Krónika, 1951 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1951-01-15 / 1. szám

2-IK OLDAL

"KRÓNIK A”

1951 január

— A Szovjetnek nem is kellene megtámadnia az Egyesült Államokat hogy biztosítsa világuralmát. Elérheti célját, ha izolál (elszigetel) bennünket és elnyeli összes szövetségeseinket.

— Ekként még ha oly gyávák is volnánk, hogy feladnánk eszményeinket, végzetes volna számunkra, ha visszavonulnánk a nemzetek közösségéből. E közösségnek mi vagyunk a leghatalmasabb tagja és különleges felelősség terhel bennünket. Vezérnek kell lennünk a szabadság elleni kihívással szemben és a független népek jogai védelmének segítésében.

A MARSHALL SEGÉLY EREDMÉNYE.

— Országunknak reális, gyakorlati akció-programja van e kihívás ellen. Először: ki kell terjesztenünk a gazdasági segítséget ott, ahol hatékony lehet. A Kreml felforgató munkája megállításának legjobb módja, ha a szociális igazságtalanság és a gazdasági zavarok alapokait megszüntetjük. Emberek, akiknek foglalkozásuk, otthonuk és a jövőbe vetett reményük van, védekezni fognak a Kreml földalatti ügynökei ellen. Gazdasági segély-programjaink sokat tettek a kommunizmus visszaszorítására. A Marshall-tervnek Európában felvillanyozó hatása volt. Az európai javulás előrehaladása nyomán a Kreml ügynökeinek olaszországi és franciaországi kísérletei meghiúsultak.

— A kommunista párt mindenütt Nyugateurópában egyre rosszabb eredményeket ért el a választásokon. Azon országok, melyek Marshall-segélyt kaptak, kemény munkával képesek voltak megnövelni termelő erejüket, — számos esetben magasabbra, mint bármikor a történelem folyamán. Ez erő nélkül teljesen képtelenek volnának az önmaguk megvédésére.

— Most készek arra, hogy ezt az erőt együttes védelem kiépítésének segítésére használják az aggresszió ellen.

■— Továbbra is gazdasági segélyt kell nyújtanunk egyes európai országoknak. Ez a segély most speciálisán a védelem kiépítésére fog szolgálni.

— A Közelkeleten, Afrikában és Ázsiában tőlünk telhetőén segítenünk kell a nélkülöző népeket a nyomor, szegénység és éhség ellen. Továbbra is segitenünk kell a földrészünkön levő jószomszédok gazdasági gyarapodását is.

— Ez akciók megfogják növelni a szabad világ erejét. Számos népnek reális részt fognak adni a jövőből és ezzel okot, hogy védjék szabadságukat. Fokozni fogják azon javak termelését, amelyekre nekik szükségük van s azon nyersanyagokét, amelyek nekünk kellenek,

MEG KELL VÉDENI A KERESZTÉNYSÉG HAZÁJÁT.

—• Másodszor: folytatnunk kell a katonai hadianyag segélyt azon országok számára, amelyek védeni kívánják magukat. Közös védelmi törekvéseink szive az Észak-Atlanti Közösség. Európa védelme az egész világ védelmének alapja, — magunkat is beleértve.

—' Az Egyesült Államok után Európa a világ legnagyobb munka-műhelye. Egyben hazája nagy vallási szellemiségeknek is, amelyekhez polgáraink közül sokan tartoznak s e szellemiségeket most az istentagadó kommunizmus hulláma fenyegeti.

— Európa katonailag, gazdaságilag és erkölcsileg védelmünk tartozéka. Ezért egyesültünk az európai népekkel az északatlanti szerződésben, kötelezve magunkat a velük való munkára.

HOGYAN ÁLL A FELKÉSZÜLÉS?

— Legutóbb sok szó esett arról, hogy az európai országok hajlandók-e védeni magukat. Cselekedeteik megadják a választ. Mindezen országokban szigorú kötelező katonai szolgálati rendszer áll fenn. Többjük legutóbb felemelte a szolgálati időt. Valamennyien intézkedtek a katonai kiképzés minőségének megjavítása iránt. A katonai erőket oly gyorsan képzik ki és szaporítják, amily mértékben a szükséges fegyverek és felszerelések beérkeznek az ő gyáraiktól és a mi gyárainktól. Az északatlanti egyezmény népei közül egyik sem tett még eleget a felkészülésre, beleértve magunkat is. De értékes haladás történt.

— A védelmi terveket együtt dolgoztuk ki. Saját katonai vezetőink résztvettek e tervek kidolgozásában és megegyeztek abban, hogy azok egészségesek és lehetőségeinken belüliek. E tervek megvalósítására múlt héten legnagyobb katonai parancsnokaink egyikét, Dwight D. Eisenhowert küldtük Európába.

BIZALOM EISENHO WERBEN.

Európa népei bizalommal vannak Eisenhower iránt. Ismerik képességeit egy harcoló erő összeállítására. Missziója életfontosságú biztonságunk szempontjából. Mindnyájunknak melléje kell állnunk s minden lehető segítséget meg kell adnunk számára.

— Feladatunk egyrésze lesz, hogy európai partnereink katonai erejét megnöveljük, hadi termelésünk növekedésével fegyvereket és felszereléseket szállítva nekik.

— Hadianyag-segitő programunk kiterjed a Közel- és Távolkelet népeire is, amelyek szabadságukat megvédeni igyekszenek. A Szovjet-kommunizmus e nemzeteket gyarmatosítani akarja, hogy uj hóditó háborúkban ágyutölteléknek használhassa őket. Mi azt akarjuk, hogy szabad emberek legyenek és örüljenek a békének.

