Krónika, 1950 (7. évfolyam, 4-12. szám)
1950-05-15 / 5. szám
6-IK OLDAL “KRÓNIK A" 1950 május "Nincs szentebb és hasznosabb hagyományunk, mint a szentistváni gondolat, az alkotmányos magyar királyság’ DR. ECKHARDT TIBOR ELŐADÁSA NEW YORKBAN. mokráciánk legfontosabb alapintézménye. a földreform ellen irányuló akciója, melynek során a bűnjelek között elfekvő fogalmazvány szerint iratot szerkesztett "Magyarország bolsevizálása a végtelenbe megy" címmel és ebben az uj gazdákat becsmérli és kigunyolja." A vádirat ismét a büntetőjogban ismeretlen "akció” idegens>r;rü kifejezést használja, anélkül, hogy megjelölné közelebb ről. miit ért e kifejezés alatt? Miben állott a vádlottnak az "akciója". milyen ténykedésekből állott elő? Volt e közöttük esek egyetlen olyan “cselekmény”, amely a köztársaság, vagy a demokratikus államrend erőszakos megdöntését célozta, illetve arra akár közvetlen, akár közvetett utón alkalmas lehetett volna? E kérdések tekintetében a vádirat mellőzi az adatok és bizonyítékok legcsekélyebb mértékű megjelölését is, csupán az idézett című fogalmazványra utal. Ez az egy mondatban sűrített tartalmi ismertetés csupán következtetésekre ad alkalmat. Eszerint, amennyiben Mindszenti József a kérdéses fogalmazványt egyáltalán nyilvánosságra hozta volna, (erre azonban semmi adat nincsen), amennyiben magát a földbirtokreformot — annak állítólagos hiányait, tévedéseit, vagy mulasztásait bírálja és annak a törvényes utón leendő orvoslására igyekszik a közhangulatot felkelteni, ezzel csupán egy demokratikus szabad állam által minden állampolgárának biztosított politikai és szólásszabadsági, gondolatközlési szabadságot gyakorolt. Kiegészíti ugyan a ..vádirat az idevonatkozó tényállást azzal, hogy bizonyos Hagyó-Kovács Gyula nevű egyén Magyarország földbirtokpolitikai viszonyairól egy memorandumot készített, ame lyet Mindszenti . . megőrzött, tehát elfogadott . . .”(?) és amelyben a nevezett egy tervezetet dolgozott ki a földbirtokreform bizonyos mértékű megváltoztatására. A vádirat által közölt tartalma szerint "... a földbirtok visszaállítását tervezte az eredeti tulajdonosoknak a föld visszajuttatásával 1000 holdig és az erdöbirtok korlátozás nélküli visszaadásával". Egymagában az a tény, hogy a kérdéses memorandumot, illetve tervezetet Mindszenti József más hasonló tervezetek és memorandumok mellett megőrizte, annak a megállapítására, hogy annak tartalmát magáévá is tette s azt megvalósítani kívánta volna, a logikának tulerőltetett alkalmazására, mindenesetre eredeti gondolkodásra mutat. . . Még ennek a kissé valószínűtlen feltételezésnek elfogadása mel lett is — egy embernek meggyőződése és elgondolása, tervezgetése még írásba foglalva sem képezhet egymagában semmiféle bűncselekményt. Arra nézve viszont, hogy Mindszenti ezt a tervezetet nyilvánosságra hozta, annak érdekében a közhangulatot befolyásolni igyekezett volna — még a vádirat sem hoz fel egyetlen adatot sem. Annál kevésbbé abban a tekintetben, hogyi ezt az állitólaa mnaáévá tott a nemzet egyetemének akarata ellenére, jogtalan, erőszakos utón kívánta volna megvalósítani. Hogy a magyarországi földbirtokreform a maga eredeti elgondolásában s végrehajtásában nem mindenben felelt meg a nemzet közgazdasági érdekeinek, azt semmi nem bizonyítja inkább, mint a legutóbb elmúlt időszakban éppen a magyarországi hivatalos kormányzat részéről meginditott folyamat, amelynek célja az elaprózott törpebirtokoknak "szövetkezeti” (kokhoz) alapon való tömörítése. Következőleg a földbirtok, reformnak más elgondolások és tervek szerinti megváltoztatása, amennyiben az törvényszerű keretek között történik, egy demokrata állam alkotmányos életének természetes következménye. Ettől eltekintve azonban, minthogy az egész földbirtokpolitikai állítólagos "akció” (vagy reakció?) végrehajtása csupán a fennálló állami és társadalmi rendnek a vád szerint állítólag tervbevett erőszakos utón való megváltoztatása után, mint már az állitólag el. követni szándékolt bűncselekmény következménye jelentkezik, ekként a vádiratbeli tényállásnak itt közölt része a vádbeli bűncselekmény összes elemeit teljes mértékben nélkülözi. VÁDPONT KONKRÉT BIZONYÍTÉKOK NÉLKÜL! Eddig tart a vádiratnak az A) vádpontra a köztársaság és a demokratikus államrend erőszakos megdöntésére irányuló bűncselekményt tárgyaló része. A vád tárgyává tett bűncselekmény tényálladékához tartozó egyetlen olyan tényt sem jelölt meg, amely a "cselekmény” "szervezkedés” vagy "mozgalom” törvényszerű ismérveit feltüntetné. Mégis az első vádpontra vonatkozó tényállásbeli részletet minden további okfejtés mellőzésével, azzal a meglepő megállapítással fejezi be, hogy "Mindszenti József felsorolt cselekedeteivel a demokratikus államrend és a demokratikus köztársaság megdöntésére irányuló cselekményeket követett el, az erre irányuló szervezkedést vezette, elkövette tehát az 1946. évi VII. t. c. 1. paragrafusa (1) bekezdésében meghatározott bűntettet”. De hogy mivel, milyen