Krónika, 1951 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1951-04-15 / 4. szám
8-IK OLDAL KRÓNIKA’ 1951 április. zetességeivel a magyar történelmi múltban gyökerezik és annak értékes hagyományai nyomán halad., fejlődik tovább. De az amerikai demokráciát semmikép sem lehet annyira semmibevenni, mint a temperamentumos, fiatal képviselő teszi. Ez az amerikai demokrácia sohasem fog bolsevizmussá fajulni. Mert itt úgyszólván nincs osztályharc, az ipari, mint a földmunkás olyan bért kap, amely felemeli a polgári jólét lehetőségeibe. Itt minden munkás ur és teljes jogú polgár. A szakszervezetek vezetik a munkásságot és céljuk nem a kommunizmus megvalósítása, hanem minél jobb bérek kivívása. Harc csak e jobb bérek körül van és végül mindig győz a kölcsönös méltányosság, az élni és élni hagyni emberséges amerikai elve, ami keresztény elv is és ily fogalmazásban igy hangzik: a munkás méltó az Ő bérére. Ez az elv teszi, hogy a kommunista párt nulla párt Amerikában és az is marad. . . S ez az elv megfelel a magyar keresztény szellemnek is/ De van még egy másik ok is, amiért Amerikában sohasem gvőz a bolsevizmus. Itt még sohasem tiportak a magántulajdon elvén! Itt tudják, hogy jaj annak az országnak, amely csak egyszer is tapos a magántulajdon érinthetetlenségén, mert ha egyszer elkezdődött a tiprás, megy tovább. A bolsevisták, esetleg uj pártnév álcája alatt, gondoskodnak róla, hogy ne legyen megállás, továbbgördüljön a megindult lavina. Ez történt Magyarországon és ez történne újból, ha megint olyan kiforratlanok és rövidlátók köztársasága következne, mint amilyen volt Károlyié 1918-ban vagy a képviselő űré és társaié 19-15. ben. Az amerikai demokrácia még nem a tökéletesség teteje, de a népjóiét terén a légelőrehaladottabb. munkásai legjobban keresnek, legjobban élnek és egyre inkább törekszik emelni a lakosság szociális színvonalát — anélkül, hogy az egyén szellemi vagy gaz.! dasági szabadságát korlátozná, vagy a magántulajdon jogrendjét bármiben is megsértené. Az igazi állammüvészet titka ebben van: mindenkinek alkalmat adni a boldogulásra és emelni az általános szociális színvonalat, anélkül, hogy az életrend s jogrend alapjai sérelmet szenvednének. Magyarországon is ezt kell tenni. Mindenki egyéni szabadságait vissza kell adni, a magántulajdon jogrendjén esett sérelmeket pedig igazságosan át kell hidalni, a magántulajdon szentségének elvét helyre kell állítani. S ez sem jelenti "az amerikai demokrácia átvételét”, hanem az ősi magyar és keresztényi elvek hűséges követését. . Nem rossz az az “amerikai elv" sem, hogy nem nézik, milyen nemzetiségű valaki, hanem mindenkit aszerint értékelnek, mit tud, milyenek az alkotó képességei. Ez az elv óriási mértékben járult hozzá az Egyesült Államok minden téren való nagysága, kiválósága eléréséhez. Nem szűkítették le az amerikai nemzetet, hanem minden kit- befogadtak, aki tisztességes ember és dolgozni tud és akar,, aki a maga egyéni értékével képes hozzájárulni a nemzet előbbrejutásához. Ez sem uj dolog. Ha jól megnézzük Szent Istvánnak fiához intézett intelmeit, világosan kiolvashatjuk belőlük. . . Folytathatnék tovább is a párhuzamot. De csak azt akartuk mondani, hogy ne tessék annyira lenézni, semmibevenni az amerikai demokráciát, mert sok jó dolog van benne, ami benne van a régi magyar gondolkodásban is, csak az utóbbi időben nagyon elhanyagolták. . . Az emigráció keservei nem lesznek egészen hiábavalóak, ha a képviselő ur és a többi hontalanok rájönnek erre és azzal térnek majd haza, hogy ami jót itt láttak és ami tulajdonképen a magyar természetnek és magyar életérdekeknek is elvben mindig megfelelt, otthon önként követni fogják. % ijC # S ha már itt tartunk, hadd térjünk. ki a polémia egyik, másoktól szintén kifogásolni elfelejtett paszszusára, amely lekicsinyli az amerikai magyarság szerepét a magyar ügyben, azt állítva, hogy az amerikai magyarok “minden tekintetben és minden területen” szolidaritásra kötelesek a U. S. A.