Krónika, 1950 (7. évfolyam, 4-12. szám)
1950-05-15 / 5. szám
1950 május “KRÓNIK A” 5-IK OLDAL’ Mi az igazság a Mindszenti perben? A “SÁRGA KÖNYV ÉS “FEKETE KÖNYV” A JOGÁSZ SZEMÉVEL. Irta: ISTVÁN ELEK. magyar lelkipásztor írásában olvastuk, aki a magyarság jövendőjének uj tragédiáját látja abban, hogy a NEMZETI BIZOTTMÁNY tagjai legitimista érzelmüek, vagy ilyen tevékenységet fejtenek ki. E magánvéleményt soron követte ugyanazon felekezetű lelkészegyesület nyilatkozata, mely színvallásra szólítja fel" a NEMZETI BIZOTTMÁNYT úgy a Habsburg restauráció, mint a földreform kérdésében. Az Amerikai Magyar Szövetség május 4-én Washington D. C.-ben tartott igazgatósági gyűlésén átíratott intézet a Nemzeti Bizottmányhoz, amelyben arra kéri a Bizottmányt, hogy félre nem érthető formában nyilatkozzék a nácizmus, kommunizmus törvénytelenitése, a magyar nemzet jövendő életformájának alakítása iránti szándékairól, továbbá arról, hogy a köztársasági vagy királysági államforma időszerűtlen felvetésével vagy propagálásával kapcsolatos törekvéseket elitél-e, továbbá hajlandó-e az igazságos földreform állandósítását szolgálni. A Szövetség átiratának többi részével nem kívánunk foglalkozni, miután azok a polgári és egyházi szabadságjogok biztosításáról szólnak és amelyek garantálása minden államalakulat vagy kormány elemi kötelessége. Ebben az átiratban a Szövetség nem kéri a Bizottmányt arra, hogy a legitimizmus kérdésében nyilatkozzék. Csupán a köztársaság-királyság kérdésének propagálásától óvja a Bizottmányt, amelynek tagjai között mindkét államforma hívei feltalálhatok. Nem osztjuk a MAGYAR SZÖVETSÉG aggodalmait. A királyság és köztársaság tisztességes hivei megférnek egymás mellett. Külömben is nem Amerikának kívánjuk a magyar államformát, hanem annak a magyar nemzetnek, amelynek 1918 óta öt köztársasági elnöke volt, névszerint Gróf Károlyi Mihály, Garbai Sándor, Tildy Zoltán, Szakasits Árpád és a legújabb, akinek nevét nem is tartjuk méltónak ideírni, annyira nemszámit. Az igazi köztársasági elnök Magyarországon Rákosi Mátyás. Részünkről rossz ez az alku, ha a Bizottmány kötélnek áll, mert nem hivatkozhatik nagy királyaink nemes példáira. Szent Istvánt legfeljebb augusztus 20-án fogják emlegetni, Ferenc Józsefet pedig soha. Pedig az amerikai magyarság öregebb elemei, az úgynevezett öregamerikások, mindkét királyra nagy tisztelettel emlékeznek. A köztársasági elnökökről csak az újabb amerikai magyaroknak van tudomásuk és a lehető legrosszabb véleményük. Magyar köztársaságért nem halt senki vértanú halált. Még börtönbüntetést sem szenvedett. Magyar királyságért azonban sok vértanút adott a haza. Ezek között a még élő Mindszenti bíborost, aki bizony nagyon fog szégyenkezni-, ha porkolábja elé rakja azokat a magyarországi újságokat, amelyek az amerikai magyarság csucsszervezete és a menekült államférfiakból álló bizottmány közötti céltalan nyilatkozgatásokat fogja tárgyalni. Mert hiszen Rákosi Mátyás is köztársaságot akart. A magyar nemzetet nem kérdezték meg sem 1918-ban, sem 1920-ban, de még 1945-ben sem, hogy akar-e köztársaságot. Egyszerűen rákényszeritették, hogy a politikai hamiskártyások elnöki és egyéb állásokhoz jussanak. Amikor fordul