény” határideje lejár, többé nem lesz alkalom a hontalanokon segíteni azzal, hogy őket amerikai bevándorláshoz segítsék a védnökök,; Az AMSZ irodája kérvény űrlapot bárkinek küld, aki azt kéri. A TERMINUS SÜRGET! Küldött már assuranceot egy szenvedő európai magyar menekültnek?
