Krónika, 1950 (7. évfolyam, 4-12. szám)
1950-08-15 / 8. szám
1950 augusztus. mix* ----------— ‘KRÓNIK A" 5-1K OLDAL’ dasági helyzetről, a demokratikus pártokról tudomására jutó és papjain keresztül befutó adatokat Chapin követnek továbbítani fogja.” Minthogy a vádirat ebben a részletében nem beszél hazug állításokról és Intézkedések eltorzításáról •— miként fentebb — igy minden valószínűség szerint a hűtlenség bűntettének az 1930. III. t. c. 60. §-ában meghatározott cselekményét kívánta bizonyítékokkal alátámasztani. Amig azonban a törvény ”... katonai titkot, vagy a magyar állam egyéb fontos érdekeit, igy különösen nemzetközi; vagy gazdasági helyzetét érintő más titkot . . .” jelöl meg a büncselekméAy tárgyául, addig a vádirat ehelyütt csupán “adatokat” említ titkok helyett "... a politikai és gazdasági helyzetről, a demokratikus pártokról.” Adatszolgáltatás magában véve a törvény szerint nem bűncselekmény még akkor sem, ha a törvény által megjelölt tárgykörben mozog. A törvény a demokratikus pártok-at nem említi, azokat tehát védeni sem kívánta, viszont a vádirat sem hivatkozik olyan törvényhelyre, amelynek alapján a demokratikus pártok érdekei és működése a magyar állam érdekeivel lenne azonosítható. Következőleg ez nem tartozik a törvény által védeni kívánt jogtárgyak közé. Egyébként a nemzetközi érintkezés jogszabályai és szokásai szerint az egymással összeköttetésben álló, tehát érintkező államok külképviseleti szerveik utján szoktak tájékozást szerezni egymás belső politikai és gazdasági helyzetéről. Ez a külképviseleti szervek rendes ügyköréhez tartozó feladat, anélkül, hogy az ország határain belül általában ismert és bárki által megszerezhető adatokon kívül egyéb, közönségesen nem ismert és csak rendkívüli utón megszerezhető "titkok” megszerzésére és továbbitására is vonatkoznék, Minthogy a vádirat Mindszenti "tudomására jutó” "papjain keresztül befutó adatokat” említi csupán, ezek, a dolog természete szerint, ellenkező állítás hiányában valószínű tárgykörük folytán, titkoknak nem tekinthetők. Következőleg az a további tény kedés, amely szerint . . . utasítást adott titkárának Zakar Andrásnak, hogy Koczak követség titkárnak az ilyen irányú anyagot rendszeresen adja át, szintén nem esik a felhívott törvényhely büntető rendelkezése alá. A vádirat ezután némi következetlenséggel igy folytatja: “Ezen a Mindszenti József tudomására jutott titkokat ettől kezdve Zakaron és Koczakon keresztül Chapin követnek, tehát illetéktelen személynek kiszolgáltatta, amely tettével az állam érdekeit kétségtelenül súlyosan veszélyeztette." ,Az “ezen” szó kétségtelenül a “titkok”-ra vonatkozik., következőleg az előbbi mondatokban még "adatok” itt már a vád céljai érdekében áthasonultak “titkok”-ká. Hogy azonban mik voltak ezek a titkok, arról a vádirat semmiféle adatot, vagy részletet nem közöl. Ez a körülmény kézenfekvővé teszi azt a feltevést, hogy ezek az állítólagos titkok a vádhatóságnak tudomására nem jutottak és e tekintetben bizonyítékok sem állanak rendelkezésére. A bizonyítékok és dokumentumok gyűjteménye a Sárga Könyv (55. oldalán) csupán Mindszenti József és Zakar András gyanúsítottaknak nyo mozati vallomását idézi bizonyítékul ebben a részben. Mindszentinek itt közölt vallomása szerint Chapin követ a kommunistákról, a demokratikus pártokról, az orosz csapatokról továbbá a politikai és gazdasági helyzetről kért tőle adatokat. Zakar András nyomozati vallomása csak a kommunistákat említi. Mindezek azonban az 1930. III. t. c. 60. §-ának védett jogtárgyai közé nem tartoznak..... KÖZISMERT TÉNYEK KÖZLÉSE NEM BŰNCSELEKMÉNY! Ezektől függetlenül azonban -—- és a vádirat következő részeire tekintettel tisztázni kell a "titok” szó értelmét. A "titok” a szónak logikai és büntetőjogi értelmében olyan adat, amelyet egy adott időpontban az élet közönséges körülményei között általában nem tudhat meg más, csak az, akinek arra,, hivatalánál, beosztásánál és munkakörénél fogva hivatásszerűen megvan a joga és a lehetősége és amelynek köztudomásul, vagy bármely illetéktelen személy tudomására való jutása valamely magasabb érdeket veszélyeztet. Az itteni vád tárgyát képező cselekményhez tartozó titoknak olyan nak kell lennie, amely vagy “katonai titok”, vagy a magyar állam "egyéb fontos érdekeit, igy különösen nemzetközi vagy gazdasági helyzetét” érinti. A vádirat még azt sem emliti meg, hogy ezek az állítólagos titkok a magyar államnak melyik fontos érdekét érintették, még kevésbbé közli csak egyetlen adatát is ezeknek a titkoknak, de még arra sem utal, hogy mire vonatkoztak azok, holott a Bp. 255. §-a ezeknek az adatoknak, mint tényállásbeli részleteknek közlését kötelezővé teszi. A közölt általánosító meghatározásból feltételezhető, hogy ezek az adatok nem voltak titkok. Annál is kevésbbé lehettek azok, mert