Krónika, 1951 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1951-01-15 / 1. szám

VOLUME VIII. ÉVFOLYAM.

NEW YORK N. Y., 1951 JANUÁR.

VOL. 1. SZÁM.

Truman: A békénél is drágább a szabadság és az igazság, - ha kell, fegyvert is fogunk értük!

“HA SORSÁRA HAGYNÁNK EURÓPÁT, HÁBORÚ NÉLKÜL IS ELVÉSZ AMERIKA- AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK TOVÁBBRA IS MINDENT MEGTESZ EURÓPA MEGMENTÉSÉRE.

Truman elnök január 8-án az uj kongresszus elé terjesztett "State of the Union” az ország helyzetéről beszámoló beszédében megjelölte az utat, amelyen Amerikának a végsőkig kiélezett világhelyzetben haladnia kell. Az Egyesült Államok nagy történelmi szerepe tudatát bizonyító és e szerephez méltó beszédben Truman egyben válaszolt az egyes amerikai politikusok részéről elhangzott izolacionista izü nyilatkozatokra is és sorozatos, döntő érvek hatalmas erejével szállt szembe azokkal.

\ SZOVJET A FŐBÜNÖS.

Beszéde bevezetésében az elnök megcáfolta az ország ge,najugi helyzetéről a kommunistáktól terjesztett valótlanságokat:

— Örömmel mondhatom el e kritikus időkben, hogy országunk állapota egészséges. Demokratikus intézményeink jól működnek és erősek. Több férfi és nő van munkán, mint eddig bármikor. Többet tudunk termelni mint valaha, — mondhatom, többet, mint a bármely ország a világ történelmében. Bízok benne, hogy az előttünk álló feladat sikerülni fog, ha mindenki megteszi a magáét. Mint e nagy köztársaság polgárainak, valamennyiünknek együtt kell dolgozni.

— Amerikai katonák most keményen harcolnak Koreában. Embereink együtt küzdenek az Egyesült Nemzetekben szövetségeseikkel, mert miként mi, úgy ők is tudják, hogy a koreai támadás az orosz kommunista diktatúra ama kísérletének egyik része, amelynek célja, hogy lépésről lépésre átvegye az uralmat a világ felett.

KÖZÖS VESZÉLY.

— Embereink az otthontól messze, de életünkért és szabadságainkért küzdenek, a jogért, hogy ma itt összejöhettünk, a jogért, hogy mint szabad nemzet kormányozhatjuk önmagunkat. A Szovjet világuralmának veszélye szabadságunkat fenyegeti és veszedelme oly világnak, amelyben az ember szellemének szabadsága fennáll. Ez a fenyegetés mindazon népek ellen irányul, amelyek elnyerni vagy megvédeni kívánják szabadságukat és nemzeti függetlenségüket. Nemzetünk helyzete nagy részben egybefügg a világ minden részén lévő barátaink és szövetségeseink helyzetével. A puskacső, amely feléjük irányul, mireánk is van szegezve. A fenyegetés totális és a veszély« közös.

— A szabad népeknek nincsenek támadó szándékaik. Mi csupán szabadságot akarunk a világ számára, — szabadságot minden népnek.

— Minden szabad nép ki van téve a veszélynek. Egyetlen biztonságuk az összetartásban van. Egyetlen nemzet sem találhat védelmet a viharban, ha önzőén csak a maga számára keres menedéket.

SZUPER-CÁRIZMUS.

— Abban reménykedtünk, hogy a Szovjetunió, miután az Egyesült Nemzetek chartere gondoskodott biztonságáról, kész lesz “élni és élni hagyni”. De nem így történt. A cári imperialisták helyét a Szovjetunió még nagyravágyóbb, még erőszakosabb, még fenyegetőbben imperialista urai foglalták el.

— Ez uj imperializmus hatalmas katonai erőkkel rendelkezik, milliókat tart fegyverben. Nagy légi és erős submarin-erővel bir. Uralkodik a csatlósországok katonai ereje és felszerelése fölött. Az uralma alatti népeket és közgazdaságukat az állandó mozgósítás állapotában tartja.

