Krónika, 1951 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1951-01-15 / 1. szám
1951 január “KRÓNIK A” 3-1K OLDAL Ottó trónörökös és Regina szász-meiningeni hercegnő eljegyzése Lapzártakor kaptuk az örömhírt, hogy Párisban január 10-én hivatalosan közzétették Ottó trónörökös eljegyzését Sachsen Meiningen Regina szász hercegnővel. Regina hercegnő boldogult Sachsen Meiningen György herceg és Klára Mária, született Korff Schmising-Kerssenbrock grófnő leánya. A trónörökös egyik bajorországi utazása alkalmával, melynek folyamán az ottani magyar menekülteket látogatta meg, ellátogatott a Sachsen Meiningen hercegi családhoz, amely Bajorországba telepedett át. Itt látta meg először 1949 decemberében a hercegnőt, kivel most jegyet váltott. Mind a ketten már fiatal éveikben többet tapasztaltak, mint mások valamikor egy hosszú életen át. Felfogásaik mindenben egyeztek arra nézve, ami ebben az életben és az örök életben döntő jelentőséggel bir. Mindketten e békétlen világ drámai eseményeit és fejleményeit korán megértették és fiatalos tett-készséggel szemlélik. Mindenekelőtt elszánt segíteni akarással, ott ahol csak lehet. Ottó trónörökös 1950-ben ismételten Bajorországban járt és Párisban és több franciaországi utazása alkalmával látta Regina hercegnőt. A legutóbbi Karácsony-ünnepét Bajorországban Klára hercegasszonynyal és Regina hercegnővel töltötte. Hónapok óta nyilvánvaló volt, hogy életük további útját együtt kívánják megtenni. * * * ból a hercegné Bajorországban tudott letelepedni, ahol ma is leányával él. Az egyházi jegyváltás 1950 decemberében ment végbe. Az esküvő valószínűleg a tavasz folyamán Franciaországban lesz. * * * A magyar történelemben oly jelentőségteljes öröm- esemény ünnepi méltatásának csak következő számunkban ejthetjük sorját. Most, hisszük, tudjuk, minden igaz magyar szív érzelmeinek adunk forró kifejezést, az egész nemzet, az óhazai belső emigráció és a szabad világban élő magyarok kívánságát tolmácsoljuk, a Mindenható áldását kérve a Trónörökös házasságára. Isten éltesse II. Ottót s szive választottját, Regina hercegnőt s engedje meg kegyelmével, hogy mielőbb ott láthassuk Őket Szent István trónusán, egy felszabadult Magyarország történelmi, lelki, kulturális és gazdasági megújhodása feladatainak, a sokat szenvedett, hányattatott magyar nép boldog uj élete kiküzdésének élén! KALIFORNIAI MESSZELÁTÓ Irta; Dr. HERCZEGH JÓZSEF, református lelkipásztor. Regina hercegnő 1925 január 6-án bzületett Würzburgban. Az 1938-40 években a calvarienbergi Ossolya Nővéreknél volt Ahrweiler am Rheinban, majd középiskolai tanulmányai következtek. A hercegnő a háború alatt a heldburgi várkastélyban résztvett a háztartási, gazdasági és kertészeti munkákban. 1945-47-ig a bambergi egyetemen teológiai és bölcsészeti előadásokat hallgatott, valamint a katolikus Caritasnál működött. 1948-tól kezdve Münchenben a gyermekkórházban, menekült táborokban és a Caritásnál dolgozott. Haíevékenységet fejtett ki a Ruhrvidéken, Brémában és Metzben A hercegnő mély érdeklődéssel foglalkozik szociális kérdésekkel, valamint művészet-történeti problémákkal is. A tavasszal a Szentév alkalmával Rómában járt, ahol XII. Pius pápa kihallgatáson fogadta. Gyakran járt Ausztriában, ahol családi birtokaikat elkobozták, igy volt Bécsben, Salzburgban és többször Máriazell-ben, ahová egy alkalommal gyalog is elzarándokolt. Ismeri Angliát és Franciaországot és beszéli nyelvüket. A menyasszony családja, a Wettin-i-Ház a Római Szent Birodalom egyik legrégibb és leghatalmasabb fejedelmi házának mondható. A Wettiniék 1423-ban kapták a választófejedelemséget. A századok történelmi viharain át mindég dicsőséggel vittek nagyjelentőségű szerepet Németország történetében. Wettini Kari Alexander, Weimar-Eisenach-i herceg alapította a magas színvonalú és a művészet-történelemben halhatatlan Meiningeni Színházat, amelynek kiválósága hirét Európa legnagyobb művész-szellemei hirdették. A Wettin ház 1918 novemberig uralkodott a szász-meiningeni hercegségben, amikor a forradalom az összes trónokat megdöntötte. A menyasszony apja, György herceg ezután a bírói pályát választotta és e minőségben működött Meiningenben az amerikai hadsereg bevonulásáig. Ez állása révén sok igazságtalanságot tudott megakadályozni és többeket a koncentrációs táborból kimenteni. Hitvese hasonló módon tevékenykedett az Actio