Krónika, 1950 (7. évfolyam, 4-12. szám)

1950-07-15 / 7. szám

12-IK OLDAL "KRÓNIK A” 1950 j Anticommunist Kommunista-ellenes KRÓNIKA ESTABLISHED 1943 Editor SÁNDOR TARCZ — szerkesztő Published every month by “KRÓNIKA” Hungarian Press 307-5th AVENUE SUBSCRIPTION: U. S. of AMERICA and CANADA $2.00 PER YEAR NEW YORK 46. N.Y. ELŐFIZETÉSI PI?: az Egyesült Államokban és Canadában $2.00 EGY ÉVRE PRICE PER COPY — 10c. — EGY PÉLDÁNY ÁRA Acheson néhány nap előtt azt mondotta, Moszkvával nem lehet béke, amíg meg nem tanulja az “élni és élni hagyi bölcsességét. Hitler nem akarta ezt megtanulni s félő, rengetec zatba, milliók tragédiájába fog kerülni újra, amíg Moszkva i nulja majd, — későn, amikor már nem veheti hasznát. . . Mi következik, fájdalmas elképzelni is. De, úgy látszik, ' fejezni a második világháborút, amely a demokrácia háborúja totalitarizmusok, diktatúrák ellen, de szerencsétlenségre olyan ményt hozott, amely elintézte ugyan az egyik diktátor-szörnyet, : másikat hozott a világ nyakára. Amerikára vár a munka mási a világ teljes megtisztítása, a szabadság és emberiesség helyréé az emberiség számára. God bless America! — írjuk be naplónk aznapi fejezetén gére, sápadtan, mégis lelkesülten és meggyőződéssel, mint sokc dó, szivbéli kívánságot. S a bus kortárs gondolataiban felvi Goethe 1779-ben Valmynál mondott hires szavai: “Itt és most < beriség uj korszaka indult el. . . ” 1950 JUNIUS 25. Estéről reggelre háborúra ébredt a világ, meglepetten és még­sem teljesen váratlanul, mert régóta látható volt, hogy a kommunista totalitarizmus, akárcsak a náci válfaja, nem ismer határokat imperia­lista terjeszkedési vágya vérmességében s túl fogja feszíteni a hurt. Az északkoreai kommunista csatlóskormány rajtütésszerün megtámadta az Egyesült Nemzetek védelme alatt álló délkoreai de­mokratikus köztársaságot, mely a UN határozata szerint tulajdon­­képen egész Korea kormánya kellene legyen. A UN határozata alap­ján ki is it ták a választásokat, de az északi zóna az oroszok paran­csára nem vett részt. Az oroszok ellenezték, mert UN ellenőrző bi­zottság jelenlétében folyt volna le a választás. Délkorea lakosságszáma kétszerannyi mint az északié, kerek­szám húsz millió. Mégis megtámadták az északiak, mert mögöttük ott a Szovjet, amely ellátta őket a hadviselés minden modern fegyverével, a tankok és repülőgépek áradatával és kiképezte a hadsereget. Amerika viszont szerződéses gőtéiméit betartva, néhány hó előtt visszavonta megszálló csapatait és küldött ugyan hadianyag se­gítséget, de nem lévén különleges céljai Koreával és csupán szabad­ságát akarva biztosítani, a segítségre nem fektetett oly nagy súlyt, mint Moszkva és a délkoreai hadsereg kiképzését sem vette a kezébe, mint azt az oroszok tették zónájukban. Sajnos, a világháború alatt zóna-felosztásokra történt meg­egyezés, ahelyett, hogy mindenütt háromhatalmi megszálláshoz ra­gaszkodtak volna. Ez esetben másként festene ma nemcsak a koreai helyzet, de a keleteurópai országok, közte Magyarország sorsa is. . . . Minden politikailag némileg jártas ember azonnal tisztában volt azzal, hogy nemcsak a távolkeleti kisország ügye forog kérdés­ben, hanem, hogy