a vádirat sehol nem tesz említést arról, mintha azoknak megszerzése valamilyen — a köznapi élet lehetőségeitől eltérő — rendkívüli módon történt volna, már pedig ez a körülmény a tényállásnak szorosan vett tartozéka. Ha pedig nem voltak titkok, hanem a köznapi élet tapasztalataiból meríthető egyszerű adatak (a vádlott hercegprímás papjainak szokásos hivatalos jelentéseiben alig is képzelhető egyéb), úgy semmi esetre sem tartoznak a vádbeli bűncselekmény keretei közé. Egyéként a vádiratnak B) pontjához tartozó fejezetéből általában az vehető ki, hogy Mindszenti József a külföldi hatalmak képviselőinek panaszkodott. A panasz jellegéből pedig következik, hogy azoknak tartalma sérelem* olyan sérelem, amely személyeknek, cső portoknak vagy testületeknek, tehát általában több embernek érdekeit érintette, amelyet tehát éppen ezért általában sokan tudó-HOL VAGY ISTVÁN KIRÁLY! “Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga, Ki voltál valaha országunk istápja!” Nyomorgók vigasza, pogányok ostora, Tekints országodra magyarok királya! Szenvedő magyarok lábadhoz térdelünk, Esdeklő hő imánk egyetlen fegyverünk. Ezeréves honod meggyalázva, tépve, Felkiált jajszavunk: Tekints le e népre! Nincsen vége-hossza a búnak a jajnak, Ősi szép munkádon bitangok osztoznak. Ártatlanul szenved főpapunk, Mindszenti. . . Úgy érzi már néped, nincs mellette senki. Nézd, a könnyeiket nem bírják törülni, Munkájuk gyümölcsén nem tudnak örülni Börtönben sínylődik magyarok legjava, Országod gyalázza a pogányok hada. Nem kívánunk többé háborút, pusztulást, Segítsd magyar földre királyi koronád! Az igazak vérét mért engeded hullni? Csonka országodat ne hagyd elpusztulni! Alig dobog a szív, de szánk még mormolja, Pusztuljon földedről a pogány had, csorda! Kövesd meg érettünk Magyarok Asszonyát, Hallgasd meg jó Atyánk feljajduló imánk: "Hol vagy István király?! Téged magyar kiván, Gyászos öltözetben Te előtted sírván!” Ausztria, 1950 augusztus hó. EGERSZEGIIMRE másul vehettek. Ezek tehát nem voltak titkok, hanem közismert tények és adatok, amelyeket maga a vádirat nevezett hazug állításoknak, megtörtént intézkedések eltorzításának, anélkül azonban, hogy ezeket legalább tartalmilag, vagy tárgykörüknél fogva megjelölné. Feltehető, hogy ezeknek közlése még a jelen per keretében is célszerűtlennek, de legalább is kellemetlennek mutatkozott. Ezek nyilván az 1930. Ilii. t. c. §-ában meghatározott bűntett tényálladékát lettek volna hivatva megállapítani. A vádirat azonban a tényállás elbeszélésében nem határolja el egymástól s két különböző bűncselekményt megvalósító cselekmények csoportját. így nem jelöli ’meg, hogy a Chapin követtel való összeköttetés és adatszolgáltatás tárgyát meddig képezték a "célza. tos” ferdítések, "hazug” híresztelések és mikor kezdődött meg a "titkok” tehát való adatoknak kiszolgáltatása. Feltehető és következtethető ez csupán abból, hogy a vádirat a B) ponthoz tartozó tényállás második felében már nem tesz említést arról, hogy a Chapin követnek Koczak követségi titkár utján szolgáltatott adatok valótlanok lettek volna. Minthogy azonban ezek “titok" jellegének bizonyítására sem azok tár. gyát nem közli, sem pedig bizonyítékot meg nem jelölt, azért az idevonatkozó adatok teljes hián'yá ban fel kell tételezni, hogy ezek' az adatok, valamint az előbbi esd-1' porthoz tartozók sem voltak titkok, következőleg a vádlott részéről azoknak bárki más részére való közlése és továbbítása nem bűncselekmény. Mindezek után azonban a vádirat idevonatkozó szakaszát azzal fejezi be, hogy miután Mindszenti József ezeket a titkokat ", . . Chapin követnek, tehát illetéktelen személynek kiszolgáltatta . . . tettével az állam érdekeit kétségtelenül súlyosan veszélyeztette.” A vádirat tehát megelőző részeihez következetes maradt ezúttal is. A vád tárgyává tett bűncselekmény tényálladékához tartozó, azt alátámasztó tények és bizonyítékoknak a Bp. 255. §-ában előirt módon való közlése helyett elbeszélő modorban általánosságokat mond s végül mint természetes és logikus eredményt megállapithatja azt, hogy a vádlott a bűncselekményt elkövette, — holott semmi joghatálylyal biró pozitívumot nem állított! Idő és bélyeg takarítás céljából forduljunk bevándorlási ügyekben egyenesen az Amerikai Magyar Szövetséghez, 1624 Eye St. N. W. Washington 6, D. C. Segélyügyek ben direkt az American Hungarian Relief címre írjunk: 246 Fifth Avenue, New York City. Címváltozásokat kérjük a régi cim felemlitésével azonnal bejelenteni. Kéziratokat nem adunk vissza. Beküldött okmányokért és egyéb küldeményekért nem vállalunk felelősséget s küldésük mellőzését kérjük. sí v LAPUNK New Yorkban a yorkvillei újságárusoknál, az East 79-ik és 86-ik uccákban és környékükön lévő ujságstandeken, valamint az East 86-ik utcai Kerekes-féle könyvkereskedésben kapható.
