Krónika, 1950 (7. évfolyam, 4-12. szám)
1950-07-15 / 7. szám
12-IK OLDAL "KRÓNIK A” 1950 j Anticommunist Kommunista-ellenes KRÓNIKA ESTABLISHED 1943 Editor SÁNDOR TARCZ — szerkesztő Published every month by “KRÓNIKA” Hungarian Press 307-5th AVENUE SUBSCRIPTION: U. S. of AMERICA and CANADA $2.00 PER YEAR NEW YORK 46. N.Y. ELŐFIZETÉSI PI?: az Egyesült Államokban és Canadában $2.00 EGY ÉVRE PRICE PER COPY — 10c. — EGY PÉLDÁNY ÁRA Acheson néhány nap előtt azt mondotta, Moszkvával nem lehet béke, amíg meg nem tanulja az “élni és élni hagyi bölcsességét. Hitler nem akarta ezt megtanulni s félő, rengetec zatba, milliók tragédiájába fog kerülni újra, amíg Moszkva i nulja majd, — későn, amikor már nem veheti hasznát. . . Mi következik, fájdalmas elképzelni is. De, úgy látszik, ' fejezni a második világháborút, amely a demokrácia háborúja totalitarizmusok, diktatúrák ellen, de szerencsétlenségre olyan ményt hozott, amely elintézte ugyan az egyik diktátor-szörnyet, : másikat hozott a világ nyakára. Amerikára vár a munka mási a világ teljes megtisztítása, a szabadság és emberiesség helyréé az emberiség számára. God bless America! — írjuk be naplónk aznapi fejezetén gére, sápadtan, mégis lelkesülten és meggyőződéssel, mint sokc dó, szivbéli kívánságot. S a bus kortárs gondolataiban felvi Goethe 1779-ben Valmynál mondott hires szavai: “Itt és most < beriség uj korszaka indult el. . . ” 1950 JUNIUS 25. Estéről reggelre háborúra ébredt a világ, meglepetten és mégsem teljesen váratlanul, mert régóta látható volt, hogy a kommunista totalitarizmus, akárcsak a náci válfaja, nem ismer határokat imperialista terjeszkedési vágya vérmességében s túl fogja feszíteni a hurt. Az északkoreai kommunista csatlóskormány rajtütésszerün megtámadta az Egyesült Nemzetek védelme alatt álló délkoreai demokratikus köztársaságot, mely a UN határozata szerint tulajdonképen egész Korea kormánya kellene legyen. A UN határozata alapján ki is it ták a választásokat, de az északi zóna az oroszok parancsára nem vett részt. Az oroszok ellenezték, mert UN ellenőrző bizottság jelenlétében folyt volna le a választás. Délkorea lakosságszáma kétszerannyi mint az északié, kerekszám húsz millió. Mégis megtámadták az északiak, mert mögöttük ott a Szovjet, amely ellátta őket a hadviselés minden modern fegyverével, a tankok és repülőgépek áradatával és kiképezte a hadsereget. Amerika viszont szerződéses gőtéiméit betartva, néhány hó előtt visszavonta megszálló csapatait és küldött ugyan hadianyag segítséget, de nem lévén különleges céljai Koreával és csupán szabadságát akarva biztosítani, a segítségre nem fektetett oly nagy súlyt, mint Moszkva és a délkoreai hadsereg kiképzését sem vette a kezébe, mint azt az oroszok tették zónájukban. Sajnos, a világháború alatt zóna-felosztásokra történt megegyezés, ahelyett, hogy mindenütt háromhatalmi megszálláshoz ragaszkodtak volna. Ez esetben másként festene ma nemcsak a koreai helyzet, de a keleteurópai országok, közte Magyarország sorsa is. . . . Minden politikailag némileg jártas ember azonnal tisztában volt azzal, hogy nemcsak a távolkeleti kisország ügye forog kérdésben, hanem, hogy betelt a pohár. . . Lengyelországban s az egykori Monarchia országaiban kezdődött s a Nyugat ■ kényszeredett érzésekkel tűrte a burkolt erőszakot. Most elkezdődött a nyílt rablóerőszak. Ennek igy kellett jönnié, volt első érzésünk. Nemrég jeleztük, hogy China elrablása volt az utolsó ragadozás, amit a szabad világ népei még eltűrnek: ugyanott vagyunk a vörösben újból lepergő filmben, mint amikor Prága lerohanása után Anglia garanciát adott Lengyelországnak. A legközelebbi aggresszió nem fog simán menni, irtuk. Délkorea lett a legközelebbi aggresszió. A totalitarizmus, akár náci, akár bolsi, nem adhat mást csak mi lényege. S lényege a fékezhetetlen, telhetetlen világuralmi vágy. Nem kétséges, hogy az északkoreai csatlósokat Moszkva parancsolta invázióra. Stalin is megkockáztatta, hogy uj háborút hiv ki, alig öt évvel a legutóbbi után, holott az emberiség éppen a kommunista erőszak terjeszkedése miatt még egyáltalán nem is jutott igazi nyugalomhoz, S teszi ezt épen amikor hamis békepropagandájával tele kiabálja a világot és az Egyesült Államokban is mindenfelé a kommunisták stockholmi békehatározata javára gyűjtenek aláírásokat az elvtársak. Az orosz távirati ügynökség épen hirül adta, hogy Északkorea 10 millió lakója közül közel hat millió irta alá a békehatározatot. A bostoni Christian Science Monitor már felhívja az orosz hírügynökséget, közölje, hány van az aláírók között, aki jelenleg az északkoreai inváziós hadseregben harcol Délkorea ellen? Acheson néhány nap előtt a trójai fa-ló mintájára, amelynek belsejében a görögök fegyveres