Krónika, 1950 (7. évfolyam, 4-12. szám)

1950-05-15 / 5. szám

f4-IK OLDAL

“KRÓNIK A”

1950 május

AZ AMERIKAI MAGYAR SZÖVETSÉG FELHÍVÁSÁNAK szövege

f Május 4-én Washingtonban gyülésezett az A. M.Sz. Igazgatósága. Szántay -De zsö országos elnök, Dr. Újlaki Ferenc igazgatósági elnök, Bencze János, Suta Péter, Vasváry Ödön, Borshy- Kerekes György (Szántó Lajost is képviselte), Dr. Márk Béla, Király Imre, Szegedy L. István, Székely Izsó (Gombos Zoltánt is képviselte) és Balogh E. István igazgatók voltak jelen a gyűlésen és a következő felhívást adták ki.

Az Amerikai Magyar Szövetség annak idején örömmel értesült a szabad földre menekült magyar politikusok szervezkedéséről. Megnyugvással vette tudomásul a Magyar Nemzeti Bizottmánynak Ft. Varga Béla, az 1945 évi választáson a nemzet szabad akaratából választott képviselő és országgyűlési elnök, mint a hivatalának megfelelő betöltésében idegen-erőszak által akadályozott magyar köztársasági elnök he. lyettesének elnöklete alatt megalakulását. A Bizottmány érdemes elnökét 1948 szeptember hóban Pittsburghban igazgatósági gyűlésén nemcsak tisztelettel fogadta, de kérésére a Szövetség és Bizottmány között Borshy-Kerekes György igazgató személyében ősz szeköttetést létesített. A Bizottmány munkájának erkölcsi támogatására ígéretet tett és azt a lehetőség határain belül elő is mozdította.

Az azóta eltelt idő alatt a Szövetség élénk figyelemben részesítette a Bizottmány és egyes tagjainak működését, deklarációit és kiadványait. Az igazgatóság most úgy érzi, hogy bizonyos jelenségek és beadványok következtében kívánatos és szükséges azoknak az elveknek nyilvános megállapítása, melyek alapján a Szövetség a maga erkölcsi támogatását a Bi. zottmánynak a jövőben is megadhatja.

Ennek a célnak a szolgálatában az igazgatóság a maga részéről elsősorban hangsúlyozni kívánja:

a. ) azt a természetes érdeklődést és aggodalmat, amellyel a ma gyár származású amerikai polgárokat Magyarország jelenlegi helyzetét figyelik és

b. ) azt a természetes hatást, melyet a kommunizmus elől Amerikába menekült magyarországi politikai vezetők amerikai magyar közéletünkre gyakorolnak.

c. ) Az AMSz céljai között első helyen áll az, "hogy minden erejével szolgálja az Amerikai Egye. sült Államok érdekeit.” A szabad emberek világának vezetésére hivatott Amerikának egyik legfontosabb érdeke lévén a teljes világszabadság biztosítása és megvédése, ■— következésképen egy szabad független, önálló és amerikai értelemben demokratikus Magyar ország újjáépítése is érdeke Amerikának. Szövetségünk ennek az amerikai érdeknek nyílt és őszinte Szószólója, segítője és képviselője

az amerikai magyarság előtt. Ezt a célt Szövetségünk főkép azzal szolgálja, hogy a “magyar nemzet történelmi igazságainak minden megkísérelt elferdítését vagy meghamisítását ellensúlyozza.”

A cél megvalósítását pedig az AMSz azzal kívánja elérni, "hogy összhangba hozza a különböző magyar testületek közös célú törekvéseit, hogy mindezek a testületek hathatósabban tölthessék be •hivatásukat amerikai polgári, társadalmi és kulturális törekvéseikben s igy összekötő kapcsa legyen az amerikai magyar életnek.”

