Krónika, 1949 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1949-10-15 / 10. szám
6-IK OLDAL “KRÓNIK A” 1949 október SZEMLE hátul a halálos szorításra készen álló orosz karmokba esünk bele. Holott ezt a történelmi szakadást csak úgy lett volna szabad végrehajtani, ha még nyugatabbra bebiztosítva magunkat, még erősebb kiépitettebb, biztosabb bázisaink vannak. így se ide, se oda nem tartozva, mindenki kénye kedvének kiszolgáltatottjai lettünk. Nem kellett Istentől rendelt Szent Koronás királyunk, most a poklok koronázatlan királya az ur Magyarországon. Felrúgtuk az Apostoli Szent Koronás királyságot,, de hogy neve legyen a gyereknek, papíron meghagytuk. Isten rendeléseiből nem lehet csak külső látszatot tartva, tréfát űzni! Először lemaradtak a címert tartó angyalok a Koronáról. (Valóságban is a meny nyekbe rendeltettek vissza) magától értetődő, hogy a mennyei erők nélkül porba kell az, hogy hulljon. Fájdalom! így van. Miután az igazságot fedő, valóságos Apostoli Szent Koronás élő címert figurális külsőséggé változtattuk csupán — Isten elvonta azt egészen tőlünk, hogy helyet kapjon az a címer Magyarországon, amelyik jobban passzol üres sovány semmitmondó figurául, Ezt aztán tiporhatjuk lábbal s úgy rúghatjuk föl, ahogy csak akarjuk, de az Ö szent valóságát fedő címerével ezt többé nem tehetjük. S vakmerő bizakodással kérdezzük? Mária nem oltalmaz minket? Egy állandóan acsarkodó, agyarkodó népet, hogy oltalmazzon egymástól? Hogy oltalmazzon Mária egy olyan népet, mely elhagyja magát? Hogy oltalmazzon egy olyan népet, aki az első és legfontosabbat, mennyei Atyja rendeléseit lábbal tiporja,, törvényeit nem tartja be? Nem elég bűneink bocsánatáért csak könyörögnünk, hanem ha Isten valóságos bünbocsánatát is ki akarjuk érdemelni minden elkövetett hibáinkat kiküszöbölve, bűneinket előbb jóvá is kell tennünk. Lássátok be véreim hibáinkat, tartsatok magatoknál lelkiismereti vizsgálatot, melyiktek tartja magát a magyarság elkövetett vétkeiben hibásnak? Majd ha minden egyes magyar a magyarság ellen elkövetett vétkében elismerve hibá ját, azt minden utón módon igyekezni fog mielőbb jóvátenni — akkor remélhetjük, hogy kikönyörgi oltalmazó Égi Atyánk a magyarság ellen elkövetett bűneink bocsánatát is Istennél!?! Mig a Szűz Mária oltalmába ajánlott Apostoli Szent Koronás királyság, Magyarország ellen elkövetett hibánkat jóvá nem teszszük, addig Magyarország a fertő mélyébe sülyedve fog maradni s ha csak egy magyar is lesz köztünk, aki bününk jóvátételét nem egyféleképpen a Szent Koronával koronázott ^Királyság 'helyrehozatalával képzeli el, akkor Isten mos tani ítélete Magyarország fölött végérvényessé fog válni! Bad-Wörishofen, jelenleg szükséglakásban, 1949 szept. 24-én. Egy kicsinyke magyar lélek. N. NYÁRY MARGARETA (Egy az 5-ik emigrációs évben sínylődő magyar anya.) RAJK LÁSZLÓ és társai, mint előrelátható volt úgy vallottak a tárgyaláson mint a karikacsapás. Mindegyik azt hitte, hogy ha a töredelmes bűnös szerepét játssza, akkor megmenekedhet a kivégzéstől s a börtönben kihúzhatja az időt, amig a rezsim valamikép elpusztul. Rajk az egykori bel- majd külügyminiszter, az úgynevezett összeesküvések fő-üldözője például bevallotta, hogy 1932-ben már a rendőrség kéme volt és sorra adta a titkos földalatti kommunista szervezkedések vezetőit a Horthy rendőrség kezére. Valóban ámulatkeltő, hogy Rákosi Mátyás mindezt csak most tudta meg. . . . Elmondta Rajk azt is, hogy a háború alatt is hűséges kéme volt a rendőrségnek és kapcsolatban állt Hain