— A Szovjet jelenlegi urairól kiderült, hogy e hatalmukat a népek szabadsága elpusztítására akarják felhasználni, hogy uralkodjanak a világ fölött. A Szovjet-imperialisták két módszert használnak romboló munkájukhoz; a belső felforgatást és forradalmat és a kívülről való támadást. E támadó módszerek előkészítésére osztályharcot és fegyelmetlenséget szítanak. Felbátorítják a szabotázst és mérgező propagandát hintenek széjjel. Önkényesen meggátolják a gazdasági helyzet javulását. Ha törekvéseik sikerülnek, forradalmat rendeznek meg, mint ahogy tették Csehszlovákiában és Kínában s miként nem sikerült nekik Görögországban. Ha belső aknamunkájuk meghiúsul, •■ágy pedig ha azt_hiszik, hogy külső támadásnak sikere volna, kívülről támadnak. Az utóbbit tették, amikor csatlósállamaik fegyvereit a koreai köztársaság ellen küldték egy helyettes utján való gonosz hadviselésben.

ERŐFORRÁSAINK NAGYOBBAK.

— Mi, a szabad világ emberei készen kell legyünk, hogy a Szovjet-akció mindkét fajtájával szembeszálljunk. Egyiket sem szabad figyelmen kívül hagynunk. A szabad világnak elég hatalma és ereje van, hogy az aggresszió ezen mindkét formájával felvegye a harcot, — erőforrásai sokkal nagyobbak, mint a Szovjet-diktatúráé. Népeink szaktudással és szorgalommal bírnak, ipari erőnk van és nyersanyagforrásaink dúsak. S mindenekelőtt akaratunk van a szabadságra.

— Közös eszményeink erőnknek fontos tényezői. Az eszmények az emberi haladás hajtóerői. A szabad népek hisznek az ember méltóságában és értékében. Hiszünk minden népnek a szabadságra való jogában. Hiszünk abban, hogy szabad és független nemzetek együttélhetnek egy világrendben, amely a törvényen alapszik. Az Egyesült Nemzetekben ily világrend alapkövét fektettük le. Hiszünk abban, hogy ily világrend az újkori tudomány és ipar, jobb egészségügy és nevelésügy, több táplálék és emelkedő életszínvonal áldásait képes árasztani az egész világra. Ez eszmények adnak nekünk erőt és életképességet, amelyet az orosz kommunizmus sohasem győzhet le.

DE HA EURÓPA A SZOVJETÉ LESZ------— A szabad nemzeteket azonban több köti egybe, mint az eszmények. Valóságos közösséget alkotnak önérdekeik és önfenntartásuk egybefüző kötelékei révén. Ha kudarcot szenvednének, az eredmény végzetes volna az emberi szabadság számára.

— Nemzeti biztonságunk mélyen összefügg a többi szabad népekével. Nekik szükségük van támogatásunkra, de nekünk is az övékre. Nemzeti biztonságunk súlyosan szenvedne, ha a Szovjetuniónok sikerülne a birodalmával határos szabad népek erőforrásait és katonai emberanyag erejét háborús gépezetébe beilleszteni. Ha Nyugateurópa Szovjet-Oroszország zsákmányává válna, a Szovjet szén-állománya megkétszereződnék, acél-állománya pedig megháromszorozódna. Ha Ázsia és Afrika szabad országai a Szovjet kezére kerülnének, számos legfontosabb nyersanyagunkat, beleértve az atomhatalmunk alapjait képező urániumot, elvesztenők.

— Ha a Szovjet Európa és Ázsia fegyverképes férfi-erői felett rendelkezhetne, oly katonai erővel állnánk szemben, amelylyel egyenlőt sohasem remélhetnénk elérni.

— Ily helyzetben a Szovjet felerőszakolhatná akaratát a világra, mégcsak háborúra sem volna szüksége, egyszerűen gazdasági és katonai túlereje révén célt érhetne.