Nyilvánvaló tehát, hogy Szövetségünk "az Amerikai Egyesült Államok alkotmányának és törvényeinek határain belül” minden erejével támogat egy olyan egységes, szervezett Magyar Nemzeti Bizottmányt, amely kizárólag Magyarország függetlenségét, a magyár nép szabadságát és jólétét tartja szem előtt s ezért Amerikában minden lehetőt elkövet arra nézve, hogy Magyarország felszabadulását s a szabaddá tett magyar nép emberi és polgári jogait biztosíthassa.

Az Amerikai Magyar Szövetség igazgatósága az idáig kiadott nyilatkozatok alapján a Magyar Nem zeti Bizottmány legfőbb céljainak ismerte.

1. hogy Magyarországon és a világ államaiban szétszórt magyarság közt az emberi szabadság gondolatát ébrentartsa;

2. hogy saját politikai szervezetének hathatós megerősítésén kívül azokkal a keleteurópai nem. zetiségi politikai szervezetekkel társulva, amelyek hasonló célokért küzdenek, közös erővel igyekszik a keleteurópai államok jobb jövőjét szolgálni:

3. hogy Amerika belső és külső erejét nem engedi azzal gyengülni, hogy pártpolitikai, egyéni vagy időszerűtlen célok hangsúlyozásával saját szervezetét s tannak átfogó hatását megrontsa;

4. hogy úgy a jelenlegi, mint a jövőre elkötelezett politikai célja Magyarország népére nézve olyan amely a teljes polgárszabadságot választó és választhatósági jogot, korlátlan vallás-, sajtó-, szólás-, szervezkedési-, gazdasági- és birtokszabadságot kiván biztosítani:

5. hogy az idegen elnyomóitól megszabadítandó Magyarországot és annak szabaddá tett népét a szabad és demokratikus nyugati államok életközösségébe visszave. zetni kívánja s a világ szabad államainak a politikai erejéhez minden tehetségével hozzájárul;

6. hogy mindezt pedig Amerika politikai, gazdasági és szellemi segítségével elsősorban békés eszközökkel próbálja elérni.

Mindezek ismeretében is azonban a szabad világ érdekei s a magyar nemzet jövőjére vonatkozó féltő aggodalomtól indíttatva, a nemes célok hathatósabb szolgálata és a közvélemény megnyugtatása érdekében Szövetségünk arra kéri a Magyar Nemzeti Bizottmányt, hogy félremagyarázhatatlanul határozott kijelentést tegyen a következő kérdésekkel kapcsolatban:

A. )hogy annak az evangéliumi világnézetnek az alapján áll, mely minden vonatkozásában elítéli a nácizmus és a kommunizmus nevek alatt ismert romboló irányzatokat s azokat törvényen kívüli állapotba kívánja helyezni;

B. ) a magyar nemzet jövendő életformájának kialakítását — ha arra lehetősége adódik! <— annak a tiszta demokráciának az alapján kívánja szolgálni, mely a? Egyesült Államokat a világ szabad népeinek vezető államává fejlesztette;

C.) elitéi minden olyan törekvést, mely a jövendőbeli alkotmányjogi berendezkedés (köztársaság, királyság, stb.) kérdésének jelenleg időszerűtlen felvetésével s propagálásával a nemzeti egység tökéletes kialakulását veszélyeztetheti s ezt a kérdést a felszabadult, szabad, független és nyugalmi állapotba került nemzet kizárólagos ügyének tartja fenn; következésképen ellene van minden ál. lamcsinyszerü (puccs) megoldásnak;

D. ) ellene van bárminemű kollektiv felelősségre vonás alkalmazásának akár nemzetek, akár pártok, akár felekezetek, akár nemzetiségek vagy fajokkal szemben;

E. ) a magyar nép szociális jólétének biztosítása érdekében a magyar nemzet szabadon választandó képviseletének kötelességé, vé tétetni kívánja, egy olyan földbirtok rendezésnek állandósítását, mely a nyilvánvaló és egy függet- . len bíróság által megállapítandó igazságtalanságok jóvátétele után a földszegény magyar népet megérdemelt birtokában hagyja:

F. ) teljes polgárjogot, gyülekezési és szervezkedési szabadságot kíván biztosítani minden olyan osztálynak és szervezetnek, mely a .magyar nemzet életének jövő alakulása alapjául a fenti pontokban lefektetett elveket magára nézve kötelezőnek elfogadja;

G. ) az államtól független egyházaknak teljes vallási és tanszabadságot kiván biztosítani;

H. ) a magyar nemzet történelmi jogainak feladása nélkül keresi a teljes megbékélést a hasonló alapon élni kívánó szomszéd államokkal,, illetve azoknak száműzetésben lévő szerveivel s magát szövetségi társulásra hajlandónak nyilvánítja.

