Krónika, 1950 (7. évfolyam, 4-12. szám)
1950-09-15 / 9. szám
2-IK OLDAL “KRÓNIKA' 1950 szeptember. B nemzetépités szentélyébe, úgy a föld dolgozóit is megilletik ugyanezek a jogok, az egyéni földtulajdon birtokának és felvirágoztatásának mind tágabb körű alkalma s a tisztelet, jóakarat. Minden osztályt megillet az állam megbecsülése és segítsége, hogy tagjai az ország megelégedett, szabad, boldog polgárai legyenek s az újkori nyugati állam tudomány virtusa, erénye, művészete épp abban kell álljon, hogy ezt a hagyományok és a jogrend megsértése, a társadalmi méltóság megalázása és gazdasági osztálypogrom nélkül, a méltányosság és nemzeti testvériség jegyében megvalósítani tudja. Mi nem akarjuk, hogy egyetlen osztály is uralkodjék valamely másikon és diktáljon neki. Egyik sem a másik felett, valamennyi egymásért és egymás mellett! Egymáshoz megértéssel, az “Élni s élni hagyni1' jelmondat legjobb, mindenkire üdvös, testvéri értelmezése szerint, a nemzet minden osztályának, minden tagjának boldogulására és az egyetemes nemzet előbbrejutására, megizmosodására! Csak e méltányos kölcsönösség, osztályfölöttiség egyetemes nemzeti szellemében gyógyulhat ki a magyarság a múlt és jelen politikai divatbetegségeiből. Ezt a szellemet tartotta fenn ezer éven át a szentistváni hagyomány. A törvényes magyar király minden magyarnak egyformán királya. Ő a legfőbb őrzője a nemzeti harmóniának; az osztályok és felekezetek békés együttélését ő biztosítja; ő ügyel arra, hogy Menenníus Agrippa bölcs megállapítása el ne vesszen. Az ő alkotmányos szerepe kizárja minden forradalom és ellenforradalom veszélyét és annyi megpróbáltatás után visszavezeti az összmagyarságot a boldogulás és fényesebb jövő útjára. Az Amerikai Magyar Szövetség közgyűlése New Yorkban okt. 6- és 7-én * Mi az igazság a Mindszenti perben? A ‘SÁRGA KÖNYV ÉS “FEKETE KÖNYV'' A JOGÁSZ SZEMÉVEL. Irta: ISTVÁN ELEK. Az Amerikai Magyar Szövetség (1624 Eye St., Washington 6.) D. C.) közli: “Egyszer három évben országos közgyűlést tart az Amerikai Magyar i-Szövetség. Ez év október 6- án és 7-én New York város magyarsága látja vendégül az AMSz kiküldötteit és vendégeit a Hotel Statterben. -Találkozásra hívjuk nagy Amerikából minden felekezetű egyházközség lelkipásztorát; mindén országos társadalmi egyesület vezetőségét; minden férfi, női és ifjúsági egylet kiküldöttjét; minden kulturális, hazafias és polgári szervezet képviselőjét; minden ma gyarnyelvü újság és rádió-műsor kiadóját és szerkesztőjét; minden ' régi' és “uj” amerikai magyar férfit, nőt és ifjat, aki Amerika belső erejéhez és világépitő felelősségéhez az AMSz-on keresztül kivan és tud a legtöbbet és legjobbat adni önmagából. Szolgálatunk és céljaink érthetők és világosak. Amerika alkotmányának hűséges védelme és tántoríthatatlan tiszteletben tartása a legfőbb célunk. Minden tehetsegünkkel, tudásunkkal s erőnk kel küzdünk tehát azért, ami Amerika érdeke s minden törvényes eszközt felhasználva harcolunk az ellen, ami Amerika életét és békéjét veszélyezteti. A gyorsan változó világesemények olyan polgári felelősségek elé állítottak minden hü amerikait, amelyek elől nincs többé kitérés. Ezekkel a közéleti, testületi és egyéni felelősségekkel fogunk szembenézni ezen. az országos közgyűlésen. Jöjjön el tehát minden meghívott honfitársunk ez év október 6 és 7- ik napjain New