Péterrel, a politikai rendőrség egyik főemberével, aki Szálasi alatt a politikai rendőrség főnöke volt; többi közt olyan kommunistákat is denunciált Hainnak, akiket aztán a nyilasok elfogtak és megöltek. Érdekes ez a vallomás abból a szempontból is, hogy Hain Pétert a népbiróság kivégeztette ugyanakkor, amikor Rajk László belügyminiszter volt. Nagyon disz krét fiú lehetett, hogy a tárgyalásán nem árulta el a belügyminiszter urat, mint bűntársát s magával vitte ezt a titkot az akasztófára. .. Valami, mintha nem stimmelne egészen Rajk nagy önkorbácsoló vallomásában, amivel azonban nem akarjuk azt mondani, hogy nem olyan mindenre kapható, jellemtelen fráter, mint amilyennek mondja magát. * * * PÁLFI GYÖRGY kommunista altárbornagyról, a magyar honvédség főfelügyelőjéről, a hadsereg legmagasabbrangu tisztjéről viszont kiderül, hogy Mussolini hadseregében szolgált. Bevallja, hogy ifjú korában szenvedelmes rajongója volt Mussolininek és a fascizmusnak s később Horthy hadseregének tisztjeként kitüntetésben részesült. Nem hisszük, hogy mindezek kitűnő ajánlólevelet jelentettek volna számára ahhoz, hogy egv kommunista magyarországi. naderő legfőbb vezetését éppen reá bízzák s ez is furcsa képet ad Rákosi Mátyás államvezető tehetségéről. Ez azonban nem a mi gondunk, hanem Moszkva problémája; ... S ha számbavesszük, hogy a többi vádlottak legtöbbje szintén magasrangu állást töltött be Rákosi politikai rendszerében, amellett pedig azt állítják, hogy évek sora óta a nyugati demokráciák számára kém kedtek, csendesen meg kell kérdeznünk, hogy voltakép vannak-e valóban hithü kommunisták is a kommunista pártban Rákosi Mátyáson, Gerőn, Révain és egy-két moszkvai emigránson kívül? Van e egyáltalán “megbízható” kommunista Magyarországon, amelyet a kommunista párt azon a címen kormányoz diktátori hatalommal, hogy “az ország legnagyobb pártja”? Hogyan viszonylik a május 15-i 97 százalékos “igen” szavazat kimutatásához az, hogy Rajk, Pálfi, Szőnyi, a párt káderfőnöke és még sok száz megasállásu ember, akit részben megöltek, részben a bőr-1 tönbe tettek, mint a Rajk-féle őszszeesküvés részeseit, a kommunista rendszer vezérkarának csupa számottevő embere benne volt a készülő puccsban, amely Rákosit ki akarta emelni a hatalomból és Moszkva helyett Belgrád zugimperializmusának akarta alárendelni Magyarországot, hogy Rajk és Pálfi lehessenek a diktátorok Rákosi, Gerő és Farkas Mihály, a moszkvai jövevények helyén? Nem-e a legvéresebb történelmi karrikatura, hogy Moszkva “népi demokrácia” jeligével (népi és demokrácia!) felkényszeriti uralmát és a kommunizmust a magyar népre, holott még Rákosi közvetlen környezetének kiemelkedő alakjai sem állnak emellett? Magyarországnak tiz millió lakosa van, de Rákosi a tiz ujján megszámolhatja ki az igazi kommunista! * * * TITÓ ÜGYNÖKEI voltak Rajk és társai, szólanak a vallomások. Rajk azt állítja, hogy évek óta összeköttetésben állott Titoval és annak rendőrminiszterével. Rankoviccal és készek voltak Tito hatalmi törekvéseit, mindenekelőtt kedvenc ideáját, a keleteurópai és balkáni kommunista államfederáció vagy államblokk tervét támogatni. Mint ismeretes, Tito már két év előtt nyilvánosságra hozta ezt a federációs tervét s akkor Moszkva erélyesen leintette. Tito akkor Bulgáriát is bevonandónak tartotta a balkáni blokkba s Dimitrof, az azóta elhunyt bolgár diktátor éppen azzal erősítette meg pozícióját Moszkvánál, hogy kosarat adott ebben Titonak. Rajk hajlandó lett volna Tito délkeleteurópai diktátorságát támogatni, ha őt