a kocka, az otthoni magyar nép és annak otthon szenvedő vezetői fogják eldönteni, hogy ki legyen Szent István koronájának méltó viselője. Ebbe pedig nem lesz beleszólása akkor sem a Krónikának, sem egyes vagy csoportos lelkészeknek, sem pedig az Amerikai Magyar Szövetségnek, sőt . . . valószínű, hogy a Nemzeti Bizottmány számos tagjának sem. Tisztelet, becsület az. amerikai köztársasági államformának. Ez az ország ebben az államformában született nemzetté, ez tette őt naggyá. MAGYARORSZÁG ezzel szemben a királyságban született nemzetté. Amióta megszűnt a királyság, nemcsak az ország csonkult meg, hanem müveit, okos, józan fiainak gondolkodása is. NEM CSODA, HOGY VER BENNÜNKET A TEREMTŐ. TARCZ SÁNDOR. MINDSZENTI ÜNNEP STATEN ISLANDON. Május 30-án, Decoration Day napján (Hősök ünnepén) nagy ünnepségre gyűlnek össze a New York, New Jersey, Pennsylvania és Connecticut magyar ka'-kusok. leoség szintere az Isteni -ai, magyar apácák ia. Reggel 10 misét szolgál yméltósányel-Eckhardt Tibor magyar nyelven. Ez az ünnepi megmozdulása a magyar katolikusoknak, csendes tiltakozás a zsarnokság elnyomása ellen. Tiltakozás a nagy világ előtt a magyar földön végbemenő szörnyűségek ellen. Önmagunknak, a magyarság ügyének teszünk szolgálatot akkor, amikor erre az imádságos, csendes, de elmélyedő ünnepségre elmegyünk. Minden áldozatunkat megérdemli az ügy. A rendezőség olcsó étkezési le~ről gondoskodik. minden magyar plesitást adnak a lehetőleg mnek a ’ő A szerkesztőség megjegyzése: A magyarországi büntetőjogi tudomány egyik kiválósága, aki csupán azért van öt éve emigrációban, mert törvénykezési hivatásánál fogva több kommunista perben hivatalos szerepet vitt, hatalmas jogi tanulmányt irt, amelyben a jogász-szakértő szem szögéből foglalkozik a Mindszenti bíboros elleni perrel s az annak kapcsán az óhazai bolsevik kisebbségi bitorló-kormány által kibocsájtott Sárga Könyvvel és Fekete Könyvvel’ . A márciusi számban megkezdtük a tanulmány leglényegesebb részének ismertetését. Az alábbiakban az óhazában élő rokonaira való tekintettel álnevet használó, kiváló büntetőjogász fejtegetéseinek egyik további fejezetét adjuk és sort fogunk keríteni a vádirat más pontjaira is, hogy a szabad magyarság tisztán láthassa a perdöntő óriási külömbséget, miként festett volna a Mindszenti-per, ha mód lett volna a tárgyilagos, szabad ügyvédi védelemre. A DEMOKRATIKUS VÉLEMÉNYSZABADSÁG. A vádirat következő részlete szerint “a demokratikus államrend megdöntésére irányuló további cselekménye, hogy Lénárd Ödön, az A. C. kulturális titkára által terjesztett, az iskolák államosítása kapcsán izgató tartalmú körleveleket Mindszenti fogalmazta és ellenőrizte és terjesztésükre utasítást adott. A körlevelek tartalma miatt Lénárd Ödönt a budapesti népbiróság 6 évi börtönre Ítélte.” Egy demokratikus államban az államhatalom tervbevett intézkedéseinek előzetes bírálata az állampolgári jogok lényegéhez tartozik, különösen akkor, ha a tervbevett intézkedés az emberi szabadságjogok és a magántulajdon elveinek lényeges megrázkódtatását eredményezi. Az iskolák államosításának tervét törvényjavaslat formájában a nemzetgyűlés elé terjesztették. Következőleg a "parlamentarizmusnak a demokratikus