Krónika, 1950 (7. évfolyam, 4-12. szám)
1950-10-15 / 10. szám
1950 október. "KRÓNIK A” 7-IK OLDAL Ausztria fáért, vasércért, bőrárukért, divatcikkekért, stb. alkalmasan fog megvásárolni. A két ország nagyiparának termelése is olyan sokféleségű, hogy egymás mellett vagy tisztességes versenyben a fogyasztók érdekeit előnyösen fogják szolgálni. Ami egykor e két országot szembeállította: a hegemóniáért való küzdelem a monarchián belül, az megszűnt és megszűnt a magyarságnak az a félelme, hogy nemzeti önállóságát és nemzeti sajátosságát minden más megoldás mint a duálismusé veszélyezteti. Ma tudjuk, hogy ezek a veszélyek megszűntek, egy federációs kapcsolatban Ausztriával, nemzeti önállóságát, kultúráját, gazdasági és szociális fejlődését semmi veszély nem fenyegeti és nem fenyegetheti akkor sem, ha ehez a federációhoz jól felfogott érdekükben más országok is csatlakoznak. Amit nem kell, hogy akár a dinasztia, akár a két ország szövetsége célul tűzzön kt, de amit, ha erre lehetőség kívánkozik, a federációs koncepció érvényesitése, a békés európai fejlődés érdekében szívesen kell fogadnia. A két országnak ezt az összefogását csak a restauráció és a törvényes királyság képes megteremteni. Ez sem az U. N. O. határozatából, sem a két ország kormányainak bármily jószándéku tárgyalásai folytán létre nem jöhet; kell hogy előfeltételként meglegyen a közös uralkodó személyében kifejeződő egymáshoz tartozás gondolata, a két nép szuverenitásának az uralkodó személyében való összetalálkozása. A többi valóban kormányközi tárgyalások dolga, melyek az utolsó harminc év tapasztalatai után sokkal simábbak lesznek, mint a régi időkben. A két országnak a federációja szép cél és megvalósítható gondolat, mely az európai fejlődés vonalában fekszik és megfelel annak a tervnek, melynek realizálása érdekében az U. S. A. áldozatokat hozott s melyektől leginkább várja a bolsevizmus leküzdését. De ha ez a terv egyelőre bármily okból nem volna megvalósitható, marad mint egyetlen lehetőség: a törvényes királyság helyreállítása Magyarországon, mely jobban szolgálná az ország újjáépítését mint bármely egyéb megoldás. A nácizmus és bolsevizmus fertőzésnek A KIRÁLYSÁG legjobban azok az országok tudtak ellenállni, ÉS A TOTALITÁS, melyek alkotmányos királyságok voltak. Angliában, Svédországban, Norvégiában, Dániában, Belgiumban, Hollandiában egy percre sem merült fel akár a nácizmus, akár a bolsevizmus lehetősége és ezek az országok voltak azok — Norvégia, Dánia, Belgium, Hollandia, melyek még német megszállás alatt is a legnagyobb bátorsággal tudtak ellenállni a náci barbárság által megkövetelt terrorisztikus követélményeknek. Ha e tekintetben Italia rosszabb formát is mutatott, ma már tudjuk, hogy a dinasztia ott is mindent megtett, hogy a fascista totalitás által német mintára és többnyire német követelésre tett intézkedéseket, amennyire ez Mussolini hatalma és a német nyomás mellett lehetséges volt, ellensúlyozza, vagy enyhítse. Elvitathatatlan tény, hogy a többi európai királyságban — hatot soroltunk fel — sem a nácizmus nem tudott gyökeret verni, sem pedig a kommunizmus erőre kapni, holott tudjuk., hogy a presztízs, melyet a Szovjet győzelmei révén magának világszerte szerzett, milyen nagy mértékben befolyásolta a köztársasági államok mint pld. Franciaország és Italia politikáját, milyen hatalmas pártot tudott magának ezekben az országokban megszervezni, ugyanakkor mikor a felsorolt hat