— Történelmünk mutatja, hogy mindig Ázsia népeinek sza* badsága mellett voltunk. Bebizonyítottuk a Filippineken és az Indone-1 siával, Indiával és Kínával való kapcsolatainkban. Reméljük, hogy résztvehetünk Japán népének a szabad népek közösségébe való viszszahozatalában.

KOREA-JELKÉP!

— A Távolkeleten az Egyesült Nemzetekkel fegyvert fogtunk, hogy megvédjük a független népek szabadságának elvét. Azért harcolunk, hogy a kommunista aggresszió erői ne csinálhassanak rabszolga-államot Koreából.

— Koreának óriási jelentősége van a világ számára. Azt jelenti, hogy az Egyesült Nemzeteken keresztül cselekvő szabad nemzetek együtt harcolnak az aggresszió ellen.

— Legjobban megértjük ezt, ha visszatekintünk a történelemben. Ha a demokráciák szembeszálltak volna az 1931-es mandzsuriai invázióval vagy 1945-ben Ethiopia megtámadásával avgy 1938-ban Ausztria elfoglalásával, ha ez alkalmakkor összefogtak volna az aggresszió ellen, mint most az Egyesült Nemzetek tették, korunk egész történelme másként alakult volna,

— Az eszmék amelyekért Koreában harcolunk igazságosak és helyesek. A szabad nemzetek kollektiv (közös) biztonsága és jövője alapjait jelentik. Korea nemcsupán egy ország, amely az aggresszió viharát szenvedi, de jelkép is. a jogért és igazságért való harcot jelképezi a világban az elnyomással és szabadsággal szemben.

— Programunk harmadik részekép folytatni fogjuk munkánkat a nemzetközi ellentétek békés rendezése érdekében. Támogatni fogjuk az Egyesült Nemzeteket és lojálisak maradunk a nemzetközi együttműködésnek a charterben lefektetett nagy elveihez.

APPEASEMENT NEM LESZ.

— Miként mindenkor, úgy most is hajlandók vagyunk tisztességes megoldásokról tárgyalni a Szovjettel. De appeasementbe (megengesztelésbe) sohasem bocsájtkozunk bele.

— A Szovjet urai nyilvánvalóvá tették, hogy az erőnek, épp úgy mint az igazságnak az oldalunkon kell lennie. Ha felépítjük erőnket, — amiként építjük is, — a Szovjet urai ugylehet tudomásul veszik a tényeket és félreteszik világhódító terveiket. Ez az amine megtörténésében mi reménykedünk s amely pontra törekszünk vb -g—Wlvzetet. Ex a héke egyetlen realisztikus (tényleges) útja.

Truman aztán kifejtette az e célra a belföldön szüksége, tonai, ipari, stb. erőfeszítések tízpontos programját, hangoztatva, hogy az Egyesült Államok szükség esetén teljes háborús mozgósítást fog előkészíteni. Évi 50,000 modern katonai repülőgépet és 35,000 tankot kell építeni. Egységet kér a kongresszustól “e megpróbáltatásos időkben,” de nem kéri a vita mellőzését, csupán építő, nem pedig romboló bírálatot. “Ebben az országban nincs diktatúra és nem is lesz”. Beszédét igy fejezte be:

SZÖVETSÉG A SZABADSÁG MINDEN HÍVÉVEL.

— Tartsunk össze, mint amerikaiak. És tartsunk össze minden emberrel, aki hisz az emberi szabadságban. Nekünk drága a béke. Azon életrendet jelenti, amelyért minden eroukkel és tudásukkal küzdünk, De a békénél is drágább számunkra a szabadság és az igazság.

— Ha kell fegyverrel fogunk harcolni, hogy megvédjük szabadságunkat és megátoljuk az igazság pusztulását.

— Ezek ama dolgok, amelyek értelmet adnak életünknek s amelyekről elismerjük, hogy nagyobbak önmagunknál.

— Ez a mi célunk, — béke, szabadság, igazság.

mentette ki a háború pusztításai elől Németországba.

Legnagyobb vágya volt, Hogy ő kisérhesse haza Magyarország., ra a Szent Koronát. A sors nem adta meg neki. hogy e vágya teljesítését megérhesse.

Idő és bélyeg takarítás céljából forduljunk bevándorlási ügyekben egyenesen az Amerikai Magyar Szövetséghez, 1624 Eye St. N. W. Washington 6, D. C. Segélyügyek ben direkt az American Hungarian Relief címre írjunk: 246 Fifth Avenue, New York City.

Címváltozásokat kérjük a régi cim felemlitésével azonnal bejelenteni.

Kéziratokat nem adunk vissza. Beküldött okmányokért és egyéb küldeményekért nem vállalunk felelősséget s küldésük mellőzését kérjük.

ELHUNYT A SZENT KORONÁT KIMENTŐ PAJTÁS EZREDES.

Pajtás Ernő koronaőr ezredes, a m. kir. Koronaőrség utolsó parancsnoka Bajorországban v elhunyt. Pajtás Ernő 1896 október 25-én, Miskolcon született egy régi felvidéki katona család gyermekeként. Atyja nemes bankói Pajtás Gyula honvédezredes volt. Pajtás is a katonai pályára lépett. Résztvett az első világháborúban és számos hadikitüntetést kapott. A hadseregben a gyalogos, majd a gyorsfegyvernemnél szolgált és a törzstiszti tanfolyam elvégzése után. 1937. augusztusában mint őrnagyot a Koronaőrséghez rendelték szolgálattételre, 1943-tól kezdve a m. kir. Koronaőrség parancsnoka ’lett és a háború egyre súlyosabb fordulatai közepette ő őrizte a magyar Szent Koronát és