módon tette ezt, ennek magyarázatával a vádirat véglegesen adós maradt. EMLÉKMISÉK AUSZTRIÁBAN. Ausztriából írják: Szent István birodalma utolsó megkoronázott királyának, boldog emlékű IV. Károly király halálának évfordulóján április 1-én nagyon szép számban gyűltek össze a Villachban s a Villach környékén élő magyarok. Április hó 1-én Villachban reggel 7 órakor a Szentkereszt plébánia templomban 7 óra 30 perckor pedig a Szent Jakab templomban volt gyászistentisztelet IV. Károly király lelkiüdvéért, amelyen nagy számban jelent meg az osztrák lakosság is. Ausztria egyébb s számos helyén is tartottak gyászistentiszteletet e napon az utolsó kor''«namM» Irtllrl.l>4« ' Dr. Eckhardt Tibor április 3-án “Száz és magyar közélet" címen előadást tartott a new yorki Great Northern szálló Vermillion termében. nagyszámú disztingvált közönség előtt. Előadása bevezetésében gróf Teleki Pál martir-áldozata évfordulója alkalmából többi közt a következőket mondotta: — Egyik utolsó estén, mielőtt Amerikába elindultam, hosszú, éj. jel négy óráig nyúló tanácskozást folytattam Teleki Pállal, a miniszterelnökkel és jóbaráttal. Arról a háborúról beszéltünk és töprengtünk, amely nem a mi háborúnk volt. Teleki Pál minden erejéből azt akarta, hogy mindvégig kimaradjunk a háborúból. El volt határozva, hogy nem hódol be senkinek. Az ezután következett rendkívül nagyterjedelmü előadásból az alábbi legkiemelkedőbb részeket idézzük. * * * — A magyar nép igazi hivatását és helyét a nyugati keresztény népek oldalán prófétai erővel hirdette meg első királyunk Szent István, nemcsak saját nemzedéke, de az utókor számára is, mely tiszteletet a nagyvilágban csak akkor szerezhet a magyar névnek, ha hü marad a nagy. király tanításaihoz. Szent István mentette ki a magyarságot a pogány világból, a portyázó törzsi életből, a biztos pusztulásból, amikor felismerve Róma időálló, örök értékét, nem a keleti, bizánci, hanem a nyugati keresztény tanításra építette fel királyságát. Amit Amerikának George Washington és Abraham Lincoln együttesen jelent, nekünk magyaroknak ugyanazt jelenti a szentistváni hagyomány, mely ezer éven át tartotta meg minden vérzivataron keresztül a nemzetünket. Ezért és nem felekezeti elfogultságból lett Szent István nap ja a nemzeti ünnepe minden magyarnak. * * * — A debreceni detronizáció helytelen volt nemcsak közjoglag, de politikailag is, mert előidézte a 48-as szabadságharc bukását és a világosi fegyverletétellel végződött. * * * — Itt Amerikában, ahol a történelmi adottságok és hagyományok egészen mások mint Európában, nem egy előítélettel kell megküzdeni a történelmi hagyományaihoz ragaszkodó magyarnak, ha Magyarország történelmi államformájához, a monarchiához hü akar maradni. Amerikai közhit szerint, minden rrzsarnokság valarr sokan nem ve" világtörténele nebb zsarne a bols»' lenezni a köztársasági államformát. mert minden népnek azt az életformát kell választania, mely megfelel adottságainak és hagyományainak. Alapvető tévedés az is, ha valaki a világ népeit jó és rossz népekre osztja fel és nem ismer csak fekete és fehér szint, holott helyesebb talán az a megkülönböztetés. hogy vannak szerencsés és szerencsétlen körülmények között élő népek. Minden nemzet múltjában van jó és rossz, mulan. dó és időtálló és a politikai bölcseség a nemzet múltjából kiválogatja a jót és kiselejtezi azt, ami kárt okozott. Nekünk magyaroknak nincs szentebb és hasznosabb hagyományunk, mint a szentistváni gondolat, az alkotmányos magyar királyság, mely formába a nyugati értelemben vett demokrácia nálunk kétségtelenül jobban belefér, mint a tradícióinkkal ellentétes köztársasági rendszerbe, mely az utolsó száz év magyar közéletében mindenkor törést jelentett a magyar hagyományokon és a nemzet fejlődését biztositó jogfolytonosságon. — Amerika könnyű szerrel meg. teheti azt. hogy négyévenként köztársasági elnököt válasszon s az államfőt akár négyévenként lecserélje. Egy veszélyes földrajzi helyzetben élő. kisszámú nemzet azonban nem engedheti meg magának azt a fényűzést, hogy pillanatnyi helyzetek, reakciók vagy külső nyomás kényszere alatt válasszon köztársasági elnököt és idegen példa után indulva, alapjaiban változtassa meg a maga bevált életformáját és alkotmányát. A szentistváni királyság jelenti Magyarországon a stabilitást, a rendet, a tisztességet, az emberséget. a műveltséget és egymás megbecsülését. A magyar királyság, hagyományaihoz híven, szűk. ségképen a mértéktartás álláspontját képviseli, szemben nemzeti, felekezeti, osztály és egyéb túlzásokkal és elfogultságokkal. A király nem egy felekezet, nem egy osztály és nem egy nemzetiség királya csupán, hanem királya minden magyar állampolgárnak, többségnek és kisebbségnek egyaránt. Ne csatlakozzunk hát mi magyarok itt Amerikában azokhoz a felületes gondolkozókhoz, kik ma is III. György angol király ellen harcolnak, amikor a zsarnok c lin ellen kell valarr>e> •’ összefogni! — Véget ke’ magyar élef' ellenforrz már e- ’