-val. Ez igaz is, meg nemis. Az amerikai magyarság mindenkor lojálisán, lelkesen támogat mindent, ami az Egyesült Államok életérdeke. Soha, soha nem lenne ez érdekek árulója. De ezen kívül mindenkor szabadon adhat kifejezést véleményének, —• akár a köz társasági elnök valamely politikai cselekedete felett is. Az amerikai magyar képviseletek és sajtó számtalanszor adott kifejezést, például az egyoldalú megszállásokkal érdekszférákat teremtő teheráni határozat ellen. ,Igy Roosevelt elnök 1944 - és elnök - választási kampányja idején, amikor elutasitotta a kommunisták támogatását, nagy cikkben “Amit nem kívánsz magadnak, ne tedd másnak!” címmel tiltakoztunk az érdekszféra-politika végzetessége ellen. Felemeltük szavunkat az Atlantic Charter elejtésével szemben is és azóta is se szeri, se száma, amikor Magyar-Amerika szervezetei és sajtójának jelentős orgánumai harsányan hallatták szavukat a külpolitikai tévedésekkel szemben. Egyetmást és nem éppen rosszat a súlyos évtizedeken át az óhazai eseményekkel szivszorongva együttélő amerikai magyarok is csináltak a magyar ügy érdekében és magas fórumok előtt sem tettek lakatot a szájukra, ha helytelenítettek valamit. Ez éppen az amerikai demokrácia!! Amelyet, ha a képviselő ur fáradtságot vesz magának és igyekszik tárgyilagos figyelemmel megismerni, látni fogja, hogy abban sok a legjobb értelemben vett, de mellőzött magyar hagyomány és egészséges, haladó életelv és nem lesz többé oly tanácstalan, mint eddig, hogy a bolsevizmus pusztulása után mit is kellene a helyére tenni. . . . Kéziratokat nem adunk vissza. Beküldött okmányokért és egyéb küldeményekért nem vállalunk felelősséget s küldésük mellőzését kérjük. A KANADAI MAGYAR HELIKON MEGNYITÁSA. A Kanadai Magyar Helikon meghívására Eckhardt Tibor dr. • április 3-án Torontóba érkezett, hogy megtartsa a mozgalom megnyitó előadását “Magyar összefogás a mai világválságban” címen. A Szent Erzsébet Hallt zsúfolásig megtöltötte Toronto és környéke magy közönsége. Eckhardt Tibor azzal kezdte előadását, hogy a mai világválság egyedülálló a maga nemében, mert nemcsak materiális javak birtoklását érinti, hanem alapvető emberi értékek: a hit. az erkölcs, a szabadság élet-halál kérdése, vagyis azoknak a szellemi és erkölcsi javaknak a válsága, amelyeket a görög-római kultúra és az univerzális kereszténység összeolvadása teremtett meg. Az ellenség a bolsevizmus, az igazi értelemben vett maximalizmus, vagyis a legszélsőbb legszélsőbbje, amely az uralma alá vetett területeken a központi akarattól eltérő törekvést a legkisebb mértékben sem tűri meg. Az ellentét ideológiai, tehát kizárja a kompromisszum lehetőségét. Hasonló volt a helyzet a harcos mohamedánizmus korában is, amellyel szemben Magyar ország olyan hősiesen vállalta a “Nyugati kereszténység védőbástyája" áldozatos szerepét. Ebből az évszázados küzdelemből az ország végül is győztesen került ki, de olyan megtizedelés árán, amely a Mátyás-korabeli magyar nagyhatalmiság elvesztését jelentette. A külföldön élő szabad magyarság. elsősorban pedig a vezetésre