Az Amerikai Magyar Szövetség úgy, érzi, hogy történelmi hivatásából eredő kötelessége a fenti tételeknek tisztázása s épen ezért abból a felelősségből folyólag, mellyel az általa képviselt magyarságnak tartozik, amidőn jelen határozatát a Nemzeti Bizottmányhoz tisztelettel átterjeszti, egyidejűleg azt nyilvánosságra is hozva, hasonló módon adandó vá. laszra kéri a Magyar Nemzeti Bizottmányt.

Az átirathiteléül:

BALOGH E. ISTVÁN

központi titkár.

Washington, 1950 május 5-én.

KIRÁLYSÁG VAGY KÖZTÁRSASÁG?

Amikor a második világháború vihara még Magyarország határain kívül dühöngött, az Ohio állambeli Toledo városban az amerikai magyarság tekintélyes képviselői előtt OTTÓ trónörökös többek között a következőket mondotta:

"Javítani kell a földműves munkásság és parasztság sorsán és ezt csak úgy tudjuk keresztülvinni, ha MAGYARORSZÁGON IGAZÁN ÁTFOGÓ, GYÖKERES FÖLDREFORMOT VISZÜNK SÜRGŐSEN KERESZTÜL. A latinfundumok ideje lejárt.” (Idézet Ottó trónörökös 1942 októberi beszédéből.)

Hét évvel később, a világháború befejezése, a békekötés és a magyar köztársasági államforma puccsszerű "kikiáltása” után Ottó trónörökös az International News Service utján körülbelül 100 amerikai napilapban (köztük a New Jork Journal American hasábjain is) ezt irta:

“Hitem szerint a magyar népet megilleti a jog, hogy népszavazással önmaga döntsön a kormányforma fölött, amelyben élni akar." (Jan. 1949. INS.)

Ottó trónörökös e két nyilatkozata megnyugtatta az amerikai magyarságot. Amikor a trónörökös 1942-ben földreformot hirdetett, Tildy Zoltán és társai a németek melletti kitartásra buzdították a magyar népet. Itt idézzük Tildy Zoltán parlamenti beszédének egy részét a Képviselőházi napló 251. sz. 116 oldaláról 1942 március 20 kelettel, amikor Magyarország már hadban állt az Egyesült Államokkal;

"Meglepett Miniszterelnök urnák az a kijelentése, hogy mától vagyunk háborúban. AZT tudtam, hogy mi már régen hadban levők vagyunk és régebben vesszük ki becsülettel és hűséggel részünket abból a harcból, amelyet BARÁTI hatalmak a bolsevizmus ellen folytatnak. Mivel ez a háború az elmúlt esztendőben is folyt és áldozatot követel, nemcsak anyagiakban, hanem emberéletben is, hiszem, kötelességet teljesítek, amikor kegyelettel emlékezem meg azokról, akik a múlt esztendőben, a háború eddigi szakában életüket tették a haza oltárára.”

Miért idézzük újból ezeket a beszédtöredékeket ma, amikor a magyar nép a földreform és köztársasági államforma súlya alatt szenved? Azért, mert szükségét látjuk annak, hogy Ottó trónörökös személyét és nyilatkozatait szembeállítsuk a magyar földreform és köztársaság nyugalomba vonult apjának személyével és nyilatkozataival, mert a magyar nép jövője felett dönteni akarnak az úgynevezett köztársasági érzelmű amerikai magyarok.

Az első ilyen megnyilatkozást egy külömben jeles amerikai