királyságban csak jelentéktelen tömegeket tudott maga mellé állítani, melyek azóta már jórészt cserben is hagyták. Különbb, biztosabb ellenszer a bolsevizmus vagy bármilyen totalitás ellen mint a monarchikus alkotmány — a tapasztalatok bizonyítják — el sem képzelhető. Melyek azok az^érvek, melye- MIT VETNEK A KIRÁLYSÁG két a köztársaság hivei a királyság GONDOLATA ELLEN? gondolata ellen rendszerint felvonultatnak? Ha némelyek a parasztság nevében — de jogtalanul hivatkozva a parasztságra — ellene vannak, akkor álláspontjuk indokolásául a magyar történelemből vett Habsburg-ellenes tényekre alapítják a történelmi összefüggések és szükségszerűségek ismerete nélkül, épen annyi tudással, amennyivel Triesztnek Jugoszláviához való tartozását lehet hirdetni. Tudatlanságuk és elfogultságuk kizárja a velük való vitatkozás és kapacitálás lehetőségét, mert gyöngeségük tudatában személyi érvényesülésüket csak olyan rezsimtől várják, mely már egyszer hatalomra segítette őket s ha lelkűk mélyén tudják is, hogy a király épugy lesz a parasztok királya mint a munkásoké vagy a szellemi foglalkozást űzőké, nem bíznak abban, hogy a végrehajtó hatalom, melyet a múltban oly szerencsétlenül kezeltek, monarchikus alkotmány mellett az ő kezükbe kerül. Ismételjük: az ezekkel való vitatkozás felesleges: szabad agitáció esetén nem számítanak, arról nem is szólva,, hogyha azt látják, hogy a monarchikus alkotmány ugyanazokat az érvényesülési lehetőségeket hozza számukra, mint a köztársaság, hajlandók álláspontjukat revideálni. Komolyabb a szoc. dem. párt ellenvetése, A SZOCIALISTÁK melynek steril ideológiájában benne van a ELLENVETÉSE. királyság megellenzése, úgy állitván be a kérdést, hogy a király az uralkodó osztály uralkodója s a munkásság a maga törekvéseinek megvalósítását csak a köztársasági alkotmány keretében remélheti. Meg kell állapítanom, hogy bár a szoc. dem. párt vezetői ezt dogmaként vallják, jól ismerik a történelmi tapasztalatokat, melyek ennek az ellenkezőjét bizonyítják és lelkűk mélyén nem is zárkóznak el e dogma reviziójától, mint TRUMAN ELNÖK A MAGYARSÁGHOZ. Az Amerikai Magyar Szövetség október elején tartotta háromévenkénti konvencióját New Yorkban. Ez alkalomból amerikai politikusok, szenátorok, congressmenek, kormányzók hatalmas sora kereste fel lelkes üdvözlő sorokkal a szövetséget, az élén magával HARRY S. TRUMAN elnökkel. Truman elnök ezeket irja levelében: “Jelentések mutatják, hogy a Szövetség és magyar származású amerikai hazafias tagsága ama szabadságok és jogok megőrzésének és előmozdításának szentelték magukat, amelyeket mi amerikaiak mindennapi életünkben gyakorlunk. “Mi itt Amerikában nem teszünk külömbséget a polgárok közt származásuk szerint. Olyan nép vagyunk, amelynek tagjai egyenlőek a törvény előtt és összetartunk a demokráciánk megőrzésére való közös eltökéltségben. “Az elmúlt évtizedben a világ szabad népei közti helyzetünk és vezetői szerepünk tudatára ébredtünk. Más nemzetek iránti politikánkban tiszteljük másoknak ugyanazon függetlenségre és egyéni szabadságokra való jogát, amelynek birtokában vagyunk s amelyre a magunk számára igényt tartunk. Ennek megfelelően rokonszenvünket és segítségünket lekötöttük mások számára amikor és ahol szabadságukat . és függetlenségüket veszély fenyegeti. “Szomorúan látjuk Magyarország népét, mint más a Vasfüggöny mögötti népeket is a Szovjet kommunista im/ perializmusa totalitárius uralmának reá