hivatott értelmiség kötelessége az otthon lassú halálra ítélt magyar értékek és lelkiség hűséges ápolása. Legyünk loyalis polgárai vendéglátó hazának, de jegyezzük meg mindnyájan, hogy aki szülőföldjét egy-könnyen elfelejti, uj hazájának sem lesz méltó tagja. Erős magyar összefogásra van szükség, annál is inkább, mert hamis próféták, báránybőrbe bujtatott farkasok vannak közöttünk, akiket két intézetben is képeznek ki Magyarországon és bocsátanak útra azzal a megbízással, hogy egyenetlenséget szítsanak, éket verjenek sorainkban. Szűnjön meg tehát végre, hogy magyar a magyart bántja. Történelmi munkát végzünk ha megteremtjük a szabad magyarok egységét. A Nyugat pedig ne felejtse el, hogy Kelet-Európa feláldozása, százmilliók rabszolga-sorsa árán nem vásárolhat tartós békét magának, mert ’“az erkölcsi rend helyreállítása a béke alapja" fejezte be szavait Eckhardt Tibor. Az előadást követő kérdésekre és hozzászólásokra válaszolva Eckhardt Tibor megvilágitotta a Nemzeti Bizottmány és a Világszövetség viszonyát is, rámutatva arra, hogy mig az előző az emigráns magyarság egyik politikai szervezete, az utóbbi meglévő egy letek és szervezetek pártpolitikamentes társadalmi összefogása. Kanada vezető lapja, a Globe and Mail a látogatás alkalmából hasábos cikkben foglalkozik Eckhardt Tibor személyével. Borsi Tivadar. EGYESÜLTEK A HONTALAN HÍRLAPÍRÓK. New Yorkban megalakult az Egyesült Államokban élő menekült magyar Írók és újságírók egyesülete. Az Egyesület célkitűzéseit Gellért Andor ismertette. Ezután megejtették a választásokat. Elnöknek Lázár Miklóst választották meg, aki kijelentette, hogy az emigrációban élő írók és újságírók egységesen és szervezetten kivánják szolgálni Magyarország felszabadításának szent ügyét. Tiszteletbeli elnök: dr. Boros László. Főtitkár Koréh Ferenc. A 10 tagú választmányt egyhangúan választották meg. Ellenőrök: Wagner Ferenc és Flórián Tibor; pénztáros: V. Takách Gizella. A közgyűlés elhatározta, hogy csatlakozik a Párisban működő Szabad Magyar Újságírók Egyesületéhez. A Menekült Magyar Újságírók Egyesülete közli, hogy az alapszabályok elkészítése és elfogadá. sa után, a Tagfelvételi Bizottság haladéktalanul megkezdi működését. Tagfelvételi kérelmek az Elnökség címére küldendők: Ferenc Kóréh, 20-37 18th Street, Apt. 1-B, Astoria, L. I. City 5, N. Y. KOMMENTAR NÉLKÜL VITA-SZINVONAL . . . Kovách Aladárnak, a Nemzeti Színház egykori igazgatójának (Szálasi alatt) egy amerikai magyar lapban megjelent “Mit kíván a magyar nemzet?" cimü elmefuttatásából: “Mit kíván a magyar nemzet? Akar-e koronázni a magyar nemzet? Királyfi nem jut az eszébe. Királyfi már a mesében sincs. Már a sláger is elkopott, az idétlen kis utcadal: “Miről álmodik a lány, hogy jön egy királyfi tán, hófehér paripán." Nem, a nemzet nem romlott meg, de királyfiról nem álmodik. Országot kereső királyfit csudálkozva néznének odahaza, még a megmaradt árva kolhoztehén is megbőgné.' És igy tovább. . . . Krisztus Urunk menybemenetele szent ünnepén. Pünkösd napján szeretettel köszöntjük a KRÓNIKA olvasótáborát és minden igaz magyart: Dr. WAHL ELEMÉR orvos 103 East 86th Street New York, N. Y. Telefon: ATwater 9-6430. Dr. SZOÓ JÓZSEF orvos és neje 226 East 79th Street New York. N. Y. Telefon: BUtterfield 8-6931. Dr. MOLNÁR KÁLMÁN orvos 330 East 79th Street New York, N. Y. Telefon: RHinelander 4-2024. ATLAS IMPORTING CO. Tulajdonos: Gyömbér R. 1109 .Second Avenue (az 58-ik és 59-ik utcák között) New York. N. Y. Az összes hazai fűszeráruk nagy raktára.