teszi meg magyarországi fiókdiktátornak. E célból ismételten tárgyalt vele és embereivel s most bevallja azt is, hogy; Rankovic két, gyilkosságok rendezésében jártas embert küldött neki Budapestre, hogy a puccs pillanatában megöljék Rákosit, Gerőt és Farkast. A puccsot május végére tervezték s e célra Pálfi titokban különítményeket szervezett a hadseregben, amelyek megszállták volna a középületeket. A vádlottak, Moszkva Tito-ellenes kampányjának akarva használni s végül Titot is elárulva, igyekeztek amerikaiakat is belekeverni az ügybe, amire az illetékesektől pontosan megérkezett a nyomatékos cáfolat. Komolyan fel sem tételezhető, hogy Amerika Tito vezetésével baby-Szovjetuniót akarna Délkeleteurópában. Titok, Rajkok valóban nem jelentettek volna garanciát számára, hogy a demokrácia, az egyéni szabadság amerikai eszményei megvalósulnának és állandósulnának a Dunavölgyében. Erre a királyság' visszaállítása lehet csak igazi, mondhatni versenyen felül álló garancia! Magyar szempontból egyenesen tragikomikus gondolat, hogy Rákosi a moszkvai főgazdák cselédje AZ ATOM BIRODALMA Bizánc elestével uj nagyhatalom támadt Európában, a Török Birodalom. Csaknem 2 és fél évszázadig élvezte ezt a hátaimat az ozmán, amit elsősorban a puskapornak köszönhetett. Amig nyíllal, lándzsával, buzogánnyal vagy parittyával hadakoztak a seregek, rendszerint a túlerő, vagy a nyerserő győzött. A puskapor azonban kiegyenlítette a küzdőfelek közötti egyenlőséget. Kis hadsereg puskaporos lőfegyverrel és ‘ágyukkal döntő győzelmet tudott aratni nagy hadseregén, amely ódivatú harcieszközökkel volt felszerelve.-Az ember nem tud eléggé csodálkozni, hogy az európai népek a puskapor titkának birtokában miért vártak addig, amig annak borzalmas tömeggyilkoló hatásáról a törökök fegyverei által bizonyosodtak meg. Talán az az egy magyarázat fogadható el a huszadik század embere előtt, hogy a keresztény népek irtóztak ettől az uj találmánytól és csak akkor tértek át annak kihasználására, amikor a török már egész Európát fenyegette. A lovagkori öldöklő szerszámok helyett a keresztény népek is a puskaporos lőfegyverek gyártásához kezdtek, igaz, hogy későn és 200 évig harcoltak a török ellen, mig végre visszaszorították a Duna mögé. Hasonlóan gyökeres változás állt be hadviselés szempontjából az atombomba feltalálásával. Az a tény, hogy valahol Szibériában az oroszoknak sikerült atomot robbantani, elavulttá tette a legújabb harci eszközöket. A rakéta bomba, a rádióval irányított lövegek pusztító hatása úgy aránylik az atombomba pusztító hatásához, mint az elhajított dárda vagy kilőtt nyíl átütő ereje a puskagolyó erejéhez. Minden ország, kicsi és nagy egyaránt egyenlő esélyekkel mehet támadó háborúba az atombomba birtokában. A kis Luxemburg 20 atombomba felhasználásával egy nap alatt eltudná pusztítani Orosz ország 20 legnagyobb ipari központját és megbénítaná vele a nagykiterjedésű szovjet birodalmat. Az atombomba elsősorban támadó fegyver. Védelmi eszköznek nem alkalmas. Atommal nem lehet lelőni repülőgépet, nem lehet elpusztítani hadsereget. Városokat, ipartelepeket, vízmüveket, kikötőket . . . igen. Ezekből az Egyesült Államoknak sok van, az oroszoknak kevés. Ha az atomháború elkerülhetetlen lesz ... és valószínű, hogy a szovjet fogja elindítani, arra fogja kényszeríteni az Egyesült Államokat, hogy atombombáival megbénítsa Szovjetoroszországot, amelynek népe igy meg fog szabadulni zsarnokaitól. De ennek árát egész Európa, sőt félő, hogy Amerika népe is, drágán fogja megváltani.