Catholica kapcsán. György herceg 1892-ben született és 1919-ben vette nőül Korff Schmising Kerssenbrock Klára Maria grófnőt, egy ősrégi westfaliai főnemes család sarját. E frigyből két fiú, Antal Ulrick és Frigyes Alfréd herceg és egy leány, Regina Ilona Erzsébet Margit hercegnő született. Antal Ulrich herceg 1940-ben elesett a harctéren. Frigyes Alfréd herceg Freiburg in Breisgáuban közgazdaságtant hallgatott, utóbb papi szemináriumba lépett, majd Innsbruckban a Canisiumba folytatta tanulmányait és 1950-ben szentelték pappá. A hercegi család a háború alatt, de utána is a Heldburg várban maradt Thüringiában. A Thüringiát elfoglaló amerikaiakkal jó viszonyban voltak. De az oroszok leváltották az amerikaiakat s ekkor Frigyes Alfréd herceg és Regina hercegnő átmentek a határon Bajorországba, György herceg és Klára hercegasszony még Thüringiában maradtak, mert eleinte a herceg zavartalanul folytathatta bírói működését s azt remélték az orosz megszállás nem tart sokáig. Azonban 1945 augusztusában az oroszok letartóztatták a herceget, akiről tudták, hogy elszánt ellensége a bolsevizmusnak s több németországi tábor után Oroszországba hurcolták, ahol 1946-ban egy Leningrad melletti kényszermunka-táborban az orosz barbarizmus vértanúáldozataként belehalt szenvedéseibe. A nagy családi vagyon kevés megmentett értékeinek eladásáEz uj esztendő első hónapjában Kaliforniai Messzelátónk betekint úgy a küzdelmes múltba, mint a reményteljes jövendőbe. Azért kell úgy hátra, mint előre tekintenünk, hogy ez uj esztendőben dedikálhassuk magunkat azoknak az örök eszméknek, amelyek kiállták ncmcsálr'évs2ázadok, hanem évezredek tüzpróbáját is. EZ UJ ESZTENDŐBEN ÚJRA DEDIKÁLJUK MAGUNKAT AMERIKA SZOLGÁLATÁRA. Az Egyesült Államok legnagyobb elnöke: Lincoln Ábrahám mondotta a gettisburgi csatamező elesettjei fölött tartott beszédében a következőket: “Szélesebb értelemben véve, mi nem dedikálhatjuk — mi nem avathatjuk — nem szentelhetjük — ezt a földet. A bátor férfiak, élők és halottak, akik itt küzdöttek, fölszentelték már azt sokkal fölöttébb, semhogy mi ahhoz adhatnánk, vagy abbiA elvonhatnánk. . . Sokkal inkább kell nekünk, az élőknek dedikálni magunkat arra a befejezetlen munkára, amelyet azok, akik itt harcoltak, oly nemesül előmozdítottak.” Ha valaha szükség volt arra, hogy minden amerikai polgár dedikálja magát a lincolni eszméknek, tehát az igazi amerikai gondolatnak, úgy szükség van arra ma. Mindenféle eszmék nyögetik a gondolkodó emberi lelkeket ma, széles e világon. Nyögetik azonban különösen Amerika polgárainak lelkét a véres koreai háború ezen mai nehéz napjaiban. Ezért van égetően nagy szükség arra, hogy az uj esztendőben újra dedikálja magát minden igaz polgára Amerikának és amaz örök eszméknek szolgálatára, amelyeket Amerika legnagyobb elnöke: Lincoln Ábrahám hirdetett és valósított meg és pecsételt meg vértanú halálával. Ez uj esztendőben azért újra dedikáljuk magunkat Amerika szolgálatára. ÚJRA DEDIKÁLJUK AZONBAN MAGUNKAT NAGYMAGYARORSZÁG SZOLGÁLATÁRA IS. Ez a csudálatos federáció: Amerika módot és alkalmat nyújt minden polgárának arra, hogy régi hazája érdekét is szolgálhassa ez uj haza földjén. ,. Élnek is ezzel az alkalommal az uj polgárok milliói szabad Amerikában. . . Nemcsak az európai, hanem az összes földrészeknek itt megtelepedett polgárai bőven élnek ez alkalommal. Sőt vannak egyes államok, amelyek egyenesen ezen lehetőség kihasználásának köszönhetik létüket. Csak a legjellemzőbbet hozzuk fel ezen a helyen: Csehszlovákiát. • * * * Az amerikai magyarságnak főképpen, de az egész világ minden részébe szétszórt magyarságnak is szüksége van arra, hogy dedikálja magát újra ez uj esztendőben a szentistváni Nagymagyarország gondolatának. Az óhazai magyarságot a kiállott pokoli kínok örökre kiábrándították a három köztársaságból és a két muszka népköztársaságból. A szenvedések dedikálták az óhazai magyarságot a szentistváni Nagymagyarország gondolatának szolgálatára. AKIK FÜGGETLENÍTETTÉK MAGUKAT A SZENTISTVÁNI NAGYMAGYARORSZÁGTÓL. Fájó szívvel kell megállapítanunk, hogy Magyar-Amerikában szép számmal vannak olyanok, akik függetlenítették magukat az ezeréves Nagymagyarországtól. Szomorú szívvel emlékezett meg a “Krónika” egy Borsody nevű pittsburghi tanárról, aki az 1867- ben kiépült Nagymagyarországot mint imperialista államalakulatot gyalázza, elsősorban amerikai kö-
