Krónika, 1949 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1949-09-15 / 9. szám
1949 szeptember "KRÓNIKA" UK QLDAti szívta magába mi sem áll távolabb mint egy korszerűtlen társadalmi jberendezkedés istápolása. 1 Ennek a jobb, boldogabb, igazságosabb országnak a megteremtése a "mi célunk". De ez érett gyümölcsként, amerikai "gift parcel”Jcént nem fog az ölünkbe hullani. Ezért "harcolnunk, szenvednünk, imádkoznunk” kell. Ezek Ottó trónörökös szózatának befejező szavai. Megértettünk, Trónörökös Urunk! Biztosítunk, hogy szózatod nem talált süket fülekre. A Tőled élénkbe állított Magyarországért, a Tőled megjelölt utón követünk Téged. És harcolunk. Ma a szó, a betű, a meggyőzés eszközeivel, holnap, ha elhangzik a minden magyar férfitól várva-várt hivó szó, zászlóid alatt jó fegyverekkel kezükben. Tudjuk, hogy az ut tövises odáig,, hogy sokat kell még addig szenvednünk. De vállaljuk a szenvedéseket egy szebb jövő zálogaként. Hiszünk a cél sikerében, de a keresztényi alázat érezteti velünk, hogy jninden emberi erőfeszítés, a legjobb tank, a leggyorsabb repülőgép, a legpusztítóbb hatású atombomba, mind kevés az Úristen segítsége nélkül. Ezért nem szűnünk meg napról-napra imádkozni: Tartsd meg Isten nekünk Ottó trónörököst, segítsd meg őt magasztos céljainak «lérésében,, engedd meg neki és add meg nekünk, hogy személyében Szent István dicsőséges múltú királysága uj életre szülessen és hogy az ő hivatott vezérsége alatt megvalósíthassuk a zászlajára irt célt; az ősi alapokon megujhódott "szabad, szebb és boldogabb Magyarország" megalkotását. Toronto, 1949 szeptember 1. , BORSI TIVADAR. menekült szegedi tanár. A SZENT KORONA SZENVEDÉSEI Irta: SZÁNTÓ LAJOS. A Krónika meg akarja irni ezen a helyen, folytatásokban, a Szentkorona életregényét. Megírjuk fájdalmas napjainak történetét. "Örvendetes” és "dicsőséges” napjai fényes történetét már többen megírták. Vájjon miért nevezem "életregénynek" a Szentkorona történetét?! Nem csupán anyag-e a Szentkorona? Erre csak azt felelhetem, hogy magyar ember szeme mindig többet látott a Szentkoronában annál a két kiló szinaranynál és drágakőnél, melyből vetetve volt. A Szentkorona a magyar állameszme központi napja. Hódoltunk neki, kerültük ellenségeit, nevére tábláztuk nemzetünk keserves szerzeményeit. Térképeink “ a Szentkorona Országainak” nevezték a szentistváni birodalmat, tudósaink a Szentkorona közjogi helyzetét könyvekben magyarázták. Mintha lélekzett volna és beszélni tudott volna a minket összetartó Szentkorona. Mintha rádiumszerü, titokzatos kisugárzása lett volna. Talán még nemzetünk sebeit is gyógyítani tudta, a titokzatos sugárzás, amikor a Rákóczi Ferenc szavai szerint újból és újból felfakadtak "a nemes magyar nemzet sebei." Minden örömünknek és szomorúságunknak "koronatanúja” volt a magyar Szentkorona. Egyidőben voltunk boldogok és egyidőben lettünk bujdosók. Mikor miniket kergetett a tatár, a Szentkoronát is zavarta egészen az Adriáig. Világos után a mi aranyló Napunk, a Szentkorona is lement a föld alá az orsovai határnál, a magyar horizont szélén. Újból feltámadt, bár manapság számos magyarral együtt bujdosik,, a küszöbönlévő uj hajnalig. 1. A Szentkorona a bölcsőben. Krisztus születése után pontosan az ezredik esztendőben született a magyar Szentkorona, egy középkori ötvösmühely bölcsőjében. Szeretném bemutatni, mikép-V pen nézett ki egy ilyen műhely? Egyik részében néma barátok vakulásig rajzolták és pompás festékekkel, meg arannyal festették a kincses könyveket fehér pergamenbe. Másik részében ötvösművészek kalapáltak. Ezüstorgonák sípjait verték ki, templomi ékszereket, kelyheket ötvöztek, valamint nagy gonddal a királyi koronákat készítették. Itt készültek .azok az ékköves "békemüvek” is, amiket békülnivágyó ellenségek küldöttek egymásnak nyakbanvaló viselésre, hogy igy egymás szivét kölcsönösen megpubitsá'k. Ezek az ötvösékszerék "valósággal beszéltek”,, annyira tökéletesek voltak. Varázsszerü hatásukról beszél a megtért szent Zénó legendája. Zénó lázadó királyfi volt, aki halálosan gyűlölte apját és egy bűnszövetkezet élén pusztította édesapja birodalmát. Valaki reávette, hogy inge alatt viselje apja ajándékát, egy ötvözött békemüvet. Gyémánt galambot ábrázolt, zöld türkiszággal a csőrében, piros rubinszemekkel. Megtérése és hazatérése után mondta el Zénó, hogy a tökéletes művészettel és sok imádsággal ötvözött ékszer valósággal megelevenült amikor csak nézte. Mintha csőrével csipegette volna rossz szivét a kisgalamb, mindaddig, amig hazavezette. Milyen varázsos szépségű lehetett a magyaroknak küldött Szentkorona első formájában és szépségében! Hiszen 45 évig sirba volt temetve István