Yorkba, — ahol uj hazánk életét, óhazánk felszabadítását s a világ békéjét érintő feledhetetlen előadások, tárgyalások s határozatok sorozatán át amerikai közéletünk legnagyobbjai fognak Amerika leghűségesebb magyarságával találkozni. Az AMSz közgyűlésére az amerikai bevándorlásügyi főhivatal igazgatója (Commissioner Mrc- Kay); a külügyminisztérium és a “Voice of America” hivatalos szószólója; az IRO egyik amerikai vezetője (M. Biehle); a Displaced Persons Commission h. elnöke (Commissioner O’Connor); a U. S. Atomic Energy központ képviselője (Dr. P. N. Powers); a “Szabad Europe” vezetősége; a Magyar Nemzeti Bizottmány elnöksége: amerikai magyar közéletünk egyházi, társadalmi, kulturális és polgári szervezeteink legkiválóbb hölgy és férfi ‘képviselői hozzák azokat az üzeneteket, amelyek minden delegátust és vendéget nagyon közelről fognak érinteni.” SZENT ISTVÁN NAPJÁNAK MEGÜNNEPLÉSE SPANYOLORSZÁGBAN. A Madridban megjeleni "Spanyolországi Levelek írja: Az idei rendkívüli hőhullám dacára nem kevés azoknak a magyaroknak a száma, akiket Szent 1st-, ván napja a fővárosban talált és akik bensőséges egyetértésben áldoztak első szent királyunk feledhetetlen emlékének. Déli 12 órakor a magyar követség szomszédságában fekvő Szent Szív kolostor oratóriumában- a magyar kolónia szentmisére gyűlt össze, amelyen Megyer József páter mondott lelkes hazafiságtól áthatott ünnepi beszédet. Utána Marosy Ferenc meghatalmazott miniszter és neje látták vendégül a magyar kolónia tagjait, a szabad Magyarságnak ezidőszerint egyet len működésben levő külképviseletén, a madridi magyar követségen. Ugyancsak megünnepelte Szent István napját a barcelonai magyarság is, Egán Alfréd konzul és Berzeviczy László alezredes, a Magyar Harcosok Bajtársi Közössége megbízottjának részvételével. Mai számunkkal befejezzük a kiváló magyar büntető-jogász 140 sürübetüs oldalra terjedő, perdöntő tanulmányából vett szemelvények közlését, amelyből kiviláglott a mérhetetlen kiilömbség, miként festett volna a Mindszenti-per, ha olyan bíróság előtt, amely a tárgyi igazság, nem pedig a diktatórikus pártérdek szerint Ítél, mód lett volna a komoly, beható szabad jogászi védelemre. Az álnevű szerző müvét eljuttattuk illetékes kezekbe és hiszszük, hogy annak teljes terjedelmű angol fordítása nagyértékü szolgálatot tett a magyar ügynek, amelyért a mártír hercegprímás harcát vivta. Annakidején kifejtettük e hasábokon, hogy a hercegprímás semmiféle tényleges összeesküvést nem szervezett, ilyen nem is létezett. Csupán a magyar nép leikétől idegen kommunizmus kividről remélt megdöntése utáni idők kérdései foglalkoztatták, mint minden, hazája sorsát szivén viselő magyart. Emiatt s mert a rendszerről való erkölcsi felfogásának kifejezést mert adni, tették el útjukból. A vélemény és gondolatszabadság eltiprásának áldozata s a világ egyetlen valóban szabad, valóban demokratikus országában bajaszála sem görbült volna. E tanulmány meggyőzően mutatja ki, hogy barbár üldözői mégcsak annyi fáradtságot sem vettek maguknak, hogy gonddal megalapozott és kellően alátámasztott vádat próbáltak volna ellene emelni. A vád egyetlen alapja a hatalombitorlók ellenvéleményt nem tűrő, vad féltékenységének kegyetlen dühe. Az érdemes szerzőt az egész magyarság elismefő köszöneté és hálája illeti meg maradandó értékű müvéért! A HERCEGPRÍMÁS ÉS MSGR. MIHALOVICS