betelt a pohár. . . Lengyelországban s az egykori Monarchia országaiban kezdődött s a Nyugat ■ kényszeredett érzések­kel tűrte a burkolt erőszakot. Most elkezdődött a nyílt rablóerőszak. Ennek igy kellett jönnié, volt első érzésünk. Nemrég jeleztük, hogy China elrablása volt az utolsó raga­­dozás, amit a szabad világ népei még eltűrnek: ugyanott vagyunk a vörösben újból lepergő filmben, mint amikor Prága lerohanása után Anglia garanciát adott Lengyelországnak. A legközelebbi aggresszió nem fog simán menni, irtuk. Délkorea lett a legközelebbi aggresszió. A totalitarizmus, akár náci, akár bolsi, nem adhat mást csak mi lényege. S lényege a fékezhetetlen, telhetetlen világuralmi vágy. Nem kétséges, hogy az északkoreai csatlósokat Moszkva parancsolta in­vázióra. Stalin is megkockáztatta, hogy uj háborút hiv ki, alig öt év­vel a legutóbbi után, holott az emberiség éppen a kommunista erőszak terjeszkedése miatt még egyáltalán nem is jutott igazi nyugalomhoz, S teszi ezt épen amikor hamis békepropagandájával tele kia­bálja a világot és az Egyesült Államokban is mindenfelé a kommu­nisták stockholmi békehatározata javára gyűjtenek aláírásokat az elvtársak. Az orosz távirati ügynökség épen hirül adta, hogy Észak­­korea 10 millió lakója közül közel hat millió irta alá a békehatározatot. A bostoni Christian Science Monitor már felhívja az orosz hírügynök­séget, közölje, hány van az aláírók között, aki jelenleg az északkoreai inváziós hadseregben harcol Délkorea ellen? Acheson néhány nap előtt a trójai fa-ló mintájára, amelynek belsejében a görögök fegyveres csapatot csempésztek Trójába a város elpusztítására, trójai galambnak nevezte Moszkva álbékeakcióját, a kommunizmus előtti behódolás békéjét. Akkor talán maga sem hitte, hogy ily hamar fog nyomatékos, szemléltető példát kapni e hasonlata találó voltára. , . . Az Egyesült Nemzetek biztonsági tanácsát délutánra gyorsan összehívták. A UN-t a kínai kommunisták delegációjának elutasítása miatt bojkottáló oroszok távollétében határozatban elitélte az észak­koreai kommunistákat s a támadás beszüntetésére hívta fel Őket, kü­­lömbeni szankciók terhe alatt. Washington, jelenti este a rádió, nem nagyon bízik e lépés sikerében, mert az annyi pakli .kártyával egyszerre játszó Moszkva «zt mondja, az egészet a “szabad” északkoreai kommunisták csinálják, akiknek ő nem adhat parancsot. Az egész világ tudja, hogy Moszk­vának csak egy szavába kerülne és az északkoreai kommunisták kettős rendben szabályosan hazamasiroznának, de aligha hihető, hogy ‘Moszkva ily utasítást adna ki az erre a támadásra, általa felfegyver­zett koreai ötödik hadosztálynak. , . . HOOVER ESERNYŐJE. Herbert Hoover, az Egyesült Államok egyetlen élő exc a kiváló veterán politikus, aki két hónap előtt, a szabadság« nemzetek lépését sürgette, hogy zárják ki a UN-ből a Szó újabb beszédet mondott, amelylyel azonban nem tudunk a egyetérteni, mint az elsővel. A kansasi Emporiában hangzót beszéd s megállapítja, hogy “a világbékének egyetlen ellenség: a kommunizmus, amely a sátán erőit jelenti”, de hozzáteszi, “magában hordja a csirákat, amelyek idővel el fogják puszii ezért célunk az legyen, hogy