csapatot csempésztek Trójába a város elpusztítására, trójai galambnak nevezte Moszkva álbékeakcióját, a kommunizmus előtti behódolás békéjét. Akkor talán maga sem hitte, hogy ily hamar fog nyomatékos, szemléltető példát kapni e hasonlata találó voltára. , . . Az Egyesült Nemzetek biztonsági tanácsát délutánra gyorsan összehívták. A UN-t a kínai kommunisták delegációjának elutasítása miatt bojkottáló oroszok távollétében határozatban elitélte az északkoreai kommunistákat s a támadás beszüntetésére hívta fel Őket, külömbeni szankciók terhe alatt. Washington, jelenti este a rádió, nem nagyon bízik e lépés sikerében, mert az annyi pakli .kártyával egyszerre játszó Moszkva «zt mondja, az egészet a “szabad” északkoreai kommunisták csinálják, akiknek ő nem adhat parancsot. Az egész világ tudja, hogy Moszkvának csak egy szavába kerülne és az északkoreai kommunisták kettős rendben szabályosan hazamasiroznának, de aligha hihető, hogy ‘Moszkva ily utasítást adna ki az erre a támadásra, általa felfegyverzett koreai ötödik hadosztálynak. , . . HOOVER ESERNYŐJE. Herbert Hoover, az Egyesült Államok egyetlen élő exc a kiváló veterán politikus, aki két hónap előtt, a szabadság« nemzetek lépését sürgette, hogy zárják ki a UN-ből a Szó újabb beszédet mondott, amelylyel azonban nem tudunk a egyetérteni, mint az elsővel. A kansasi Emporiában hangzót beszéd s megállapítja, hogy “a világbékének egyetlen ellenség: a kommunizmus, amely a sátán erőit jelenti”, de hozzáteszi, “magában hordja a csirákat, amelyek idővel el fogják puszii ezért célunk az legyen, hogy elszigeteljük ezt a sátáni erőt”. Ennek megfelelően azt javasolja most Hoover, hogy “é tovább az Egyesült Nemzeteket, korlátozzuk a kommunizmust ra a népekre, amelyek már szolgasága alá jutottak, állítsuk i támadást Koreában és bízzuk az időre, hogy végezzen a irányzattal”. Úgy hisszük, hogy Hoover érthető lelkes békeszeret* illúzióit kegyetlen kézzel tépi széjjel az idők forgószele, a va Moszkva nem hajlandó “a kommunizmust azokra a népekre tozni, amelyek “már szolgasága alá jutottak”, Moszkva mindig és újabb hódításra törekszik, Kínát még meg sem emésztette Koreát akarja tüzzel-vassal. És rajta van a műsorán minden ázs szág, még India és Japán is, Európában pedig Németország, < ország, Franciaország, stb. Moszkva világuralmat akar s ezzel ben jámbor magán-óhaj Hoover javaslata. A rabnépek pedig épen eleget szenvednek már hatodi ahhoz, hogy felszabadításukat ne bízzuk a távoli jövő vakszer: jére. . . A kommunizmus nem kell a népeknek, hiszen abol nt erőszak a rendelkezésére, mindenütt csak parányi kisebbséget elérni. De Mpszkva uralma nem szellemi érvekkel, hanem ta kai és bombázlmkal tartja hatalmon magát. . . Nem lehet kivárni, amig a kommunizmus “önmagától p el,” mert közben nemcsak Európa és Ázsia kerül a Vörös Had: re támaszkodó bolsevizmus jármába, de Amerika nem is na gye voli időpontban arra ébredne, hogy elszigetelték, be van kéri világbolsevizmus haderejétől, sőt belülről is fúrja egy megdu ötödik hadosztály. . . Néhai Chamberlain esernyőjével nem harcolni ez ellen! A KRÓNIKÁVAL - A MAGYAR FELTÁMADÁSÉRT A Krónika a legelterjedtebb magyar lap a világon. Nem kedéssel, hanem, szomorú büszkeséggel jegyzi fel ezt a tényt mac A magyar sors mai tragikumát jellemzi, hogy ezt elmondhatjuk, mióta fennáll a magyar történelem, ennyire nem volt széjjelszór a magyarság. Nincs a világnak az az elrejtett zuga, ahová ne jut a Krónika, kivált mióta menekült testvéreink kezükbe vették a vái botot, hogy átvészelhessék az időket, amig ismét “hiv a haza”. Csak hevenyészett adatként közöljük, hogy a Krónika nen Észak, Dél- és Középamerika és Európa országaiba jár, hanem . ába, Afrikába és Ausztráliába is. Keserűen mondjuk: öt világrész lettünk. . . . Címjegyzékünkben egymásmelleit szerepel Anglia, metország, Olaszország, Franciaország, Hollandia, Belgium, Aus: Svédország, Törökország, Indiával, Argentínával, Tasmáni Rhodesiával a Délafrikai Köztársasággal épp úgy mint Canadái Dominikai Köztársasággal, Brazíliával, Columbiával és Venezuel Különösen az ausztráliai országokba és a távolkeleti Indochinába r lapok száma szaporodott meg erősen az utóbbi időben. Példányszámunk hónapról hónapra tetemesen növekszik. I rikai magyarok, kik az óhaza jövőjét most is szivükön viselik, f: resik előfizetésükkel lapunkat, mert látják, hogy magyar szívvel s azt az utat hirdetjük, amely a magyar népet, eszményeihez hívei igaz révbe vezeti. Az előfizetési ár egyedülállóan alacsony, esi KÉT dollár évenként. Hontalanoknak a világ bármely részébe d lanul küldjük a lapot. Csatlakozzunk a Krónika táborába, a törvényes magyar rályság és a magyar nemzet, a Szentkorona fénye megújulásának cosai sorába!