A hűtlenség bűntettének tényállására vonatkozó utolsó bekezdésben a vádirat igy folytatja: “Ugyancsak az állam érdekét veszélyeztető titkok kiszolgáltatása céljából épült ki az a szervezet, melynek mozgatója Mihalovics Zsigmond prelátus. Mindszenti bizalmas embere volt. Midőn Mihalovics helyzete az ellene indított eljárás folytán Magyarországon tarthatatlanná lett, Mindszenti József hozzájárulásával külföldre szökött és onnét küldött, az iratoknál elfekvő levelében félreérthetetlenül leírta egy külföldi kémszervezettel felvett összeköttetését és kifejezte azon hő reményét, hogy az “általa megjelölt biztos vonalon már nemsokára megnyerhetem Eminenciád válaszát és kapok becses anyagot". A “kém” Mihalovics tehát kétségtelenül Mindszenti tudtával és beleegyezésével, Mindszenti utasítására járt el. mondja a vádirat, de nem közli, hogy mikor, hol, hogyan és kiknek a részvételével épült ki az a bizonyos kémszervezet? Azt sem közli, hogy kinek az érdekében, miféle titkok kikémlelése végett keletkezett, hogyan működött és meddig? Nem részletezi, hogy mi volt az oka és alapja annak az eljárásnak, amelyet Mihalovics ellen indítottak és amely helyzetét Magyarországon tarthatatlanná tette. Viszont hivatkozik a bűnjelként rendelkezésre álló levél tartalmára — anélkül, hogy e levélnek legalább keltét közölné — amelyben a vádirat szerint “. . . leírta egy külföldi kémszervezettel felvett összeköttetését”. Ebből kétségtelenül megállapítható, hogy ‘Mihalovics ezt az összeköttetést már Magyarországról történt távozása után, külföldön vette fel. Ugyanis ha ezt meg előzőleg Magyarországon, Mindszenti tudtával és beleegyezésével történt volna, úgy nem kellett volna azt leírnia. A levélnek erre az itt — kivételesen szószerint — közölt mondatára alapítja a vádirat azt a megállapítását, hogy "... a kém Mihalovics. . . Mindszenti tudtával és beleegyezésével járt el . . . ”, Ez a hivatkozott mondat azonban az állítólag felvett kapcsolatok leírása után, következik, tehát miután már megelőzőleg értesít, tájékoztat, 'felvilágosit, azután fejezi ki hő reményét a válasz és az anyagszolgáltatás tekintetében. A vádlott “előzetes” tudtának, beleegyezésének, sőt utasításának bizonyítására tehát ez az egyetlen idézett mondat elégtelen és alkalmatlan. Eltekinve azután attól, hogy a vádirat a legtávolabbi adattal sem sejteti,, hogy az állítólagos “kémszervezet” valóban olyan anyagot akart s tudott megszerezni és Mihalovics utján illetéktelen személynek ‘kiszolgáltatni, amely az 1930. III. t. c. 60-ik paragrafusában meghatározott titoknak tekintendő, tehát amelynek kiszolgáltatása ennek a bűncselekménynek megállapitására alkalmas, — még utalást sem tesz arra, mintha Mindszenti József valóban közreműködött és anyagszolgáltatással segítette volna ezt az állítólagos kémszervezetet tehát hogy akár mint tettes, akár mint részes valóban elkövette volna a vád tárgyává tett hűtlenség bűntettének tevékenységi részét. Eszerint a közölt tényállás vele szemben a bűncselekmény megállapitására teljesen alkalmatlan. Mindezek után csak természetes, hogy a vádirat önmagához következetesen azzal fejezi be a második B) fejezetet: “Mindszenti József ezen tevékenységével külhatalom kormányával és külföldi szervezettel (?) érintkezésbe bocsátkozott avégett, hogy ezeket (?) a magyar állam ellen ellenséges cselekményre bírja és kény-