elszigeteljük ezt a sátáni erőt”. Ennek megfelelően azt javasolja most Hoover, hogy “é tovább az Egyesült Nemzeteket, korlátozzuk a kommunizmust ra a népekre, amelyek már szolgasága alá jutottak, állítsuk i támadást Koreában és bízzuk az időre, hogy végezzen a irányzattal”. Úgy hisszük, hogy Hoover érthető lelkes békeszeret* illúzióit kegyetlen kézzel tépi széjjel az idők forgószele, a va Moszkva nem hajlandó “a kommunizmust azokra a népekre tozni, amelyek “már szolgasága alá jutottak”, Moszkva mindig és újabb hódításra törekszik, Kínát még meg sem emésztette Koreát akarja tüzzel-vassal. És rajta van a műsorán minden ázs szág, még India és Japán is, Európában pedig Németország, < ország, Franciaország, stb. Moszkva világuralmat akar s ezzel ben jámbor magán-óhaj Hoover javaslata. A rabnépek pedig épen eleget szenvednek már hatodi ahhoz, hogy felszabadításukat ne bízzuk a távoli jövő vakszer: jére. . . A kommunizmus nem kell a népeknek, hiszen abol nt erőszak a rendelkezésére, mindenütt csak parányi kisebbséget elérni. De Mpszkva uralma nem szellemi érvekkel, hanem ta kai és bombázlmkal tartja hatalmon magát. . . Nem lehet kivárni, amig a kommunizmus “önmagától p el,” mert közben nemcsak Európa és Ázsia kerül a Vörös Had: re támaszkodó bolsevizmus jármába, de Amerika nem is na gye voli időpontban arra ébredne, hogy elszigetelték, be van kéri világbolsevizmus haderejétől, sőt belülről is fúrja egy megdu ötödik hadosztály. . . Néhai Chamberlain esernyőjével nem harcolni ez ellen! A KRÓNIKÁVAL - A MAGYAR FELTÁMADÁSÉRT A Krónika a legelterjedtebb magyar lap a világon. Nem kedéssel, hanem, szomorú büszkeséggel jegyzi fel ezt a tényt mac A magyar sors mai tragikumát jellemzi, hogy ezt elmondhatjuk, mióta fennáll a magyar történelem, ennyire nem volt széjjelszór a magyarság. Nincs a világnak az az elrejtett zuga, ahová ne jut a Krónika, kivált mióta menekült testvéreink kezükbe vették a vái botot, hogy átvészelhessék az időket, amig ismét “hiv a haza”. Csak hevenyészett adatként közöljük, hogy a Krónika nen Észak, Dél- és Középamerika és Európa országaiba jár, hanem . ába, Afrikába és Ausztráliába is. Keserűen mondjuk: öt világrész lettünk. . . . Címjegyzékünkben egymásmelleit szerepel Anglia, metország, Olaszország, Franciaország, Hollandia, Belgium, Aus: Svédország, Törökország, Indiával, Argentínával, Tasmáni Rhodesiával a Délafrikai Köztársasággal épp úgy mint Canadái Dominikai Köztársasággal, Brazíliával, Columbiával és Venezuel Különösen az ausztráliai országokba és a távolkeleti Indochinába r lapok száma szaporodott meg erősen az utóbbi időben. Példányszámunk hónapról hónapra tetemesen növekszik. I rikai magyarok, kik az óhaza jövőjét most is szivükön viselik, f: resik előfizetésükkel lapunkat, mert látják, hogy magyar szívvel s azt az utat hirdetjük, amely a magyar népet, eszményeihez hívei igaz révbe vezeti. Az előfizetési ár egyedülállóan alacsony, esi KÉT dollár évenként. Hontalanoknak a világ bármely részébe d lanul küldjük a lapot. Csatlakozzunk a Krónika táborába, a törvényes magyar rályság és a magyar nemzet, a Szentkorona fénye megújulásának cosai sorába!

Next

/
Thumbnails
Contents