kényszeritett járma alatt. De sohasem vontuk vissza barátságunkat Magyarország leigázott népétől és nem adtuk fel a reményt, hogy végül fel fog szabadulni. Reméljük eljön a nap, amikor örömmel vehetjük fel velük az együttműködő, szomszédi kapcsolatokat, amelyeket az Egyesült Nemzetek charterében tervbe vettünk. “E reményben és e célra minden erőfeszítésünkkel arra törekedve, hogy a világ minden népe számára biztosítsuk a békét, szabadságot és gazdasági jólétet, biztosra veszem, hogy vágyaim azonosak az önökével”. Truman elnök levele, valamint a többi amerikai politikusok hasonló, igaz együttérzéstől áthatott üdvözlő írásai bizonyságok arra, hogy a magyar ügy “beérkezett” a világpolitika fórumán és addig igazi béke nem lesz a világon, amíg a magyar és a többi eltiprott nép vissza nem nyeri Istentől kapott nemzeti és emberi szabadságát. A “Voice of America” a konvencióról fordításban sugározta a levél szövegét Magyarországra s hisszük, hogy ott és mindenütt a világon, ahol magyarok küzködnek és szenvednek, a vigasz és jóremény hirnökségeként emeli fel a sziveket. * * azt több vezető emberükkel folytatott bizalmas beszélgetés során megállapíthatom. E pillanatban három ország van Európában, melyekben a kormány tisztán a szoc. dem. párt kezében van, Anglia, Svédország, Norvégia. Tehát épen három olyan országban, melyek királyságok s melyekben a köztársasági gondolat soha komolyan fel nem vetődött. Viszont rendkívül nehéz a szociáldemokrácia helyzete olyan országokban, melyekben a háború vagy forradalom a királyság bukásával végződött. A magyar szoc. dem. párt vezetői tudják ezt s ha nincs is meg bennök a bátorság, hogy királyellenes álláspontjukat nyíltan revideálják, szivesen vennék, ha valamely történeti esemény e tekintetben befejezett tény elé állítaná őket. * Ez nem feltevés e sorok Írója részéről, hanem ismert tény. Boldogult Grieger Miklós hirdette otthon, hogy a király a szegények királya lesz. Fogalmilag lehetetlen ma más király, mint pártokon, osztályokon felülálló király, ami szükségszerűen jelenti Magyarországon, ahol az utolsó tiz esztendő gondoskodott arról, hogy a vagyonegyenlőtlenségek alaposan eltűnjenek, a király a szegények királya lesz. Egyébként ir ma elképzelhetetlen Európában király, aki egy osztálynak, egy termelési ágnak, egy klánnak a királya, — s mint fentebb említettük: sehol a királyság gondolata nem épebb és nem kikezdhetetlenebb, mint abban a három országban, ahol a szocial demokrata párt van kormányon. Ami természetesen nem jelenti azt, hogy ezekben az országokban a király egyedül a szocialisták királyának érzi magát, amit egyébként a szocialisták nem is kívánnak. Ezeknek a fejtegetéseknek kizárólagos célja annak a bizonyítása, hogy Magyarország a maga békés fejlődését egyedül e törvényes királyság alkotmányformájában találhatja meg s minden más kísérlet — köztársaság, kormányzóság vagy hasonló megoldás a gazdasági és kulturális fejlődés megakasztását, a pártoknak késhegyig menő tülekedését, a hadseregnek politikába való beavatkozását, totalitárius világnézeteknek megerősítését, az anarchia állandóságát jelenti. Azzal a kérdéssel, hogy a trónjára visszahelyezett királyt milyen prerogativák illetik meg, n|ilyen kötelességek terhelik, népi kívánunk foglalkozni, csak megjegyezni kívánjuk, — ami különben a királyság gondolatának modern, európai, demokrata felfogásából magától következik — hogy az uralkodást a kormányzással összekötő,