királlyal. Négy hátsó zománcképe bomlott ki azon a részen, ahol sírjában alvó szentkirályunk rajtafeküdt az akkor négyszögletű, diadém formájú Szentkoronán. Később hányszor elrabolták, mennyi szenvedésen ment keresztül, hányszor volt földbeásva és milyen sokáig rejtőzködött a szabadságharc után az orsovai sárban. Mégis, ezeréves zivatar után sem győzi csodálni a világ a Szentkoronánk művészi szépségét. Hiába, II. Szilveszter pápa igen megnézte, mit ad ki a kezéből a koronakérő Istvánnak, alcit "apostolnak” nevezett levelében. A lángeszű Szilveszter pápa nemcsak legnagyobb csillagásza volt azoknak a századoknak, hanem a legnagyobb iparművésze is, aki pihenőjében ötvöskalapáccsal a kezében pihente ki fáradalmait. Sok régésznek az a nézete, hogy a magyaroknak küldött Szentkoronán saját kezével dolgozott, amint ezt a Szentkoronával küldött bulla szavai is sejteni engedik. 2. A Szentkorona keresztlevele. Szilveszter pára bulláját a frissen alapított magyár nemzet s egy ben a Szentkorona keresztlevelének lehet nevezni. Trauban őrizték meg másolatát. Ezt is Asztrik tény Magyarországgal kapcsolatban pedig azt akarta, hogy "ennek a most megtért országnak szuverénitását a németrómai hatalom ne bolygathassa”. Ez a jótékony) törekvés teljesen egyezett István elgondolásaival, aki Szilveszter "pápától a koronát kérte. Nagyon is ismerte, a másik “óriásnak", a nagyétvágyú Ottó császárnak szándékait. Tudta, mennyire útjában van a kereszténység kultúrája felé hajlott, de nyelve után mégis idegen és teljesen rokontalan nép Ottó, németrómai császárnak. Felszivódjon talán a magyar nép az európai idegen testbe? Vagy igy maradjon, mint az Európa testébe törött lándzsa-hegy, várva a pillanatot amikor kioperálják és félrelökik? . . . Ilyenfajta végzetes vívódások között jött segítségére apát hozta haza a karján a "kisdeddel”, a Szentkoronával. Befejező sorai igy hangzanak: Könyörgünk a mindenható Istennek, aki téged neveden hivott anyád méhéből az országlásra és koronára s aki azt a koronát, melyet a lengyelek vezérének készítettünk, neked adni rendelte, növelje igazsága gyümölcseinek gyarapodását, öntözze azt bőségesen az országodban ültetett uj kert áldásainak harmatával, tartsa meg országodat épségben neked s téged országodnak, oltalmazzon látható és láthatatlan ellenségtől s a földi országiás után majd örök koronával díszítsen a mennyei országban. Kelt Róma, 1000, március 27. Mielőtt a Szentkorona érdekfeszitő történetét elkezdenők, el kell még valamit mondanunk II. Szilveszter pápáról, a világtörténelem egyik legkimagaslóbb egyéniségéről. Ez a kiváló lángész akkor ült Szent Péter székében, amikor a németrómai császár, III. Ottó felakarta újítani a volt római birodalmat. Pannoniát( is kiszemelte, mely valamikor valóban része volt a római impériumnak, most viszont száz év óta már a magyarok éltek rajta. II. Szilveszternek az volt a törekvése, hogy minél több apró állam" függetlenségét biztosítsa, így akart védekezni a mindent elnyelni készülő németrómai hatalomvágy ellen. Szilveszter pápa munkáját ma az európai egyensúly fenntartásának neveznék. Jogi nyelven ugyanezt a következőképpen fejezi ki egy iró: "Szilveszter pápa tételesen megállapította az egyensúlyt a kereszténység szellemi é^s világi trónjai között. . Az ujkeresza szuverénitását megmentő pápai hatalom. Egyik régi krónikás eljegyzésnek nevezi a Róma és Ujmagyarország között történt kapcsolatot. Ezt Írja: — Eljegyzés történt, a szabadság nevében egy szépséges "gyűrű” által,* amit nem gyűrűsujjra szabtak, hanem egy szabadember királyi homlokára, hogy viselje, mint a szabadság jelét.” (Folytatása következik.) AZ EGYETLEN UT Igen tisztelt Szerkesztő Uram! Remélem, hogy felvett kapcsolataink továbbra is fennmaradnak és kimélyülnek. Én készséggel állok annak az ügynek szolgálatára, melyet hazámmal és nemzetemmel szemben vállaltak. Tudatára kell ébredni úgy a magyar népnek, mint Európának, hogy a magyar nemzetnek a Duna és Kárpát medencében küldetése van. Tudni kell azt is, hogy jövőnk és fennállásunk egyedüli biztosítéka a Magyar Szent Korona és annak tana. Minden más ideológia lidércfény, melyet követni nemzeti öngyilkosság. A Szent Korona és a király tekintélye lesznek csak képesek újból visszaadni a magyar nép öntudatát és visszaállítani a magyar nemzet és az ország presztízsét. Keresztényi lelkűiét, hősi kiállás és nemzeti öntudat ma a legfőbb követelményei a lángoló hazaszeretetnek. Szolgáljuk ez erények ápolását, ahol arra módot és elkalmat adnak. Ügyünk biztos győzelmének tudatában az igen tisztelt Szerkesztőséget meleg szeretettel köszöntőm. Rengersdorf, 1949 augusztus 3. Csighy Sándorom, kir. alezredes. I