államokban vitán felül álló szelleme és kifejlődött hagyományai a közvélemény előzetes tájékoztatását még a legerősebb bírálat fokán is az állampolgári jogok megengedett sőt természetes gyakorlásául tekintik. Hogy a vádlott által állítólag fogalmazott körlevelek "izgató” tartalma miben állott, hogy vájjon a törvényjavaslat törvényerőre emelését az alkotmány keretein kívül eső, erőszakos társadalmi megmozdulás és cselekmények utján kívánta e elérni és főleg, hogy ezek az esetleg tervbevett cselekmények olyanok voltak e, amelyek a demokratikus államrend erő szakos megdöntését célozták és azt eredményezhették, e tekinteta vádirat minden további tény ’’fot. vaav bizonvitékot nélkülöz, csupán annak megállapítására szorítkozik, hogy e körlevelek tartalma miatt a népbiróság a terjesztő Lénárd Ödönt elitélte. Minthogy a vádirat ezen a helyen is nélkülözi mindazoknak az adatoknak a felsorolását, elsősorban a szóbanforgó körlevelek állítólag izgató tartalmú szövegének idézését, amely a vád tárgyává tett bűncselekmény tényálladékának bármely részletét tartalmazná azért a Bp. 255. paragrafusában foglalt törvényes kellékeknek ebben a részében sem felel meg. Ettői függetlenül azonban, mint jellemző tünetre, két kérdésre kell itt reámutatnom. A vádirat mint általában, itt is nélkülözi az időbeli és helybeli adatok közlését, tekintettel azonban arra, hogy az iskolák államosításának törvénybe iktatása a vádlott ellen indított büntető eljárás kezdeténél több mint félévvel hamarabb történt, következőleg az ellene kiadott rophatok és azok állítólag "izgató” tartalma miatt indított büntető eljárás befejezésének időpontja még korábbra tehető. Bár a vádirat e tekintetben is hiányos, mégis a dolog természetéből következik hogy a szóbanforgó röpiratok szerzősége már e korábbi időpontban megállapítást nyert. Felmerül a kérdés: ha ezeknek a röpiratoknak itt nem ismertetett tartalma valóban izgató, a demokratikus rend megdöntésére irányuló és arra alkalmas is volt, mi volt az indoka annak, hogy egyidejűleg a bűnvádi eljárás a szerző ellen meg nem indult? De felmerül az a további, második kérdés is: hogyan egyeztethető össze a vádiratnak ez atényállásbeli részlete azzal a hivatalos megállapítással, amely részben az előszóban (15-ik oldal), a vádbeszédben (141 -ik oldal) és az Ítélet indokolásában is (166-ik oldal) ismételt kifejezésre jutott: "... a vádhatóság egyetlen olyan tényt sem tett vád tárgyává . . . amely Mindszenti egyházi ténykedéseivel, papi funkcióival állana összefüggésben ...” Az egyházi iskolák államosítása ellen, amely a magyarországi katholikus egyház szellemi és anyagi javainak kisajátítását kulturális téren évezredes jogalapon kifejtett működésének megakadályozását jelentette. Mindszenti József nem mint magánember, hanem mint a magyarországi katholikus egyház első főpapja, érdekeinek hivatásából eredően feljogosított és kötelezett őrzője és védelmezője emelte fel szavát, bocsátotta ki pásztorleveleit és — a vád szerint — fogalmazta ‘“izgató” tartalmú körleveleit. A FÖLDREFORM A vádirat A) pontjára vonatkozó tényállás utolsó bekezdése szerint “. . . nem utolsó sorban a demokratikus államrend megdöntésére irányuló cselekedet népi de-
